A nevelés problémáinak kutatási módszerei és technikája

A felnövő nemzedék kommunista nevelésének feladatai szorosan kapcsolódnak az egyes emberek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. E feladatok rendkívül nagy jelentőségét a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. és a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusának határozatai is kiemelték. E feladatok végrehajtása megköveteli a nevelés területén folyó kutatómunka további szélesítését, metodológiai és metodikai szintjének emelését. A neveléstudomány sikerei jelentős mértékben függnek a szociahsta országok tudományos erőfeszítéseinek egyesítésétől, a kommunista nevelés egységes elveire épülő szocialista pedagógia további fejlődésétől. Az ilyen alkotó együttműködés általános alapjait „A KGST tagországai közti kooperáció további elmélyítésének és tökéletesítésének és szocialista gazdasági integrációjuk fejlesztésének komplex programja” tartalmazza, amely tervbe vette az információcserét s a tapasztalatcserét az oktatás, a káderek képzése és továbbképzése területén. E program megvalósításához járult hozzá a szocialista országok nevelés-elméleti kutatóinak első konferenciája, amelyet 1971 nyarán Moszkvában tartottak. Szovjet és a magyar neveléselméleti szakemberek három éve együttesen vizsgálják a közösségi nevelés elméleti és módszertani problémáit. Baráti kapcsolataik megszilárdításában több találkozó játszott szerepet, amelyre Moszkvában, a Szovjetunió Neveléstudományi Akadémiájának a nevelés általános problémáival foglalkozó Tudományos Kutató intézetében, az iskolaközösség nevelési problémáinak laboratóriumában, az OSZFSZK Pedagógiai Társaságának Központi Tanácsában, illetve Budapesten, a Magyar Pedagógiai Társaságban és az Országos Pedagógiai Intézetben került sor. Ezek a találkozások lehetővé tették, hogy megállapítsuk a közös munka bizonyos eredményeit, kijelöljük a közös kutatási feladatok perspektíváit. Több metodológiai jellegű kérdést vitatták meg, mint például a pedagógiai kutatások módszerének struktúrája és specifikuma, alapelvek a közösség és az egyes tanulók neveltségi szintjének tanulmányozásában, a szociológiai és szociálpszichológiai módszerek szerepe és helye a pedagógiai kutatásokban, mérések a nevelés szférájában, a nevelési problémák kutatásának kibernetikai megközelítése, illetve megvizsgáltuk a pedagógiai tények és jelenségek tanulmányozásának módszertani kérdéseit. E találkozások során kidolgoztuk a további alkotó együttműködés formáit is. A közös tevékenység hagyományainak megfelelően az együttműködés intenzívebbé tétele két úton valósul meg: a tudományos információk rendszeres cseréjével, s olyan meghatározott problémák együttes kidolgozásával, amelyek a neveléselméleti kutatások hatékony módszereinek és eszközeinek keresését követelik meg. Ezek az utak már eddig is eredményeseknek bizonyultak az Országos Pedagógiai Intézet és a Szovjetunió Neveléstudományi Akadémiája Általános Neveléselméleti Tudományos Kutatóintézete munkatársainak együttes kutatómunkájában.