A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
Szerző:
Babbie, Earl R. További szerző: Jacques, Jeffrey M.
Cím: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
Fordítók: Kende Gábor; Szaitz Mariann
Megjelenési adatok: Balassi Kiadó, Budapest, 1998. | ISBN: 963-506-158-7

Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Társadalomtudomány, Kutatás, Kutatási módszer, Tudományos vizsgálódás, Módszer, mintavétel, Megismerési folyamat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Társadalomtudomány, Kutatás, Kutatási módszer, Tudományos vizsgálódás, Módszer, mintavétel, Megismerési folyamat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Copyright/impresszum
Címlap
A kötet beosztása
5
Tartalom
7-16
Előszó
17-23
Főbb szempontok
18-19
Az ötödik kiadás
19
Újdonságok az új kiadásban
19-22
Kiegészítő kiadványok
22-23
Köszönetnyilvánítás
24-25
Bevezető - Miért fontos a társadalomtudományi kutatás?
26-29
1. Rész: Bevezetés a tudományos vizsgálódásba
30-107
1. Az emberi megismerés és a tudomány
32-58
Bevezetés
33
Kétféle valóság
33-35
A természetes emberi kíváncsiság
35-37
A ránk hagyományozott tudás
36
A tekintély szerepe
36-37
Hibák a hétköznapi megismerésben
37-46
Pontatlan megfigyelés
37
Túláltalánosítás
37-39
Az amerikai gazdaság rejtélyei
38-39
Szelektív észlelés
40
Hozzáköltések
40-41
Ex post facto hipotéziskészítés
41
Illogikus okoskodások
41-42
A társadalomtudományi kutatások és a népszerű sajtó
42-43
Elfogultság a megértésben
43-44
A megismerés idő előtti lezárása
44-45
Misztifikáció
45
Tévedni emberi dolog
45-46
A társadalomtudomány alapjai
46-56
Elmélet: nem filozófia, nem is hit
48
Társadalmi szabályszerűségek
48-51
A trivialitás vádja
49-50
Mi a helyzet a kivételekkel?
50-51
Az emberek közbeavatkozhatnak
51
Csoportok, nem egyének
51-52
A változók nyelve
52-56
Főbb pontok
56-57
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
57
További olvasmányok
57-58
2. Elmélet és kutatás
59-88
Bevezetés
60
Kutatási indítékok
60-66
Formális elméletek ellenőrzése
61-63
Strukturálatlan érdeklődés
63-65
Alkalmazott kutatás
65
Kényszer szülte kutatás
65-66
A társadalomtudományi elméletalkotás
66-76
A tudomány hagyományos modellje
66-70
Elmélet
66-68
Operacionalizálás
68-69
Megfigyelés
69-70
Két logikai rendszer
70-76
Egy deduktív példa
71-72
Egy induktív példa
73
Egy grafikus szembeállítás
73-76
Deduktív elméletalkotás
76-84
Az elméletalkotásnál használatos szakkifejezések
76-80
Valóság
76
Objektivitás és szubjektivitás
76-77
Megfigyelés
77
Tény
77
Törvény
77
Elmélet
77
Fogalmak
77
Változók
78
Állítások
78
Paradigma
78-80
Hogyan kezdjünk hozzá?
80-81
Saját elmélet készítése
81-82
Példa a deduktív elméletre
82-84
Induktív elméletalkotás
84-85
Miért szívnak az emberek marihuánát?
84-85
Elmélet és kutatás összefüggése
85-87
Főbb pontok
87
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
87
További olvasmányok
88
3. Az okság természete
88-107
Bevezetés
90
Determinizmus és társadalomtudomány
90-94
Okság a természettudományokban
90-91
Okkeresés a társadalomtudományokban
91-92
Az okoknak is vannak okaik
92-93
A determinizmus szélesebb távlatban
93-94
Az idiografikus és a nomotetikus magyarázatmodell
94-95
Az oksági kapcsolat kritériumai
96-97
Szükséges és elégséges feltételek
97
Okfejtési hibák
97-101
Empirikus összefüggés és oksági kapcsolat
98-99
Változók közötti összefüggés és mérés
101-106
A hagyományos deduktív modell
101-103
Elméletalkotás
101
A fogalmak operacionalizálása
102
Empirikus adatok gyűjtése
102
A hipotézisek empirikus ellenőrzése
102-103
A mutatók felcserélhetőségének elve
103-105
Példa a mérésre és az asszociációra
105-106
Főbb pontok
106-107
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
107
További olvasmányok
107
2. Rész: A megismerési folyamat felépítése
108-247
4. A kutatás terve
110-136
Bevezetés
111-112
Kutatási célok
112-114
Felderítés
112-113
Leírás
113-114
Magyarázat
114
Elemzési egységek
114-120
Egyének
115
Csoportok
115-116
Szervezetek
116-117
Társadalmi produktumok
117
Az elemzési egysegek áttekintése
117-118
Az ökológiai tévkövetkeztetés
118-119
Redukcionizmus
119-120
Fókuszpontok
120-121
Jellemzők
120-121
Orientációk
121
Cselekvések
121
Az idődimenzió
121-125
Keresztmetszeti vizsgálatok
122
Longitudinális vizsgálatok
122-123
Longitudinális vizsgálatok közelítése
123-125
Hogyan tervezzünk meg egy kutatást?
125-133
Az öregedés és az idődimenzió
126
A kezdő lépések
127
Konceptualizálás
127-129
A kutatási módszer megválasztása
129
Operacionalizálás
130
Populáció és minta
130-131
Megfigyelés
131
Adatfeldolgozás
131
Elemzés
131
Felhasználás
132
Összefoglalás
132-133
A kutatási tervezet
133-135
A kutatási tervezet alapelemei
133-135
Probléma vagy cél
134
Szakirodalmi áttekintés
134
A vizsgálat anyagai
134
Mérés
134
Adatgyűjtési módszerek
134
Elemzés
134
Határidők
134
Költségvetés
134-135
Főbb pontok
135
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
135-136
További olvasmányok
136
Válaszok az „elemzési egységek” feladatban feltett kérdésekre (117-118. oldal)
136
5. Konceptualziálás és mérés
137-162
Bevezetés
138
Mérni tudunk bármit, ami létezik
138-152
Honnan tudjuk?
139-141
Képzet és fogalom
141-143
Konceptualizálás
143
Indikátorok és dimenziók
143-144
Az indikátorok felcserélhetőségének elve
144-145
Zűrzavar a valóság és a definíciók körül
145-146
A fogalmi rendhez vezető út
146-148
Példa a konceptualizálásra
148-152
Az anatómia eredete
150-151
A definíció és a kutatás célja
152-153
A mérés minősége
153-161
A változónevek fontossága
154
Megbízhatóság
155-159
A mérés megismétlése
157-158
A felezéses módszer
158
Bevett mérőeszközök használata
158
A kutatási segéderők megbízhatósága
158-159
Érvényesség
159-160
Feszültségek megbízhatóság és érvényesség között
160-161
Főbb pontok
161-162
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
162
További olvasmányok
162
6. Operacionalizálás
163-196
Bevezetés
164
Operacionalizálási választások
164-173
A mérés terjedelme
165-166
Az elérendő precizitás
166
Megjegyzés a dimenziókról
166-167
Mérési szintek
167-172
Nominális (megnevezéses) változók
168
Ordinális (rendezési) változók
168-169
Intervallum mérési szintű változók
169
Arányskálák
169-170
A mérési szint jelentősége
170-172
Egyszerű és összetett mutatók
172-173
Néhány operacionalizálási példa
173-175
Kérdezési útmutató
175-181
Kérdések és állítások
175
Nyitott és zárt kérdések
175-176
Fogalmazzunk érthetően
176
Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől
176-178
Két- és többértelmű kérdések
177
A kérdezett legyen kompetens a kérdésben
178
Releváns kérdéseket tegyünk fel
178-179
Legjobb a rövid kérdés
179
Kerüljük a tagadó kérdéseket
179
Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket
179-181
Kérdőívszerkesztés
181-188
Mennyire takarékoskodjunk a papírral?
181
A feleletválasztós kérdések formája
181-182
Feltételes kérdések
182-184
Táblázatos (mátrix) kérdések
184-185
A kérdések sorrendje a kérdőíven
185-186
Instrukciók
186-187
Egy összetett illusztráció
188
Az operacionalizálási folyamatnak soha nincs vége
188-194
Főbb pontok
195
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
195-196
További olvasmányok
196
7. A mintavétel logikája
197-247
Bevezetés
199-200
A mintavétel története
200-203
Alf Landon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
200-201
Thomas E. Dewey, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
201-202
A mintavételi eljárások két típusa
202-203
A valószínűségi mintavétel logikája
203-206
Tudatos és nem tudatos torzítási lehetőségek a mintavételnél
203-205
Reprezentativitás és kiválasztási valószínűség
205-206
A mintavétellel kapcsolatos fogalmak és szakkifejezések
206-209
Elem
206
Populáció
206-207
Vizsgálati populáció
207
Mintavételi egység
207
Mintavételi keret
207-208
Megfigyelési egység
208
Változó
208
Paraméter
208
Statisztika
208
Mintavételi hiba
208-209
Megbízhatósági szintek és konfidenciaintervallumok
209
A valószínűségi mintavétel elmélete és a mintaeloszlás
209-218
A valószínűségi mintavétel elmélete
209-210
Mintaeloszlás tíz esetre
210-211
Binomiális mintaeloszlás
211-218
Populációk és mintavételi keretek
218-221
Populációk és mintavételi keretek: összefoglalás
220-221
A mintavételi tervek fajtái
221-228
Bevezetés
221
Egyszerű véletlen mintavétel
221-222
Szisztematikus mintavétel
222-224
Hogyan használjuk a véletlenszám-táblázatokat
224-225
Rétegzett mintavétel
224-228
Implicit rétegzettség szisztematikus mintavételnél
228
Példa: mintavétel egyetemisták közül
228-229
A kutatási populáció és a mintavételi keret
228-229
Rétegzés
229
A minta kiválasztása
229
A minta módosítása
229
Többlépcsős csoportos mintavétel
229-239
A Mikulás-hívők felmérése
231
Többlépcsős csoportos mintavétel, rétegzés
232-234
Elemszámmal arányos valószínűségű (EAV) mintavétel
234-236
Nem arányos mintavétel és súlyozás
237-238
Súlyozás: milyen pontossággal?
238-239
Súlyozási eljárások
239
Példa: mintavétel az episzkopális egyházhoz tartozó nők közül
239-242
Az egyházközségek kiválasztása
240-241
A megkérdezendő nők kiválasztása
241-242
A valószínűségi mintavétel áttekintése
242-243
Nem valószínűségi mintavétel
243-245
Szakértői mintavétel
243-244
Kvóta szerinti (kvótás) mintavétel
244-245
Egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel
245
Főbb pontok
245-246
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
247
További olvasmányok
247
3. Rész: A megfigyelés módjai
248-399
8. Kísérletek
251-275
Bevezetés
252
Kísérletezés céljára alkalmas témák
252-253
A klasszikus kísérlet
253-257
Függő és független változók
253-254
Előzetes és utólagos mérés
254
Kísérleti és kontrollcsoport
254-256
A kettős vak kísérlet
256-257
A kísérleti alanyok kiválasztása
257-260
Valószínűségi mintavétel
257-258
Randomizáció
258
Illesztés
258-260
Változatok kísérleti elrendezésekre
260-267
A belső érvénytelenség forrásai
261-265
A külső érvénytelenség forrásai
265-267
Példa kísérletre
267-271
„Természetes” kísérletek
271-273
A kísérleti módszer erősségei és gyengéi
273
Főbb pontok
273-274
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
274
További olvasmányok
274-275
9. Kérdőíves vizsgálatok
276-302
Bevezetés
277-278
Kérdőíves vizsgálat céljára alkalmas témák
278-279
Önkitöltős kérdőívek
279-286
Postai kérdőív
280-281
Mit mutatnak a visszaérkezések adatai?
281-282
Buzdító levelek
282-283
Elfogadható válaszarányok
283-284
Egy konkrét példa
284-286
Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal
286-292
A kérdezőbiztos szerepe
286-287
A kérdezés általános szabályai
287-290
Megjelenés és viselkedés
287-288
Mennyi a "nagyon?"
288
A kérdőív alapos ismerete
289
A kérdőív szövegének szó szerinti követése
289
A válaszok pontos feljegyzése
289-290
Pontosító kérdések
290
A kérdezők munkájának összehangolása: eligazítás és felügyelet
290-292
Kérdőívfelvétel telefonon
292-295
Számítógépes támogatás
294-295
A három módszer összehasonlítása
295-296
A kérdőíves vizsgálatok erősségei és gyengéi
296-298
Másodelemzés
298-300
Főbb pontok
300-301
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
301
További olvasmányok
301-302
lO. Terepkutatás
303-336
Bevezetés
304
Terepkutatásra alkalmas témák
305-308
A megfigyelő lehetséges szerepei
308-310
Előkészületek a terepre
310-311
Mintavétel a terepkutatásban
311-313
A kérdezés módja
313-317
A mindennapi élet vizsgálata
314-315
A megfigyelések rögzítése
317-319
Az adatok feldolgozása
319-323
A feljegyzések letisztázása
319-320
Feljegyzéseink rendszerezése
320-322
Számítógép-használat
322-323
Adatelemzés
323-326
Alultápláltak-e a fekete gyerekek?
325
A következtetések levonása; néhány logikai kelepce
326-327
Provincializmus
326
Elhamarkodott következtetés
326-327
Kétséges ok
327
Elhallgatott bizonyítékok
327
Hamis dilemma
327
Példák terepkutatásra
327-330
A sátánisták vizsgálata
328-329
Élet az utcán
329-330
A terepkutatás erősségei és gyengéi
330-334
Érvényesség
331-332
Megbízhatóság
332-333
Általánosíthatóság
333-334
Főbb pontok
334-335
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
335
További olvasmányok
335-336
11. Beavatkozás-mentes vizsgálatok
337-372
Bevezetés
338
Egy megjegyzés a beavatkozás nélküli mérésekkel kapcsolatban
338-339
Tartalomelemzésre alkalmas témák
339-340
Mintavétel tartalomelemzéshez
340-344
Elemzési egységek
340-343
Mintavételi eljárások
343-344
Kódolás a tartalomelemzésben
344-348
Manifeszt és látens tartalom
344-345
Konceptualizáció és a kódkategóriák kialakítása
345-347
Összeszámolás, regisztrálás
347-348
Példák tartalomelemzésre
348-355
A problémák megfogalmazása
348-351
Az ellenkultúra megértése
351-355
Instrumentális
352
Expresszív
352
Egyéb
353
A tartalomelemzés erősségei és gyengéi
355-356
Meglévő statisztikák elemzése
356-364
Az öngyilkosság vizsgálata
357-359
Elemzési egységek
359
Érvényességi problémák
360-361
Megbízhatósági problémák
361-362
Az életminőségi indikátorok kialakítása
362-363
Meglévő statisztikák: források
362-364
Történeti/összehasonlító elemzés
364-370
Példák történeti/összehasonlító elemzésre
365-367
Weber és az eszmék szerepe
366
Vallás és kapitalizmus Japánban
366-367
Történeti/összehasonlító adatok forrásai
368-369
Elemzési eljárások
369-370
Főbb pontok
370-371
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
371
További olvasmányok
371-372
12. Hatásvizsgálatok
373-399
Bevezetés
374-375
A hatásvizsgálatok jellegzetes témái
375-376
A probléma megfogalmazása
376-387
A mérés
377-380
A kimenetel mérése
377-378
A környezet jellemzői
378
A beavatkozás mérése
379
Egyéb változók meghatározása
379-380
Kísérleti tervek
380-382
Kvázi-kísérleti tervek
382-387
Idősoros kvázi-kísérleti elrendezések
382-383
Nem ekvivalens kontrollcsoportok
383-384
Párhuzamos idősorok
384-387
A siker/kudarc operacionalizálása
387
A társadalmi környezet
387-394
Szervezési problémák
388-391
Matrózok ösztönzése
388-389
Adminisztratív kontroll
389-391
Egy kriminológiai kísérlet értékelése
390-391
Néhány etikai kérdés
392
A kutatási eredmények felhasználása
392-394
A Manhattani Óvadék Program
393-394
Makrotársadalmi mutatók vizsgálata
394-397
A halálbüntetés és az elrettentés
395-396
Számítógépes szimuláció
396-397
Főbb pontok
397-398
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
398
További olvasmányok
398-399
4.Rész: Adatelemzés
400-523
13. Az adatok kvantifikálása
402-419
Bevezetés
403
Számítógépek a társadalomkutatásban
403-409
Adattárolás lyukkártyán
404-405
Az adatok leolvasása a lyukkártyáról
405-406
Belép a számítógép - belépünk a számítógépbe
406-408
Mikroszámítógépek
408-409
Kódolás
409-412
A kódosztályok kialakítása
411-412
Kódutasítás, kódkönyvtár szerkesztése
412-413
Kódolási és adatbeviteli lehetőségek
414-416
Kódlapok
414
Lapszéli kódolás
414
Közvetlen adatbevitel
414-415
A kérdezőbiztos viszi be az adatokat
415
Kódolás optikai leolvasóhoz
415-416
Optikai kódlapok közvetlen alkalmazása
416
Adattisztítás
416-417
Ellenőrzés a megengedett értékek alapján
416-417
Logikai ellenőrzés
417
Főbb pontok
417-418
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
418-419
További olvasmányok
419
14. Adatelemzés alapfokon
420-441
Bevezetés
421
Egyváltozós elemzés
421-426
Megoszlások
421-422
Középértékek
422-424
Szóródás
424-425
Folytonos és diszkrét változók
425
A munkatársi kapcsolatok mérése egy ápolónőképző karon
425-426
Részletesség vagy kezelhetőség?
426
Alcsoportok összehasonlítása
426-430
A válaszkategóriák összevonása
427-429
A „nem tudom” válaszok kezelése
429-430
Kétváltozós elemzés
430-436
Példa táblázatszázalékolásra
432-435
Táblázatszerkesztés, táblázatolvasás
435
Érthető kétváltozós táblázatok készítése
435-436
Bevezetés a többváltozós elemzésbe
436-439
Főbb pontok
439-440
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
440
További olvasmányok
440-441
15.Indexek, skálák, tipológiák
442-469
Bevezetés
443
Index kontra skála
443-446
Indexszerkesztés
446-461
Az itemek kiválasztása
446-447
Az itemek közötti kétváltozós összefüggések
447-451
"Ok" és "okozat" típusú indikátorok
448
Az itemek közötti többváltozós összefüggések
451-453
Az indexpontszámok meghatározása
453-455
Az adathiányok kezelése
455-457
Az index érvényességének ellenőrzése
457-459
Itemelemzés
457
Az érvényesség külső ellenőrzése
457-458
Az index rossz vagy az ellenőrző változó?
458-459
Likert-skálák
459-460
A szemantikus differenciálskála
460-461
Skálaszerkesztés
461-466
A Bogardus-féle társadalmi távolság-skála
461-462
Thurstone-skálák
462-463
Guttman-skálák
463-466
Tipológiák
466-467
Főbb pontok
467-468
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
468
További olvasmányok
468-469
16. A Lazarsfeld-modell
470-490
Bevezetés
471
A Lazarsfeld-modell története
471-476
A Lazarsfeld-paradigma hasznáról
472
A Lazarsfeld-paradigma
476-486
Replikáció (megismétlődés)
477-478
Explanáció (magyarázat)
478-481
Az Ivy League-egyetemek és a későbbi sikerek
480-481
Interpretáció (értelmezés)
482
Specifikáció (pontosítás)
482-483
A paradigma finomítása
483-486
Kidolgozás és ex post facto hipotéziskészítés
486-487
Főbb pontok
487-489
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
489
További olvasmányok
489-490
17. A társadalomtudományok statisztikája
491-523
Bevezetés
492
Miért veszélyesek a jó matekjegyek?
492-493
Leíró statisztika
493-510
Adatredukció
494
Asszociációs mérőszámok
494-499
Nominális változók
495-496
Ordinális változók
496-498
Intervallum- és arányskálán mért változók
498-499
Regresszióelemzés
499-503
Lineáris regresszió
499-501
Többváltozós regresszió
501-502
Parciális regresszió
502
Nem lineáris regresszió
502-503
Mire kell ügyelni regresszióelemzéskor?
503
Egyéb többváltozós eljárások
503-504
Útelemzés
504-505
Idősorok elemzése
505-507
Faktorelemzés
507-510
Statisztikai következtetések
510-520
Egyváltozós statisztikai következtetések
510-511
Statisztikai szignifikanciapróbák
511-520
Főbb pontok
520-522
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
522-523
További olvasmányok
523
5. Rész: A társadalomkutatás társadalmi környezete
524-559
18. A társadalomkutatás etikai és politikai szempontja
526-547
Bevezetés
527-528
A társadalomkutatás etikai kérdései
528-535
A kutatásban való részvétel önkéntes
529-530
A résztvevők védelme
530-531
Névtelenség és titkosság
531-532
Névtelenség
531-532
Titkosság
532
Az résztvevők megtévesztése
532-533
Az elemzés és a publikációk
533-534
A szexuális élet kutatásának etikai kérdései
534-535
Tájékozott beleegyezés
534
A magánélethez való jog
534-535
Védelem a sérülések ellen
535
Szakmai etikai kódex
535
Két etikai vita
535-540
Teaházi bonyodalmak
536-538
A szakmai etika és magatartás szabályai
536-537
Etikai kódex
536-537
Az emberi engedelmesség vizsgálata
538-540
Megvitatandó példák
540-541
A társadalomtudományi kutatás politikai vonatkozásai
541-545
Objektivitás és ideológia
542-545
A társadalomtudományok és a "négerkérdés"
542-544
A "Camelot" Program
544-545
Politika madártávlatból
545
Főbb pontok
546
Áttekintő kérdések és feladatok
546
További olvasmányok
546-547
19. Használati utasítás a társadalomkutatáshoz
548-559
Bevezetés
549
Elmélet - Kutatás - Statisztika
549-551
Társadalomkutatás a mindennapokban
551-553
Tanácsok a társadalomtudományi kutatások fogyasztóinak
553-558
A kutatási terv
554
A mérés
554-555
A mintavétel
555
Kísérletek
555-556
Kérdőíves mintavétel
556-557
Terepkutatás
557
Meglévő adatok másodelemzése
557
Hatásértékelés
557-558
Adatelemzés
558
A kutatásról készült beszámoló
558
Zárszó
558-559
Függelék
561-674
A: A könyvtár használata
562-568
Bevezetés
562
Útbaigazítás
562
Ahol forrásokat találhatunk
562-563
Books in Print
562
Readers' Guide ti Periodical Literature
562-563
A könyvtári polcok használata
563-568
Cédulakatalógus
563-566
Readers' Guide to periodical literature
564
A Library of Congress osztályozási rendszere
565-566
Könyvtári nyilvántartások számítógépen
567-568
További olvasmányok
568
B: Hogyan írjunk tanulmányt kutatásunkról?
569-577
Bevezetés
569
Néhány alapvető szempont
569-572
A megcélzott közönség
570
Műfaj és terjedelem
570-571
A tanulmány célja
571-572
A tanulmány felépítése
572-576
A kutatás célja és rövid áttekintése
572
A szakirodalom áttekintése
572-573
Ne plagizáljunk!
573-575
Az eredeti mű
573-575
A növekedés törvényszerűségei
573-575
A kutatás terve és végrehajtása
575
Elemzés és értelmezés
575
Összefoglalás és következtetések
575-576
Vezérelvek az adatelemzés leírásához
576-577
C: Kérdőív
578-583
D: Véletlenszám-táblázat
584-585
E: A khí-négyzet eloszlás táblázata
586-587
F: A normálgörbe alatti terület
588
G: A mintavételi hiba meghatározása
589
H: Útmutató az SPSSX és az SPSS/PC + használatához
590-674
A függelék célja
590
Bevezetés
591-598
Az adatok számítógépre vitele
592-596
Megismerkedünk a számítógéppel, amelyen dolgozni fogunk
596-598
Egy kevéske SPSS, avagy: a puszta tények
598-607
Adatbeolvasás SPSS utasításokkal
599-602
Rövidítések és egyéb módszerek
602-603
Hibakeresés és adatjavítás
603-606
Első SPSS-futtatásunk
606-607
Kicsit elegánsabban
607-622
Mit csináljunk, ha nem tudjuk: Missing Values
615-617
Kódszámok átalakítása valós értékekké: Recode
617-619
Érvényes értékekkel dolgozunk és új változókat hozunk létre: a Compute és az IF utasítás
619-622
Megint adathiány-kódok (Missing Values)
622
SPSS "system file"-ok használata
622-624
1. lépés
623-624
2. lépés
624
3. lépés
624
4. lépés
624
Behatóbb ismerkedés a gyakorisági megoszlásokkal (Frequencies)
625-640
Index kialakítása
633-640
Kétváltozós elemzés
640-662
Többváltozós elemzések
662-673
Tanulságok
674
Szakkifejezések
675-683
Bibliográfia
684-689
Mutatók
690-704