A neveléstörténet változó arcai corvina logo

Szerkesztők: Baska Gabriella; Nóbik Attila; Hegedűs Judit
További szerzők: Baska Gabriella; Hegedűs Judit; Kéri Katalin ; Nóbik Attila; Németh András; Pukánszky Béla ; Szabolcs Éva; Garai Imre; Szabó Zoltán András; Pénzes Tamás; Méreg Martin ; Vörös Katalin; Fizel Natasa
Cím: A neveléstörténet változó arcai
Alcím: A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő
Megjelenési adatok: ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. | ISBN: 978-963-312-168-9
Megjegyzés: A Szegeden, 2013. márc. 7-8-án "A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő?" címmel rendezett nemzetközi workshop szerkesztett anyaga. | A kötet megjelenését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0030 – Önálló lépések a tudomány területén projekt támogatta. | Kéri Katalin, Vörös Katalin, Méreg Martin írásai a TÁMOP -4.2.2./B-10/1-2010-0029 | Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen című projekt keretében készültek.

coverimage A neveléstörténet helyzetének áttekintésére, a fejlődés és a nemzetközi kapcsolatépítés lehetőségeinek megvitatására rendeztük meg a Tanárképzők Szövetségével együttműködésben Szegeden A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő? című kétnapos nemzetközi workshopot 2013. március 7–8-án. A workshopon nemzetközi és hazai kutatók mutatták be a neveléstörténeti doktori programok helyzetét, és készítették elő a nemzetközi együttműködés alapjait. Külön szekció foglalkozott a neveléstörténet tanításának aktuális helyzetével és problémáival. Az egyes doktori iskolák hallgatói pedig kutatásaik bemutatásán keresztül nyújtottak betekintést a neveléstörténeti alprogramokban folyó munkába. Jelen kötet az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. | (...) A neveléstörténet az elmúlt másfél évszázadban szerves részét képezte a pedagógiai tanulmányoknak és a pedagógusképzésnek, ám funkciójáról, szerepéről és a struktúrában elfoglalt helyéről eltérő felfogások alakultak ki. Ez a dilemma nem csak a diszciplínán belül működőket érintette és érinti, illetve mozgatja meg, de a más tudományterületek felől érkező, az egyetemi tanárképzésről és diszciplináris képzésről gondolkodókat vagy akár az olykor laikus közegként is értelmezhető oktatáspolitikát is. A neveléstörténettel foglalkozó oktatók/kutatók, a tanárképzés optimalizálásával foglalkozó oktatók/kutatók és a tanárképzés átalakításával foglalkozó oktatáspolitika egyaránt kiveszi a részét a diszciplína oktatásának átalakításából, bizonyos értelemben önálló érdekcsoportokat alkotva, egymásnak ellentmondó koncepcionális alapokból kiindulva fejtik ki álláspontjukat, és érvényesítik erőiket ebben az átalakulási folyamatban. A nemzetközi szakirodalomban egyetértés mutatkozik abban, hogy az 1960-as évektől világszerte a neveléstörténeti kutatások erőteljes fellendülése tapasztalható. Egyes kutatók a társadalmi környezet változásában látják a megélénkülés okát. Olyan új „politikai” témák jelentek meg, például a nő- és munkásmozgalmak történetének kutatása, amelyek segítették a neveléstörténet újrafelfedezését. A nők, a kulturális mozgalmak, a család, a különböző kisebbségi csoportok ekkortól váltak a neveléstörténeti kutatások területeivé. Más kutatók pedig a hagyományos történelemelmélet ismeretelméleti változásainak hatását emelik ki. A nemzetközi neveléstörténet-írásban megjelent fokozatos fókuszváltás állomásait Marc Depaepe a következőképpen jellemezte: „a kilencvenes évektől a »nevelés új kultúrtörténete« a preferált irány, amely a hatvanas évekbeli »nevelés új társadalomtörténetét« váltotta fel, miközben ugyanez a »nevelés új társadalomtörténete« azért került előtérbe, hogy száműzze az ötvenes évektől datálódó, régi »nevelési gondolatok történetét«”.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Felsőoktatás, Neveléstörténet, Oktatáspolitika, Pedagógusképzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-6
Előszó
7
Nobik Attila: A neveléstörténet helyzete a felsőoktatásban
9-16
   Irodalom
14-16
Baska Gabriella–Hegedűs Judit–Kéri Katalin–Nóbik Attila: A neveléstörténet helyzete a pedagógia és tanár szakos képzésben
17-28
   A neveléstörténet helyzete a pedagógia és a tanár szakos képzésben a Pécsi Tudományegyetem
17-21
      Az előzmények
17-18
      Nevelés- és művelődéstörténet a pedagógiában és a bolognai típusú tanárképzésben
18-19
      Tervek a 2013 őszétől induló, osztatlan tanárképzésre vonatkozóan
19-20
      Összegző gondolatok
20-21
   A neveléstörténet helyzete a pedagógia és a tanár szakos képzésben a Szegedi Tudományegyetemen
21-24
      Előzmények
21-22
      A neveléstörténet a pedagógia alapszakos és mesterképzésben
22-23
      Neveléstörténet a bolognia tanárképzésben
23-24
   A neveléstörténet helyzete a pedagógia és a tanár szakos képzésben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
24-28
      Előzmények
24-25
      Neveléstörténeti kurzusok a pedagógia szakos képzésben
25-26
      Neveléstörténeti kurzusok a tanárképzésben
26-28
      Szabadon és kötelezően választandó stúdiumok
28
Kéri Katalin–Németh András–Pukánszky Béla–Szabolcs Éva: Neveléstörténeti tartalmak a magyar neveléstudományi doktori iskolák programjaiban
29-37
   Neveléstörténeti tartalmak az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának képzésében
30-32
   Neveléstörténeti tartalmak az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának képzésében
32-33
   Neveléstörténeti tartalmak a PTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskolájának képzésében
34-36
   Összegzés
36-37
Bemutatkoznak az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti program hallgatói
[39]-80
   Garai Imre: Az Eötvös Collegium mint a tanári elitképzés műhelye (Egy doktori kutatás folyamata)
41-51
      A kutatás módszerei, főbb forráscsoportok, a dolgozat szerkezete
42-45
      A kutatás főbb eredményei
45-49
      Felhasznált jogszabályok
49
      Levéltári források
49-50
      Irodalom
50-51
   Szabó Zoltán András: Az 1924. évi középiskolai törvény parlamenti vitájának diskurzuselemzése-kutatási részeredmények
52-68
      Előzmények
52-54
      Oktatásügyi jogalkotás az 1920-as évek magyarországán
55
      Hipotézisek
55-56
      Források
56
      Módszerek
56-57
      Eredmények
57-66
         Attitűdtérkép
57-58
         Hivatkozottsági mintázatok
59-60
         Hivatkozási mintázatok
60-61
         A hivatkozások megoszlása a pártállás mentén
61-62
         A házszabályi kereteken túl-közbekiáltások
62-63
         A hozzászólások korlátozása az ülésvezető részéről
63-64
         Külföldi minták
64-66
      Összegzés
66-67
      Korlátok és kritikák
67
      Irodalom
68
   Pénzes Tamás: A tudományos fokozatszerzés átalakulása 1948-1953 között magyarországon
69-80
      A Magyar Tudományos Akadémia átalakítása- a Magyar Tudományos Tanács
70-71
      Az aspirantúra bevezetése
72-79
         Az aspirantúra szovjet modellje
72-74
         Az aspirantúra magyarországi bevezetésének tervezete
75-76
         Tervezet a régi és új tudományos címek adásáról
77-79
      Összegzés
79-80
      Irodalom
80
Bemtutatkoznak a PTE Bölcsészettudományi Kar „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói
[81]-105
   Méreg Martin: Mire jó az önéletírás? Egy 19. századi tanári autobiográfia értelmezésének lehetőségei
83-93
      Előfelvetések és az elemzés elméleti háttere
83-84
      Ki volt Schultz Imre?
85
      Nyelvi elemzés
85-88
         A szöveg struktúrája
85-88
      A szintagmák szintje
88-90
      Történetírás és autobiográfia
90-91
         Az autobiográfia mint a neveléstörténet-írás lehetséges módja
90-91
      Összegzés
91
      Irodalom
92
   Vörös Katlin: A szakoktatás-politika és modernizáció a 19. század végi magyarországon
94-105
      Modern és modernizáció
95-97
      A szakoktatás szerepe a modern gazdaságban
97
      A magyar szakoktatás uttörői
98-100
      A kiépült szakoktatási rendszer
100-101
      A szakoktatás irányítása (nemzetközi körképben)
101-102
      Reformok, újítások, fejlesztések: cél a versenyképesség
102-103
      Összegzés
103-104
      Irodalom
104-105
Bemutatkozik az SZTE Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Történeti Pedagógia, Neveléstörténet programjának hallgatója
[107]-120
   Fizel Natasa: Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a főiskolai hallgatók áthallgatásának tükrében (1928-1932)
109-120
      A szegedi Ferenc József Tudományegyetem
110
      A Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola
110-111
      A kutatás forrásai és módszerei
111-112
      A Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak vizsgálata (1928-1932)
112-115
      az intézmények közötti áthallgatás
116-118
      Források
119
      Irodalom
119-120
Hátsó borító