Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába
Szerző:
Barátné Hajdu Ágnes További szerző: Babiczky Béla
Cím: Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába
Megjelenési adatok: Universitas Kiadó, Budapest, 1998. | ISBN: 963-9104-20-5

Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Információkereső nyelv, Könyvtári osztályozás, Információ
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Információkereső nyelv, Könyvtári osztályozás, Információ
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
Bevezetés
7-8
1. A tudományok fejlődése és az információk
9-20
1.1 Az információk tartalmi megközelítése. A dokumentum és a nyelv
9-13
1.1.1 A tartalmi feltárás szintjei
10-11
1.1.2 Feltártsági mutatók
11-12
1.1.3 A dokumentum és a nyelv
12-13
1.2 Az információk tárolása és visszakeresése
13-20
1.2.1 Az információ fogalma
13-16
1.2.2 Az információk tárolása
16-20
1.2.2.1 A hagyományos könyvtári nyilvántartási rendszerek, a katalógusok
17-20
2. Osztályozás
21-34
2.1 Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei
24-34
2.1.1 A fogalom
24-28
2.1.1.1 A fogalom tartalma és terjedelme
26-27
2.1.1.2 A kategóriák
27-28
2.1.2 Az osztály
28-32
2.1.2.1 Műveletek osztályokkal
28-31
2.1.2.2 A meghatározás szerepe az osztályozásban
32
2.1.3 A relációk
32-34
3. A könyvtári osztályozás fogalma és tipológiája
35-44
3.1 Osztályozáselméleti iskolák
35-38
3.1.1 Tudományfelosztáson alapuló osztályozások
35-36
3.1.2 Nyelvészeti irányzat
36-38
3.1.3 A statisztikai iskola
38
3.2 A könyvtári osztályozás célja
38
3.3 Az osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek tipológiája
39-44
3.3.1 Az alkalmazott nyelv szerint
39-40
3.3.2 Az osztályozási módszerek szerint
40-41
3.3.3 Mélységük szerint
41-42
3.3.4 Szerkezetük szerint
42
3.3.5 Tartalmuk szerint
42
3.3.6 Az automatizálás mértéke szerint
43
3.3.7 A felhasználás célja szerint
43-44
4. A tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek története
45-163
4.1 Ókori szakrendszerek
45-52
Összefoglalás
52
4.2 Középkori szakrendszerek
53-59
4.2.1 Középkori tudományfelosztási törekvések
53-55
4.2.2 Középkori könyvtárak szakrendszerei
55-59
Richard de Fournival osztályozása
57-59
Összefoglalás
59
4.3 Osztályozási rendszerek a 15. század végétől a 19, század közepéig
60-85
4.3.1 Osztályozási rendszerek a 15. század végétől a 18. század közepéig
63-70
4.3.2 Osztályozási rendszerek a 18, század közepétől a 19. század közepéig
71-85
Összefoglalás
85
4.4 Osztályozási rendszerek a 19. század közepétől napjainkig
85-155
4.4.1 Dewey Tizedes Osztályozása
90-95
4.4.2 Brown osztályozási rendszerei
95-97
4.4.3 Cutter Kiterjeszthetö Osztályozása
98-103
4.4.4 A Library of Congress osztályozási rendszere
104-112
4.4.5 Ranganathan Kettőspontos Osztályozása
113-124
A Kettőspontos Osztályozás kidolgozása és alapelvei
113-114
A Kettőspontos Osztályozás fő osztályai
114-117
A jelszerkesztés módszere
118
Az öt alapkategória (PMEST)
118-119
Az osztályozás folyamata a facettaelemzéssel
119-123
A Kettőspontos Osztályozás betűrendes indexe
123
A Kettőspontos Osztályozás jelentősége
124
4.4.6 Bliss Bibliográfiai Osztályozása
124-131
4.4.7 Egyetemes Tizedes Osztályozás
131-152
4.4.7.1 Az ETO keletkezése
131-133
4.4.7.2 Az ETO kritikája
133-134
4.4.7.3 Az ETO táblázatainak típusai
134-135
4.4.7.4 Az ETO struktúrája és jelzetelése
135-140
4.4.7.5 Az ETO fejlesztése és korszerűsítése
140-150
4.4.7.6 Az ETO elterjedése a világon
151-152
Összefoglalás
152
4.4.8 A szovjet Könyvtári-Bibliográfiai Osztályozás
152-155
4.5 Összefoglalás és kitekintés
156-157
4.6 Időrendi áttekintés
157-163
5. A nyelvészeti irányzat képviselői
164-195
5.1 A tárgyszavas osztályozás és a tárgyszókatalógusok
164-174
5.1.1 A tárgyszó kiválasztása
166-170
Mi lehet tárgyszó?
166-167
5.1.1.1 A tárgyszóalkotás tartalmi követelményei
167-168
5.1.1.2 A tárgyszóalkotás formai szabályai
169-170
5.1.2 A tárgyszókatalógusok típusai és szerkesztése
170-173
A tárgyszókatalógusok szerkesztése
174
5.2 Az indexek
174-180
A gépi indexek jellemzői
175
5.2.1 Címindex
175-178
5.2.1.1 KWIC index
176-177
5.2.1.2 KWOC index
177-178
5.2.2 Tárgyi index
178-179
5.2.2.1 Permutált tárgyi index
178-179
5.2.2.2 A PRECIS index
179
5.2.3 Hivatkozási index
180
5.3 Az információkereső tezaurusz
180-190
5.3.1 Az információkereső tezaurusz fogalma és alkalmazása
181
5.3.2 A tezauruszkészítés menete
181-183
5.3.3 A lexikai egységek formája
183
5.3.4 A szemantikai egységesítés
183-184
5.3.5 A tezauruszcikkek szerkezete
184-187
A tezaurusz relációi
185-187
1. Szinonima (L-H reláció)
185
2. Fölé- és alárendeltségi/generikus, nem - faji/(F-A) reláció
185-186
3. Egész-rész/szerkezeti/(T-P) reláció
186
4. Rezultáns és előfeltétel (R-E) reláció
186-187
5. Rokonsági (X) reláció
187
5.3.6 A tezaurusz felépítése
188-190
5.4 A szintaktikus információkereső nyelvek
190-195
5.4.1 A PRECIS
192-195
6. Statisztikai irányzat
196-201
6.1 Automatikus osztályozás
198-201
7. Függelék
202-224
7.1 Az ETO létrejötte és Magyarország
202-203
7.2 Az ETO Magyarországon
203-212
7.3 Az osztályozás módszerei ETO jelzetekkel
212-215
7.3.1 Az ETO jelzetek szerkesztése
213-215
Külső forrásból származó jelzetek
215
7.3.2 Az alosztások használata
216-224
7.3.2.1 A speciális alosztások
216-217
7.3.2.2 Általános alosztások
217-224
Nem önálló általános alosztások
217-219
Önálló általános alosztások
219
Földrajzi alosztás
220-221
Idő szerinti alosztás
221-222
Formai alosztás
222
Nyelvi alosztások
222-223
Népi (etnikai) alosztások
223-224
7.3.4 A katalógusba sorolás szabályai
224