A "Pártfogó Felügyelői Szolgálat időszerű kérdései" címmel 2003. november 14-én Pécsett megrendezett kerekasztal-konferencia tanulmánykötete

A pártfogó felügyeleti szolgálat valójában a közösségben végrehajtott büntetésekért felel, így infrastruktúráját, szellemi bázisát biztosítja, szakmai hátterét adja egy olyan új típusú igazságszolgáltatásnak, amelynek meg kell honosodnia nálunk is. A pártfogó felügyelő szolgálat segítségével a közösségben végrehajtott büntetéssel olyan tettest kívánunk sulytani, akinek a társadalomból való teljes kizárása nem indokolt, mert például életében először három évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekményt követett el. Főleg fiatal és fiatal felnőtt személyekről gondolkodunk. Ebben a körben bontakozhat ki az a szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás, amelyik nem osztja, hanem ténylegesen szolgáltatja az igazságot. Mi ennek a feltétele? A bíróság a terhelttől a közösség nevében kéri számon azt, hogy megsértette a büntetőjog által védett rendet. Ezt a mindenkor egyéniesített eljárást segíti a pártfogó felügyelő véleménye és javaslata. A pártfogó véleménye és javaslata tehát minden olyan információt kell, hogy tartalmazzon, amelyet a büntetés kiszabása során mérlegelni kell. Így például azt is, hogy adott esetben a tettesnek látványos módon szembesülnie kell tettének következményével. A legtöbb eljárásban meg kell kísérelni azt, hogy engesztelje ki a sértettet és a megsértett közösséget. Az elkövetőt erre azonban nem lehet kötelezni, hanem meg kell nyerni. Ez a pártfogó felügyelő egyik legfontosabb feladata. Az eljárás tárgyát képező a cselekmény jellegéhez, az elkövető személyiségéhez igazított magatartási szabály az, amelyben ezek a követelmények teljesíthetőek. A kiszabandó magatartási szabály objektív feltételeiről is a pártfogó felügyelőnek kell előzetesen gondolkodnia. Információt kell szolgáltatnia a tettes személyi körülményeiről, egészségi állapotáról, a tett jellegéről, motívumairól, családi körülményeiről, anyagi viszonyairól. Ezt tartalmazza a jogszabályban adott esetben előírt kötelező pártfogó vélemény és javaslat és ennek nélkülözhetetlen kelléke a magatartási szabály betartásának objektív feltételeire vonatkozó javaslat. E kettő alapján van lehetőség arra, hogy mérlegelés után kialakuljon az a magatartási szabály, amelyet most a szankciót alkalmazó ügyészek, bírák állapítanak meg. A bűnhődés, a reparálás, a kiengesztelés mellett gondoskodni kell arról, hogy a büntetés tartama alatt a társadalmi integráció esélye ne csökkenjen, ellenkezőleg növekedjen. Az integrációs esélyekhez hozzátartozhat a gyógyítás, a munkáltatás, az oktatás is. Tehát miközben az elkövető a közösségben bűnhődik, aközben ugyanitt az integrációs esélyeket is biztosítani kell. Végre tudja-e hajtani ezt egyedül a pártfogó felügyelő? Egészen biztos, hogy nem.