Társadalmi rétegződés corvina logo

Szerkesztők: Andorka Rudolf; Hradil, Stefan; Peschar, Jules L.
További szerzők: Erikson, Robert; Holdthorpe, John H.; Andorka Rudolf; Hradil, Stefan; Konrád György; Szelényi Iván ; Kaelble, Hartmut; O'Higgins, Michael; Schamus, Günther; Stephenson, Geoffrey; Room, Graham; Müller, Walter; Lüttinger, Paul; König, Wolfgang; Karle, Wolfgang; Smith, Tom W.; Treiman, Donad J.; Vogel, Joachim; Landua, Detlef; Spellerberg, Annette; Habich, Roland; Haller, Max; Kolosi Tamás; Róbert Péter; Flora, Peter; Peschar, Jules L.; Gordon, Margaret S.; Molle, Willem T.M.; Evers, Adalbert; Spicker, Paul
Cím: Társadalmi rétegződés
Fordítók: Lafferthon Judit; Lafferthon Éva; Szolnoki Judit; Gáthy Vera; Lehmann Hedvig; Vajda Éva; Dobó János; Hermann Erzsébet; Bartus Tamás; Láng Judit; Szemerszki Marianna; Szuly Kinga; Somogyi Eszter
Megjelenési adatok: Aula, Budapest, 1995. | ISBN: 963-503-021-5

coverimage Az itt közzétett tanulmányok a társadalmi egyenlőtlenség szociológiai elemzésének nemzetközi irányzatairól adnak képet. A témák felölelik a társadalmi rétegződés alapstruktúráját csakúgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint például a nemi egyenlőtlenség vagy az egészségi állapotbeli egyenlőtlenség, valamint a vertikális társadalmi mobilitás esélyeit és a szociálpolitika ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is. A szövegek főleg elméleti és fogalmi témákról adnak tájékoztatást, de a szemelvénygyűjtemény tartalmaz tapasztalati jelenségekkel foglalkozó tanulmányokat és empirikus adatok feldolgozását is. A kiválasztott szövegek főleg az Európai Gazdasági Közösség országainak társadalmi egyenlőtlenségeit hasonlítják össze. Az összehasonlítás többnyire szinkronikus, tehát csak a jelenlegi struktúrákra irányul. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi összehasonlítást tudjunk tenni a mai életkörülmények (pl. szegénység) és szociális rendszerek (pl. nyugdíjrendszerek) között, meg kell ismernünk történelmi kialakulásukat és társadalmi változásukat is. Ezért tehát sok szemelvényre a diakronikus szemlélet is jellemző. Az olvasónak alapszinten ismernie kell az általános szociológiát, különösen a társadalmi rétegződés szociológiáját ahhoz, hogy megértse a szövegeket. Az alapismeretek elsajátíthatók a Társadalmi rétegződés című, a közeljövőben megjelenő tankönyvből. A tankönyv - nem a szemelvénygyűjtemény - a vezérfonala annak a Társadalmi rétegződés címmel meghirdetett Tempus-előadássorozatnak, melyet Budapesten tartanak 1994. február 28-tól május 20-ig. Az előadássorozaton a szemelvénygyűjtemény szövegeinek nem minden témája kerül majd szóba. Ennek a szöveggyűjteménynek az a feladata, hogy kiegészítse és mintegy folytatását adja a Társadalmi rétegződés című tankönyvnek. A szerkesztők remélik, hogy ezek a szövegek árnyaltabb és korszerűbb háttérismereteket nyújtanak az előadássorozat résztvevőinek és a tankönyv azon olvasóinak, akiket érdekelnek a társadalmi egyenlőtlenség nemzetközi összehasonlító szociológiai elemzésének kérdései. (...) Amikor valamely társadalom rétegződését vagy a rétegződés alapját képező mélyebb szerkezetét, struktúráját vizsgáljuk, először azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a társadalmon belül milyen blokkokat, tömböket, kategóriákat különböztetünk meg. Más szóval, amikor a jövedelem és vagyon, az életkörülmények, az életmód, az életminőség stb. egyenlőtlenségeit, különbségeit elemezzük, akkor milyen társadalmi kategóriák közötti jövedelem- stb. különbségeket mutatunk be és elemzünk adataink alapján. Az emberiség több ezer évre visszanyúló története folyamán különböző korszakokban más-más társadalmi kategóriák voltak a legfontosabb blokkok a társadalmon belül. A rabszolgatartó társadalmakban a legfontosabb két kategória a szabad ember és a rabszolga voltak. A kaszttársadalmakban a legfontosabb elválasztóvonalak a kasztok között húzódtak. A rendi társadalmakban a jogszabályokban rögzített eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező rendek (főnemes, köznemes, városi polgár, jobbágy stb.) szerint tagolódott a társadalom.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Társadalom, Társadalmi mobilitás, Jólét, Osztály, Jövedelem, Egyenlőtlenség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
Általános bevezetés
5
I. Elméleti és empirikus alapok
7-170
   Bevezetés
8-10
   Robert Erikson-John H. Goldthorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája
11-32
      Az elméleti alapok rendszerének kiválasztása
12-16
      Az osztályséma
16-25
      Hivatkozások
25-28
      Jegyzetek
29-32
   Andorka Rudolf: A rétegződéselmélet haszna a mai magyar társadalom kutatásában
33-65
      A magyar társadalomkultúra történetéhez és annak kutatásához
34-40
         Társadalomstruktúra a két világháború között
34-35
         Osztályok és rétegek az 50-es évektől a 70-es évekig
35-40
      A magyar társadalomstruktúra-kutatás tendenciái a 80-as években
40-48
         Az 1981/81-es rétegződésvizsgálat
40-44
         A státuszcsoport-elmélet
44-45
         Az osztályelmélet
45
         A differenciált rétegmodell
46-48
      A rétegek differenciálódásának adatai Magyarországon a 80-as években
48-60
      Társadalmi egyenlőtlenségek és rétegek Magyarországon
61
      Hivatkozások
62-64
      Jegyzetek
65
   Stefan Hradil: Társadalmi struktúra és társadalmi változás
67-138
      1. "Társadalmi struktúra" - "modern társadalom" - "ipari társadalom": a társadalmi struktúra elemzésének kulcsfogalmai és a társadalmi változás ismérve
67-72
      2. A "régi" Német Szövetségi Köztársaság és az "új" szövetségi államok összehasonlítása
72-76
      3. Népesség
76-81
      4. Család, háztartás, élethelyzet
81-86
      5. Oktatási rendszer
86-92
      6. Munka és foglalkoztatás
93-97
      7. Jólét és társadalmi egyenlőtlenség
97-104
      8. Szociálpolitika és jóléti állam
104-108
      9. Eredmények
108-109
      Hivatkozás:
110-112
      Függelék: Válogatott táblázatok
113-138
   Konrád György-Szelényi Iván: Értelmiség és dominancia a posztkommunista társadalmakban
139-159
      I. Átmenet a posztkommunizmus felé
140-142
      II. Az értelmiség a posztkommunista társadalmi struktúrában
142-156
         1. A szereplők kérdése: A káderelit szemben az értelmiséggel
143-152
            A) Változások a káderelit összetételében
144-145
            B) A káderelit polgárosodása
145-146
            C) Az osztállyá alakulás korlátai: a káderek és értelmiségiek alternatív stratégiái
147-150
            D) Az osztállyá szerveződés korlátai: az értelmiség belső megosztottsága kor és foglalkozás szerint
151-152
         2. A tudatosság problémái: A kritikai vita kultúrájának győzelme
152-154
         3. Az új strukturális helyzet: Politokrácia, vagy az értelmiség mint bíró és játékmester a bürokrácia és az új burzsoázia között
154-156
      III. Egy új korszak átmeneti időszaka? Alternatív forgatókönyvek: bürokratikus restauráció, burzsoá osztályuralom vagy értelmiségi osztályhatalom
157-158
      Jegyzetek
159
   Hartmut Kaelble: Útban egy európai társadalom felé. Nyugat-Európa társadalomtörténete 1880-1980
161-170
      IV. Összefoglalás és végkövetkeztetések
161-169
      Jegyzetek
170
II. Az erőforrások egyenlőtlensége
171-289
   Bevezetés
173-176
   Michael O. Higgins-Günther Schmaus-Geoffrey Stephenson: Jövedelemelosztás és -újraelosztás. Mikroadat-elemzés hét ország esetében
177-208
      Bevezetés
177-179
      Módszertani kérdések a jövedelemelosztás LIS-elemzésében
179-185
         A jövedelem mérése
180-181
         A jövedelem egységnyi értéke
181-182
         A jövedelemegységek súlyozása
182-183
         A jövelemegységek sorrendje
183-185
      A jövedelemelosztás LIS-féle empirikus elemzése
185-188
      Jövedelemegyenlőtlenségek összehasonlítása
188-192
      Az ekvivalens jövedelem elosztása
192-193
      Az egyenlőtlenség forrásai
194-199
      Ekvivalenciaskála és sorrend
199-200
      Méltányosság és sorrend
200-203
      Konklúziók
203-205
      Hivatkozások
205-206
      Jegyzetek
207-208
   Graham Room: A szegénység legújabb trendjei
209-227
      1. A szociális segélyben részeülők számának alakulása
209-213
      2. A szegények számának alakulása
213-216
      3. A szegények és a szociális segélyezésben részesülők összetételének változása
217-222
      4. Változások a szegénység elterjedésében és a szociális segélyezéstől való függőségben
222-225
      5. Következtetések
225
      Hivatkozások
225-227
   Walter Müller-Paul Lüttinger-Wolfgang König-Wolfgang Karle: Osztályszerkezet és oktatási rendszer az ipari országokban
229-262
      Bevezetés
229-230
      Az oktatási rendszerek közötti különbségek és azok feltételezett következményei
230-234
      Adatbázis és osztályozás
234-236
      Az iskolai végzettség szerinti eloszlások összehasonlítása
237-240
         Általános összehasonlítás
237-238
         Az iskolai végzettség szerinti eloszlás változása
239-240
      Az oktatás szerepe a társadalmi mobilitásban: az oktatás és a származási, ill. jelenlegi osztály-hovatartozás közötti kapcsolat
240-244
         A kapcsolat globális mérése és az országonkénti változatok
241-244
      Az iskoláztatási lehetőségekből eredő osztályegyenlőtlenségek országonkénti változatai
245-249
      Iskolai végzettség és jelenlegi osztály-hovatartozás: országok közötti különbségek
250-255
      Következtetések
256-257
      Hivatkozások
257-260
      Jegyzetek
261-262
   Tom W. Smith: Társadalmi egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban
263-276
      A társadalmi jólét közösségi preferenciái
264-271
      Társadalmi egyenlőtlenség és jóléti állam
271
      Függelék, módszertani megjegyzések
272-274
      Hivatkozások
274-275
      Jegyzetek
276
   Donald J. Treiman: Foglalkozási presztízs és társadalmi struktúra
277-289
      Az érvelés összefoglalása
277-280
      A vizsgálat korlátai és a szükséges jövőbeni kutatások
280-283
      A rétegződés elkerülhetetlensége és a munka rangja
284-288
      Hivatkozások
288
      Jegyzetek
289
III. Egyenlőtlenségek az életkörülmények és az életstílus egyéb dimenzióiban
291-387
   Bevezetés
293
   Joachim Vogel: Különböző lakossági csoportok jóléti arculata [Svédországban]
295-312
      Osztálykülönbségek
296-302
      Korlátozott lehetőségű csoportok a munkaerőpiacon
302-303
      A munkaerőpiacról kiesők
303-306
      Létfenntartási problémákkal küzdő csoportok
306-307
      Regionális különbségek
307-312
   Detlef Landua-Annette Spellerberg-Roland Habich: Az egyesítéshez vezető hosszú út - az életminőség különbségei a „régi” és az „új” szövetségi államokban
313-346
      1. Bevezető megjegyzések
313-314
      2. Jólétfelmérés 1990 - Kelet
314-315
      3. A szubjektív jólét Kelet- és Nyugat-Németországban
315-330
         3.1. Mi a fontos egy személy jóléte szempontjából?
315-317
         3.2. Az élettel való általános elégedettség
317-318
         3.3. Érzelmi jólét: boldogság
318-320
         3.4. Az élet különféle szféráival való elégedettség
320-323
         3.5. Társadalmi változás az egykori NDK-ban, 1990
323-325
         3.6. Az elégedettség fejlődése: jelenleg, öt éve, öt év múlva
326-327
         3.7. A szubjektív jólét negatív indikátorai
327-328
         3.8. Konfliktusészlelés
328-330
         3.9. Hogy álltak a dolgok a volt NDK-ban?
330
      4. Társadalmi csoportok és életminőség
330-337
         4.1. Az egyes társadalmi csoportok szociostrukturális felosztása Kelet- és Nyugat-Németországban
332
         4.2. Az egyes társadalmi csoportok élet- és jövedelemkörülményeinek értékelése
332-334
         4.3. Optimizmus - pesszimizmus
334-337
      5. Az életkörülmények remélt kiegyenlítése
337
      6. Összefoglalás
338-339
      Függelék
339-346
         Jólétfelmérés 1990 - Kelet. Válogatott kérdések.
339-343
         Válogatott publikációk a jólétfelméréshez
344
         Hivatkozások
345
         Jegyzetek
346
   Stefan Hradil: Régi fogalmak és új struktúrák. Miliő-, szubkultúra- és életstílus-kutatás a 80-as években
347-387
      1. Mi az új az "új" miliőkben és életformákban?
347-352
         A kutatást irányító tézisek
347-352
      2. A régi fogalmak és visszanyert aktualitásuk
352-363
         2.1. Miliő
352-356
         2.2. Szubkultúra
356-358
         2.3. Életstílus
358-360
         2.4. Miliő, szubkultúra és életforma elméleti viszonyához
360-363
      3. Új struktúrák feltárása: miliők és életstílusok az empirikus kutatásban
363-380
         3.1. Kutatási területek
364-375
         3.2. Az empirikus kutatások elemzése és kritikája
375-380
      Hivatkozások
381-386
      Jegyzetek
387
IV. Társadalmi mobilitás
389-495
   Bevezetés
391-392
   Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás félévszázados trendjei Magyarországon
393-425
      Gazdasági fejlődés, változások a társadalmi struktúrában és a társadalmi rétegződésben
393-397
      Kutatási kérdések
397-398
      Elemzés
398-419
         1. A globális, strukturális és cirkuláris mobilitási arányszámok változása
398-402
         2. A kiválasztott kilépési és belépési mobilitási arányszámok változásai
402-413
         3. A fluiditás változásai, 1962-64, 1973 és 1983, log-lineáris elemzéssel vizsgálva
413-419
      Következtetések
420-421
      Jegyzetek
421-423
      Hivatkozások
423-425
   Max Haller-Kolosi Tamás-Róbert Péter: Társadalmi mobilitás Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon
427-474
      Az iparosodás, a szocialista forradalom és a nemzeti sajátosságok hatásának vizsgálata
427-469
         Történelmi és szerkezeti háttér
428-445
            1. A történelmi osztály- és társadalmi szerkezet jellemzői és azok változása Csehszlovákiában és Magyarországon a szocialista forradalom során
429-435
            2. A gazdasági fejlődés és a foglalkozási struktúra változása Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon az I. világháború óta
435-440
            3. Az oktatási rendszerekben és szerkezetben bekövetkezett reformok és változások
440-443
            4. A mobilitásmintákban fellelhető különbségekről szóló hipotézisek összegzése
443-445
         Adatok, osztályozások és elemzési módszerek
445-447
         Empirikus eredmények
447-466
            1. A mobilitás- és immobilitásmintákban lévő abszolút különbségek áttekintése
448-452
            2. Az egyes társadalmi-foglalkozási kategóriák közötti mobilitás áramlatai és az immobilitás jellemző mintái
452-459
            3. Az ausztriai, csehszlovákiai és magyarországi mobilitásminták különbségeire felállított négy, egymással versengő hipotézis szisztematikus vizsgálata
459-462
            4. A mobilitásmintákban a három korcsoport között történt változások
463-466
         Összegzés és végkövetkeztetés
466-469
      Hivatkozások
469-474
   Kolosi Tamás-Jules Peschar-Róbert Péter: A társadalmi reprodukció csökkenése
475-495
      Magyar-Holland összehasonlító vizsgálat: A társadalmi eredet és a képzettség változó hatása a foglalkozási pozícióra
475-492
         1. Bevezetés
475
         2. Az elemzés modellje
476-482
         3. Részletesebb elemzés: az időtényező
483-491
            3.1. A modellek vizsgálata
483-485
            3.2. Az összefüggések erőssége
486-491
         4. Következtetések
491-492
      Függelék
492-493
      Hivatkozások
493-494
      Jegyzetek
495
V. Szociálpolitika
497-649
   Bevezetés
499-501
   Peter Flora: Növekedés a határokig
503-529
      1. Az európai jóléti államok közös eredete
504-509
      2. A sokféleség korai forrásai
509-515
      3. Növekedés a határokig
516-521
      4. A rendszer felbomlása osztálykonfliktus nélkül
521-526
      Jegyzetek
527-529
   Margaret S. Gordon: A háború utáni fejlődés
531-551
      Egy egységesebb rendszer felé mutató folyamat
531-536
      Családi pótlék
537-538
      Egyéb közvetlen háború utáni fejlődés
538-540
      Az 1970-es és 1980-as évek
540-542
      A kiadások növekedése
542-549
      Hivatkozások
549-550
      Jegyzetek
551
   Margaret S. Gordon: Különbségek a társadalombiztosítási kiadásokban
553-577
      A kiadások aránya
553-561
      Költségmodellek
561-562
      Bevételi források
562-566
      Társadalombiztosítás és gazdasági növekedés
567-571
      2. sz. függelék
572-574
      Hivatkozások
575-576
      Jegyzetek
577
   Willem T. M. Molle: Redisztribúció: regionális és szociálpolitikák
579-603
      Bevezetés
579-580
      Regionális egyenlőtlenségek és politika
580-591
         Alapítványok
580-582
         Célkitűzések
583-585
            A regionális problémák feltérképezése
583-585
         A regionális következményekkel járó EK-politikák koordinációja
585-586
         A tagállamok regionális politikáinak koordinációja
586-588
         Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
588-590
         Értékelés
590-591
      Szociálpolitika
591-598
         Alapelvek, célok és eszközök
591-593
         Társadalombiztosítás
593-594
         A munkavállalói részvétel
595-596
         Az Európai Szociális Alap
596-597
         Értékelés
598
      Összefoglalás és következtetések
598-599
      Hivatkozások
599-602
      Jegyzetek
603
   Adalbert Evers: Eltolódások a jólétmixben. Új megközelítés a jólét- és szociálpolitika transzformációinak tanulmányozásához
605-632
      A jóléti háromszög. A jólétmix eltolódásának társadalmi-gazdasági vonatkozásai
606-611
      Az eltolódó jólétmix gazdasági vonatkozásairól a jóléti politika megvitatásáig
611-626
         Gazdasági érdekes, állami cselekvés és háztartási magatartások: kollektív szereplők és társadalmi újítások
611-614
         Miért is gondoskodjunk? Új hozzáállás az emberek munkájához és részvételéhez a szociális ellátó szolgálatban
614-616
         Az eltolódó jólétmix történelmi és kulturális kerete: a jólét és a "jóllét" hagyományos ábrázolásától az új ábrázolások felé
616-620
         Védd meg és változtass! Dereguláció és új szabályozások a munkában és a szociális szolgáltatásokban
620-623
         Jólét és demokrácia. Hogyan szabályozzuk az állam, a társadalom és az egyének közötti konfliktusokat?
623-626
      Egy nemzeteket átfogó kísérlet összehasonlító perspektívában - módszertani megjegyzések
626-628
      Hivatkozások
628-631
      Jegyzetek
632
   Paul Spicker: A szubszidiaritás elve és az európai közösség szociálpolitikája
633-649
      A szubszidiaritás elve
633-637
      A szubszidiaritás és az Európai Közösség
638-639
      Az Európai Közösség szociálpolitikája
639-642
      Szubszidiaritás és az európai szociálpolitika
643-647
      Köszönetnyilvánítás
647
      Hivatkozások
647-649