Történelem érettségi témavázlatok I. corvina logo

Szerző: Mátyus Gyöngyi, B.
További szerző: Bori István
Cím: Történelem érettségi témavázlatok I.
Alcím: Negyedik, a 2017-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: AMTAK Bt, Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-80477-3-9

coverimage A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit, fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A ténybeli tudás megalapozásához, strukturálásához, átgondolásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a középszintű történelem érettségi témaköreit szisztematikusan feldolgozó témavázlatokat tartalmaz. A középiskolai oktatásban időhiány miatt általában csak elnagyoltan tanított művelődéstörténeti, továbbá a jelenkorra vonatkozó, illetve a gazdasági-, állampolgári- és politikai ismeretek is részletes tárgyalásra kerültek. A kötet írói nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyvben mindazok az adatok és összefüggések megtalálhatóak legyenek, amelyek az érettségi követelményekben szerepelnek, illetve szükségesek a különböző típusú feladatok megoldásához. Az egyes témakörök és az azon belüli altémák számozása és kidolgozása hűen követi a középszintű érettségi vizsgakövetelmény rendszerét, ami segítséget nyújt az írásbeli feladatsorok és a szóbeli tételek kidolgozásánál, megtanulásánál. A már több mint tíz éve a történelem érettségire való felkészülést segítő kötet ezen, negyedik kiadása a 2017-től érvényes új érettségi követelmények szerint íródott. További változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a korábban a középszint kiegészítéseként megjelent emelt szintű kötet immáron önálló könyv lett, amely tartalmazza a közép- és az emelt szintű érettségi témákat egyaránt. A középszintű történelem érettségi témavázlatokat ajánljuk a középszintű érettségire készülőknek és a matúrára felkészítő tanároknak egyaránt.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[6]-[9]
Előszó
[10]
1. Az ókor és kultúrája
11-29
   1.1 Poliszok az ókori Hellászban
11-15
      Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században
11-15
   1.2 Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
15-20
      Julius Caesar egyeduralmi kísérlete
15-20
   1.3 Az európai kultúra alapjai
20-29
      A görög-római hitvilág
20-22
      Az antikvitás kimagasló kulturális emlékei
22-25
      A zsidó vallás fő jellemzői
25-27
      A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
27-29
2. A középkor
30-54
   2.1 Nyugat-Európa a kora középkorban
30-36
      A hűbériség és a jobbágyság jellemzői
30-33
      Az uradalom és a mezőgazdasági technika
33-36
   2.2 A középkori egyház
36-43
      A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői
36-38
      Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok
38-43
   2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
44-47
      A középkori város és a céhes ipar
44-47
   2.4 Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
48-50
      Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
48-50
   2.5. A középkor kultúrája
51-54
      A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra
51-54
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
55-75
   3.1 A magyar nép története az államalapításig
55-59
      A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
55-59
   3.2 Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
60-66
      Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
60-63
      A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
63-66
   3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
66-70
      A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
66-70
   3.4. A Hunyadiak
70-75
      Hunyadi Mátyás király reformjai és külpolitikája
70-75
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492–1789)
76-91
   4.1. A földrajzi felfedezések és következményei
76-79
      A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
76-79
   4.2. Reformáció és katolikus megújulás
79-84
      A lutheri és kálvini reformáció
79-82
      A katolikus megújulás
82-83
      A barokk stílus jellemzői
83-84
   4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17–18. században
85-88
      Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
85-88
   4.4. A felvilágosodás kora
88-91
      A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján
88-91
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
92-109
   5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
92-95
      A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
92-94
      A várháborúk (1541–1568)
94-95
   5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
96-99
      Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
96-97
      A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása
97-99
   5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
100-103
      A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
100-103
   5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
104-109
      Demográfiai és etnikai változások a 18. században
104-105
      Mária Terézia és II. József reformjai
105-109
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914)
110-121
   6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
110-111
      Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
110-111
   6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
112-114
      A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői
112-114
   6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
114-117
      A szövetségi rendszerek kialakulása
114-117
   6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatása
114-121
      Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
117-121
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914)
122-147
   7.1. A reformkor
122-127
      A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
122-127
   7.2. Forradalom és szabadságharc
128-134
      A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
128-130
      A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
130-134
   7.3. A kiegyezés és a dualizmus
134-138
      A kiegyezéshez vezető út
134-135
      A kiegyezés tartalma és értékelése
136-138
   7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
139-147
      Gazdasági változások a dualizmus korában
139-141
      A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai
141-142
      Népek, nemzetiségek (pl. zsidók, németek) szerepe a modernizációban
143-145
      Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
145-147
8. A világháborúk kora (1914–1945)
148-177
   8.1. Az első világháború és következményei
148-158
      Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer
148-157
      A békék
157-158
   8.3. [8.2.] A fasizmus és a nemzetiszocializmus
159-164
      A náci Németország legfőbb jellemzői
159-164
   8.4. [8.3.] A kommunista diktatúra
165-170
      A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
165-170
   8.5. [8.4.] A második világháború
171-177
      A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
171-175
      A holokauszt
176-177
9. Magyarország a világháborúk korában (1914–1945)
178-211
   9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon
178-183
      A trianoni békediktátum és következményei
178-183
   9.2. A Horthy-korszak
183-199
      Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
183-185
      A magyar külpolitika a két világháború között
185-187
      A politikai rendszer főbb jellemzői
188-192
      Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
193-199
   9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
199-203
      Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
199-200
      Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon
200-203
   9.4. Magyarország a második világháborúban
204-211
      Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
204-206
      Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
206-209
      A holokauszt Magyarországon
209-211
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
213-
   10.1. A kétpólusú világ kialakulása
213-221
      A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
213-219
      Az ENSZ létrejötte és működése
220-221
   10.3. [10.2.] A kétpólusú világrend megszűnése
221-227
      A képólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése
221-227
   10.4. [10.3.] Az európai integráció
228-231
      Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
228-231
   10.5. [10.4.] A globális világ sajátosságai
232-238
      A globális világgazdaság ellentmondásai
232-238
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
239-257
   11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi korszak
239-242
      Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korszakban
239-242
   11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
243-245
      Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás
243-245
   11.3. A Kádár-korszak
246-249
      A rendszer jellemzői a Kádár korszakban, életmód és mindennapok
246-249
   11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
250-254
      A rendszerváltozás főbb eseményei
250
      A piacgazdaságra való áttérés és következményei
251-254
   11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
254-257
      A határon túli magyarság 1945-től
254-257
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
258-274
   12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
258-262
      A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban
258-261
      A szociális ellátórendszer főbb elemei
261-262
   12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
263-270
      Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek
263-264
      A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény)
264-268
      A választási rendszer fő elemei
268-270
   12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
271-274
      A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek)
271-272
      A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
272-274