Történelem érettségi témavázlatok I.
Szerző:
Mátyus Gyöngyi, B. További szerző: Bori István
Cím: Történelem érettségi témavázlatok I.
Alcím: Negyedik, a 2017-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: AMTAK Bt, Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-80477-3-9

Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Magyarország története, Tankönyv, Történelem tantárgy, Segédletek és eszközök, Érettségi tételek, Középiskolai feladatok és kérdések, Történelem tanulás és tanítás, Tesztlapok, Vizsga-tételek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország története, Tankönyv, Történelem tantárgy, Segédletek és eszközök, Érettségi tételek, Középiskolai feladatok és kérdések, Történelem tanulás és tanítás, Tesztlapok, Vizsga-tételek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[6]-[9]
Előszó
[10]
1. Az ókor és kultúrája
11-29
1.1 Poliszok az ókori Hellászban
11-15
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században
11-15
1.2 Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
15-20
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete
15-20
1.3 Az európai kultúra alapjai
20-29
A görög-római hitvilág
20-22
Az antikvitás kimagasló kulturális emlékei
22-25
A zsidó vallás fő jellemzői
25-27
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
27-29
2. A középkor
30-54
2.1 Nyugat-Európa a kora középkorban
30-36
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői
30-33
Az uradalom és a mezőgazdasági technika
33-36
2.2 A középkori egyház
36-43
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői
36-38
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok
38-43
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
44-47
A középkori város és a céhes ipar
44-47
2.4 Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
48-50
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
48-50
2.5. A középkor kultúrája
51-54
A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra
51-54
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
55-75
3.1 A magyar nép története az államalapításig
55-59
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
55-59
3.2 Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
60-66
Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
60-63
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
63-66
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
66-70
A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
66-70
3.4. A Hunyadiak
70-75
Hunyadi Mátyás király reformjai és külpolitikája
70-75
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492–1789)
76-91
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei
76-79
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
76-79
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
79-84
A lutheri és kálvini reformáció
79-82
A katolikus megújulás
82-83
A barokk stílus jellemzői
83-84
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17–18. században
85-88
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
85-88
4.4. A felvilágosodás kora
88-91
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján
88-91
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
92-109
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
92-95
A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
92-94
A várháborúk (1541–1568)
94-95
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
96-99
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
96-97
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása
97-99
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
100-103
A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
100-103
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
104-109
Demográfiai és etnikai változások a 18. században
104-105
Mária Terézia és II. József reformjai
105-109
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914)
110-121
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
110-111
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
110-111
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
112-114
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői
112-114
6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
114-117
A szövetségi rendszerek kialakulása
114-117
6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatása
114-121
Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
117-121
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914)
122-147
7.1. A reformkor
122-127
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
122-127
7.2. Forradalom és szabadságharc
128-134
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
128-130
A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
130-134
7.3. A kiegyezés és a dualizmus
134-138
A kiegyezéshez vezető út
134-135
A kiegyezés tartalma és értékelése
136-138
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
139-147
Gazdasági változások a dualizmus korában
139-141
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai
141-142
Népek, nemzetiségek (pl. zsidók, németek) szerepe a modernizációban
143-145
Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
145-147
8. A világháborúk kora (1914–1945)
148-177
8.1. Az első világháború és következményei
148-158
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer
148-157
A békék
157-158
8.3. [8.2.] A fasizmus és a nemzetiszocializmus
159-164
A náci Németország legfőbb jellemzői
159-164
8.4. [8.3.] A kommunista diktatúra
165-170
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
165-170
8.5. [8.4.] A második világháború
171-177
A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
171-175
A holokauszt
176-177
9. Magyarország a világháborúk korában (1914–1945)
178-211
9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon
178-183
A trianoni békediktátum és következményei
178-183
9.2. A Horthy-korszak
183-199
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
183-185
A magyar külpolitika a két világháború között
185-187
A politikai rendszer főbb jellemzői
188-192
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
193-199
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
199-203
Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
199-200
Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon
200-203
9.4. Magyarország a második világháborúban
204-211
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
204-206
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
206-209
A holokauszt Magyarországon
209-211
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
213-
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
213-221
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
213-219
Az ENSZ létrejötte és működése
220-221
10.3. [10.2.] A kétpólusú világrend megszűnése
221-227
A képólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése
221-227
10.4. [10.3.] Az európai integráció
228-231
Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
228-231
10.5. [10.4.] A globális világ sajátosságai
232-238
A globális világgazdaság ellentmondásai
232-238
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
239-257
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi korszak
239-242
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korszakban
239-242
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
243-245
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás
243-245
11.3. A Kádár-korszak
246-249
A rendszer jellemzői a Kádár korszakban, életmód és mindennapok
246-249
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
250-254
A rendszerváltozás főbb eseményei
250
A piacgazdaságra való áttérés és következményei
251-254
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
254-257
A határon túli magyarság 1945-től
254-257
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
258-274
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
258-262
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban
258-261
A szociális ellátórendszer főbb elemei
261-262
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
263-270
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek
263-264
A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény)
264-268
A választási rendszer fő elemei
268-270
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
271-274
A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek)
271-272
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
272-274