Georgii Papanek ... : De regno, regibusque Slavorum atque cum prisci civilis et ecclesiastici, tum hujus aevi statu gentis Slavae

Papanek György: De regno, regibusque Slavorum című műve, amely 1780-ban jelent meg Quinque Ecclesiis városában, kiemelkedő helyet foglal el a 18. századi magyar és szláv történeti irodalomban. A könyv Papanek egyik legjelentősebb tudományos munkája, amely a szláv népek királyságait és azok történelmét tárgyalja. A műben a szerző nemcsak a szláv államok és uralkodók történelmét elemzi, hanem azok civilisztikai és vallási állapotát is, rávilágítva a szláv közösségek kulturális és vallási sokszínűségére. Papanek György, aki a 18. századi magyar tudományos élet egyik kiemelkedő alakja volt, a művében a szláv királyságok történetét és intézményrendszerét vizsgálja. A könyv különösen fontos abból a szempontból, hogy összefoglalja a szláv népek és uralkodóik történelmét a középkortól kezdve egészen a 18. század végéig. A mű különösen figyelmet szentel a szláv vallási és társadalmi rendszereknek, és részletesen tárgyalja a szláv nyelvek, különösen a latin, szláv és különböző regionális dialektusok fontosságát. A kötet gazdag illusztrációkban, köztük egy családfával, amely a magyar királyi ház származási vonalát mutatja be, valamint egy másik melléklettel, amely a különböző szláv nyelvek és azok latin fordításait tartalmazza, különböző szláv nyelveken. Az egyik legérdekesebb melléklet az Oratio Dominica – a Miatyánk imádság különböző szláv nyelveken való leírása, amely a könyv tudományos és vallási jelentőségét egyaránt hangsúlyozza. Ezzel Papanek nemcsak a szláv nyelvek sokféleségét mutatta be, hanem a vallási egység és sokszínűség fontosságát is. A mű célja nemcsak a szláv történelem és kultúra bemutatása volt, hanem az is, hogy hozzájáruljon a szláv népek és azok királyságainak helyének tisztázásához a közép- és kelet-európai politikai és vallási térképen. Papanek György mélyebb társadalmi és vallási rétegekbe is betekintést nyújt, amelyeket a történelemírás gyakran elhanyagolt. Az ő munkája egyfajta híd a szláv és a magyar történelem között, és segít megérteni a két világ kölcsönhatását. A könyv stílusa tudományos és részletes, de az olvasó számára ugyanakkor elérhető módon tálalja a bonyolult történelmi, vallási és nyelvi kérdéseket. Papanek György műve azóta is fontos forrása a szláv történelem és kultúra kutatásának, és hozzájárult ahhoz, hogy a szláv népek közötti kapcsolatok és identitások alaposabb megértésére kerülhessen sor. A mű tehát nemcsak a szláv történelem egyes szakaszait dokumentálja, hanem azt is szemlélteti, hogy a szláv népek és kultúrák milyen fontos szerepet játszottak Közép- és Kelet-Európa történetében, valamint milyen mély hatással voltak a vallási és politikai változásokra. Papanek György De regno, regibusque Slavorum című munkája a szláv népek történelmének egyik alapvető tudományos forrásává vált, és ma is elengedhetetlen olvasmány a szláv történet iránt érdeklődő kutatók számára.