A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703

A „Kamarai igazgatás Pécs városában” című munkát Dr. Babics András írta, Pécsett jelent meg, 1937-ben. Felelős kiadója Dr. Babics András (Komlósd 1906, történész, a történelemtudományok kandidátusa, † Pécs, 1984. szeptember 12.), a nyomdai munkálatok a a Dunántúlpécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T.-nél készültek. A kötet 79 oldalból áll, előlapján a török alól felszabadult város első hivatalos pecsétje látható 1691-ből, melynek rajzolata a székesegyház 17. századvégi formáját mutatja. A mű végén 5 oldalban német nyelven írott összegzés található. A szerző bemutatja Pécs város ostrom alatti, illetve közvetlen a felszabadulás utáni helyzetét. Részletesen azonban az 1686 és 1703 közötti időszak közigazgatásának leírása található meg, mely a katonai és kamarai közigazgatás időszakának nevezhető. A korszakban sajátos rendszert alkotott a haditanács, a kamara és a város közigazgatási szerveiből álló egység. | 1936. október 21-én Pécs városát 250 év választotta el az itt 143 évig tanyázó ozmán hatalom utolsó napjától. Ennek az elmúlt 250 esztendőnek a történetét három fejezetre oszthatjuk: I. A katonai és a kamarai kormányzás kora (1686-1703), II. A földesúri kormányzás kora (1703-1780) és III. A szabad királyi város közigazgatásának korszaka (1780-tól napjainkig). A jelen munka az első korszak 17 évének közigazgatását öleli fel. Pécs város közigazgatásának történetében a kamarai adminisztráció önállónak tekinthető kormányzási formát alkot. Ha bizonyos szervezési szabályokat a későbbi korok át is vettek ebből az időből az újabb közigazgatás természete merőben más volt. A kamarai kormányzás kiinduló pontja a város felszabadításának éve (1686), amikor a haditanács rövid ideig tartó önállósága után az udvari kamara veszi át a vezetőszerepet, magyarországi különleges szerve, a budai kamarai jószágkormányzóság és ennek alsóbbrendű hivatalszervezetei közvetítésével. Az átmenet nem ment minden zökkenő nélkül, de a két főkormányszék között uralkodó ellentét nem volt káros a város bizonyos önállósítási törekvésére. Ennek a három tényezőnek, a haditanácsnak, a kamarának és a városnak a közigazgatási szervezeteiről és összeütközéseiről lesz a következőkben szó.