Kultúravesztés vagy kultúraváltás? Nemzeti értékek — kultúraközvetítés — művelődéspolitikák

Ez a kötet a mai magyar kultúráról, a jelen idő művelődési folyamatairól szól. Elsősorban a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, olvasmányaik könnyebb elérhetősége céljából, de remélhetőleg ennél szélesebb kulturális érdeklődésre is számítva állítottam össze. A megcélzott közönségen nem csupán az andragógia szakos (ezen belül a művelődésszervező szakirányt választó) és az informatikus könyvtáros hallgatók körét értem, hanem mindenkit, aki – a tantárgyi kötelezettségektől függetlenül is – érdeklődik az ilyen témák iránt. Miként a FEEK Könyvtártudományi Intézetének előző digitális könyve, a Varga Katalin szerkesztette E-könyv az információs műveltségről. A 21. század műveltsége (Pécs, FEEK, 2008.), ez a munka is azért vállalja ezt az ingyenes és nyílt internetes hozzáférhetőséget, hogy a szerző által felajánlott ismeretek és szempontok az anyanyelvű olvasók minél szélesebb körében elérhetőek legyenek. Ugyanakkor a könyv tárgya eleve maga is „kiköveteli” a Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján biztosított nyilvánosságot, hiszen az a kultúraváltás, amiről többször is szó esik a tanulmányokban, nem kis mértékben éppen a digitalizáció, az internet nyújtotta kultúraközvetítés új lehetőségeit, sőt szükségszerűségét hívja elő. Tehát a könyv tárgya és kiadási formája így mintegy összhangba kerülnének. Munkám – két korábbi rövid könyvrészlet frissített újraközlését leszámítva – az elmúlt fél évtized kulturális témájú tanulmányaiból, vitacikkeiből válogat. Tematikailag és időrendileg is szerves folytatása, „továbbírása” a Kultúra és média a magyar ezredfordulón c. gyűjteménynek (PTE TTK FEEFI, 2002.), valamint A magyar kultúra és média a XXI. század elején c. kötetnek (PTE FEEK, 2005). Azok még a századforduló éveinek kulturális problematikájában igyekeztek eligazítani és papír alapú nyomtatásban láttak napvilágot, ez a könyv viszont már az új évezred második évtizedére koncentrál s az interneten férhető hozzá. Írásaim erősen támaszkodnak a legújabb művelődésszociológiai felmérésekre, kutatásokra és kulturális vitákra. A teljességre törekvés igénye nélkül betekintést nyújtanak a kultúra, a köz- és felsőoktatás, a média, a tudomány, a művészet s nem utolsósorban a művelődéspolitika számos területére. XX. századi nemzeti kultúránk két, nemzetközi rangú emblematikus egyéniségének, József Attilának és Lukács Györgynek – itt bemutatandó – XXI. század eleji „sorsa” pedig modellértékű terepe és érzékeny tükre a kortárs magyar emlékezetpolitikának, identitástudatnak, az értelmiségi diskurzusoknak és a kultúraközvetítésnek. Nem hallgatom el a konfliktusokat, az ellentmondásos jelenségeket sem, esetenként állást is foglalok velük kapcsolatban. Ma még hiányzik a szükséges történelmi távlat ahhoz, hogy a – több kiadásban is megjelent – háromkötetes Művelődéstörténeti szöveggyűjteményemet (1000-1990) egy IV. kötettel, a rendszerváltozás óta eltelt 22-23 év művelődéstörténeti érvényű hivatalos és szerzői dokumentumainak válogatásával egészítsem ki, de jelen munkám talán – bibliográfiai hivatkozásaival is – segítheti, előkészítheti egy majdani ilyen tárgyú összeállítás megszületését.