Magyar
English
Mátyás Flórián Chronica Hungarorum című műve a középkori magyar történelem egyik legfontosabb forrásgyűjteménye, amely három jelentős történeti munkát tesz elérhetővé. A kötet magában foglalja Magister P., IV. Béla király jegyzőjének krónikáját, amely a tatárjárás utáni Magyarország helyzetéről és IV. Béla uralkodásáról ad értékes információkat. Szerepel benne Kézai Simon Gesta Hungarorum című műve is, amely a 13. századi magyar történetírás egyik legfontosabb alkotása, mitikus elemekkel átszőtt dinasztikus történelem. A harmadik fő forrás a híres Chronicon Pictum Vindobonense, vagyis a Képes Krónika, amely nemcsak tartalmával, hanem gazdagon illusztrált miniatúráival is kiemelkedő forrás a középkori magyar történelem és művelődéstörténet számára. Mátyás Flórián nem csupán közreadja e forrásokat, hanem kritikai megjegyzésekkel és tudományos kommentárokkal is ellátja őket. A kiadás során a fennmaradt kéziratokra támaszkodva vizsgálta az eredeti szövegek hitelességét és variánsait. Külön tanulmányban foglalkozik IV. Béla király jegyzőjének kilétével és a mű keletkezési körülményeivel (Disquisitio de aetate Belae regis notarii). Kritikai észrevételei (animadversiones criticae) a szövegek történeti megbízhatóságát elemzik, kiemelve a középkori krónikások sajátos írói módszereit. A kötet 1883-ban jelent meg Lipcsében, ami mutatja, hogy a …
Tovább a műhöz
Mátyás Flórián „Chronica minora” című munkája a magyar történeti források egyik jelentős gyűjteménye, amely a középkori magyar történelem különböző aspektusait tárja fel. A kötet több történeti művet foglal magában, köztük a „Chronicon Posoniense”-t, amely a pozsonyi krónika néven ismert középkori forrás, és a magyar történelem eseményeiről tudósít. Szerepel benne továbbá Rogerius mester „Carmen miserabile” című műve, amely az 1241–42-es tatárjárás pusztításait írja le drámai részletességgel. Mátyás Flórián történészi igényességgel látta el a szövegeket történeti jegyzetekkel („Adnotationes historicae”), amelyek segítik az olvasót a források értelmezésében. A kötet tartalmaz egy háromféle változatban bemutatott magyar fejedelmi és királyi genealógiát („Ducum ac regum Hungariae genealogia triplex”), amely a dinasztiák összefüggéseit mutatja be. Helyet kapott benne Pietro Ransano „Epitome rerum Hungaricarum” című műve is, amely a magyar történelem rövid összefoglalását adja egy itáliai humanista szemszögéből. A szerkesztő emellett egy tudományos értekezést is csatolt a kötethez Szent István király születési évének kérdéséről („Disquisitio de anno natalis S. Stephani regis”), amely a korabeli történettudomány számára fontos kérdéseket vetett fel. Az 1885-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent mű a …
Tovább a műhöz
Magyarországon 1966-ban kezdte meg a tüdőgyógyászati hálózat a tüdőrák elleni szervezett küzdelmet. A 8 év alatt elért eredmények figyelemreméltóak :
1. Az operált betegek száma az említett idő alatt csaknem háromszorosára emelkedett. 2. A resection átesett tüdőrákos betegek gyógyeredménye eléri a nemzetközi színvonalat. Ungár és mások statisztikái szerint az 5 éves túlélés kb. 33%-ra emelkedett. 3. A műtéti kezelés kiterjedtebb és eredményes alkalmazása legjobban a tüdőrákos betegek prevalenciájában tükröződik. Állandóan emelkedik az élő tüdőrákosok között azoknak az arányszáma, akik re-
sectión estek át és 1973-ban ez az arány megközelítette az 50%-ot. Az említett eredmények ellenére a tüdőrák prognózisa ma Magyarországon alig javult. Ma Magyarországon - a nemzetközi adatoknak megfelelően - 10 tüdőrákos beteg közül 9 a diagnózis felállításától kezdve egy éven belül meghal.
A tüdőrák prognózisának javítására történt erőfeszítések és a szerény eredmények közötti eltérés alapján a nemzetközi szakirodalomban és a hazai
orvosi közvéleményben is gyakran jelentős pesszimizmussal találkozunk. Számos szerző képviseli azt az álláspontot, hogy a tüdőrák rossz prognózisa
a betegség természetéből adódik és mindaddig, amíg a műtét mellett egyéb hatásos gyógyítási módszerek nem állnak rendelkezésre, komolyabb javu-
lásban nem is …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Egyetemi Kiadó először 1991-ben jelentette meg a szerző "Vállalati tőkefinanszírozás" című munkáját. Az a kötet a vállalati tőkegazdálkodás alapvető fejezeteit tekintette át. Többek között szó volt benne a tőkeköltségvetés készítés alapjairól, a tőkeértékelési eljárásokról, a
kockázat és megtérülés kapcsolatairól, a működési és finanszírozási áttételről, valamint a forgótőkegazdálkodás alapelemeiről. A most közreadott munka az előző kötet folytatása. Az ott tárgyalt alapismeretekre támaszkodva a vállalati tőkefinanszírozás olyan fejezeteit tárgyalja, amelyek elengedhetetlenül fontosak a tőkeberuházási és finanszírozási döntések megalapozásához. A szerző kifejezett szándéka volt olyan témakörök bemutatása, amelyek megértéséhez és alkalmazásához a korábbi kötet ismeretei előfeltételként szolgálnak. Az újabb fejezetek ráépülése a korábbiakra a könnyebb tanulhatóságot is célozza. E kötet a vállalati tőkefínanszírozás gondolatvilágában inkább az elméleti alapvetést segíti, bizonyos fejezeteiben azonban a gyakorlati megfontolások dominálnak. A tananyag olyan oktatási koncepció kereteibe illeszkedik, ahol a tantárgyi előadás, s természetesen a gyakorlat, is az alkalmazás problémáira koncentrálhat. A tőkegazdálkodás témakörében írt újabb kötet először bemutatja a tőkeberuházási és finanszírozási döntések …
Tovább a műhöz
Ez az anyag a JPTE Közgazdaságtudományi Karán, a Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszék által a kilencvenes évek eleje óta folyó „Vállalati tőkefinanszírozás” témájú kurzusokon elhangzott ismeretek alkalmazására épül. Az az olvasó, aki kezébe veszi ezt az anyagot ellenőrizheti problémamegoldó képességét a közölt témán. Mindazon olvasóknak ajánlható ez az anyag, akik gazdálkodási diplomát nyújtó graduális és posztgraduális képzésben részt vesznek. A példatárban előforduló jelölések magyarázatát közvetlenül a bevezető rész után ismertetjük. Csatoltunk az anyaghoz olyan rövid magyarázatokat is, amelyek a „Corporate Finance”, mind elméleti, mind praxis oldalához tartozó fogalmakat, definíciókat tartalmaznak. Itt figyelembe vettük a hazai sajátosságokat is. Ezen kívül még csatoltunk az anyaghoz egy függeléket is, amely a különböző kamatszámítási esetekhez nyújt segítséget a közreadott feladatok megoldásakor. Tíz részre osztottuk a megoldásra váró feladatokat. Minden egyes feladatcsoporton belül vannak olyanok, melyek megoldását közreadjuk, illetve olyanok, melyek megoldását nem közöljük. Az első feladatcsoport a pénz időértékével foglalkozik. Ez a rész olyan eszközöket mutat be, amelyek segítségével összehasonlíthatók és konvertálhatók a különböző időpontokban felmerülő pénzáramok. A második feladatcsoport a pénzügyi tervezés-elemzés …
Tovább a műhöz
Az e kötettel közreadott "Tőkefmanszírozási számítások" című anyag folytatása a korábban megjelent "Vállalati tőkefinanszírozás" és a "Tőkeberuházási és finanszírozási döntések" c. tananyagnak. A vállalati finanszírozás tárgykörében íródott könyvek felölelik a vállalati befektetések alapösszefüggéseit, meghatározó súlyt adva az elméleti ismereteknek A tőkefinanszírozási témakörök könnyebb értése és feldolgozása szükségessé tette egy olyan tananyag kidolgozását, amely a számításokra, példaszerű illusztrációkra támaszkodva közelebb visz a befektetési döntéshozatal világához. A "Tőkefinanszírozási számításokéban az elméleti ismeretek mérsékeltebb súlyával szemben kisebb példáktól egybefüggő döntési esetek bemutatásáig sokféle számítási
változat megtalálható. E könyvben egyrészt olyan számítások szerepelnek, amelyek elméleti alapjait a korábbi anyagok tárgyalják, másrészt bekerültek olyan fejezetek is, amelyek az előző anyagokban még nem kaptak helyet. Ilyen új tárgykörnek tekinthető a beruházási projektek kockázati analízise, a tőkeadagolás, illetve a tőkeköltség számítása. A három anyag szoros tartalmi kapcsolata avval magyarázható, hogy meg-megújuló kísérletekkel törekednünk kell a vállalati tőkefinanszírozási terület lehető legteljesebb lefedésére. E gyors fejlődésben levő szakterületen gyakran tapasztalható egy-egy …
Tovább a műhöz
A Vállalati Finanszírozási gyakorlatok című tananyag a Közgazdaságtudományi Kar Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszékén készült. A kötetben foglalt példák és gyakorlatok az önálló tanulás segítését szolgálják. A tizenkét fejezetbe foglalt példaanyag megértése és használata feltételezi a vállalati finanszírozás témakörében íródott és korábban megjelent tankönyvek anyagának ismeretét. Ezek között említhető Bélyácz Iván: Vállalati tőkefinanszírozás, Tőkeberuházási és finanszírozási valamint Tőkefinanszírozási számítások című könyve továbbá Ulbert József: Vállalat-értékelés és Értékpapír-értékelés című anyaga. A példa- és gyakorlat anyag fejezetei lényegében követik az említett tankönyvek tartalmi szerkezetét, valamint a Vállalati finanszírozás című tantárgy előadásainak menetét. Az első fejezetben a kamatszámítás, a diszkontálás és a járadékszámítás, a másodikban a kockázat és megtérülés gyakorló példái találhatók. A harmadik fejezet a forgótőke-gazdálkodás gyakorlati példáit, a negyedik a pénzügyi mutatók elemzését tartalmazza. Az ötödik rész a vállalati tőke-költségvetés számítási módszereivel ismertet meg, a hatodik pedig a befektetések értékelésére ad számos példákat. A hetedik és nyolcadik fejezet foglalja össze a befektetési portfoliók és a CAPM modell gyakorló példáit. A kilencedik rész a …
Tovább a műhöz
Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma a „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” 1901—1910. évi ciklusa volt, mely a jelzett évkörben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két terjedelmes kötetet (757, ill. 928 p.) szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A tárgyszavas mutató — az első világháború és az azt követő anyagi, gazdasági nehézségek miatt — sajnos, már nem láthatott napvilágot. Mielőtt e kötetek tudomány történeti jelentőségét elemeznénk, szokásunkhoz híven — bevezetőül — jegyezzük fel Petrik neve mellé a további közreműködőket: az 1917. január elején kelt előszó szerint Izák János és Márton Kálmán voltak az anyaggyűjtő és technikai munkatársak, majd a 2. kötet 15—22. füzeteinek társszerzője az ismert magyar bibliográfus, Barcza Imre volt. Miért kellett Barcza Imrének, mint társ-szerkesztőnek jegyeznie e nagy munka utolsó füzeteit? A kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár ma dolgozó bibliográfusa: itt egy percre csendben leteszik a tollat és emlékeznek a magyar nemzeti bibliográfia történetének egyik legnagyobb egyéniségére, Petrik Gézára: a kiváló tudós és könyvismerő 1925-ben, 80 éves korában meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó …
Tovább a műhöz
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886—1900. évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére — Kiszlingstein Sándor után — ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízatást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is. Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag — természetesen ismét betűrendben — az 1886— 1900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30—34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója. A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 fő-csoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb …
Tovább a műhöz
Különgyűjtemények
A gyűjtemény a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1914-1950 közötti működésének pozsonyi, budapesti és pécsi időszakának anyagait tartalmazza.
A gyűjteményhez
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez