Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Geodézia I. corvina logo

Szerző: Aradi László
További szerző: Novotny Iván
Cím: Geodézia I.
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, Pécs, 1995.

coverimage A földméréstan, vagy közismert nemzetközi nevén a geodézia, a Föld felületén vagy annak közvetlen közelében lévő, a felületet vagy a mesterséges létesítményeket egyértelműen jellemző pontok helymeghatározásával foglalkozó tudomány. Meghatározhatók pontok (= alappontok) az egész Föld alakjának, méreteinek kiszámítása, egyes országok, területek a Földön való elhelyezkedésének megismerése céljából. Az ehhez szükséges rendkívül pontos mérések és bonyolult számítások a felsőgeodézia tárgykörébe tartoznak. A Föld felszínének részletes felmérése, a mérések alapján az emberi tevékenység számára közvetlenül felhasználható ábrázolása, azaz térképezése az alsógeodézia témaköre. Tervezett létesítmények helyének kitűzése, az építőipari létesítmények geometriai ellenőrzése a mérnökgeodézia feladata. Jegyzetünkben elsősorban az alsó- és mérnökgeodéziában használatos műszerek és alapvető mérési módszerek ismertetése a célunk, hogy az üzemmérnökök az építőipari munkahelyekre kikerülve az ott előforduló felmérési és kitűzési feladatokat önállóan el tudják végezni, illetve nagyobb, összetettebb munkaterület esetén a geodéziai szakemberek megfelelő tárgyalópartnerei lehessenek. Az építőipari tevékenység elképzelhetetlen jó geodéziai alapok nélkül
Kategóriák: Mezőgazdaság
Tárgyszavak: Geodézia, Főiskolai jegyzet, Műszer, Mérőeszköz
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Tartalomjegyzék
3-7
Bevetés
8
1. Az alapok
9-26
   1.1. A földi helymeghatározás alapelve
9-10
   1.2. Az alapfelület megválasztása
10-11
   1.3. A föld felszínének vetítése síkra
11-17
   1.4. A térképezés különleges eszközei
17-19
   1.5. A hazai geodéziai gyakorlatban használt mértékegységek
19-20
   1.6. Mérési hibák elmélete
20-26
2. Geodéziai mérőeszközök és műszerek
27-84
   2.1. Geodéziai műszerek optikai elemei
27-36
      2.1.1. Tükrök
27-28
         2.1.1.1. A síktükör
28
         2.1.1.2. A gömbtükör
28
      2.1.2. Az üvegprizma
29
      2.1.3. Plánparalel üveglemez
29
      2.1.4. Lencsék
29-30
      2.1.5. A nagyítóüveg
30
      2.1.6. A mikroszkóp
31
      2.1.7. Geodéziai távcső
31-36
   2.2. Leolvasó berendezések
36-47
      2.2.1. A nóniusz
37-38
      2.2.2. Leolvasó mikroszkópok
38-45
         2.2.2.1. A becslő mikroszkóp
38-39
         2.2.2.2. A beosztásos mikroszkóp
40-41
         2.2.2.3. Optikai mikrométeres mikroszkóp
41-42
         2.2.2.4. Koincidenciás leolvasó berendezések
43-45
      2.2.4. Digitális leolvasó berendezések
45-47
   2.3. A libella
47-52
   2.4. Vetítők
52-54
      2.4.1. Zsinóros vetítő
52-53
      2.4.2. Merev vetítő
53
      2.4.3. Optikai vetítő
53-54
   2.5. Szögmérő műszerek
54-67
      2.5.1. A szögprizma
54-56
      2.5.2. A teodolit
56-64
      2.5.3. Különleges teodolitok
64-67
         2.5.3.1. Kódteodolit
65
         2.5.3.2. Lézerteodolit
65-67
         2.5.3.3. Giroteodolit
67
   2.6. A távolságmérés eszközei és műszerei
67-73
      2.6.1. Hosszmérő eszközök
68-69
         2.6.1.1. A mérőszalag
68-69
      2.6.2. Távmérők
69-73
         2.6.2.1. Geometriai elven működő távmérők
69-71
         2.6.2.2. Fizikai elven működő távmérők
72-73
            2.6.2.2.1. Elektrooptikai távmérők
73
   2.7. A tahiméterek
73-81
      2.7.1. Egyszerű, állandó száltávolságú tahiméter
75-76
      2.7.2. Redukáló tahiméter
76-77
         2.7.2.1. A diagram tahiméter
76-77
      2.7.3. Elektronikus tahiméterek
78-81
         2.7.3.1. Mérőállomások (total station)
78-81
   2.8. Szintezőműszerek
81-84
   2.9. Optikai vetítőműszerek
84
3. A vízszintes mérés alapműveletei
85-96
   3.1. Pontok jelölése
85-88
      3.1.1. Ideiglenes pontjelölések
85-86
      3.1.2. Végleges pontjelölések
87-88
   3.2. Egyenes vonalak kitűzése
89-90
      3.2.1. Egyenes kitűzése beintéssel és beállítással
89
      3.2.2. Kitűzés segédrudakkal
90
   3.3. Vízszintes szögek kitűzése
91-92
      3.3.1. Állandó nagyságú szögek kitűzése szögkitűzővel
91
      3.3.2. Tetszőleges nagyságú szögek kitűzése szögmérőműszerrel
91
      3.3.3. Szögkitűzés hosszméréssel
91-92
   3.4. Távolságok meghatározása
93-94
      3.4.1. Hosszmérés mérőszalaggal
93-94
      3.4.2. A távmérés
94
   3.5. Vízszintes szögmérés
94-96
      3.5.1. Az iránymérés
94-95
      3.5.2. Tulajdonképpeni szögmérés
95
      3.5.3. Az irányérték
96
4. A vízszintes mérés módszerei
97-127
   4.1. Vízszintes felmérés
97-102
      4.1.1. Síkgeometriai alapfogalmak a derékszögű koordináta-rendszerben
97-98
      4.1.2. Geodéziai számítások alapfeladatai
99-100
      4.1.3. Koordináták transzformálása
101-102
   4.2. Vízszintes alappont meghatározási módszerek
102-120
      4.2.1. A háromszögelés
103-111
         4.2.1.1. Az előmetszés
105-109
         4.2.1.2. Az oldalmetszés
109
         4.2.1.3. A hátrametszés
109-110
         4.2.1.4. Az ívmetszés
110-111
      4.2.2. A sokszögelés
111-120
         4.2.2.1. A sokszögvonalak vezetése és kialakítása
112-113
         4.2.2.2. Sokszögvonalak mérése
114-115
         4.2.2.3. Sokszögvonalak számítása
115-120
         4.2.2.4. A poláris pontmeghatározás
120
   4.3. Vízszintes részletpont meghatározási módszerek
120-
      4.3.1. Derékszögű koordinátamérés
121-124
         4.3.1.1. A derékszögű koordinátamérés végrehajtása
122-123
         4.3.1.2. A koordinátaméréssel bemért pontok számítása
123-124
      4.3.2. Poláris koordinátamérés
124
      4.3.3. Tahimetria
124-127
         4.3.9.1. Mérés egyszerű tahiméterrel
124-125
         4.3.3.2. Mérés diagram tahiméterrel
125-127
         4.3.3.3. Mérés elektronikus tahiméterrel
127
      4.3.4. Az előmetszés
127
5. Magasságmeghatározás
128-154
   5.1. A magasság fogalma
128-129
   5.2. Magassági (szintezési) alappontok
129-131
   5.3. A szintezés alapelve
131-132
   5.4. Közlekedőcsöves szintező
132-133
   5.5. Az optikai (geometriai) szintezés
133-135
   5.6. A vonalszintezés végrehajtása
135-138
   5.7. Magassági részletpont-mérési eljárások
138-145
      5.7.1. Keresztszelvény szintezés
138-140
      5.7.2. Hossz-szelvény felvétel
141-143
      5.7.3. A területszintezés
143-145
   5.8. Trigonometriai magasságmérés
145-148
   5.9. Magasságábrázolás
148-154
      5.9.1. A magasságábrázolás módszerei
148-149
      5.9.2. Terepidomok
149-152
      5.9.3. Szintvonalas térkép szerkesztése
152-154
         5.9.3.1. Szintvonalszerkesztés tahiméteres felmérés és idomvázlat alapján
152-153
         5.9.3.2. Szintvonalszerkesztés területszintezés alapján
154
         5.9.3.3. Szintvonalszerkesztés keresztszelvények alapján
154
6. Területek nagyságának meghatározása
155-157
   6.1. Numerikus területszámítás
155-156
      6.1.1. Területszámítás koordinátákból
155
      6.1.2. Területszámítás derékszögű koordinátamérés adataiból
155-156
   6.2. Terület-meghatározás rajzolt idomok alapján
156-157
      6.2.1. Terület-meghatározás háromszögekre bontással
156
      6.2.2. Területszámítás trapézokra bontással
156-157
      6.2.3. Területmérés planiméterrel
157
7. Fotogrammetria
158-167
   7.1. A mérőképek elkészítése
158-163
      7.1.1. A mérőkamara
158-161
      7.1.2. A fényképezés tervezése
162
      7.1.3. A negatív eljárás
163
   7.2. A mérőképek feldolgozása (kiértékelése)
163-167
      7.2.1. A fényképezés belső és külső adatai
163
      7.2.2. Illesztőpont mérés
163
      7.2.3. Az egyképes eljárás
163-164
      7.2.4. A sztereo eljárás
164-167
         7.2.4.1. A normál sztereogram
164-165
         7.2.4.2. Az analóg kiértékelés
165-166
         7.2.4.3. Az analitikus kiértékelés
166-167
Hátsó borító