Mozgástani fogalomtár

Észrevehetően fokozódik a lakosság érdeklődése az egészséges életmód, s ezen belül a rendszeres testedzés iránt. Az írott és az elektronikus sajtó, valamint számos kiadvány és könyv igen változatos szakmai színvonalon kíván tanácsot adni az érdeklődőknek. A megfelelő szakmai tájékozottság első feltétele a fogalmi tisztaság. A szakemberek is gyakran igen eltérő jelentéssel használnak különböző kifejezéseket. Ebben szerepet játszik az is, hogy indokolatlanul nagy számban veszünk át idegen, főként angol szavakat, amelyek használata magában hordozza az egyéni, vagy egyénieskedő magyar értelmezést. Ez a könyv a leggyakrabban használt fogalmak meghatározásával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy egy nyelven beszéljenek mindazok, akik megszólalnak a mozgástan tárgykörében. (...) Az elektromos töltéssel rendelkező biológiai membrán ingerelhetetlen állapota, amikor az alkalmazott inger nem vált ki sem helyi választ, sem tovaterjedő akciós potenciált. Az idegsejtek abszolút refrakter ideje 0,1 msec körül van, a harántcsíkolt izomsejteké 1-3 msec, a szívizomsejteké pedig 250-300 msec. Ez utóbbinak az a következménye, hogy a szívizom nem tetanizálható, vagyis nem váltható ki folyamatos összehúzódás, mechanikai szummáció. Ingerületátvivő anyag a motoros véglemezekben, a vegetatív ganglionokban, a paraszimpatikus posztganglionáris idegrostok végződéseiben, valamint a kolinerg szimpatikus rostok végződéseiben. Az úgynevezett kolinerg receptorokhoz (muszkarin és nikotin receptorok) kötődve fejti ki a hatását. Az acetilkolineszteráz nevű enzim gyorsan (1 msec alatt) elbontja. A vérplazmában a pH <7,35. Izommunka végzésekor a felszaporodó tej sav okozhat acidózist. A <7 pH általában életveszélyes állapotot jelez, de jól edzett egyénekben a nagy állóképességet igénylő sporttevékenység (pl. maratoni futás) után mértek 7 alatti értékeket is. Az acidózist létrehozó mechanizmusok alapján beszélhetünk légzési (respiratórikus) és anyagcsere (metabolikus) acidózisról. Munkavégzéskor az acidózis összetett hatást okoz. Elősegíti a vérben az oxihemoglobin disszociációját, ami megkönnyíti a szövetek oxigénellátását. Ugyanekkor csökkenti a tüdőben a hemoglobin oxigéntelítettségét tehát rontja az oxigénfelvételt. Csökken a vörösvértestek membránjának a képlékenysége (plaszticitása) is, s emiatt nehezebben jutnak át a szűk kapillárisokon. Elősegíti a fáradtságérzés és a holtpont kialakulását. A mellékvesevelőben termelődő hormon. A szimpatikus idegrendszer aktivitása fokozza a hormon termelését. Az adrenalin az adrenerg receptorokhoz (ʆ1 ʆ2, ß1, ß2, ß3) kötődve változtatja meg a célsejt működését. Hatásai közül kiemelendő, hogy emeli a vércukorszintet, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást. A szervezetnek az a maximális munkavégző képessége, amelyet megfelelő oxigénellátás mellett ki tud fejteni. Az aerob kapacitás alapját azok az oxidatív energiatermelő folyamatok adják, amelyek feltétele: az oxigén jelenléte, a sejtek mitokondriumaiban található oxidatív enzimek, az energiatermelés nyersanyagai, vagyis a szénhidrátok és a zsírok. Az energiatermelésre használt szénhidrátok glükogén formájában a májban (~100 g) és a harántcsíkolt izomban (~400 g), valamint glükóz formájában a vérplazmában (4,5-5,5 mmol/l) találhatók.