Affektív pszichológia

Nagy örömmel adjuk az olvasó kezébe ezt a kötetet, amely a pszichológia napjainkban legforrongóbb és legizgalmasabb területét foglalja össze. Mostanra ért meg arra a helyzet, hogy a motiváció, az érzelem és az affektív jelenségek világát összefoglaló munka megjelenhessen, mert nem is olyan régen még sem a tényanyag, sem a szemlélet nem állt készen erre. Az utóbbi 25-30 évben lezajlott fejlemények e területen olyan jelentősek, hogy joggal beszélhetünk affektív forradalomról a pszichológiában. A késztetések, érzelmek és általában az affektív jelenségek témaköre viszonylag hosszú elhanyagolás után a pszichológiai kutatások és az elméletképzés központi témájává vált. Könyvünk ebbe a helyzetbe vezeti be az olvasót. Az első - bevezető - részben a motiváció és az affektív jelenségek alapfogalmait, kutatásuk történetét, mai vizsgálatuk evolúciós és kulturális pszichológiai szemléletét, valamint szabályozásuk neurohumorális hátterét tekintjük át. Az egyes résztémák efféle széles megalapozottsága ritkán jelenik meg hasonló kézikönyvekben. A második nagy rész a motiváció világába kalauzol el, külön tárgyalva az élettani, a pszichológiai és a társas szükségleteken alapuló motívumokat. A témakörök is jelzik, hogy ezzel messze túllépünk a hagyományos motiváció-felfogáson, amely - rendszerint - a biológiai szükségletek világára szűkült be. A humánspecifikus és az embernél különösen fontos társas motívumok hangsúlyos tárgyalása a külvilág hatásainak kitett, azt mintegy „elszenvedő" és arra reagáló emberkép helyett az aktív, környezetét alkotó módon alakító, társaival összehangolt interakcióba lépő ember képét rajzolja elénk. Még az elemi, élettani szükségleteken alapuló motívumok tárgyalásánál is kiemelt szerepet kap a tanulás és a kulturális tényezők hatása. Hasonló tagozódás vonul végig az érzelmeket bemutató harmadik nagy rész fejezetein is. Itt is végigkövethetjük a motívumok tárgyalásánál megjelenő szempontokat, amíg eljutunk az érzelmek zsigeri tényezőitől és alapvető kifejezésmódjaitól a társas és a kulturálisan meghatározott morális szintekig. Eközben részletesen tárgyaljuk a kognitív tényezők szerepét az affektív folyamatok alakulásában. Világossá válik, hogy a korábbi egyoldalú felfogás, amely az érzelmeket a kognitív folyamatok puszta zavaró tényezőiként fogta fel, mára elavult. Kötetünket a motiváció és érzelmek összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, közös problémáit és új tendenciáit tárgyaló rész zárja. Itt kap hangsúlyt, hogy milyen szoros integrációban működnek együtt a motivációs, kognitív és affektív összetevők a magatartás szabályozásában. Külön fejezet foglalkozik a tudatban nem tükröződő - rejtett - folyamatokkal. A könyv emberképének - a fent említett mellett - fontos jellemzője, hogy a személyt fejlődésre, növekedésre motivált lényként látjuk. Ezt a szemléletet a pozitív pszichológia témakörét bemutató fejezet tükrözi leginkább. Az affektív pszichológia gyakorlatorientált megközelítését a zárófejezet három kitüntetett élethelyzetben mutatja be. Könyvünket fő célközönségén - a pszichológia szakos egyetemi hallgatókon - kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus" olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni.