Mechanikai technológiák
Szerkesztő: Tisza MiklósTovábbi szerzők: Balogh János; Sárvári József; Schäffer József; Tisza Miklós
Cím: Mechanikai technológiák
Megjelenési adatok: Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2003. | ISBN: 963-661-571-3
Megjegyzés: A tankönyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által koordinált Felsőoktatási Tankönyvtámogatási Program keretében jelent meg.
A tankönyv a Miskolci Egyetem előzőkben felsorolt karai és képzési irányai mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, a Győri Széchenyi István Egyetemen, valamint a gépészmérnöki képzést folytató műszaki főiskolákon (a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karán, és a Kecskeméti Főiskola Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán), valamint a Debreceni és a Pécsi Egyetem műszaki főiskolai karain is alkalmazható. Az előzőkkel összhangban e tankönyv célja elsődlegesen az, hogy megismertesse a hallgatókat a legfontosabb mechanikai technológiákkal, azok elméleti alapjaival, technológia folyamataival és berendezéseivel, ezzel olyan alapvető mérnöki alapismereteket biztosítva, amelyek egyetlen praktizáló mérnök ismerettárából sem
hiányozhatnak. Ez a koncepció és tárgyalási mód megegyezik azzal, amit e tankönyvprogram előző könyvei megírásánál is alkalmaztunk. A technológiai eljárások ismertetését a vonatkozó elméleti alapok rövid összefoglalása előzi meg és az
egyes eljárásokhoz szorosan kapcsolódó példák követik. A Mechanikai Technológiák fogalomkörébe a különféle alakító és alakadó eljárások (képlékenyalakítás, öntészet, porkohászat, műanyag-feldolgozás), a kötéstechnológiák (elsősorban a hegesztés és rokon eljárásai), valamint a termikus, termokémiai és termomechanikai /kezelések (ezen belül elsősorban a gépipari alkalmazás szempontjából legfontosabb hőkezelő eljárások és felülettechnológiák) tartoznak. Ezen technológiai eljárások kiemelt szerepet töltenek be a műszaki gyakorlatban és ennek megfelelően a hazai műszaki felsőoktatás képzési programjaiban is. A Mechanikai Technológiáknak jelentős szerepe van az anyagfejlesztés, a tulajdonság-optimalizálás, a racionális anyagfelhasználás, a minőségbiztsítás, a műszaki biztonság és a környezetvédelem területén egyaránt. E szerepvállalás nem képzelhető el csak akkor, ha a Mechanikai Technológiák oktatása szoros kapcsolatban van anyagtudományi, kontinuum-mechanikai, gyártástechnológiai, informatikai és automatizálás-technikai ismeretekkel egyaránt. Ennek figyelembevételével a tankönyv a Mechanikai Technológiák anyagtudományi és kontinuum-mechanikai
elméleti alapjainak rövid áttekintése után az eljárások klasszikus csoportosításának megfelelően ismerteti a legfontosabb eljárásokat. Az Alakító és Alakadó technológiák címszó alatt elsősorban a gépipari alkatrészgyártás szempontjából kiemelt jelentőségű Képlékenyalakítás elméleti alapjaival, a különféle lemezalakító- és térfogatalakító eljárásokkal és berendezéseikkel foglalkozunk.
Kategóriák: Anyagtudományok
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Képlékeny alakítás, Hőkezelés, Alakadó technológiák, Hegesztés, Mechanikai technológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Képlékeny alakítás, Hőkezelés, Alakadó technológiák, Hegesztés, Mechanikai technológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5]-8
Előszó
[9]-11
Köszönetnyilvánítás
12
1. Képlékeny alakítás
[13]-98
1.1. Elméleti alapok
[13]-30
1.1.1. A folyási feltétel
[13]-15
1.1.2. Alakváltozási mérőszámok
15-20
1.1.3. Az alakítási szilárdság hideg- és melegalakításkor
20-26
1.1.4. Az alakíthatóság
26-29
1.1.5. A súrlódás és a kenés
29-30
1.2. Kovácsolás
31-43
1.2.1. A szabadalakító kovácsolás alapműveletei
32-36
1.2.1.1. Nyújtás (szélesítés)
32
1.2.1.2. Duzzasztás
32-33
1.2.1.3. Vágás
33
1.2.1.4. Vállazás és áttolás
33-34
1.2.1.5. Lyukasztás
34-35
1.2.1.6. Hajlítás
35
1.2.1.7. Csavarás
35-36
1.2.1.8. Kovácshegesztés
36
1.2.2. Süllyesztékes kovácsolás
36-40
1.2.3. Kovácsoló gépek
40-43
1.3. Hengerlés
43-51
1.3.1. A hengerlés elvi alapjai
43-46
1.3.2. Rúd-és idomacélok hengerlése
46-49
1.3.3. Lemezhengerlés
49
1.3.4. Szalagok hideghengerlése
49-51
1.4. Kisajtolás
51-52
1.5. Csőgyártó eljárások
52-56
1.5.1. Csőgyártás hengerléssel
52-53
1.5.2. Csőgyártás sajtolással
54
1.5.3. Hegesztett csövek gyártása
55-56
1.6. Huzalgyártás
56-61
1.6.1. Revétlenítés
56-57
1.6.2. Húzás
57-59
1.6.3. Hőkezelés
60
1.6.4. Korrózióvédelem
60
1.6.5. Rúd és csőhúzás
61
1.7. Hideg térfogatalakító eljárások
61-79
1.7.1. Hidegzömítés
62-69
1.7.1.1. A zömítés alapesetei
62-63
1.7.1.2. A hidegzömítés alaki jellemzői
63-66
1.7.1.3. A redukálás alkalmazása az alkatrészgyártásban
66-67
1.7.1.4. Hidegzömítő ajtók fajtái és működésük
67-69
1.7.1.5. Kormány-gömbcsapszeg hidegzömítése
69
1.7.2. Hidegfolyatás
70-76
1.7.2.1. Folyató eljárások
70-73
1.7.2.2. Tömör testek előrefolyatásának szerszámelemei
74-75
1.7.2.3. Üreges testek hátrafolyatása
75-76
1.7.3. Példák a hideg térfogat-alakítás alkalmazására
77-79
1.8. Lemezalakító eljárások
79-98
1.8.1. Lemezvágó eljárások
80-90
1.8.1.1. Lemezvágó ollók
83-85
1.8.1.2. Kivágás-lyukasztás
85-90
1.8.2. Hajlítás
90-93
1.8.3. Mélyhúzás
93-98
2. Elsődleges alakadó technológiák
[99]-142
2.1. Öntéstechnológia
[99]-115
2.1.1. Mintakészítés
[99]-100
2.1.2. Egyszeri öntésre alkalmas formázóanyagok
100-101
2.1.3. A kézi homokformázási technológia
101-103
2.1.4. A fogyási üregek elhárítása
103-105
2.1.5. Kéregöntvények
105-106
2.1.6. Magkészítés
106-107
2.1.7. Gépi formázás
107
2.1.8. Méretpontos formázó eljárások
107-110
2.1.9. Tartós formákba való öntés
110-113
2.1.10. Az öntvénytervezés irányelvei
113-115
2.2. Porkohászat
115-133
2.2.1. Fémporok előállítása
116-118
2.2.1.1 Fémporok gyártása mechanikus módszerrel
116-118
2.2.1.2 Fémporok gyártása fizikai-kémiai módszerrel
118
2.2.2. Fémporok tulajdonságai
118-121
2.2.3. Fémporok sajtolása
121-125
2.2.3.1 Porkeverék előkészítése
121-122
2.2.3.2 Porkeverék adagolása a szerszámba
122-123
2.2.3.3 Sajtolás
123-125
2.2.4. Melegsajtolás
125-126
2.2.5. Zsugorítás
126-127
2.2.6. Porkohászati termékek
127-133
2.2.6.1. Porózus gyártmányok
127-128
2.2.6.2. Fémszűrők
128-129
2.2.6.3. Súrlódó anyagok
129-130
2.2.6.4 Keményfémek
130-131
2.2.6.5. A villamosipar anyagai
131-133
2.3. Műanyagfeldolgozási technológiák
133-142
2.3.1. Hőre keményedő műanyagok sajtolása
135-136
2.3.2. Hőre lágyuló műanyagok fröccsöntése
137-138
2.3.3. Extrudálás
138-139
2.3.4. Műanyag lemezek formázása
139-140
2.3.5. Üvegszálas műanyagok
140-142
3. Hegesztés
[143]-270
3.1. A hegesztéselmélet rövid áttekintése
144-170
3.1.1. A hegesztőeljárások rendszerezése
145-148
3.1.1.1. Elsődleges osztályozás a sajtolóerő-igény szerint
145-148
3.1.2. A hegesztett kötés
149-155
3.1.2.1. A hegesztett kötés részei
149-150
3.1.2.2. A hegesztett kötések osztályozása
151-154
3.1.2.3. A hegesztett kötések varratai
154-155
3.1.3. A hegesztés hőforrásai
155-159
3.1.3.1. A foltszerű hőforrások jellemzői
156-158
3.1.3.2. A hegesztéshez használt hőforrások
158-159
3.1.4. A hozaganyag hevítése, megolvasztása és átvitele a hegfürdőbe
159-163
3.1.4.1. A hozaganyagok hevítése ömlesztőhegesztéseknél
160-161
3.1.4.2. Az anyagátvitel lehetséges módjai ívhegesztéskor
161-162
3.1.4.3. Az anyagátvitel mennyiségi jellemzői
162-163
3.1.5. A hegesztendő tárgy helyi hevítése és megolvasztása
163-166
3.1.5.1. A hegfürdő alakja
163-164
3.1.5.2. A hegfürdő méretei
164-165
3.1.5.3. A hegfürdő létideje
165-166
3.1.5.4. A hegfürdő hőmérséklete
166
3.1.6. A hegfürdő kristályosodása
166-167
3.1.7. A hőhatásövezet, mint a szilárd fázisban végbemenő fémtani folyamatok következménye
168-170
3.1.7.1. A hőhatásövezet szerkezete és származtatása
168-170
3.1.7.2. A hőhatásövezet zónáinak jellegzetes tulajdonságai
170
3.2. A legfontosabb ömlesztőhegesztő eljárások
171-238
3.2.1. Ívhegesztések
171-225
3.2.1.1. A villamos ív, mint az ívhegesztések hőforrása
172-180
3.2.1.2. Bevontelektródás kézi ívhegesztés
180-184
3.2.1.3. Bevont elektródák
184-187
3.2.1.4. Védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés
187-203
3.2.1.5. Semlegesvédőgázas, volfrámelektródos ívhegesztés
203-214
3.2.1.6. Fedettívű hegesztés
214-225
3.2.2. Sugárhegesztések
225-229
3.2.2.1. Lézersugárhegesztés
226-227
3.2.2.2. Elektrosugárhegesztés
227-229
3.2.3. Lánghegesztés
229-235
3.2.3.1. Az oxi-acetilén lánghegesztés elve
230
3.2.3.2. Az oxi-acetilén lánghegesztés előnyei és korlátai
231
3.2.3.3. Az oxi-acetilén lánghegesztés alkalmazási lehetőségei
231-232
3.2.3.4. Az oxi-acetilén lánghegesztés berendezése
232-233
3.2.3.5. Biztonság és védőfelszerelések
233
3.2.3.6. A hegesztő láng
233-234
3.2.3.7. A lánghegesztés hegesztőanyagai
234-235
3.2.4. Felrakóhegesztés
235-238
3.2.4.1. Mérethelyreállítás
236
3.2.4.2 Bevonás
236-237
3.2.4.3. Párnázás
237
3.2.4.4. Kemény réteg felvitele
237-238
3.3. A legfontosabb sajtolóhegesztő eljárások
238-257
3.3.1. A sajtolóerő szerepe a hegesztésnél
238-239
3.3.2. A sajtolóhegesztő eljárások legfontosabb hőforrása: az ellenálláshő
239-244
3.3.2.1. A vezetők belső ellenállása
239-240
3.3.2.2. Érintkezési (átmeneti) ellenllás
241
3.3.2.3. Az ellenállásponthegesztés eneriaforrása
241-244
3.3.3. Lemezek villamos ellenálláshegesztése
244-254
3.3.3.1. Ellenállásponthegesztés
245
3.3.3.2. Az ellenállásponthegesztés gépi berendezése
245-246
3.3.3.3. Elektródok
246-248
3.3.3.4. A ponthegesztés cilusdiagramja
248
3.3.3.5. A ponthegesztés munkarendje
248-249
3.3.3.6. A ponthegesztés alkalmazási területe
249-250
3.3.3.7. Dudorhegesztés
250-251
3.3.3.8. Vonalhegesztés
251-253
3.3.3.9. Fóliás-vonalhegesztés
253-254
3.3.4. Szilárd fázisú sajtolóhegesztések
254-257
3.3.4.1. Dörzshegesztés
255
3.3.4.2. A folyamatos hajtású dörzshegesztés folyamata
255-256
3.3.4.3. A folyamatos hajtású dörzshegesztés folyamatábrája
256-257
3.3.4.4. A dörzshegesztés alkalmazási területe
257
3.4. A hegesztés rokoneljárásai
258-260
3.4.1. Keményforrasztás
258
3.4.2. Lágyforrasztás
259
3.4.3. Ragasztás
259-260
3.4.4. Termikus szórás
260
3.5. Hegesztett szerkezetek gyártása
261-270
3.5.1. A hegesztés rendeltetése: kötő-és felrakóhegesztés
261
3.5.2. A hegesztési munkák gépesíthetősége
261-262
3.5.2.1. Kézi hegesztés
261-262
3.5.2.2. Gépesített hegesztés emberi felügyeletei
262
3.5.2.3. Gépesített hegesztés processzor felügyelettel
262
3.5.3. Különféle anyagok hegeszthetősége
263-264
3.5.3.1. Az acélok hegeszthetősége
263-264
3.5.4. A hegesztés tárgyi és személyi feltételei
264-267
3.5.4.1. A hegesztés tárgyi feltételei
265-266
3.5.4.2. A hegesztés személyi feltételei
266-267
3.5.5. A hegesztés gyártási dokumentumai
267-270
3.5.6. Hegesztési hibák és javításuk
270
4. Hőkezelés
[271]-348
4.1. A hőkezelő eljárások általános alapjai
[271]-292
4.1.1. A hőkezelés szerepe a gépgyártástechnológiában
[271]
4.1.2. A hőkezelés definíciója és hőmérséklet-idő diagramja
272-273
4.1.3. A hőkezelő eljárások osztályozása
273-274
4.1.4. Hőátvitel hőkezelésnél
274-280
4.1.5. Anyagátvitel hőkezelésnél
280-284
4.1.6. Sajátfeszültségek, méret és alakváltozások hőkezelésnél
284-286
4.1.7. Hőkezelő berendezések
287-292
4.2. Izzítások
293-307
4.2.1. Feszültségcsökkentő izzítás
293-295
4.2.2. Újrakristályosító izzítás
295-298
4.2.3. Szemcsedurvító eljárás
298-299
4.2.4. Szferoidizáló izzítás
299-302
4.2.5. Normalizálás
302-303
4.2.6. Teljes lágyítás
303-304
4.2.7. Izotermás lágyítás
305-306
4.2.8. Ausztenites lehűtés
306-307
4.3. Keménységnövelő hőkezelések
307-322
4.3.1. Edzés
307-315
4.3.2. Felületi edzés
315-322
4.4. Szívósságfokozó hőkezelések
323-329
4.4.1. Nemesítés
323-327
4.4.2. Bainites hőkezelés
328-329
4.5. Termokémiai kezelések
329-348
4.5.1. Nitridálás
329-339
4.5.1.1. A nitridréteg szerkezete és tulajdoságai
329-333
4.5.1.2. A nitridálás technológiája
333-339
4.5.2. Betétedzés
339-348
4.5.2.1. A betétedzés technológiája
340-348
Irodalomjegyzék
[349]-352
Tárgymutató
[353]-358
Hátsó borító