A philosophia viszonya a természettudományokhoz és a valláshoz

Barthélemy-Saint Hilaire e műve magyarázatra nem szorul. Annyira néhány, világosan kifejtett gondolaton nyugszik s oly bő ékesszólással van írva, hogy szükségtelenné tesz minden részletesebb fejtegetést. Csak álláspontjának megjelölésére álljon itt néhány megjegyzés. A nyolczvan évet meghaladó tudósban ifjúkora tanulmányainak emléke most kétszeres fényben tündöklik, s Cousin tanítványa majdnem megindulással üdvözli mesterét. Cousin óta a philosophiában csak hanyatlást lát; a természettudományok fejlődésében irányzatot az atheismus felé. Ép oly kevéssé szereti s méltányolja Kantot és utódait, kik szerinte — más irányban — kerültek tévetegbe. Vissza kívánná vezetni a philosophiát Descartes-ra s az anthropologiát Cuvierre, és a spiritualismust mondja az egyedül lehető philosophiának. S mivel most a spiritualismus hívei csekély számmal vannak, bátorságot vesz magának arra, hogy saját véleményét úgy terjeszsze az olvasó elé, mint az igazi philosophia tanítását. A helyett, hogy azt mondaná: «Én úgy hiszem», azt mondja: «A philosophia úgy hiszi». De spiritualistikus álláspontjáról is jól látja a mai tudományos fejlődés egy nehézségét s a legeltérőbb véleményűek is meg fognak egyezni vele, midőn a részletekben elmerülő tudományos kutatásokkal szemben a philosophiai eszme s a tudományos synthesis szükségét hirdeti. Könyvének nagyobb és érdekesebb részét a philosophia s a vallás egymáshoz való viszonyának fejtegetése foglalja el. Itt az államférfiú s az ügyek vezetésében részt vett politikus is beszél, s bár főleg a franczia viszonyok lebegnek szeme előtt, fejtegetései mindvégig általános érdekűek maradnak. Nem tagadja meg bennök a rationalistát. A vallást főleg a társadalmi szükség szempontjából tekinti. E mellett az állam jogainak ép oly feltétlen védője, mint a lelkiismereti szabadságnak. Az államvallásról ép oly kevéssé akar tudni, mint a «szabad vallásról a szabad államban». Könyvének ép ezért talán legérdekesebb s legértékesebb része az, melyben álláspontjáról a franczia egyház sorsát rajzolja a forradalomtól napjainkig. Hogy a katholicismust majdnem azonosítja a keresztyénséggel: ez egy mai francziánál könnyen érthető. Barthélemy Sainte-Hilaire tudományos tekintélye különben nem ilyen általánosabb philosophiai fejtegetésen alapszik. Főleg mint a görög philosophiának ismerője, mint Aristoteles fordítója vívta ki nevét. A mit a görögökre nézve Cousin megkezdett, azt Barthélemy Sainte-Hilaire sikerrel folytatta.