Társadalmi rétegződés
Szerkesztők: Andorka Rudolf; Hradil, Stefan; Peschar, Jules L.További szerzők: Erikson, Robert; Holdthorpe, John H.; Andorka Rudolf; Hradil, Stefan; Konrád György; Szelényi Iván ; Kaelble, Hartmut; O'Higgins, Michael; Schamus, Günther; Stephenson, Geoffrey; Room, Graham; Müller, Walter; Lüttinger, Paul; König, Wolfgang; Karle, Wolfgang; Smith, Tom W.; Treiman, Donad J.; Vogel, Joachim; Landua, Detlef; Spellerberg, Annette; Habich, Roland; Haller, Max; Kolosi Tamás; Róbert Péter; Flora, Peter; Peschar, Jules L.; Gordon, Margaret S.; Molle, Willem T.M.; Evers, Adalbert; Spicker, Paul
Cím: Társadalmi rétegződés
Fordítók: Lafferthon Judit; Lafferthon Éva; Szolnoki Judit; Gáthy Vera; Lehmann Hedvig; Vajda Éva; Dobó János; Hermann Erzsébet; Bartus Tamás; Láng Judit; Szemerszki Marianna; Szuly Kinga; Somogyi Eszter
Megjelenési adatok: Aula, Budapest, 1995. | ISBN: 963-503-021-5
Az itt közzétett tanulmányok a társadalmi egyenlőtlenség szociológiai elemzésének nemzetközi irányzatairól adnak képet. A témák felölelik a társadalmi rétegződés alapstruktúráját csakúgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint például a nemi egyenlőtlenség vagy az egészségi állapotbeli egyenlőtlenség, valamint a vertikális társadalmi mobilitás esélyeit és a szociálpolitika ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is. A szövegek főleg elméleti és fogalmi témákról adnak tájékoztatást, de a szemelvénygyűjtemény tartalmaz tapasztalati jelenségekkel foglalkozó tanulmányokat és empirikus adatok feldolgozását is. A kiválasztott szövegek főleg az Európai Gazdasági Közösség országainak társadalmi egyenlőtlenségeit hasonlítják össze. Az összehasonlítás többnyire szinkronikus, tehát csak a jelenlegi struktúrákra irányul. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi összehasonlítást tudjunk tenni a mai életkörülmények (pl. szegénység) és szociális rendszerek (pl. nyugdíjrendszerek) között, meg kell ismernünk történelmi kialakulásukat és társadalmi változásukat is. Ezért tehát sok szemelvényre a diakronikus szemlélet is jellemző. Az olvasónak alapszinten ismernie kell az általános szociológiát, különösen a társadalmi rétegződés szociológiáját ahhoz, hogy megértse a szövegeket. Az alapismeretek elsajátíthatók a Társadalmi rétegződés című, a közeljövőben megjelenő tankönyvből. A tankönyv - nem a szemelvénygyűjtemény - a vezérfonala annak a Társadalmi rétegződés címmel meghirdetett Tempus-előadássorozatnak, melyet Budapesten tartanak 1994. február 28-tól május 20-ig. Az előadássorozaton a szemelvénygyűjtemény szövegeinek nem minden témája kerül majd szóba. Ennek a szöveggyűjteménynek az a feladata, hogy kiegészítse és mintegy folytatását adja a Társadalmi rétegződés című tankönyvnek. A szerkesztők remélik, hogy ezek a szövegek árnyaltabb és korszerűbb háttérismereteket nyújtanak az előadássorozat résztvevőinek és a tankönyv azon olvasóinak, akiket érdekelnek a társadalmi egyenlőtlenség nemzetközi összehasonlító szociológiai elemzésének kérdései. (...) Amikor valamely társadalom rétegződését vagy a rétegződés alapját képező mélyebb szerkezetét, struktúráját vizsgáljuk, először azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a társadalmon belül milyen blokkokat, tömböket, kategóriákat különböztetünk meg. Más szóval, amikor a jövedelem és vagyon, az életkörülmények, az életmód, az életminőség stb. egyenlőtlenségeit, különbségeit elemezzük, akkor milyen társadalmi kategóriák közötti jövedelem- stb. különbségeket mutatunk be és elemzünk adataink alapján. Az emberiség több ezer évre visszanyúló története folyamán különböző korszakokban más-más társadalmi kategóriák voltak a legfontosabb blokkok a társadalmon belül. A rabszolgatartó társadalmakban a legfontosabb két kategória a szabad ember és a rabszolga voltak. A kaszttársadalmakban a legfontosabb elválasztóvonalak a kasztok között húzódtak. A rendi társadalmakban a jogszabályokban rögzített eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező rendek (főnemes, köznemes, városi polgár, jobbágy stb.) szerint tagolódott a társadalom.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Társadalom, Társadalmi mobilitás, Jólét, Osztály, Jövedelem, Egyenlőtlenség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Társadalom, Társadalmi mobilitás, Jólét, Osztály, Jövedelem, Egyenlőtlenség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
Általános bevezetés
5
I. Elméleti és empirikus alapok
7-170
Bevezetés
8-10
Robert Erikson-John H. Goldthorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája
11-32
Az elméleti alapok rendszerének kiválasztása
12-16
Az osztályséma
16-25
Hivatkozások
25-28
Jegyzetek
29-32
Andorka Rudolf: A rétegződéselmélet haszna a mai magyar társadalom kutatásában
33-65
A magyar társadalomkultúra történetéhez és annak kutatásához
34-40
Társadalomstruktúra a két világháború között
34-35
Osztályok és rétegek az 50-es évektől a 70-es évekig
35-40
A magyar társadalomstruktúra-kutatás tendenciái a 80-as években
40-48
Az 1981/81-es rétegződésvizsgálat
40-44
A státuszcsoport-elmélet
44-45
Az osztályelmélet
45
A differenciált rétegmodell
46-48
A rétegek differenciálódásának adatai Magyarországon a 80-as években
48-60
Társadalmi egyenlőtlenségek és rétegek Magyarországon
61
Hivatkozások
62-64
Jegyzetek
65
Stefan Hradil: Társadalmi struktúra és társadalmi változás
67-138
1. "Társadalmi struktúra" - "modern társadalom" - "ipari társadalom": a társadalmi struktúra elemzésének kulcsfogalmai és a társadalmi változás ismérve
67-72
2. A "régi" Német Szövetségi Köztársaság és az "új" szövetségi államok összehasonlítása
72-76
3. Népesség
76-81
4. Család, háztartás, élethelyzet
81-86
5. Oktatási rendszer
86-92
6. Munka és foglalkoztatás
93-97
7. Jólét és társadalmi egyenlőtlenség
97-104
8. Szociálpolitika és jóléti állam
104-108
9. Eredmények
108-109
Hivatkozás:
110-112
Függelék: Válogatott táblázatok
113-138
Konrád György-Szelényi Iván: Értelmiség és dominancia a posztkommunista társadalmakban
139-159
I. Átmenet a posztkommunizmus felé
140-142
II. Az értelmiség a posztkommunista társadalmi struktúrában
142-156
1. A szereplők kérdése: A káderelit szemben az értelmiséggel
143-152
A) Változások a káderelit összetételében
144-145
B) A káderelit polgárosodása
145-146
C) Az osztállyá alakulás korlátai: a káderek és értelmiségiek alternatív stratégiái
147-150
D) Az osztállyá szerveződés korlátai: az értelmiség belső megosztottsága kor és foglalkozás szerint
151-152
2. A tudatosság problémái: A kritikai vita kultúrájának győzelme
152-154
3. Az új strukturális helyzet: Politokrácia, vagy az értelmiség mint bíró és játékmester a bürokrácia és az új burzsoázia között
154-156
III. Egy új korszak átmeneti időszaka? Alternatív forgatókönyvek: bürokratikus restauráció, burzsoá osztályuralom vagy értelmiségi osztályhatalom
157-158
Jegyzetek
159
Hartmut Kaelble: Útban egy európai társadalom felé. Nyugat-Európa társadalomtörténete 1880-1980
161-170
IV. Összefoglalás és végkövetkeztetések
161-169
Jegyzetek
170
II. Az erőforrások egyenlőtlensége
171-289
Bevezetés
173-176
Michael O. Higgins-Günther Schmaus-Geoffrey Stephenson: Jövedelemelosztás és -újraelosztás. Mikroadat-elemzés hét ország esetében
177-208
Bevezetés
177-179
Módszertani kérdések a jövedelemelosztás LIS-elemzésében
179-185
A jövedelem mérése
180-181
A jövedelem egységnyi értéke
181-182
A jövedelemegységek súlyozása
182-183
A jövelemegységek sorrendje
183-185
A jövedelemelosztás LIS-féle empirikus elemzése
185-188
Jövedelemegyenlőtlenségek összehasonlítása
188-192
Az ekvivalens jövedelem elosztása
192-193
Az egyenlőtlenség forrásai
194-199
Ekvivalenciaskála és sorrend
199-200
Méltányosság és sorrend
200-203
Konklúziók
203-205
Hivatkozások
205-206
Jegyzetek
207-208
Graham Room: A szegénység legújabb trendjei
209-227
1. A szociális segélyben részeülők számának alakulása
209-213
2. A szegények számának alakulása
213-216
3. A szegények és a szociális segélyezésben részesülők összetételének változása
217-222
4. Változások a szegénység elterjedésében és a szociális segélyezéstől való függőségben
222-225
5. Következtetések
225
Hivatkozások
225-227
Walter Müller-Paul Lüttinger-Wolfgang König-Wolfgang Karle: Osztályszerkezet és oktatási rendszer az ipari országokban
229-262
Bevezetés
229-230
Az oktatási rendszerek közötti különbségek és azok feltételezett következményei
230-234
Adatbázis és osztályozás
234-236
Az iskolai végzettség szerinti eloszlások összehasonlítása
237-240
Általános összehasonlítás
237-238
Az iskolai végzettség szerinti eloszlás változása
239-240
Az oktatás szerepe a társadalmi mobilitásban: az oktatás és a származási, ill. jelenlegi osztály-hovatartozás közötti kapcsolat
240-244
A kapcsolat globális mérése és az országonkénti változatok
241-244
Az iskoláztatási lehetőségekből eredő osztályegyenlőtlenségek országonkénti változatai
245-249
Iskolai végzettség és jelenlegi osztály-hovatartozás: országok közötti különbségek
250-255
Következtetések
256-257
Hivatkozások
257-260
Jegyzetek
261-262
Tom W. Smith: Társadalmi egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban
263-276
A társadalmi jólét közösségi preferenciái
264-271
Társadalmi egyenlőtlenség és jóléti állam
271
Függelék, módszertani megjegyzések
272-274
Hivatkozások
274-275
Jegyzetek
276
Donald J. Treiman: Foglalkozási presztízs és társadalmi struktúra
277-289
Az érvelés összefoglalása
277-280
A vizsgálat korlátai és a szükséges jövőbeni kutatások
280-283
A rétegződés elkerülhetetlensége és a munka rangja
284-288
Hivatkozások
288
Jegyzetek
289
III. Egyenlőtlenségek az életkörülmények és az életstílus egyéb dimenzióiban
291-387
Bevezetés
293
Joachim Vogel: Különböző lakossági csoportok jóléti arculata [Svédországban]
295-312
Osztálykülönbségek
296-302
Korlátozott lehetőségű csoportok a munkaerőpiacon
302-303
A munkaerőpiacról kiesők
303-306
Létfenntartási problémákkal küzdő csoportok
306-307
Regionális különbségek
307-312
Detlef Landua-Annette Spellerberg-Roland Habich: Az egyesítéshez vezető hosszú út - az életminőség különbségei a „régi” és az „új” szövetségi államokban
313-346
1. Bevezető megjegyzések
313-314
2. Jólétfelmérés 1990 - Kelet
314-315
3. A szubjektív jólét Kelet- és Nyugat-Németországban
315-330
3.1. Mi a fontos egy személy jóléte szempontjából?
315-317
3.2. Az élettel való általános elégedettség
317-318
3.3. Érzelmi jólét: boldogság
318-320
3.4. Az élet különféle szféráival való elégedettség
320-323
3.5. Társadalmi változás az egykori NDK-ban, 1990
323-325
3.6. Az elégedettség fejlődése: jelenleg, öt éve, öt év múlva
326-327
3.7. A szubjektív jólét negatív indikátorai
327-328
3.8. Konfliktusészlelés
328-330
3.9. Hogy álltak a dolgok a volt NDK-ban?
330
4. Társadalmi csoportok és életminőség
330-337
4.1. Az egyes társadalmi csoportok szociostrukturális felosztása Kelet- és Nyugat-Németországban
332
4.2. Az egyes társadalmi csoportok élet- és jövedelemkörülményeinek értékelése
332-334
4.3. Optimizmus - pesszimizmus
334-337
5. Az életkörülmények remélt kiegyenlítése
337
6. Összefoglalás
338-339
Függelék
339-346
Jólétfelmérés 1990 - Kelet. Válogatott kérdések.
339-343
Válogatott publikációk a jólétfelméréshez
344
Hivatkozások
345
Jegyzetek
346
Stefan Hradil: Régi fogalmak és új struktúrák. Miliő-, szubkultúra- és életstílus-kutatás a 80-as években
347-387
1. Mi az új az "új" miliőkben és életformákban?
347-352
A kutatást irányító tézisek
347-352
2. A régi fogalmak és visszanyert aktualitásuk
352-363
2.1. Miliő
352-356
2.2. Szubkultúra
356-358
2.3. Életstílus
358-360
2.4. Miliő, szubkultúra és életforma elméleti viszonyához
360-363
3. Új struktúrák feltárása: miliők és életstílusok az empirikus kutatásban
363-380
3.1. Kutatási területek
364-375
3.2. Az empirikus kutatások elemzése és kritikája
375-380
Hivatkozások
381-386
Jegyzetek
387
IV. Társadalmi mobilitás
389-495
Bevezetés
391-392
Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás félévszázados trendjei Magyarországon
393-425
Gazdasági fejlődés, változások a társadalmi struktúrában és a társadalmi rétegződésben
393-397
Kutatási kérdések
397-398
Elemzés
398-419
1. A globális, strukturális és cirkuláris mobilitási arányszámok változása
398-402
2. A kiválasztott kilépési és belépési mobilitási arányszámok változásai
402-413
3. A fluiditás változásai, 1962-64, 1973 és 1983, log-lineáris elemzéssel vizsgálva
413-419
Következtetések
420-421
Jegyzetek
421-423
Hivatkozások
423-425
Max Haller-Kolosi Tamás-Róbert Péter: Társadalmi mobilitás Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon
427-474
Az iparosodás, a szocialista forradalom és a nemzeti sajátosságok hatásának vizsgálata
427-469
Történelmi és szerkezeti háttér
428-445
1. A történelmi osztály- és társadalmi szerkezet jellemzői és azok változása Csehszlovákiában és Magyarországon a szocialista forradalom során
429-435
2. A gazdasági fejlődés és a foglalkozási struktúra változása Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon az I. világháború óta
435-440
3. Az oktatási rendszerekben és szerkezetben bekövetkezett reformok és változások
440-443
4. A mobilitásmintákban fellelhető különbségekről szóló hipotézisek összegzése
443-445
Adatok, osztályozások és elemzési módszerek
445-447
Empirikus eredmények
447-466
1. A mobilitás- és immobilitásmintákban lévő abszolút különbségek áttekintése
448-452
2. Az egyes társadalmi-foglalkozási kategóriák közötti mobilitás áramlatai és az immobilitás jellemző mintái
452-459
3. Az ausztriai, csehszlovákiai és magyarországi mobilitásminták különbségeire felállított négy, egymással versengő hipotézis szisztematikus vizsgálata
459-462
4. A mobilitásmintákban a három korcsoport között történt változások
463-466
Összegzés és végkövetkeztetés
466-469
Hivatkozások
469-474
Kolosi Tamás-Jules Peschar-Róbert Péter: A társadalmi reprodukció csökkenése
475-495
Magyar-Holland összehasonlító vizsgálat: A társadalmi eredet és a képzettség változó hatása a foglalkozási pozícióra
475-492
1. Bevezetés
475
2. Az elemzés modellje
476-482
3. Részletesebb elemzés: az időtényező
483-491
3.1. A modellek vizsgálata
483-485
3.2. Az összefüggések erőssége
486-491
4. Következtetések
491-492
Függelék
492-493
Hivatkozások
493-494
Jegyzetek
495
V. Szociálpolitika
497-649
Bevezetés
499-501
Peter Flora: Növekedés a határokig
503-529
1. Az európai jóléti államok közös eredete
504-509
2. A sokféleség korai forrásai
509-515
3. Növekedés a határokig
516-521
4. A rendszer felbomlása osztálykonfliktus nélkül
521-526
Jegyzetek
527-529
Margaret S. Gordon: A háború utáni fejlődés
531-551
Egy egységesebb rendszer felé mutató folyamat
531-536
Családi pótlék
537-538
Egyéb közvetlen háború utáni fejlődés
538-540
Az 1970-es és 1980-as évek
540-542
A kiadások növekedése
542-549
Hivatkozások
549-550
Jegyzetek
551
Margaret S. Gordon: Különbségek a társadalombiztosítási kiadásokban
553-577
A kiadások aránya
553-561
Költségmodellek
561-562
Bevételi források
562-566
Társadalombiztosítás és gazdasági növekedés
567-571
2. sz. függelék
572-574
Hivatkozások
575-576
Jegyzetek
577
Willem T. M. Molle: Redisztribúció: regionális és szociálpolitikák
579-603
Bevezetés
579-580
Regionális egyenlőtlenségek és politika
580-591
Alapítványok
580-582
Célkitűzések
583-585
A regionális problémák feltérképezése
583-585
A regionális következményekkel járó EK-politikák koordinációja
585-586
A tagállamok regionális politikáinak koordinációja
586-588
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
588-590
Értékelés
590-591
Szociálpolitika
591-598
Alapelvek, célok és eszközök
591-593
Társadalombiztosítás
593-594
A munkavállalói részvétel
595-596
Az Európai Szociális Alap
596-597
Értékelés
598
Összefoglalás és következtetések
598-599
Hivatkozások
599-602
Jegyzetek
603
Adalbert Evers: Eltolódások a jólétmixben. Új megközelítés a jólét- és szociálpolitika transzformációinak tanulmányozásához
605-632
A jóléti háromszög. A jólétmix eltolódásának társadalmi-gazdasági vonatkozásai
606-611
Az eltolódó jólétmix gazdasági vonatkozásairól a jóléti politika megvitatásáig
611-626
Gazdasági érdekes, állami cselekvés és háztartási magatartások: kollektív szereplők és társadalmi újítások
611-614
Miért is gondoskodjunk? Új hozzáállás az emberek munkájához és részvételéhez a szociális ellátó szolgálatban
614-616
Az eltolódó jólétmix történelmi és kulturális kerete: a jólét és a "jóllét" hagyományos ábrázolásától az új ábrázolások felé
616-620
Védd meg és változtass! Dereguláció és új szabályozások a munkában és a szociális szolgáltatásokban
620-623
Jólét és demokrácia. Hogyan szabályozzuk az állam, a társadalom és az egyének közötti konfliktusokat?
623-626
Egy nemzeteket átfogó kísérlet összehasonlító perspektívában - módszertani megjegyzések
626-628
Hivatkozások
628-631
Jegyzetek
632
Paul Spicker: A szubszidiaritás elve és az európai közösség szociálpolitikája
633-649
A szubszidiaritás elve
633-637
A szubszidiaritás és az Európai Közösség
638-639
Az Európai Közösség szociálpolitikája
639-642
Szubszidiaritás és az európai szociálpolitika
643-647
Köszönetnyilvánítás
647
Hivatkozások
647-649