VI. Konferenciakötet
- 2024
2023. november 23.-ân került megrendezésre a pécsi jogâsz doktoranduszoknak szervezett VI. Konferencia. A konferencia online formâban valosult meg a Microsoft Teams platformjân keresztül. 23 elöadö ismertette kutatâsi eredményeit, akiknek lehetöséget biztositottunk, hogy ebbe a kötetbe publikâljanak. A konferencia hârom szekciora volt felosztva az elöadâsok magyarul, angolul és németül hangzottak el. A jogtudomâny szinte valamennyi területe érintve volt a kutatâsokban. A konferenciakötetbe végül 14 lektorâlt tanulmânyt fogadott be a szerkesztöbizottsâg. Örömünkre szolgâl, hogy a konferencia irânti érdeklödés immâr hatodik éve is töretlen. Bizunk abban, hogy a konferencia és a hozzâ kapcsolodo konferenciakötet hozzâjârul a doktoranduszok tudomânyos munkâssâgâhoz. Ezüton is köszönjük valamennyi szerzönek, résztvevönek, lektornak és szerkesztönek a munkâjât! (...) A zaklatäs a mindennapi életben nagyon gyakran elöfordulö, a sértett szämära minden tekintetben megterhelö cselekmény. A gyakorisägät alätämasztj'äk a büniigyi statisztikai adatok is, miszerint a zaklatäs az egyik leggyakrabban elkövetett büncselekmény Magyarorszägon. Megällapithatö toväbbä, hogy szämos olyan eset is elöfordul, amikor megvalösulnak a zaklatäs elkövetési magatartäsai, mégis akadälyokba ütközik az elkövetö felelösségre vonäsa. Söt olyan esetekkel is talälkozhatunk mindennapjainkban, hogy’ magunk …
Tovább a műhöz
Grizeldis, a hitvestársi hűség és önmegtagadó szerelem eszménye régi idők óta kedvelt alakja az elbeszélő és drámai költészetnek. A modern irodalomban tulajdonképen Boccaccio révén terjedt el, a ki Decameronéjának utolsó novellájában beszéli el a türelmes asszony szenvedéseinek megható történetét. Maga a Grizeldis-monda valószínűleg az emberiség ősrégi mesekincséhez tartozik; mert a monda tárgyának magva, hogy tudni illik egy alacsony származású, erényes nő a legborzasztóbb megpróbáltatások után is hű marad férjéhez, majdnem az összes európai népek meséiben előfordul. A műköltészetben Marié de Francé* XII. századbeli franczia írónőnek Le Fraisne (le fr6ne= ' a körisfa) czímű verses elbeszélésében találjuk meg a Grizeldis mondának legrégibb feldolgozását. Ennek az elbeszélésnek rövid tartalma a következő. Gurun lovag mái* több év óta együtt él ismeretlen származású kedvesével, midőn hűbéresei felszólítják, hogy váljék el tőle - ’ és vegyen magához méltó feleséget, mert különben megtagadják neki az engedelmességet. A lovag erre egy előkelő nővel eljegyzi magát. Midőn Fraisne erről értesül, nem zúgolódik, hanem elfojtván fájdalmát, tovább is szives készséggel szolgálja urát és mindent elkészít a lakodalomra. Az esküvő alatt is folyton sürög-forog a házban, nem mutatja se a haragnak, se a bánatnak legkisebb jelét sem, sőt az uj asszonyt is …
Tovább a műhöz
Ilosvai Péter deákot, ki magát egyik éneke (Szent Pál Apostol) végén csak így, a versfejekben pedig görögös latinsággal Sericeus Ilosvanus-nak nevezi, Ilosvai Selymes Péternek lehet írni, így senkisem tévesztheti össze ama másik, ke-vésbbé ismeretes Ilosvai Péterrel, ki 1560. évi április közepe után iratkozott be a wittenbergi egyetemre, onnan visszatérve pedig, Batizi Miklós evang. pap naplója szerint, tanító volt Gsenger-ben s 1562. évi július 22-én magát felakasztotta (Frankl V. A has. és kiilf. isk. tört. 184. I.). Ennek haláláról Verancsics is emlékezik 1562. aug. 25-én Forgács Ferenczhez írt levelében, debre-czeni tanítónak (operarius) mondja s öngyilkossága helyéül az ecsedi várhoz közel eső Csaholyt állítja (Ossz. m. VIII. 373. I.). Azt, hogy a két Ilosvai Péter nem egy személy, a Selymes néven kívül azon körülmény is bizonyítja, hogy lantosunk fennmaradt müvei, egynek kivételével, az 1562. év után való időből származnak. Azt az egyet, t. i. Nagy Sándor históriáját, mely 1548-ból neki tulajdonítandó, Toldy Ferencz még nem tartotta az övének. Nála s általában irodalomtörténetünkben Idari Péter neve alatt volt ismeretes. Legelébb a Széchenyi könyvtár Cata'ogusa (l’art. I. Suppl. II. 226. l.) mondja határozottan Ilosvaiénak, újabban pedig Szabó Károly és dr. Bánóczi J. nyilatkoztak ily értelemben. Mi szintén e meggyőződéshez járulunk. Az Idari Péter név, a …
Tovább a műhöz
Aeneis
- Huszti Péter
- 1582
Scribere Bella, arternum excidium, Déo dúcén te, Romanos, progeniei Romanar, digito coepit Dulcifonas Huztus fides pledraque mouere. kongaqáe percurrens veterum prímordia Regum Per prifcos cantu numerare Troianos. Quarqúe canunt alq plenis miracula buccis, Angufte referens őre canit Hungaro Petrus* Percupiens Petrus Regnorum exponerefitus* Ét nunc Troianus veniens Cartagini Hajros, • Ariit amans Didó, magnó nupfitqúe Re incantam, impudens cogente furore, Infcrtfcrogo, cantus teftudineplediu (...) Troia veízéfl^nek oka, Görögök hada Troiára, és Troia meg vitele. N moftan beízéllem azRomaijakat, Pogáníágban történt ízép ezoda dolgokat, ^ kezdem Troiaijaknak romláfokat, Es Romaijaknak onnatfzármaztokat. Sőt hogy ha valami ^ktelen történnék. Trafómban ha mit nem keduellenétek, Nékem meg boczáflbn abból kegyelmetek, i Mi módón öltenek vgy ízollok tún^ktek. Király régen Archadia földen vala, r Olaz Dardanufnak azt neuezik vala, Egyízer az tengerre barkába őfzálla. Tengervizeragada int Afiába. Rettene ezzen ö, mert fzép hazaiába Lehetetlen t^rni az Olaz orfzágba, Ra gondola magát ott meg házafiula, Egy Király leányát ö házaíful hoza. lm lén az Aízzontul egy f^rfi magzattá Kit Trofnak neueze, de Király meg hala, Tros fel neuekeduén egylzer ezt gondola, Egy ’?en nagy vároft hogy ö fondáltatna, Bölczen el kezdette azt cl-iskefzehe, Eö magáról vároft Troiának neueze. De ez-is meg haluán fiaién helyébe, …
Tovább a műhöz
Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis, distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tyrannidis Turcicae, restitutaeque in his partibus tranquillitatis, adjectis quibusdam aetatem hanc antecedentibus, commentariis historicis illustrata (4/1)
- Brüsztle József
- 1874
Biennium jam volvitur supra bilustrum. a quo studium, duorum seculorum proxime praeterlapsorum sacerdotes almae dioecesis nostrae in unum conjiciendi cumulum , animo conceperam; quodipsum, quantum licuit, assiduitate non exigua in effectum deductum erat. Ast nuda duntaxat nomina divulgare, fuisset lectoribus fastidium parare; vestimentum idcirco fuit procurandum bio-graphico-historicum, quo memorandae personae circumdatae in publicum coetum prodeuntes aviditate excipiantur. Patente mihi ex benignissimo Praesulum meorum assensu archivo dioecesano, acquisitisque aliunde proprio Marte plurimis libris, et documentis manuscriptis, tanta lapsu temporis conflata exstitit materia, ut inde monographiae singularum dioecesis nostrae parochiarum, jam praecisiores, jam prolixiores, cum biographicis personarum ecclesiasticarum notitiis concinnatae enascerentur, quae tribus tomis comprehensae, favente divino Numine, lucem aspicient. Evenit itaque, quod poeta quidam monet: Adde parum parvo, modicum superadde pusillo, Tempore sic parvo magnus acervus erit. Intervallo modico a preli loco semotus non potui praecavere menda, tomo huic incuria typographorum spar-sim inserta, quae majori ex parte emendata calci hujus tomi adjeci; pro reliquis expurgandis, item vitiatis interpunctionibus castigandis benignitatem Tuam imploro, me-que Tuis favoribus devoveo.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek, plakettek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. (...) Pécsen 1923 óta működik egyetem, ekkor költözött ugyanis a városba a pozsonyi székhelyéről „átmenetileg” ide helyezett Erzsébet Tudományegyetem. Az ideiglenességből azonban tartós berendezkedés lett: immár száz éve a dunántúli város ad otthont a felsőoktatási intézménynek. Az egyetemet viszont megalapítása és első évei Pozsonyhoz kötik. …
Tovább a műhöz
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
Szociális törvény 30
- 2024
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat.
A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is.
A …
Tovább a műhöz
Az alábbi tankönyv a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar néprajz illetve humánökológia képzésének egyik tantárgyához készült oktatási segédlet. A Rurális és városi ökoközösségek tantárgy – ahogyan az a címéből is kiderül – kifejezetten ökológiai elvek mentén, de legalábbis azokat szem előtt tartó közösségekkel, csoportokkal foglalkozik. Ezek létrejöttét nagyban motiválták a jelenkori krízisek, vagy − a szakirodalomban egyre inkább bevett fogalommal − a kortárs polikrízis. Világképük, életmódjuk, közösség-koncepciójuk mind-mind erre adott válasz-kísérlet. A tankönyvben áttekintjük e közösségek történetét és előzményeit, elhelyezzük őket a kortárs társadalomban, az ökológiai, gazdasági és etikai kihívásokban. Ezek a csoportok, különösen a vidéki ökoközösségek számos gyakorlatot merítenek a hagyományos paraszti kultúrából, amit egy konkrét példán, a kézműves eszközök használatán keresztül vizsgálunk meg. A kortárs krízisre etikai megújulással is igyekeznek válaszolni – ezt tekintjük át az Állat és ember a permakultúrában és Etika és esztétika a permakultúrában és az erdőkertekben című példák segítségével.
A tankönyv második felében elméleti és módszertani megfontolásokat mutatunk be: elhelyezzük a vizsgált témát az ökológiai antropológiában, és módszertani kereteket kínálunk a kutatáshoz. …
Tovább a műhöz
Közhelyként ismert, hogy a bőr nemcsak a legnagyobb, a legkülsőbb, hanem az egyik legfontosabb szervünk is. A klinikai megfigyelések és laboratóriumi módszerek kifejlődésével tisztázódott, egyértelművé vált az, hogy vannak a bőrnek saját, csak a bőrre korlátozódó betegségei; ide tartoznak a baktériumok, bacillusok, gombák, protozoonok stb. okozta kórképek. Ismert azonban az, hogy a bőrbetegségek jelentős része a belsőszervi megbetegedések tünetei; azaz vannak olyan kórképek, amelyek esetében a bőrön mutatkozó tünetek a szervezet egészét érintő kóros folyamatoknak a bőrön mint „képernyőn” történő tükröződései jelennek meg (pl. fülporcok feletti kékes elszíneződés alkaptonuria esetén, vagy angiokeratoma corporis diffusum tünetei stb.) és ebben az esetben a jól képzett klinikus számára a bőrtünetek a belső szervek kórállapotaira utalnak. Ezeket a bőrön mutatkozó, belsőszervi betegségek meglétére utaló jeleket dermatodromáknak nevezzük. A bőrkórtani folyamatok aetiológiájának a kutatásában, felosztásában, klasszifikációjában fellendülést hoztak a fénymikroszkóp és a kórszövettani módszerek és ezek továbbfejlesztett variációi. Ez az időszak a 19 sz. utolsó harmadától kezdődik és jelenleg is tart. Óriási előrehaladást jelentett az immunológia fejlődése, a molekuláris biológiai alapismeretek, precíziós medicina módszereinek felfedezése és …
Tovább a műhöz
Különgyűjtemények
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez