100 éves a kötelező népoktatás
Szerkesztő: Arató FerencTovábbi szerzők: Lugossy Jenő; Köte Sándor; Koren István; Voksán József; Kornidesz Mihály; Arató Ferenc; Füle Sándor; Miklósvári Sándor
Cím: 100 éves a kötelező népoktatás
Alcím: Tanulmányok
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.
Ez év decemberében száz éves népoktatásunk alaptörvénye, az 1868-as XXXVIII. törvény. A törvény megalkotása és szentesítése, folytatása és
betetőzése a köznevelés országos rendezését, törvénybe foglalását sürgető törekvéseknek. Ugyanakkor kompromisszum is, mert mellőzte 1848 forradalmi örökségét. E kompromisszumból eredő hiányok, hibák nyomait 80 éven keresztül viselte magán a magyar közoktatás és amelynek ballasztjától, az egyházi iskolák káros örökségétől csak a felszabadulás után tudott végleg megszabadulni. Mindezek ellenére a törvény megalkotásának az a legfőbb értéke, hogy a magyar történelemben először adott lehetőséget a népoktatás országos rendezésére, az oktatás egységesitésére. Ilyen történelmi visszapillantásnál nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy
különböző erők akadályozták a törvény érvényesitését, s a visszahúzó erők nem engedték teljesen érvényesülni az eötvösi koncepció haladó mozzanatait. A törvény az európai haladás mértékével mérve is jelentősnek mondható. Az általános (egyetemes, országosan mindenkire kötelező) tankötelezettség elvét tizenkét évvel Anglia és tizennégy évvel Franciaország előtt emeli törvényerőre." A legátfogóbb jogszabály a későbbiek során sokat vitatott hézagossága ellenére is. A soknemzetiségű Magyarország népoktatását szabályozó törvény korabeli birálői és ellenzői az eredményes magyar nyelv oktatásának garanciáit hiányolták benne. A nemzetközi összehasonlitásból és a történelmi visszapillantó elemzésből egyaránt az derül ki, hogy az eötvösi kompromisszum legfőbb gyengéje éppen nem a nemzetiségi kérdés iránti érzéketlenség volt. Sőt, egy marxista szellemű elemzésből kiderülhet, hogy ebben haladóbb álláspontot képviselt, mint az ellenzék. Az 1877-ben kiadott tantervmódositás az elemi népiskolai tanitás gerincévé a magyar nyelv tanitását tette. Ez a kétségtelenül magyarositási törekvés az iskolák 42%-át kitevő nemzetiségi iskolákban az oktatási szinvonal rovására
ment ugyan, de ennél nagyobb baj volt az, hogy az államosításért folyó
harcról elterelte a figyelmet. A nemzetközi összehasonlitás is ezt bizonyítja. Határainkon innen és túl ennyi a törvény érdeme, sem több, sem kevesebb. Jelentőségét nem szabad sem túlértékelni, sem alábecsülni. Az elmúlt száz év valóságos történelmi korszak, mely ugyanakkor magában foglal egy sorsdöntő fordulópontot közoktatásunk történetében.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Közoktatás, Népoktatás, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Közoktatás, Népoktatás, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Lugossy Jenő: Bevezető
3-6
Jegyzetek
7
Köte Sándor: A közoktatáspolitika alakulása a dualizmus időszakában
9-45
Eötvös és a népiskolai törvény
9-14
Eötvös küzdelme a népiskolai törvény végrehajtásáért
15-18
A közoktatáspolitika Eötvös halála után
18-22
A közoktatáspolitika új vonásai a századforduló időszakában
22-25
A kormány iskolaépítési akciója
25-28
A népiskolai törvények módosítására kidolgozott törvénytervezet
29-32
A törvénytervezet vitája
32-38
Jegyzetek
39-45
Koren István: A kötelező népoktatás megvalósitása
47-68
a) Az iskoláztatás kialakulása
47-49
b) Iskoláztatás a feudál-kapitalista Magyarországon
49-51
A tankötelezettség helyzete
51-53
A Horthy-korszak
53-54
A Klebelsberg-program és a valóság
55-57
A népoktatás alapmutatói 1920-1945 között
57-58
c) Az iskoláztatás megvalósulása a szocialista rendszerben
58-60
A tankötelezettség felemelése
60-65
Forrásmunkák
66-68
Voksán József: Az összevont osztályok problématörténetéhez
69-89
I. A probléma jelentkezése, szervezeti változásuk
69-71
II. Az összevont osztályok tantervi és módszertani kérdéseinek vázlatos áttekintése a felszabadulásig
72-81
III. Az 1945 utáni időszak törekvései az összevont osztályokban folyó pedagógiai munka fejlesztése érdekében
81-86
Jegyzetek
87-89
Kornidesz Mihály: Az általános iskola néhány kérdése az összehasonlitó pedagógia mérlegén
91-101
Felhasznált irodalom jegyzéke
101
Arató Ferenc: Az oktatás tartalma
lO3-168
1. Első intézkedések a népoktatás tartalmának szabályozására
103-108
2. Az 1869-es tanterv
108-118
3. A tanterv-revíziók kulcskérdései
118-137
Az alsó tagozat
120-130
A felső tagozat
130-137
4. Nemzetközi mérlegen az 1962.évi tanterv
137-148
A tananyag összehasonlítása
139-148
5. A nevelő-oktatás haladó öröksége
148-155
6. Merre tart az általános iskola?
155-163
Irodalomjegyzék
164-168
Füle Sándor - Miklósvári Sándor: Az általános iskolai pedagógusképzés múltja, helyzete és fejlesztésének feladatai
169-188
Forrásmunkák
189-192
Forrásmunkák a Dokumentumok, képek a népoktatásról c. fejezethez
193
Törvények, rendeletek fakszimiléi
[195]-200
Grafikonok a tankötelezettség végrehajtásáról
[201]-204
Jellegzetes iskolaépület és tanteremtípusok
[205]-229
Mai képek iskoláink belső életéből
[231]-242
Tartalomjegyzék
243
Hátsó borító
[244]