Sportélettani alapismeretek corvina logo

Szerző: Ángyán Lajos
Cím: Sportélettani alapismeretek
Megjelenési adatok: Duplex-Rota KFt., Pécs, 1993.

coverimage Ez a könyv az orvosi élettan szemléletmódjával tárgyalja a sportélettani alapismeretéket. Ezért a témakör kijelölése, az adatok csoportosítása, és főként az egyes kérdések kapcsán kifejtett vélemény nemcsak szokatlan lehet, de akár lényegesen el is térhet a versenysporttal közvetlen kapcsolatban álló szakemberek gondolkodásmódjától. Mégis fontosnak tartom a rendelkezésünkre álló ismeretanyag ilyen bemutatását, mert a különböző értelmezési lehetőségek az anyaggal való elmélyültebb foglalkozásra, s az adott kérdésben saját, önálló véleményének kialakítására serkenthetik az olvasót. A sportélettan két fő kérdéskörrel foglalkozik: 1. elemzi a rendszeres sporttevékenység hatását az emberi szervezetre. E kérdéskörön belül ugrásszerű fejlődést jelentettek azok a vizsgáló módszerek, amelyekkel már nemcsak az egyes szervek és szervrendszerek működését tanulmányozhatjuk, hanem az egyes sejtekben lezajló biokémiai változásokat is. Igaz ugyan, hogy a sportélettan olyan integratív szemléletmódot igényel, amely a szervezetet egységes egészként fogja fel, de a sejtszintű folyamatok megismerése nélkül nem lehet megérteni az egységes szervezet működését sem. 2. A sportélettan másik fő kérdése az, hogy milyen módon fokozható az ember teljesítőképessége? A teljesítőképesség növelése területén abból a tényből kell kiindulnunk, hogy bajnoknak mindenekelőtt születni kell. Nem tudjuk megváltoztatni az öröklött tulajdonságokat, ezért arra kell törekedni, hogy' a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk a meglévő adottságokat. Ha áttekintjük napjaink sportélettani kutatásait, akkor mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a kutatás expanzív jellegű. Ez azt jelenti, hogy mind az életkort, mindpedig a vizsgálatok tárgyát illetően egyre szélesebbkörű kutatások folynak. A kisgyermekkortól kezdve az időskorú felnőttekig minden korosztályt bevontak a sportolás élettani, biokémiai, szövettani és általános egészségmegőrző hatásainak az elemzésébe. Csak örülhetünk ennek a megnövekedett érdeklődésnek, amennyiben ez az immár társadalmi méretű önpusztító életmódból való kiútkeresésből fakad. A kiterjedt vizsgálatok eredményeként gyón ütemben szaporodnak az irodalmi adatok. Látnunk kell azonban azt a veszélyt is, hogy elveszünk a részletekben, mert hiányoznak az átfogó szintézisek, amelyek útjelzőkként segítenének bennünket. Talán úgy jellemezhető ez a helyzet, hogy bár sok adat gyűlt össze, de kevés lényeges összefüggést és törvényszerűséget értettünk meg. Ismerjük például a versenysportból azokat az egybehangzó adatokat, amelyek szerint a siker érdekében bizonyos sportmozgások elsajátítását már az élettani változók mellett figyelembe veszik' a pszichológiai és szociális tényezőket is. Tulajdonképpen az egészséges életmód tartalmi meghatározására és kiépítésére törekszik. Az egészséges életmód kialakítása csak céltudatos tevékenységgel érhető el. Ez a felismerés többszörösen bebizonyosodott a versenysport területén. Napjainkban szaporodnak azok a törekvések, amelyek mind a fiatalok (iskolások, egyetemisták), mindpedig az idős korosztályok egészséges életmódjának a kialakítását tűzték ki célul. Miután minden egészségmegőrző program alapvető eleme az izommozgás; továbbá a köztudatban a nem foglalkozásszerűen végzett munkával kapcsolatos izommozgások legáltalánosabb gyűjtőfogalma a sport, ezért egyre jobban összekapcsolódik a sport és az egészség. Jól tesszük, hogyha következetesen erősítjük ezt az összekapcsolást a lakosság széles rétegeinek a tudatában, de ez a törekvésünk is arra kötelez bennünket, hogy mindenkor ügyeljünk a sport tisztaságára. Tény, hogy amióta csak létezik versenysport, azóta érték a győzelem, és a győzelem érdekében mindenre, így a teljesítőképesség mesterséges fokozására is vannak vállalkozók. Ezek az eljárások egyértelműen lerontják a lakosság körében az emberi teljesítőképesség természetes fokozása útján elért csúcsteljesítmények ösztönző hatását. Egészségi szempontból is többszörösen veszélyesek, mindenekelőtt a kierőszakolt képmutatás miatt. A tiltás és a kutatások titkossága miatt nem beszélnek az újabb és újabb eljárások kifejlesztéséről és használatáról. Ugyanezen okok miatt nem történnek olyan orvosi vizsgálatok, amelyek nyomon követnék az egyes készítmények közvetlen, akut, illetve késői mellékhatásait, és emiatt akár reménytelenné is válhat az előbb-utóbb szükséges orvosi kezelés. Az sem lényegtelen szempont, hogy nagy szellemi és anyagi erőket fordítanak a doppingszerekre ahelyett, hogy az emberi teljesítőképesség természetes fokozásának vizsgálatára, a hatékony és egyben egészségmegőrző lehetőségek feltárására fordítanák ezeket. Ez a könyv a sportélettani alapismeretekre épített szemléletmód terjesztésével kívánja segíteni az egészségközpontú testnevelés és sport fejlesztését.
Kategóriák: Orvostudomány, Sporttudomány
Tárgyszavak: Testnevelés, Élettan, Mozgás, Sportelmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
III-VIII
Előszó
9-10
1. fejezet: Az izommozgás mechanizmusa
11-59
   Az izomösszehúzódás mechanizmusa
13-30
      Az izom szerkezete
13-18
      Az izom beidegzése
18-23
      Az izomösszehúzódás molekuláris mechanizmusa
23-25
      Az izomösszehúzódás mechanikája
25-30
   Az izomműködés energetikája
30-34
   Az izomműködés idegi szabályozása
35-36
      Az idegi szabályozás alapelvei
37
      Az idegrendszer érző működése
38-40
      Fájdalomérzés
40-43
      Az idegrendszer mozgató működése
43-45
      A belső szervek működésének idegi szabályozása
46-47
      Izomtónus
48-49
      Mozgásintegráció
49-56
      A tanulás szerepe a mozgásszabályozásban
56-59
2. fejezet: A rendszeres izommunka élettani hatásai
60-145
   Az izommunka mérése
61
   A rendszeres izommunka hatása az izomra
62-71
      Szerkezeti változások
62
      Biokémiai változások
63
      Glukóz-transzport
63
      Hexokináz
64-65
      Zsírégetés
65-67
      Funkcionális változások
67-69
      Az izom elektromos aktivitása
69-71
   A vérkeringés változása izommunka hatására
71-99
      A vérkeringés élettani jelentősége
71-72
      A vér
72-74
      Véralvadás
74-76
      A szív és az érrendszer
76-81
      A pulzus
81-83
      Verőtérfogat, perctérfogat
83-84
      Vérnyomás
84-85
      Perifériás ellenállás
85-86
      Mikrocirkuláció
86-88
      Elektrokardiográfia
88-89
      A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere
89-91
      Elvezetési típusok
91-93
      Az elektrokardiogram változása izommunka hatására
93
      Kisvérköri keringés
94-95
      A szervkeringés változása izommunka hatására
95
      Agyi vérkeringés
96
      Izomkeringés
96-97
      Coronaria-átáramlás
97
      A zsigerek vérátáramlása
97-98
      Bőrkeringés
98
      A vérkeringés szabályozása izommunkában
98-99
   A légzés változása izommunka hatására
99-112
      A légzésfokozás mechanizmusa
104-106
      Vérgázok és pH
106-109
      Oxigénfelvétel munkavégzés alatt
109-112
      Oxigénpulzus
112
   Az energiaforgalom változása munkavégzés hatására
112-129
      Respirációs kvóciens (RQ)
114-115
      Táplálékfelvétel
115-117
      Emésztés
117-121
      A táplálékfelvétel mennyiségi és minőségi szempontjai
121-126
      Folyadék és elektrolit szükséglet
126-129
   A testhőmérséklet változása munkavégzés alatt
129
   Izommunka és az endokrin működések
130-141
      Hormonszintek változása izommunka hatására
134-137
      Izommunka hatása a cukorbetegségre
137-138
      A kalcium- és foszfor-anyagcsere hormonális szabályozása
139-140
      A csontok élettani jelentősége
140-141
   Immunológiai változások a trenírozott szervezetben
141-144
   Orvosi laboratóriumi értékek változása izommunka hatására
144-145
3. fejezet: A teljesítményt befolyásoló tényezők
146-190
   Öröklött tulajdonságok
147-150
      A nem
148-149
      Az alkat
149-150
      A civilizáció és az alkat összefüggése
150
   A munka jellege
150-152
   A faradás
152-157
      Intoxikáció
155
      Az energiakészlet kimerülése
155
      A hőmérséklet
156
      Az edzés hatása a faradásra
156
      A pihenés hatása a faradásra
156-157
   Az edzettség
157-163
      Az edzés intenzitása
160-161
      Az edzés tartama és gyakorisága
161
      Túledzettség
161-162
      Felfrissítő edzés
162-163
   A bioritmusok hatása a teljesítményre
163-166
      Alvás-ébrenlét
163-164
      A menstruációs ciklus
164-165
      Hangulatváltozások
165-166
   Lelki tényezők hatása a teljesítményre
167-168
   Szociális tényezők hatása a teljesítményre
168-169
   Környezeti tényezők hatása a teljesítményre
169-185
      Alacsony oxigéntenzió hatása a teljesítményre
169-172
      Magas oxigéntenzió
173-174
      A környezeti hőmérséklet
174-175
      A megvilágítás
175-179
      Hang, zaj, zene
179-181
      Vibráció
181
      A gravitáció
182
      Egyensúly
182-185
      Mozgásbetegség
185
   Dopping
186-190
4. fejezet: A mozgásszegény életmód következményei
191-193
   Az edzettség szomatikus jeleinek a visszafejlődése
191-192
      Hipokinctikus betegség
192
   Lelki változások
192-193
5. fejezet: A sportélettani vizsgálatok alapelvei
194-205
   A sportélettani vizsgálatok feltételei
194-196
      A vizsgálatok időpontja
195-196
   Vizsgáló módszerek
196-202
      1. Szomatometriai mérések
197-198
      2. A vérkeringés vizsgálata
198-200
      3. Légzésfunkciós vizsgálatok
201
      4. A mozgatórendszer vizsgálata
201
      5. Idegrendszeri és pszichológiai vizsgálatok
202
      6. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok
202
   Egészségi alkalmasság
202-204
      A megfelelő sportág kiválasztása
202-203
      A sportolást kizáró tényezők
203
      A sportolás biztonsági alapelvei
203-204
Történeti áttekintés
205-209
Forrásmunkák
210-211
Tárgymutató
212-218