A társadalomtudományi kutatás gyakorlata corvina logo

Szerző: Babbie, Earl R.
További szerző: Jacques, Jeffrey M.
Cím: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
Fordítók: Kende Gábor; Szaitz Mariann
Megjelenési adatok: Balassi Kiadó, Budapest, 1998. | ISBN: 963-506-158-7

coverimage 1968-ban tanítottam először kutatásmódszertant, a Hawaii Egyetemen. A kurzus főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkozott; ebben az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. Ekkor próbálkoztam első ízben oktatással, és a kis létszám sem tartott vissza attól, hogy a nagy előadóteremben szétszóródó hallgatósággal szemben a katedrán álló asztal mögé üljek. A félév előrehaladtával már kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, megkedveltem diákjaimat, ők is megbarátkoztak velem, végül a katedráról le is költöztem közéjük. Nemsokára már az én szobámban gyűltünk össze, hogy szükség esetén, a saját könyvtáramból adhassak egy-egy könyvet kölcsön. (Apropó, ha az első hat diákom esetleg olvassa ezeket a sorokat, lennének szívesek a könyveimet visszahozni?) Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy a kérdőíves felvételek módszertanáról nem találtam jó tankönyvet. Végül egy angol kutató munkáját választottam, de ennek jellegzetesen angol nyelvezete sok gondot okozott a diákoknak, míg engem az szomorított el, ahogyan bizonyos témákkal foglalkozott, és ahogy fásokat elhanyagolt. könyvek olyan elvontan fogalmazták meg a kutatásmódszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran „szakács-könyveként aposztrofált - munkák, épp ellenkezőleg, egészen részletes, lépésenkénti utasításokban adták meg, hogyan kell egy surveyt elvégezni. Ezek a munkák azonban, sajnálatos módon, csak a szerző által ismertetetthez rendkívül hasonló felvételek végzésére készítik fel a diákot. Úgy tűnt, hogy sem a teljesen elvont, sem a szakácskönyvszerű megközelítés nem igazán alkalmas a hallgatók számára - ahogy a tanáraik számára sem. Egy szép napon észrevettem, hogy egy papírlapra éppen az eszményi tankönyv tartalomjegyzékét jegyezgetem. A könyvnek Survey kutatások szakácskönyve és más mesék lett volna a címe. Három fő elv köré szerveződött: 1. A tudományos kutatás alapjául szolgáló elméleti alapelvek megértése. 2. Annak áttekintése, hogy ezek az elvek hogyan jelennek meg a kutatás végzésére szolgáló bevett módszerekben. Az általam átnézett tankönyvek alapján 3. Felkészülés arra, hogy ha a körülmények folytán a bevett technikák nem volnának rutinszerűen alkalmazhatók, megfelelő kompromisszumos megoldásokat találjunk. Másnap váratlanul levél érkezett a Wadsworth Kiadó szociológiai szerkesztőjétől: nem volna-e kedvem tankönyvet írni a kérdőíves felvételek módszertanáról. A tartalomjegyzéket mellékelve, postafordultával igent mondtam, és kisvártatva már dolgoztam is életem első tankönyvén. A Survey Research Methods első kiadása 1973-ban jelent meg. Azonnal tudomásunkra jutott néhány jó és néhány rossz hír, valamint néhány további jó hír. Az első jó hír az volt, hogy szinte mindegyik kérdőíves felvételekkel foglalkozó módszertanoktatónak tetszett a könyv, és úgy tűnt, hogy az ország minden survey-módszertankurzusán ezt a könyvet használják.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Copyright/impresszum
Címlap
A kötet beosztása
5
Tartalom
7-16
Előszó
17-23
   Főbb szempontok
18-19
   Az ötödik kiadás
19
   Újdonságok az új kiadásban
19-22
   Kiegészítő kiadványok
22-23
Köszönetnyilvánítás
24-25
Bevezető - Miért fontos a társadalomtudományi kutatás?
26-29
1. Rész: Bevezetés a tudományos vizsgálódásba
30-107
   1. Az emberi megismerés és a tudomány
32-58
      Bevezetés
33
      Kétféle valóság
33-35
      A természetes emberi kíváncsiság
35-37
         A ránk hagyományozott tudás
36
         A tekintély szerepe
36-37
      Hibák a hétköznapi megismerésben
37-46
         Pontatlan megfigyelés
37
         Túláltalánosítás
37-39
            Az amerikai gazdaság rejtélyei
38-39
         Szelektív észlelés
40
         Hozzáköltések
40-41
            Ex post facto hipotéziskészítés
41
         Illogikus okoskodások
41-42
            A társadalomtudományi kutatások és a népszerű sajtó
42-43
         Elfogultság a megértésben
43-44
         A megismerés idő előtti lezárása
44-45
         Misztifikáció
45
         Tévedni emberi dolog
45-46
      A társadalomtudomány alapjai
46-56
         Elmélet: nem filozófia, nem is hit
48
         Társadalmi szabályszerűségek
48-51
            A trivialitás vádja
49-50
            Mi a helyzet a kivételekkel?
50-51
            Az emberek közbeavatkozhatnak
51
         Csoportok, nem egyének
51-52
         A változók nyelve
52-56
      Főbb pontok
56-57
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
57
      További olvasmányok
57-58
   2. Elmélet és kutatás
59-88
      Bevezetés
60
      Kutatási indítékok
60-66
         Formális elméletek ellenőrzése
61-63
         Strukturálatlan érdeklődés
63-65
         Alkalmazott kutatás
65
         Kényszer szülte kutatás
65-66
      A társadalomtudományi elméletalkotás
66-76
         A tudomány hagyományos modellje
66-70
            Elmélet
66-68
            Operacionalizálás
68-69
            Megfigyelés
69-70
         Két logikai rendszer
70-76
            Egy deduktív példa
71-72
            Egy induktív példa
73
            Egy grafikus szembeállítás
73-76
      Deduktív elméletalkotás
76-84
         Az elméletalkotásnál használatos szakkifejezések
76-80
            Valóság
76
            Objektivitás és szubjektivitás
76-77
            Megfigyelés
77
            Tény
77
            Törvény
77
            Elmélet
77
            Fogalmak
77
            Változók
78
            Állítások
78
            Paradigma
78-80
         Hogyan kezdjünk hozzá?
80-81
         Saját elmélet készítése
81-82
         Példa a deduktív elméletre
82-84
      Induktív elméletalkotás
84-85
         Miért szívnak az emberek marihuánát?
84-85
      Elmélet és kutatás összefüggése
85-87
      Főbb pontok
87
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
87
      További olvasmányok
88
   3. Az okság természete
88-107
      Bevezetés
90
      Determinizmus és társadalomtudomány
90-94
         Okság a természettudományokban
90-91
         Okkeresés a társadalomtudományokban
91-92
         Az okoknak is vannak okaik
92-93
         A determinizmus szélesebb távlatban
93-94
      Az idiografikus és a nomotetikus magyarázatmodell
94-95
      Az oksági kapcsolat kritériumai
96-97
         Szükséges és elégséges feltételek
97
      Okfejtési hibák
97-101
         Empirikus összefüggés és oksági kapcsolat
98-99
      Változók közötti összefüggés és mérés
101-106
         A hagyományos deduktív modell
101-103
            Elméletalkotás
101
            A fogalmak operacionalizálása
102
            Empirikus adatok gyűjtése
102
            A hipotézisek empirikus ellenőrzése
102-103
         A mutatók felcserélhetőségének elve
103-105
         Példa a mérésre és az asszociációra
105-106
      Főbb pontok
106-107
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
107
      További olvasmányok
107
2. Rész: A megismerési folyamat felépítése
108-247
   4. A kutatás terve
110-136
      Bevezetés
111-112
      Kutatási célok
112-114
         Felderítés
112-113
         Leírás
113-114
         Magyarázat
114
      Elemzési egységek
114-120
         Egyének
115
         Csoportok
115-116
         Szervezetek
116-117
         Társadalmi produktumok
117
         Az elemzési egysegek áttekintése
117-118
         Az ökológiai tévkövetkeztetés
118-119
         Redukcionizmus
119-120
      Fókuszpontok
120-121
         Jellemzők
120-121
         Orientációk
121
         Cselekvések
121
      Az idődimenzió
121-125
         Keresztmetszeti vizsgálatok
122
         Longitudinális vizsgálatok
122-123
         Longitudinális vizsgálatok közelítése
123-125
      Hogyan tervezzünk meg egy kutatást?
125-133
         Az öregedés és az idődimenzió
126
         A kezdő lépések
127
         Konceptualizálás
127-129
         A kutatási módszer megválasztása
129
         Operacionalizálás
130
         Populáció és minta
130-131
         Megfigyelés
131
         Adatfeldolgozás
131
         Elemzés
131
         Felhasználás
132
         Összefoglalás
132-133
      A kutatási tervezet
133-135
         A kutatási tervezet alapelemei
133-135
            Probléma vagy cél
134
            Szakirodalmi áttekintés
134
            A vizsgálat anyagai
134
            Mérés
134
            Adatgyűjtési módszerek
134
            Elemzés
134
            Határidők
134
            Költségvetés
134-135
      Főbb pontok
135
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
135-136
      További olvasmányok
136
      Válaszok az „elemzési egységek” feladatban feltett kérdésekre (117-118. oldal)
136
   5. Konceptualziálás és mérés
137-162
      Bevezetés
138
      Mérni tudunk bármit, ami létezik
138-152
         Honnan tudjuk?
139-141
         Képzet és fogalom
141-143
         Konceptualizálás
143
         Indikátorok és dimenziók
143-144
         Az indikátorok felcserélhetőségének elve
144-145
         Zűrzavar a valóság és a definíciók körül
145-146
         A fogalmi rendhez vezető út
146-148
         Példa a konceptualizálásra
148-152
            Az anatómia eredete
150-151
      A definíció és a kutatás célja
152-153
      A mérés minősége
153-161
         A változónevek fontossága
154
         Megbízhatóság
155-159
            A mérés megismétlése
157-158
            A felezéses módszer
158
            Bevett mérőeszközök használata
158
            A kutatási segéderők megbízhatósága
158-159
         Érvényesség
159-160
         Feszültségek megbízhatóság és érvényesség között
160-161
      Főbb pontok
161-162
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
162
      További olvasmányok
162
   6. Operacionalizálás
163-196
      Bevezetés
164
      Operacionalizálási választások
164-173
         A mérés terjedelme
165-166
         Az elérendő precizitás
166
         Megjegyzés a dimenziókról
166-167
         Mérési szintek
167-172
            Nominális (megnevezéses) változók
168
            Ordinális (rendezési) változók
168-169
            Intervallum mérési szintű változók
169
            Arányskálák
169-170
            A mérési szint jelentősége
170-172
         Egyszerű és összetett mutatók
172-173
      Néhány operacionalizálási példa
173-175
      Kérdezési útmutató
175-181
         Kérdések és állítások
175
         Nyitott és zárt kérdések
175-176
         Fogalmazzunk érthetően
176
         Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől
176-178
            Két- és többértelmű kérdések
177
         A kérdezett legyen kompetens a kérdésben
178
         Releváns kérdéseket tegyünk fel
178-179
         Legjobb a rövid kérdés
179
         Kerüljük a tagadó kérdéseket
179
         Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket
179-181
      Kérdőívszerkesztés
181-188
         Mennyire takarékoskodjunk a papírral?
181
         A feleletválasztós kérdések formája
181-182
         Feltételes kérdések
182-184
         Táblázatos (mátrix) kérdések
184-185
         A kérdések sorrendje a kérdőíven
185-186
         Instrukciók
186-187
         Egy összetett illusztráció
188
      Az operacionalizálási folyamatnak soha nincs vége
188-194
      Főbb pontok
195
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
195-196
      További olvasmányok
196
   7. A mintavétel logikája
197-247
      Bevezetés
199-200
      A mintavétel története
200-203
         Alf Landon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
200-201
         Thomas E. Dewey, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
201-202
         A mintavételi eljárások két típusa
202-203
      A valószínűségi mintavétel logikája
203-206
         Tudatos és nem tudatos torzítási lehetőségek a mintavételnél
203-205
         Reprezentativitás és kiválasztási valószínűség
205-206
      A mintavétellel kapcsolatos fogalmak és szakkifejezések
206-209
         Elem
206
         Populáció
206-207
         Vizsgálati populáció
207
         Mintavételi egység
207
         Mintavételi keret
207-208
         Megfigyelési egység
208
         Változó
208
         Paraméter
208
         Statisztika
208
         Mintavételi hiba
208-209
         Megbízhatósági szintek és konfidenciaintervallumok
209
      A valószínűségi mintavétel elmélete és a mintaeloszlás
209-218
         A valószínűségi mintavétel elmélete
209-210
         Mintaeloszlás tíz esetre
210-211
         Binomiális mintaeloszlás
211-218
      Populációk és mintavételi keretek
218-221
         Populációk és mintavételi keretek: összefoglalás
220-221
      A mintavételi tervek fajtái
221-228
         Bevezetés
221
         Egyszerű véletlen mintavétel
221-222
         Szisztematikus mintavétel
222-224
            Hogyan használjuk a véletlenszám-táblázatokat
224-225
         Rétegzett mintavétel
224-228
         Implicit rétegzettség szisztematikus mintavételnél
228
      Példa: mintavétel egyetemisták közül
228-229
         A kutatási populáció és a mintavételi keret
228-229
         Rétegzés
229
         A minta kiválasztása
229
         A minta módosítása
229
      Többlépcsős csoportos mintavétel
229-239
         A Mikulás-hívők felmérése
231
         Többlépcsős csoportos mintavétel, rétegzés
232-234
         Elemszámmal arányos valószínűségű (EAV) mintavétel
234-236
         Nem arányos mintavétel és súlyozás
237-238
         Súlyozás: milyen pontossággal?
238-239
         Súlyozási eljárások
239
      Példa: mintavétel az episzkopális egyházhoz tartozó nők közül
239-242
         Az egyházközségek kiválasztása
240-241
         A megkérdezendő nők kiválasztása
241-242
      A valószínűségi mintavétel áttekintése
242-243
      Nem valószínűségi mintavétel
243-245
         Szakértői mintavétel
243-244
         Kvóta szerinti (kvótás) mintavétel
244-245
         Egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel
245
      Főbb pontok
245-246
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
247
      További olvasmányok
247
3. Rész: A megfigyelés módjai
248-399
   8. Kísérletek
251-275
      Bevezetés
252
      Kísérletezés céljára alkalmas témák
252-253
      A klasszikus kísérlet
253-257
         Függő és független változók
253-254
         Előzetes és utólagos mérés
254
         Kísérleti és kontrollcsoport
254-256
         A kettős vak kísérlet
256-257
      A kísérleti alanyok kiválasztása
257-260
         Valószínűségi mintavétel
257-258
         Randomizáció
258
         Illesztés
258-260
      Változatok kísérleti elrendezésekre
260-267
         A belső érvénytelenség forrásai
261-265
         A külső érvénytelenség forrásai
265-267
      Példa kísérletre
267-271
      „Természetes” kísérletek
271-273
      A kísérleti módszer erősségei és gyengéi
273
      Főbb pontok
273-274
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
274
      További olvasmányok
274-275
   9. Kérdőíves vizsgálatok
276-302
      Bevezetés
277-278
      Kérdőíves vizsgálat céljára alkalmas témák
278-279
      Önkitöltős kérdőívek
279-286
         Postai kérdőív
280-281
         Mit mutatnak a visszaérkezések adatai?
281-282
         Buzdító levelek
282-283
         Elfogadható válaszarányok
283-284
         Egy konkrét példa
284-286
      Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal
286-292
         A kérdezőbiztos szerepe
286-287
         A kérdezés általános szabályai
287-290
            Megjelenés és viselkedés
287-288
               Mennyi a "nagyon?"
288
            A kérdőív alapos ismerete
289
            A kérdőív szövegének szó szerinti követése
289
            A válaszok pontos feljegyzése
289-290
            Pontosító kérdések
290
         A kérdezők munkájának összehangolása: eligazítás és felügyelet
290-292
      Kérdőívfelvétel telefonon
292-295
         Számítógépes támogatás
294-295
      A három módszer összehasonlítása
295-296
      A kérdőíves vizsgálatok erősségei és gyengéi
296-298
      Másodelemzés
298-300
      Főbb pontok
300-301
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
301
      További olvasmányok
301-302
   lO. Terepkutatás
303-336
      Bevezetés
304
      Terepkutatásra alkalmas témák
305-308
      A megfigyelő lehetséges szerepei
308-310
      Előkészületek a terepre
310-311
      Mintavétel a terepkutatásban
311-313
      A kérdezés módja
313-317
         A mindennapi élet vizsgálata
314-315
      A megfigyelések rögzítése
317-319
      Az adatok feldolgozása
319-323
         A feljegyzések letisztázása
319-320
         Feljegyzéseink rendszerezése
320-322
         Számítógép-használat
322-323
      Adatelemzés
323-326
         Alultápláltak-e a fekete gyerekek?
325
      A következtetések levonása; néhány logikai kelepce
326-327
         Provincializmus
326
         Elhamarkodott következtetés
326-327
         Kétséges ok
327
         Elhallgatott bizonyítékok
327
         Hamis dilemma
327
      Példák terepkutatásra
327-330
         A sátánisták vizsgálata
328-329
         Élet az utcán
329-330
      A terepkutatás erősségei és gyengéi
330-334
         Érvényesség
331-332
         Megbízhatóság
332-333
         Általánosíthatóság
333-334
      Főbb pontok
334-335
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
335
      További olvasmányok
335-336
   11. Beavatkozás-mentes vizsgálatok
337-372
      Bevezetés
338
      Egy megjegyzés a beavatkozás nélküli mérésekkel kapcsolatban
338-339
      Tartalomelemzésre alkalmas témák
339-340
      Mintavétel tartalomelemzéshez
340-344
         Elemzési egységek
340-343
         Mintavételi eljárások
343-344
      Kódolás a tartalomelemzésben
344-348
         Manifeszt és látens tartalom
344-345
         Konceptualizáció és a kódkategóriák kialakítása
345-347
         Összeszámolás, regisztrálás
347-348
      Példák tartalomelemzésre
348-355
         A problémák megfogalmazása
348-351
         Az ellenkultúra megértése
351-355
            Instrumentális
352
            Expresszív
352
            Egyéb
353
      A tartalomelemzés erősségei és gyengéi
355-356
      Meglévő statisztikák elemzése
356-364
         Az öngyilkosság vizsgálata
357-359
         Elemzési egységek
359
         Érvényességi problémák
360-361
         Megbízhatósági problémák
361-362
            Az életminőségi indikátorok kialakítása
362-363
         Meglévő statisztikák: források
362-364
      Történeti/összehasonlító elemzés
364-370
         Példák történeti/összehasonlító elemzésre
365-367
            Weber és az eszmék szerepe
366
            Vallás és kapitalizmus Japánban
366-367
         Történeti/összehasonlító adatok forrásai
368-369
         Elemzési eljárások
369-370
      Főbb pontok
370-371
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
371
      További olvasmányok
371-372
   12. Hatásvizsgálatok
373-399
      Bevezetés
374-375
      A hatásvizsgálatok jellegzetes témái
375-376
      A probléma megfogalmazása
376-387
         A mérés
377-380
            A kimenetel mérése
377-378
            A környezet jellemzői
378
            A beavatkozás mérése
379
            Egyéb változók meghatározása
379-380
         Kísérleti tervek
380-382
         Kvázi-kísérleti tervek
382-387
            Idősoros kvázi-kísérleti elrendezések
382-383
            Nem ekvivalens kontrollcsoportok
383-384
            Párhuzamos idősorok
384-387
         A siker/kudarc operacionalizálása
387
      A társadalmi környezet
387-394
         Szervezési problémák
388-391
            Matrózok ösztönzése
388-389
            Adminisztratív kontroll
389-391
               Egy kriminológiai kísérlet értékelése
390-391
         Néhány etikai kérdés
392
         A kutatási eredmények felhasználása
392-394
            A Manhattani Óvadék Program
393-394
      Makrotársadalmi mutatók vizsgálata
394-397
         A halálbüntetés és az elrettentés
395-396
         Számítógépes szimuláció
396-397
      Főbb pontok
397-398
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
398
      További olvasmányok
398-399
4.Rész: Adatelemzés
400-523
   13. Az adatok kvantifikálása
402-419
      Bevezetés
403
      Számítógépek a társadalomkutatásban
403-409
         Adattárolás lyukkártyán
404-405
         Az adatok leolvasása a lyukkártyáról
405-406
         Belép a számítógép - belépünk a számítógépbe
406-408
         Mikroszámítógépek
408-409
      Kódolás
409-412
         A kódosztályok kialakítása
411-412
      Kódutasítás, kódkönyvtár szerkesztése
412-413
      Kódolási és adatbeviteli lehetőségek
414-416
         Kódlapok
414
         Lapszéli kódolás
414
         Közvetlen adatbevitel
414-415
         A kérdezőbiztos viszi be az adatokat
415
         Kódolás optikai leolvasóhoz
415-416
         Optikai kódlapok közvetlen alkalmazása
416
      Adattisztítás
416-417
         Ellenőrzés a megengedett értékek alapján
416-417
         Logikai ellenőrzés
417
      Főbb pontok
417-418
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
418-419
      További olvasmányok
419
   14. Adatelemzés alapfokon
420-441
      Bevezetés
421
      Egyváltozós elemzés
421-426
         Megoszlások
421-422
         Középértékek
422-424
         Szóródás
424-425
         Folytonos és diszkrét változók
425
         A munkatársi kapcsolatok mérése egy ápolónőképző karon
425-426
         Részletesség vagy kezelhetőség?
426
      Alcsoportok összehasonlítása
426-430
         A válaszkategóriák összevonása
427-429
         A „nem tudom” válaszok kezelése
429-430
      Kétváltozós elemzés
430-436
         Példa táblázatszázalékolásra
432-435
         Táblázatszerkesztés, táblázatolvasás
435
         Érthető kétváltozós táblázatok készítése
435-436
      Bevezetés a többváltozós elemzésbe
436-439
      Főbb pontok
439-440
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
440
      További olvasmányok
440-441
   15.Indexek, skálák, tipológiák
442-469
      Bevezetés
443
      Index kontra skála
443-446
      Indexszerkesztés
446-461
         Az itemek kiválasztása
446-447
         Az itemek közötti kétváltozós összefüggések
447-451
            "Ok" és "okozat" típusú indikátorok
448
         Az itemek közötti többváltozós összefüggések
451-453
         Az indexpontszámok meghatározása
453-455
         Az adathiányok kezelése
455-457
         Az index érvényességének ellenőrzése
457-459
            Itemelemzés
457
            Az érvényesség külső ellenőrzése
457-458
            Az index rossz vagy az ellenőrző változó?
458-459
         Likert-skálák
459-460
         A szemantikus differenciálskála
460-461
      Skálaszerkesztés
461-466
         A Bogardus-féle társadalmi távolság-skála
461-462
         Thurstone-skálák
462-463
         Guttman-skálák
463-466
      Tipológiák
466-467
      Főbb pontok
467-468
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
468
      További olvasmányok
468-469
   16. A Lazarsfeld-modell
470-490
      Bevezetés
471
      A Lazarsfeld-modell története
471-476
         A Lazarsfeld-paradigma hasznáról
472
      A Lazarsfeld-paradigma
476-486
         Replikáció (megismétlődés)
477-478
         Explanáció (magyarázat)
478-481
            Az Ivy League-egyetemek és a későbbi sikerek
480-481
         Interpretáció (értelmezés)
482
         Specifikáció (pontosítás)
482-483
         A paradigma finomítása
483-486
      Kidolgozás és ex post facto hipotéziskészítés
486-487
      Főbb pontok
487-489
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
489
      További olvasmányok
489-490
   17. A társadalomtudományok statisztikája
491-523
      Bevezetés
492
      Miért veszélyesek a jó matekjegyek?
492-493
      Leíró statisztika
493-510
         Adatredukció
494
         Asszociációs mérőszámok
494-499
            Nominális változók
495-496
            Ordinális változók
496-498
            Intervallum- és arányskálán mért változók
498-499
         Regresszióelemzés
499-503
            Lineáris regresszió
499-501
            Többváltozós regresszió
501-502
            Parciális regresszió
502
            Nem lineáris regresszió
502-503
            Mire kell ügyelni regresszióelemzéskor?
503
         Egyéb többváltozós eljárások
503-504
         Útelemzés
504-505
         Idősorok elemzése
505-507
         Faktorelemzés
507-510
      Statisztikai következtetések
510-520
         Egyváltozós statisztikai következtetések
510-511
         Statisztikai szignifikanciapróbák
511-520
      Főbb pontok
520-522
      Ismétlő kérdések és gyakorlatok
522-523
      További olvasmányok
523
5. Rész: A társadalomkutatás társadalmi környezete
524-559
   18. A társadalomkutatás etikai és politikai szempontja
526-547
      Bevezetés
527-528
      A társadalomkutatás etikai kérdései
528-535
         A kutatásban való részvétel önkéntes
529-530
         A résztvevők védelme
530-531
         Névtelenség és titkosság
531-532
            Névtelenség
531-532
            Titkosság
532
         Az résztvevők megtévesztése
532-533
         Az elemzés és a publikációk
533-534
            A szexuális élet kutatásának etikai kérdései
534-535
               Tájékozott beleegyezés
534
               A magánélethez való jog
534-535
               Védelem a sérülések ellen
535
         Szakmai etikai kódex
535
      Két etikai vita
535-540
         Teaházi bonyodalmak
536-538
            A szakmai etika és magatartás szabályai
536-537
               Etikai kódex
536-537
         Az emberi engedelmesség vizsgálata
538-540
      Megvitatandó példák
540-541
      A társadalomtudományi kutatás politikai vonatkozásai
541-545
         Objektivitás és ideológia
542-545
            A társadalomtudományok és a "négerkérdés"
542-544
            A "Camelot" Program
544-545
         Politika madártávlatból
545
      Főbb pontok
546
      Áttekintő kérdések és feladatok
546
      További olvasmányok
546-547
   19. Használati utasítás a társadalomkutatáshoz
548-559
      Bevezetés
549
      Elmélet - Kutatás - Statisztika
549-551
      Társadalomkutatás a mindennapokban
551-553
      Tanácsok a társadalomtudományi kutatások fogyasztóinak
553-558
         A kutatási terv
554
         A mérés
554-555
         A mintavétel
555
         Kísérletek
555-556
         Kérdőíves mintavétel
556-557
         Terepkutatás
557
         Meglévő adatok másodelemzése
557
         Hatásértékelés
557-558
         Adatelemzés
558
         A kutatásról készült beszámoló
558
      Zárszó
558-559
Függelék
561-674
   A: A könyvtár használata
562-568
      Bevezetés
562
      Útbaigazítás
562
      Ahol forrásokat találhatunk
562-563
         Books in Print
562
         Readers' Guide ti Periodical Literature
562-563
      A könyvtári polcok használata
563-568
         Cédulakatalógus
563-566
            Readers' Guide to periodical literature
564
            A Library of Congress osztályozási rendszere
565-566
         Könyvtári nyilvántartások számítógépen
567-568
         További olvasmányok
568
   B: Hogyan írjunk tanulmányt kutatásunkról?
569-577
      Bevezetés
569
      Néhány alapvető szempont
569-572
         A megcélzott közönség
570
         Műfaj és terjedelem
570-571
         A tanulmány célja
571-572
      A tanulmány felépítése
572-576
         A kutatás célja és rövid áttekintése
572
         A szakirodalom áttekintése
572-573
         Ne plagizáljunk!
573-575
            Az eredeti mű
573-575
               A növekedés törvényszerűségei
573-575
               A kutatás terve és végrehajtása
575
         Elemzés és értelmezés
575
         Összefoglalás és következtetések
575-576
      Vezérelvek az adatelemzés leírásához
576-577
   C: Kérdőív
578-583
   D: Véletlenszám-táblázat
584-585
   E: A khí-négyzet eloszlás táblázata
586-587
   F: A normálgörbe alatti terület
588
   G: A mintavételi hiba meghatározása
589
   H: Útmutató az SPSSX és az SPSS/PC + használatához
590-674
      A függelék célja
590
      Bevezetés
591-598
         Az adatok számítógépre vitele
592-596
         Megismerkedünk a számítógéppel, amelyen dolgozni fogunk
596-598
      Egy kevéske SPSS, avagy: a puszta tények
598-607
         Adatbeolvasás SPSS utasításokkal
599-602
         Rövidítések és egyéb módszerek
602-603
         Hibakeresés és adatjavítás
603-606
         Első SPSS-futtatásunk
606-607
      Kicsit elegánsabban
607-622
         Mit csináljunk, ha nem tudjuk: Missing Values
615-617
         Kódszámok átalakítása valós értékekké: Recode
617-619
         Érvényes értékekkel dolgozunk és új változókat hozunk létre: a Compute és az IF utasítás
619-622
         Megint adathiány-kódok (Missing Values)
622
      SPSS "system file"-ok használata
622-624
         1. lépés
623-624
         2. lépés
624
         3. lépés
624
         4. lépés
624
      Behatóbb ismerkedés a gyakorisági megoszlásokkal (Frequencies)
625-640
         Index kialakítása
633-640
      Kétváltozós elemzés
640-662
      Többváltozós elemzések
662-673
      Tanulságok
674
Szakkifejezések
675-683
Bibliográfia
684-689
Mutatók
690-704