Bevezetés a közjogtanba : Kari jegyzet

A „Bevezetés a közjogtanba” c. féléves, kollokviummal záruló tantárgy, amint ezt elnevezése is kifejezi, bevezető, alapozó jellegű és rendeltetésű tananyag. Arra hivatott, hogy elméleti, elvi alapozást és megfelelő szemléletet nyújtson a következő tanévben előadásra kerülő tételes alkotmányjogi ismeretek tanulásához. E célkitűzés szolgálatában áttekintjük földrészünk főbb szellemi áramlatai néhány kiemelkedő képviselőjének a közhatalom forrásaira, intézményeire, a hatalomgyakorlás politikai, erkölcsi és jogi követeleményeire, valamint az ember, a polgár, a közösségek jogaira és az államhoz fűződő viszonyaira vonatkozó felfogását. A közhatalmi rendszereket érintő eszmék egymást követő korábbi és jelenlegi irányzatainak összefoglalásával érzékelhetővé válnak a vizsgált nézeteket lehetővé tevő, befolyásoló, igénylő történelmi feltételek is. A közjogi nézetek és kialakulásuk körülményei közötti összefüggések figyelembevétele megkönnyíti a vizsgált tanok mint elméleti jellegű kortudati megnyilvánulások sajátos csoportjának megítélését. A közjogi elméletek tanulmányozása meggyőzhet arról, hogy mikor, milyen körülmények között és mennyiben töltöttek be a vizsgált felfogások a fennálló hatalmi viszonyok tekintetében elismerő, védelmező, erősítő hatást, illetve mennyiben irányultak ezek az elméleti törekvések a hatályos, de már elavult szabályok, a korszerűtlen intézmények, az alacsony hatásfokú módszerek és eljárások felszámolásának, a fejlettebb megoldások bevezetésének kezdeményezésére és igazolására. Az is megállapítható, hogy esetenként ugyanazt az elméleti koncepciót egymással szembenálló erők egyaránt felhasználták fellépésük és magatartásuk ideológiai alátámasztására. A jellegzetes közjogelméletek vázlatos felsorakoztatása révén felismerhetjük azt is, hogy e teóriák kimunkálói miként igyekeztek elődeik vagy kortársaik állásfoglalásait kritizálni, elvetni, esetleg kiegészíteni, tökéletesíteni, vagy a korábbi megközelítéseket más szemlélettel és módszerekkel helyettesíteni és ennek alapján eltérő, illetve újszerű következtetéseket leszűrni. A bemutatott felfogások közvetlenül vagy közvetve többnyire kapcsolódnak a történelem lineáris, ciklikus, visszatérő, újjászülető, körforgásos vagy spirális alakulását valló történetfilozófiai nézetekhez. A világnézeti, erkölcsi, politikai és közjogi eszmeáramlatoknak vizsgálati tárgyaikra és egymásra vonatkozó megállapításai vezetnek el korszakunk globalizálódó, egyetemesedő, egységesülő és egyben differenciálódó folyamatai közjogi szempontú jellemzéséhez, a felmerülő problémák, az újszerű nemzetközi jogi és alkotmányi értékorientációk elméleti általánosításaihoz.