A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
Szerző: Babbie, Earl R.További szerző: Jacques, Jeffrey M.
Cím: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
Fordítók: Kende Gábor; Szaitz Mariann
Megjelenési adatok: Balassi Kiadó, Budapest, 1998. | ISBN: 963-506-158-7
1968-ban tanítottam először kutatásmódszertant, a Hawaii Egyetemen. A kurzus főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkozott; ebben az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. Ekkor próbálkoztam első ízben oktatással, és a kis létszám sem tartott vissza attól, hogy a nagy előadóteremben szétszóródó hallgatósággal szemben a katedrán álló asztal mögé üljek. A félév előrehaladtával már kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, megkedveltem diákjaimat, ők is megbarátkoztak velem, végül a katedráról le is költöztem közéjük. Nemsokára már az én szobámban gyűltünk össze, hogy szükség esetén, a saját könyvtáramból adhassak egy-egy könyvet kölcsön. (Apropó, ha az első hat diákom esetleg olvassa ezeket a sorokat, lennének szívesek a könyveimet visszahozni?) Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy a kérdőíves felvételek módszertanáról nem találtam jó tankönyvet. Végül egy angol kutató munkáját választottam, de ennek jellegzetesen angol nyelvezete sok gondot okozott a diákoknak, míg engem az szomorított el, ahogyan bizonyos témákkal foglalkozott, és ahogy fásokat elhanyagolt. könyvek olyan elvontan fogalmazták meg a kutatásmódszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran „szakács-könyveként aposztrofált - munkák, épp ellenkezőleg, egészen részletes, lépésenkénti utasításokban adták meg, hogyan kell egy surveyt elvégezni. Ezek a munkák azonban, sajnálatos módon, csak a szerző által ismertetetthez rendkívül hasonló felvételek végzésére készítik fel a diákot. Úgy tűnt, hogy sem a teljesen elvont, sem a szakácskönyvszerű megközelítés nem igazán alkalmas a hallgatók számára - ahogy a tanáraik számára sem. Egy szép napon észrevettem, hogy egy papírlapra éppen az eszményi tankönyv tartalomjegyzékét jegyezgetem. A könyvnek Survey kutatások szakácskönyve és más mesék lett volna a címe. Három fő elv köré szerveződött: 1. A tudományos kutatás alapjául szolgáló elméleti alapelvek megértése. 2. Annak áttekintése, hogy ezek az elvek hogyan jelennek meg a kutatás végzésére szolgáló bevett módszerekben. Az általam átnézett tankönyvek alapján 3. Felkészülés arra, hogy ha a körülmények folytán a bevett technikák nem volnának rutinszerűen alkalmazhatók, megfelelő kompromisszumos megoldásokat találjunk. Másnap váratlanul levél érkezett a Wadsworth Kiadó szociológiai szerkesztőjétől: nem volna-e kedvem tankönyvet írni a kérdőíves felvételek módszertanáról. A tartalomjegyzéket mellékelve, postafordultával igent mondtam, és kisvártatva már dolgoztam is életem első tankönyvén. A Survey Research Methods első kiadása 1973-ban jelent meg. Azonnal tudomásunkra jutott néhány jó és néhány rossz hír, valamint néhány további jó hír. Az első jó hír az volt, hogy szinte mindegyik kérdőíves felvételekkel foglalkozó módszertanoktatónak tetszett a könyv, és úgy tűnt, hogy az ország minden survey-módszertankurzusán ezt a könyvet használják.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Társadalomtudomány, Kutatás, Kutatási módszer, Tudományos vizsgálódás, Módszer, mintavétel, Megismerési folyamat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Társadalomtudomány, Kutatás, Kutatási módszer, Tudományos vizsgálódás, Módszer, mintavétel, Megismerési folyamat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Copyright/impresszum
Címlap
A kötet beosztása
5
Tartalom
7-16
Előszó
17-23
Főbb szempontok
18-19
Az ötödik kiadás
19
Újdonságok az új kiadásban
19-22
Kiegészítő kiadványok
22-23
Köszönetnyilvánítás
24-25
Bevezető - Miért fontos a társadalomtudományi kutatás?
26-29
1. Rész: Bevezetés a tudományos vizsgálódásba
30-107
1. Az emberi megismerés és a tudomány
32-58
Bevezetés
33
Kétféle valóság
33-35
A természetes emberi kíváncsiság
35-37
A ránk hagyományozott tudás
36
A tekintély szerepe
36-37
Hibák a hétköznapi megismerésben
37-46
Pontatlan megfigyelés
37
Túláltalánosítás
37-39
Az amerikai gazdaság rejtélyei
38-39
Szelektív észlelés
40
Hozzáköltések
40-41
Ex post facto hipotéziskészítés
41
Illogikus okoskodások
41-42
A társadalomtudományi kutatások és a népszerű sajtó
42-43
Elfogultság a megértésben
43-44
A megismerés idő előtti lezárása
44-45
Misztifikáció
45
Tévedni emberi dolog
45-46
A társadalomtudomány alapjai
46-56
Elmélet: nem filozófia, nem is hit
48
Társadalmi szabályszerűségek
48-51
A trivialitás vádja
49-50
Mi a helyzet a kivételekkel?
50-51
Az emberek közbeavatkozhatnak
51
Csoportok, nem egyének
51-52
A változók nyelve
52-56
Főbb pontok
56-57
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
57
További olvasmányok
57-58
2. Elmélet és kutatás
59-88
Bevezetés
60
Kutatási indítékok
60-66
Formális elméletek ellenőrzése
61-63
Strukturálatlan érdeklődés
63-65
Alkalmazott kutatás
65
Kényszer szülte kutatás
65-66
A társadalomtudományi elméletalkotás
66-76
A tudomány hagyományos modellje
66-70
Elmélet
66-68
Operacionalizálás
68-69
Megfigyelés
69-70
Két logikai rendszer
70-76
Egy deduktív példa
71-72
Egy induktív példa
73
Egy grafikus szembeállítás
73-76
Deduktív elméletalkotás
76-84
Az elméletalkotásnál használatos szakkifejezések
76-80
Valóság
76
Objektivitás és szubjektivitás
76-77
Megfigyelés
77
Tény
77
Törvény
77
Elmélet
77
Fogalmak
77
Változók
78
Állítások
78
Paradigma
78-80
Hogyan kezdjünk hozzá?
80-81
Saját elmélet készítése
81-82
Példa a deduktív elméletre
82-84
Induktív elméletalkotás
84-85
Miért szívnak az emberek marihuánát?
84-85
Elmélet és kutatás összefüggése
85-87
Főbb pontok
87
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
87
További olvasmányok
88
3. Az okság természete
88-107
Bevezetés
90
Determinizmus és társadalomtudomány
90-94
Okság a természettudományokban
90-91
Okkeresés a társadalomtudományokban
91-92
Az okoknak is vannak okaik
92-93
A determinizmus szélesebb távlatban
93-94
Az idiografikus és a nomotetikus magyarázatmodell
94-95
Az oksági kapcsolat kritériumai
96-97
Szükséges és elégséges feltételek
97
Okfejtési hibák
97-101
Empirikus összefüggés és oksági kapcsolat
98-99
Változók közötti összefüggés és mérés
101-106
A hagyományos deduktív modell
101-103
Elméletalkotás
101
A fogalmak operacionalizálása
102
Empirikus adatok gyűjtése
102
A hipotézisek empirikus ellenőrzése
102-103
A mutatók felcserélhetőségének elve
103-105
Példa a mérésre és az asszociációra
105-106
Főbb pontok
106-107
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
107
További olvasmányok
107
2. Rész: A megismerési folyamat felépítése
108-247
4. A kutatás terve
110-136
Bevezetés
111-112
Kutatási célok
112-114
Felderítés
112-113
Leírás
113-114
Magyarázat
114
Elemzési egységek
114-120
Egyének
115
Csoportok
115-116
Szervezetek
116-117
Társadalmi produktumok
117
Az elemzési egysegek áttekintése
117-118
Az ökológiai tévkövetkeztetés
118-119
Redukcionizmus
119-120
Fókuszpontok
120-121
Jellemzők
120-121
Orientációk
121
Cselekvések
121
Az idődimenzió
121-125
Keresztmetszeti vizsgálatok
122
Longitudinális vizsgálatok
122-123
Longitudinális vizsgálatok közelítése
123-125
Hogyan tervezzünk meg egy kutatást?
125-133
Az öregedés és az idődimenzió
126
A kezdő lépések
127
Konceptualizálás
127-129
A kutatási módszer megválasztása
129
Operacionalizálás
130
Populáció és minta
130-131
Megfigyelés
131
Adatfeldolgozás
131
Elemzés
131
Felhasználás
132
Összefoglalás
132-133
A kutatási tervezet
133-135
A kutatási tervezet alapelemei
133-135
Probléma vagy cél
134
Szakirodalmi áttekintés
134
A vizsgálat anyagai
134
Mérés
134
Adatgyűjtési módszerek
134
Elemzés
134
Határidők
134
Költségvetés
134-135
Főbb pontok
135
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
135-136
További olvasmányok
136
Válaszok az „elemzési egységek” feladatban feltett kérdésekre (117-118. oldal)
136
5. Konceptualziálás és mérés
137-162
Bevezetés
138
Mérni tudunk bármit, ami létezik
138-152
Honnan tudjuk?
139-141
Képzet és fogalom
141-143
Konceptualizálás
143
Indikátorok és dimenziók
143-144
Az indikátorok felcserélhetőségének elve
144-145
Zűrzavar a valóság és a definíciók körül
145-146
A fogalmi rendhez vezető út
146-148
Példa a konceptualizálásra
148-152
Az anatómia eredete
150-151
A definíció és a kutatás célja
152-153
A mérés minősége
153-161
A változónevek fontossága
154
Megbízhatóság
155-159
A mérés megismétlése
157-158
A felezéses módszer
158
Bevett mérőeszközök használata
158
A kutatási segéderők megbízhatósága
158-159
Érvényesség
159-160
Feszültségek megbízhatóság és érvényesség között
160-161
Főbb pontok
161-162
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
162
További olvasmányok
162
6. Operacionalizálás
163-196
Bevezetés
164
Operacionalizálási választások
164-173
A mérés terjedelme
165-166
Az elérendő precizitás
166
Megjegyzés a dimenziókról
166-167
Mérési szintek
167-172
Nominális (megnevezéses) változók
168
Ordinális (rendezési) változók
168-169
Intervallum mérési szintű változók
169
Arányskálák
169-170
A mérési szint jelentősége
170-172
Egyszerű és összetett mutatók
172-173
Néhány operacionalizálási példa
173-175
Kérdezési útmutató
175-181
Kérdések és állítások
175
Nyitott és zárt kérdések
175-176
Fogalmazzunk érthetően
176
Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől
176-178
Két- és többértelmű kérdések
177
A kérdezett legyen kompetens a kérdésben
178
Releváns kérdéseket tegyünk fel
178-179
Legjobb a rövid kérdés
179
Kerüljük a tagadó kérdéseket
179
Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket
179-181
Kérdőívszerkesztés
181-188
Mennyire takarékoskodjunk a papírral?
181
A feleletválasztós kérdések formája
181-182
Feltételes kérdések
182-184
Táblázatos (mátrix) kérdések
184-185
A kérdések sorrendje a kérdőíven
185-186
Instrukciók
186-187
Egy összetett illusztráció
188
Az operacionalizálási folyamatnak soha nincs vége
188-194
Főbb pontok
195
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
195-196
További olvasmányok
196
7. A mintavétel logikája
197-247
Bevezetés
199-200
A mintavétel története
200-203
Alf Landon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
200-201
Thomas E. Dewey, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
201-202
A mintavételi eljárások két típusa
202-203
A valószínűségi mintavétel logikája
203-206
Tudatos és nem tudatos torzítási lehetőségek a mintavételnél
203-205
Reprezentativitás és kiválasztási valószínűség
205-206
A mintavétellel kapcsolatos fogalmak és szakkifejezések
206-209
Elem
206
Populáció
206-207
Vizsgálati populáció
207
Mintavételi egység
207
Mintavételi keret
207-208
Megfigyelési egység
208
Változó
208
Paraméter
208
Statisztika
208
Mintavételi hiba
208-209
Megbízhatósági szintek és konfidenciaintervallumok
209
A valószínűségi mintavétel elmélete és a mintaeloszlás
209-218
A valószínűségi mintavétel elmélete
209-210
Mintaeloszlás tíz esetre
210-211
Binomiális mintaeloszlás
211-218
Populációk és mintavételi keretek
218-221
Populációk és mintavételi keretek: összefoglalás
220-221
A mintavételi tervek fajtái
221-228
Bevezetés
221
Egyszerű véletlen mintavétel
221-222
Szisztematikus mintavétel
222-224
Hogyan használjuk a véletlenszám-táblázatokat
224-225
Rétegzett mintavétel
224-228
Implicit rétegzettség szisztematikus mintavételnél
228
Példa: mintavétel egyetemisták közül
228-229
A kutatási populáció és a mintavételi keret
228-229
Rétegzés
229
A minta kiválasztása
229
A minta módosítása
229
Többlépcsős csoportos mintavétel
229-239
A Mikulás-hívők felmérése
231
Többlépcsős csoportos mintavétel, rétegzés
232-234
Elemszámmal arányos valószínűségű (EAV) mintavétel
234-236
Nem arányos mintavétel és súlyozás
237-238
Súlyozás: milyen pontossággal?
238-239
Súlyozási eljárások
239
Példa: mintavétel az episzkopális egyházhoz tartozó nők közül
239-242
Az egyházközségek kiválasztása
240-241
A megkérdezendő nők kiválasztása
241-242
A valószínűségi mintavétel áttekintése
242-243
Nem valószínűségi mintavétel
243-245
Szakértői mintavétel
243-244
Kvóta szerinti (kvótás) mintavétel
244-245
Egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel
245
Főbb pontok
245-246
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
247
További olvasmányok
247
3. Rész: A megfigyelés módjai
248-399
8. Kísérletek
251-275
Bevezetés
252
Kísérletezés céljára alkalmas témák
252-253
A klasszikus kísérlet
253-257
Függő és független változók
253-254
Előzetes és utólagos mérés
254
Kísérleti és kontrollcsoport
254-256
A kettős vak kísérlet
256-257
A kísérleti alanyok kiválasztása
257-260
Valószínűségi mintavétel
257-258
Randomizáció
258
Illesztés
258-260
Változatok kísérleti elrendezésekre
260-267
A belső érvénytelenség forrásai
261-265
A külső érvénytelenség forrásai
265-267
Példa kísérletre
267-271
„Természetes” kísérletek
271-273
A kísérleti módszer erősségei és gyengéi
273
Főbb pontok
273-274
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
274
További olvasmányok
274-275
9. Kérdőíves vizsgálatok
276-302
Bevezetés
277-278
Kérdőíves vizsgálat céljára alkalmas témák
278-279
Önkitöltős kérdőívek
279-286
Postai kérdőív
280-281
Mit mutatnak a visszaérkezések adatai?
281-282
Buzdító levelek
282-283
Elfogadható válaszarányok
283-284
Egy konkrét példa
284-286
Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal
286-292
A kérdezőbiztos szerepe
286-287
A kérdezés általános szabályai
287-290
Megjelenés és viselkedés
287-288
Mennyi a "nagyon?"
288
A kérdőív alapos ismerete
289
A kérdőív szövegének szó szerinti követése
289
A válaszok pontos feljegyzése
289-290
Pontosító kérdések
290
A kérdezők munkájának összehangolása: eligazítás és felügyelet
290-292
Kérdőívfelvétel telefonon
292-295
Számítógépes támogatás
294-295
A három módszer összehasonlítása
295-296
A kérdőíves vizsgálatok erősségei és gyengéi
296-298
Másodelemzés
298-300
Főbb pontok
300-301
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
301
További olvasmányok
301-302
lO. Terepkutatás
303-336
Bevezetés
304
Terepkutatásra alkalmas témák
305-308
A megfigyelő lehetséges szerepei
308-310
Előkészületek a terepre
310-311
Mintavétel a terepkutatásban
311-313
A kérdezés módja
313-317
A mindennapi élet vizsgálata
314-315
A megfigyelések rögzítése
317-319
Az adatok feldolgozása
319-323
A feljegyzések letisztázása
319-320
Feljegyzéseink rendszerezése
320-322
Számítógép-használat
322-323
Adatelemzés
323-326
Alultápláltak-e a fekete gyerekek?
325
A következtetések levonása; néhány logikai kelepce
326-327
Provincializmus
326
Elhamarkodott következtetés
326-327
Kétséges ok
327
Elhallgatott bizonyítékok
327
Hamis dilemma
327
Példák terepkutatásra
327-330
A sátánisták vizsgálata
328-329
Élet az utcán
329-330
A terepkutatás erősségei és gyengéi
330-334
Érvényesség
331-332
Megbízhatóság
332-333
Általánosíthatóság
333-334
Főbb pontok
334-335
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
335
További olvasmányok
335-336
11. Beavatkozás-mentes vizsgálatok
337-372
Bevezetés
338
Egy megjegyzés a beavatkozás nélküli mérésekkel kapcsolatban
338-339
Tartalomelemzésre alkalmas témák
339-340
Mintavétel tartalomelemzéshez
340-344
Elemzési egységek
340-343
Mintavételi eljárások
343-344
Kódolás a tartalomelemzésben
344-348
Manifeszt és látens tartalom
344-345
Konceptualizáció és a kódkategóriák kialakítása
345-347
Összeszámolás, regisztrálás
347-348
Példák tartalomelemzésre
348-355
A problémák megfogalmazása
348-351
Az ellenkultúra megértése
351-355
Instrumentális
352
Expresszív
352
Egyéb
353
A tartalomelemzés erősségei és gyengéi
355-356
Meglévő statisztikák elemzése
356-364
Az öngyilkosság vizsgálata
357-359
Elemzési egységek
359
Érvényességi problémák
360-361
Megbízhatósági problémák
361-362
Az életminőségi indikátorok kialakítása
362-363
Meglévő statisztikák: források
362-364
Történeti/összehasonlító elemzés
364-370
Példák történeti/összehasonlító elemzésre
365-367
Weber és az eszmék szerepe
366
Vallás és kapitalizmus Japánban
366-367
Történeti/összehasonlító adatok forrásai
368-369
Elemzési eljárások
369-370
Főbb pontok
370-371
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
371
További olvasmányok
371-372
12. Hatásvizsgálatok
373-399
Bevezetés
374-375
A hatásvizsgálatok jellegzetes témái
375-376
A probléma megfogalmazása
376-387
A mérés
377-380
A kimenetel mérése
377-378
A környezet jellemzői
378
A beavatkozás mérése
379
Egyéb változók meghatározása
379-380
Kísérleti tervek
380-382
Kvázi-kísérleti tervek
382-387
Idősoros kvázi-kísérleti elrendezések
382-383
Nem ekvivalens kontrollcsoportok
383-384
Párhuzamos idősorok
384-387
A siker/kudarc operacionalizálása
387
A társadalmi környezet
387-394
Szervezési problémák
388-391
Matrózok ösztönzése
388-389
Adminisztratív kontroll
389-391
Egy kriminológiai kísérlet értékelése
390-391
Néhány etikai kérdés
392
A kutatási eredmények felhasználása
392-394
A Manhattani Óvadék Program
393-394
Makrotársadalmi mutatók vizsgálata
394-397
A halálbüntetés és az elrettentés
395-396
Számítógépes szimuláció
396-397
Főbb pontok
397-398
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
398
További olvasmányok
398-399
4.Rész: Adatelemzés
400-523
13. Az adatok kvantifikálása
402-419
Bevezetés
403
Számítógépek a társadalomkutatásban
403-409
Adattárolás lyukkártyán
404-405
Az adatok leolvasása a lyukkártyáról
405-406
Belép a számítógép - belépünk a számítógépbe
406-408
Mikroszámítógépek
408-409
Kódolás
409-412
A kódosztályok kialakítása
411-412
Kódutasítás, kódkönyvtár szerkesztése
412-413
Kódolási és adatbeviteli lehetőségek
414-416
Kódlapok
414
Lapszéli kódolás
414
Közvetlen adatbevitel
414-415
A kérdezőbiztos viszi be az adatokat
415
Kódolás optikai leolvasóhoz
415-416
Optikai kódlapok közvetlen alkalmazása
416
Adattisztítás
416-417
Ellenőrzés a megengedett értékek alapján
416-417
Logikai ellenőrzés
417
Főbb pontok
417-418
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
418-419
További olvasmányok
419
14. Adatelemzés alapfokon
420-441
Bevezetés
421
Egyváltozós elemzés
421-426
Megoszlások
421-422
Középértékek
422-424
Szóródás
424-425
Folytonos és diszkrét változók
425
A munkatársi kapcsolatok mérése egy ápolónőképző karon
425-426
Részletesség vagy kezelhetőség?
426
Alcsoportok összehasonlítása
426-430
A válaszkategóriák összevonása
427-429
A „nem tudom” válaszok kezelése
429-430
Kétváltozós elemzés
430-436
Példa táblázatszázalékolásra
432-435
Táblázatszerkesztés, táblázatolvasás
435
Érthető kétváltozós táblázatok készítése
435-436
Bevezetés a többváltozós elemzésbe
436-439
Főbb pontok
439-440
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
440
További olvasmányok
440-441
15.Indexek, skálák, tipológiák
442-469
Bevezetés
443
Index kontra skála
443-446
Indexszerkesztés
446-461
Az itemek kiválasztása
446-447
Az itemek közötti kétváltozós összefüggések
447-451
"Ok" és "okozat" típusú indikátorok
448
Az itemek közötti többváltozós összefüggések
451-453
Az indexpontszámok meghatározása
453-455
Az adathiányok kezelése
455-457
Az index érvényességének ellenőrzése
457-459
Itemelemzés
457
Az érvényesség külső ellenőrzése
457-458
Az index rossz vagy az ellenőrző változó?
458-459
Likert-skálák
459-460
A szemantikus differenciálskála
460-461
Skálaszerkesztés
461-466
A Bogardus-féle társadalmi távolság-skála
461-462
Thurstone-skálák
462-463
Guttman-skálák
463-466
Tipológiák
466-467
Főbb pontok
467-468
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
468
További olvasmányok
468-469
16. A Lazarsfeld-modell
470-490
Bevezetés
471
A Lazarsfeld-modell története
471-476
A Lazarsfeld-paradigma hasznáról
472
A Lazarsfeld-paradigma
476-486
Replikáció (megismétlődés)
477-478
Explanáció (magyarázat)
478-481
Az Ivy League-egyetemek és a későbbi sikerek
480-481
Interpretáció (értelmezés)
482
Specifikáció (pontosítás)
482-483
A paradigma finomítása
483-486
Kidolgozás és ex post facto hipotéziskészítés
486-487
Főbb pontok
487-489
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
489
További olvasmányok
489-490
17. A társadalomtudományok statisztikája
491-523
Bevezetés
492
Miért veszélyesek a jó matekjegyek?
492-493
Leíró statisztika
493-510
Adatredukció
494
Asszociációs mérőszámok
494-499
Nominális változók
495-496
Ordinális változók
496-498
Intervallum- és arányskálán mért változók
498-499
Regresszióelemzés
499-503
Lineáris regresszió
499-501
Többváltozós regresszió
501-502
Parciális regresszió
502
Nem lineáris regresszió
502-503
Mire kell ügyelni regresszióelemzéskor?
503
Egyéb többváltozós eljárások
503-504
Útelemzés
504-505
Idősorok elemzése
505-507
Faktorelemzés
507-510
Statisztikai következtetések
510-520
Egyváltozós statisztikai következtetések
510-511
Statisztikai szignifikanciapróbák
511-520
Főbb pontok
520-522
Ismétlő kérdések és gyakorlatok
522-523
További olvasmányok
523
5. Rész: A társadalomkutatás társadalmi környezete
524-559
18. A társadalomkutatás etikai és politikai szempontja
526-547
Bevezetés
527-528
A társadalomkutatás etikai kérdései
528-535
A kutatásban való részvétel önkéntes
529-530
A résztvevők védelme
530-531
Névtelenség és titkosság
531-532
Névtelenség
531-532
Titkosság
532
Az résztvevők megtévesztése
532-533
Az elemzés és a publikációk
533-534
A szexuális élet kutatásának etikai kérdései
534-535
Tájékozott beleegyezés
534
A magánélethez való jog
534-535
Védelem a sérülések ellen
535
Szakmai etikai kódex
535
Két etikai vita
535-540
Teaházi bonyodalmak
536-538
A szakmai etika és magatartás szabályai
536-537
Etikai kódex
536-537
Az emberi engedelmesség vizsgálata
538-540
Megvitatandó példák
540-541
A társadalomtudományi kutatás politikai vonatkozásai
541-545
Objektivitás és ideológia
542-545
A társadalomtudományok és a "négerkérdés"
542-544
A "Camelot" Program
544-545
Politika madártávlatból
545
Főbb pontok
546
Áttekintő kérdések és feladatok
546
További olvasmányok
546-547
19. Használati utasítás a társadalomkutatáshoz
548-559
Bevezetés
549
Elmélet - Kutatás - Statisztika
549-551
Társadalomkutatás a mindennapokban
551-553
Tanácsok a társadalomtudományi kutatások fogyasztóinak
553-558
A kutatási terv
554
A mérés
554-555
A mintavétel
555
Kísérletek
555-556
Kérdőíves mintavétel
556-557
Terepkutatás
557
Meglévő adatok másodelemzése
557
Hatásértékelés
557-558
Adatelemzés
558
A kutatásról készült beszámoló
558
Zárszó
558-559
Függelék
561-674
A: A könyvtár használata
562-568
Bevezetés
562
Útbaigazítás
562
Ahol forrásokat találhatunk
562-563
Books in Print
562
Readers' Guide ti Periodical Literature
562-563
A könyvtári polcok használata
563-568
Cédulakatalógus
563-566
Readers' Guide to periodical literature
564
A Library of Congress osztályozási rendszere
565-566
Könyvtári nyilvántartások számítógépen
567-568
További olvasmányok
568
B: Hogyan írjunk tanulmányt kutatásunkról?
569-577
Bevezetés
569
Néhány alapvető szempont
569-572
A megcélzott közönség
570
Műfaj és terjedelem
570-571
A tanulmány célja
571-572
A tanulmány felépítése
572-576
A kutatás célja és rövid áttekintése
572
A szakirodalom áttekintése
572-573
Ne plagizáljunk!
573-575
Az eredeti mű
573-575
A növekedés törvényszerűségei
573-575
A kutatás terve és végrehajtása
575
Elemzés és értelmezés
575
Összefoglalás és következtetések
575-576
Vezérelvek az adatelemzés leírásához
576-577
C: Kérdőív
578-583
D: Véletlenszám-táblázat
584-585
E: A khí-négyzet eloszlás táblázata
586-587
F: A normálgörbe alatti terület
588
G: A mintavételi hiba meghatározása
589
H: Útmutató az SPSSX és az SPSS/PC + használatához
590-674
A függelék célja
590
Bevezetés
591-598
Az adatok számítógépre vitele
592-596
Megismerkedünk a számítógéppel, amelyen dolgozni fogunk
596-598
Egy kevéske SPSS, avagy: a puszta tények
598-607
Adatbeolvasás SPSS utasításokkal
599-602
Rövidítések és egyéb módszerek
602-603
Hibakeresés és adatjavítás
603-606
Első SPSS-futtatásunk
606-607
Kicsit elegánsabban
607-622
Mit csináljunk, ha nem tudjuk: Missing Values
615-617
Kódszámok átalakítása valós értékekké: Recode
617-619
Érvényes értékekkel dolgozunk és új változókat hozunk létre: a Compute és az IF utasítás
619-622
Megint adathiány-kódok (Missing Values)
622
SPSS "system file"-ok használata
622-624
1. lépés
623-624
2. lépés
624
3. lépés
624
4. lépés
624
Behatóbb ismerkedés a gyakorisági megoszlásokkal (Frequencies)
625-640
Index kialakítása
633-640
Kétváltozós elemzés
640-662
Többváltozós elemzések
662-673
Tanulságok
674
Szakkifejezések
675-683
Bibliográfia
684-689
Mutatók
690-704