Az emberi test mozgástana

Az emberi test mozgástana a biomechanika alapelveire épít, de tárgyköre sokkal tágabb, mert nemcsak a mozgásszervek és a mozgások leírásával, hanem a mozgások szabályozásával, a mozgástanulással, a mozgások élettani hatásaival, a mozgáselemzéssel, valamint a helyesen végzett testedzés alapelveivel is foglalkozik. Vizsgálja azokat a tényezőket is, amelyek befolyásolják, vagyis serkentik vagy gátolják az ember fizikai teljesítőképességét. Az emberi test mozgástanának a szemléletmódja integratív, ami azt jelenti, hogy olyan egységes egészként fogja fel az emberi szervezetet, amelynek a különböző ingerekre adott válasza egymással szoros kölcsönkapcsolat-ban ctlló somatomotoros, cardiomotoros, visceromotoros és secretomotoros összetevőkből épül fel. A szervezet az őt érő ingerekre a harántcsíkolt izmaival (somatomotoros), a szívizmával (cardiomotoros), a simaizmaival (visceromotoros) vagy mirigymííködéssel (secretomotoros) képes válaszolni, mégpedig úgy, hogy ezek a motoros megnyilvánulások nem függetlenek egymástól, hanem éppen ellenkezőleg, szoros kölcsönkapcsolatban vannak egymással. így például izommunka végzésekor megváltozik a szívműködés, a vérnyomás és a mellékvesevelő működése is. A mellékvesevelőben termelődő adrenalin pedig visszahat az izom anyagcseréjére, s emiatt megváltozik az izomműködés. A mozgásszervek (csontok, ízületek, izmok) adják az emberi test tömegének mintegy kétharmadát. Ezért, már pusztán a mennyiségük miatt is, a mozgásszervek meghatározó szerepet játszanak az egész szervezet mindenkori működési állapotában. A mozgásszervek azonban nemcsak megtartják és mozgatják a testet, hanem a belőlük kiinduló, kinesztéziás afferens ingerületekkel befolyásolják a központi idegrendszer izgalmi szintjét, s ennek révén a magasabb rendű agyműködést is. Nincs olyan életfolyamat (vérkeringés, légzés stb.), amelyet ne serkentene vagy gátolna az izommozgás. Következésképpen a testedzés a legegészségesebb “izgatószer”. Az emberi test mozgástana több területre osztható. A tradicionális (általános vagy elméleti) mozgástan alapjelenségekkel foglalkozik; feltárja az emberi mozgások mechanizmusait, szabályozását és magára az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Az alkalmazott mozgástan viszont a mindennapos gyakorlatban hasznosítja a mozgástan alapelveit. Több önálló területe van. Ilyen a preventív mozgástan, amely az egészség megőrzésére, felfrissülésre, a különböző megbetegedések megelőzésére használja a mozgástani módszereket. A klinikai mozgástan pedig a különböző megbetegedések gyógyításával foglalkozik. A mozgástani praktikum a mozgástani eljárásokat és módszereket foglalja össze. Annak alapján, hogy milyen szempontot és módszert emel ki, számos ága különíthető el, s napjainkban is újabbak születnek. így a holisztikus mozgástan a test, az ész és a lélek egységét hangsúlyozza, a pszichológiai mozgástan a mozgatórendszer mellett a lelki működésekre is figyel, a nevelési mozgástan fő problémaköre a diszlexia, a terhességi mozgástan pedig a magzat mozgásfejlődésével foglalkozik. Tehát a mozgástani gyakorlat változatos programokat kínál az egészséges életmód kialakítására, illetve meghatározott megbetegedések megelőzésére, gyógyítására és rehabilitációjára. Ez a könyv az elméleti mozgástannal foglalkozik. Miután különböző szakterületek művelői (orvosok, testnevelő tanárok, gyógytornászok, stb.) foglalkoznak az emberi test mozgásaival, feltehető a kérdés, hogy kiknek írtam ezt a könyvet. Nyilvánvalóan reménytelen vállalkozás lenne arra törekedni, hogy a könyv mindegyik fejezete egyformán elégítse ki mindegyik szakterület művelőinek a szakmai elvárásait. Bizonyára lesznek olyanok, akik például a mozgásszervek részletesebb anatómiai leírását várnák, mások, éppen ellenkezőleg, ezt a leírást is sokallják. Mégis mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akiknek szükségük van mozgástani ismeretekre. Legfontosabb célom ugyanis a fentiekben vázolt integratív szemléletmód bemutatása. Bármelyik szakterület sikeres műveléséhez ismerni kell a mozgások különböző jellemzőinek a kölcsönkapcsolatáit. így például nem elég ismerni a különböző edzésmódszereket, ismerni kell az edzések legfontosabb élettani hatásait is. Avagy a mozgatórendszer betegségeinek gyógykezelése a megfelelő kinetikai és kinematikai adatokra építve lehet igazán eredményes.