Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 7.
- 2008
A jogosulti késedelem paradoxonénak nevezett tétel szerint a jogosulti/hitelezői késedelem {móra creditoris) fogalma, elnevezése önellentmondás. A tézis alátámasztására szolgáló érv az, hogy a jogosult a neki járó szolgáltatásnak nem kötelezettje, hanem értelemszerűen jogosultja. Éppen ezért e szolgáltatás átvételével (mint tehát joga gyakorlásával) amennyiben késlekedik, vagy egyéb módon rajta múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni, azt annak ellenére nem lehet kötelmi kötelezettségszegésnek tekinteni, hogy bekövetkezése esetén, mint a kötelemszegések általában, s így a kötelezetti késedelem is, polgári jogi szankció(ka)t von maga után. E jogintézmény jogelméleti szempontból1 is érdekes, hiszen átfedésbe hoz két ellentétes előjelű, egymást egyidejűleg - látszólagosan - kizáró omissiv magatartást (nemcselekvést): ti. a kötelezettség nemteljesítését, illetőleg a jog nemgyakorlását. Miként lehetséges tehát az, hogy a szolgáltatás átvétele jog és kötelezettség egyszerre, illetve - ha e tétel nem áll - a teljesítés elfogadása jogosultság vagy kötelezettség-e? E jelenség megértéséhez szolgálhat néhány adalékkal a dolgozat tárgyául az adásvétel köréből választott fragmentum (Pomp. D. 19.1.9), amely szerint: „ Si is, qui lapides ex fundo emerit, tollere eos nolit, ex vendito agi cum
E munka a Benedek Ferenc professzor úr 80. születésnapja alkalmából …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 8.
- 2009
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent
egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz