Chronica Hungarorum

Mátyás Flórián Chronica Hungarorum című műve a középkori magyar történelem egyik legfontosabb forrásgyűjteménye, amely három jelentős történeti munkát tesz elérhetővé. A kötet magában foglalja Magister P., IV. Béla király jegyzőjének krónikáját, amely a tatárjárás utáni Magyarország helyzetéről és IV. Béla uralkodásáról ad értékes információkat. Szerepel benne Kézai Simon Gesta Hungarorum című műve is, amely a 13. századi magyar történetírás egyik legfontosabb alkotása, mitikus elemekkel átszőtt dinasztikus történelem. A harmadik fő forrás a híres Chronicon Pictum Vindobonense, vagyis a Képes Krónika, amely nemcsak tartalmával, hanem gazdagon illusztrált miniatúráival is kiemelkedő forrás a középkori magyar történelem és művelődéstörténet számára. Mátyás Flórián nem csupán közreadja e forrásokat, hanem kritikai megjegyzésekkel és tudományos kommentárokkal is ellátja őket. A kiadás során a fennmaradt kéziratokra támaszkodva vizsgálta az eredeti szövegek hitelességét és variánsait. Külön tanulmányban foglalkozik IV. Béla király jegyzőjének kilétével és a mű keletkezési körülményeivel (Disquisitio de aetate Belae regis notarii). Kritikai észrevételei (animadversiones criticae) a szövegek történeti megbízhatóságát elemzik, kiemelve a középkori krónikások sajátos írói módszereit. A kötet 1883-ban jelent meg Lipcsében, ami mutatja, hogy a magyar történeti forráskiadás nemzetközi tudományos környezetben is zajlott. A Historiae Hungaricae Fontes Domestici sorozat második köteteként látott napvilágot, amely a magyar történeti források rendszerezett feldolgozását célozta. A mű jelentősége abban rejlik, hogy három különböző korszakból származó krónikát egyesít, lehetővé téve a magyar történetírás fejlődésének vizsgálatát. A Képes Krónika ikonográfiája és történeti elbeszélése kiemelten fontos a 14. századi magyar uralkodói ideológia megértéséhez. Kézai Simon műve a hun-magyar rokonság elméletének egyik első írásos megfogalmazása, amely évszázadokig hatással volt a magyar történetírásra. IV. Béla jegyzőjének krónikája pedig a tatárjárás traumáját és az azt követő újjáépítést dokumentálja. Mátyás Flórián munkája mind a 19. századi történettudomány számára jelentős vállalkozás volt, mind pedig ma is nélkülözhetetlen forráskiadvány a magyar középkor kutatásához.