Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2001 corvina logo

Szerkesztők: Báthory Zoltán; Falus Iván
További szerzők: Báthory Zoltán; Perjés István; Zrinszky László ; Németh András; Szabolcs Éva; Pukánszky Béla ; Kozma Tamás; Forray R. Katalin; Cs. Czachesz Erzsébet; Lesznyák Márta; Polónyi István; Halász Gábor; Golnhofer Erzsébet; Ballér Endre; Falus Iván; Nagy Mária; Nagy József; Zsolnai Anikó; Csapó Benő; Orosz Sándor; Csányi Yvonne; Perlusz Andrea; Mesterházi Zsuzsa; Gereben Ferencné; Dobi János; Nahalka István; Kárpáti Andrea; Gaul Emil; Hartai László; Laczó Zoltán; Gabnai Katalin
Cím: Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2001
Alcím: A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2001. | ISBN: 963-389-169-8

coverimage A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága elhatározta, hogy az 1958-ban alapított Tanulmányok a neveléstudomány köréből című sorozatát, mely azonban 1984 óta nem jelent meg, újraindítja. A tetszhalálból felélesztett új folyammal és ezzel az első kötettel is jelezni kívánja, hogy nem adta fel azt a szellemi offenzívát, amit már több évtizede - de különös intenzitással a kilencvenes években - folytat a magyar neveléstudomány társadalmi jelentőségének és tudományos rangjának elismertetéséért. A „tanulmányok” abba a sorba illeszthető, amelynek fontos mérföldköve az új Pedagógiai Lexikon (1997) közreadása volt, és folytatása az első országos neveléstudományi konferencia (2001) megrendezése lesz. Amikor a Pedagógiai Bizottság a sorozat újraindítását elhatározta, és ehhez a szükséges anyagi feltételeket sikerrel megszerezte, szerkesztő-bizottságot küldött ki a sorozat és az első szám megtervezésére. Az első szám feladata a magyar neveléstudomány századfordulós leltárának elkészítése: a fontosabb nemzetközi trendek, a hazai törekvések számbavétele és értékelése, a perspektívák kijelölése.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Neveléstudomány, Pedagógia, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5-6]
Előszó
[7]
I. A neveléstudomány általános kérdései
[9]-[152]
   Báthory Zoltán-Perjés István: A neveléstudomány a tudományok családjában
[11]-29
      Prológus
[11]
      A kulturális evolúció tudományképei
[11]-13
      A modern neveléstudomány kialakulása
13-15
      A neveléstudomány differenciálódása
15-18
      A magyar neveléstudomány
18-24
      Epilógus
24-27
      Irodalom
28-29
   Zrinszky László: A századvég nevelésfilozófiája
[30]-45
      Multikulturalizmus és/vagy egyetemesség
33-35
      Lehetséges-e posztmodern pedagógia?
35-38
      Információs vagy tudástársadalom?
38-41
      Konstruktivizmus a pedagógiában
41-43
      Irodalom
44-45
   Németh András-Szabolcs Éva: A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei
[46]-76
      1. A társadalomtörténeti orientációjú történetírás kibontakozása
[46]-54
      2. A neveléstörténeti kutatás újabb nemzetközi irányzatai
55-62
      3. A neveléstörténet kutatási módszereinek gazdagodása
65-71
      Irodalom
72-76
   Pukánszky Béla: A gyermekkor-történeti kutatások főbb tendenciái
[77]-95
      Új tudományágak születése
[77]-78
      A gyermekkortörténet bölcsőjénél
78-81
      Ariés mellett és ellen
81-88
      Történeti demográfia és gyerekkortörténet
88-91
      Gyermekkortörténet Magyarországon
92-93
      Irodalom
93-95
   Kozma Tamás: Közösségi elszámoltatás az oktatásban
[96]-110
      Az iskolai elszámoltathatóság értelmezései
98-99
      Az elszámoltatási törekvések eredete
99-102
      Iskolai elszámoltathatóság és a felügyelet/értékelés/minőségbiztosítás vita
102-104
      Iskolai elszámoltathatóság és a privatlzáció/piacosítás vita
104-106
      Iskolai elszámoltathatóság és a társadalmiasítás/részvétel/autonómia vita
106-107
      Iskolai elszámoltathatóság és a szolgáltatás/közszolgálatiság vita
107-108
      Megjegyzés
108
      Irodalom
108-110
   Forray R. Katalin-Cs. Czachesz Erzsébet-Lesznyák Márta: Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés
[111]-125
      Oktatáspolitikai paradigmák
[111]-114
      A multikulturális/interkulturális paradigma kialakulása
114-115
      Az interkulturális oktatáspolitikák nemzetközi jogi alapjai
116-117
      Az interkulturális nevelés lehetősége és hatékonysága
117-122
      Problémák és javaslatok
123-124
      Irodalom
124-125
   Polónyi István: Oktatás és gazdaság
[126]-[152]
      A klasszikus közgazdászok és az emberi tőke elmélete
129-134
      Az emberi erőforrás fejlesztésének tervezésével foglalkozó elmélet
134-138
      Az oktatás hatékonyságával és finanszírozásával foglalkozó irányzatok
138-142
      A szűrőelmélet
142-143
      Kétkedések az oktatás gazdasági szerepében
143-149
      Befejezés helyett
149-150
      Irodalom
150-[152]
II. A neveléstudomány alkalmazásai
[153]-351
   Halász Gábor: Decentralizáció és intézményi autonómia a közoktatásban
[155]-176
      Az oktatásügyi decentralizáció okai és az ezt célzó politikák
[155]-158
      Fogalmi keretek és értelmezési problémák
158-164
      Decentralizáció és rendszerszabályozás
164-170
      A decentralizáció hatása és perspektívái
170-173
      Irodalom
173-176
   Golnhofer Erzsébet: Oktatásmenedzsment
[177]-190
      Az oktatásmenedzsment kialakulása, intézményesülése
[177]-179
      Szervezetfelfogások: az iskolák, mint szervezetek
179-184
      Decentralizáció-önmenedzselés-oktatásmenedzsmentek
184-187
      Eklekticizmus, pluralizmus
187-188
      irodalom
188-190
   Ballér Endre: A tantervi dokumentumok megváltozott szerepe az oktatás tartalmának szabályozásában és fejlesztésében
[191]-212
      Bevezetés
[191]-192
      Az oktatás tartalmi fejlesztését befolyásoló újabb tényezők nemzetközi perspektívából
192-196
      A tantervek szerepének megváltozása az oktatás tartalmi szabályozásában
196-199
      Tantervek és tartalmi szabályozás Magyarországon a 20. század utolsó évtizedeiben; a tantervi reformok ingájának kilengései
199-207
      A közoktatás tartalmi fejlesztésének újabb nemzetközi és hazai tendenciái (összefoglalás és kitekintés)
207-210
      Irodalom
210-212
   Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében
[213]-234
      A gondolkodás és a cselekvés viszonya
215-218
      A tudás jellege
218-221
      A nézet
221-228
      A reflexió szerepe a tudás és a cselekvés kapcsolatában
228-230
      Záró megjegyzések
230-231
      Irodalom
231-234
   Nagy Mária: Tanárok-a világban és az osztálytermekben
[235]-250
      Világ tanárai
236-238
      Kik a tanárok? Kik legyenek?
238-242
      Fizetés, alkalmazás, munkakörülmények
242-246
      A feladatok
246-248
      Ami a tantermekben/iskolákban történik
248-249
      Irodalom
250
   Nagy József-Zsolnai Anikó: Szociális kompetencia és nevelés
[251]-269
      A szociális kompetencia mint komponensrendszer
252-253
      Szociális motívumrendszer
253-257
      Szociális képességrendszer
257-259
      A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése
259-264
      Irodalom
265-269
   Csapó Benő: A kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében
[270]-293
      Elméleti keretek a tudás és a képességek szerepének értelmézéseben
271-275
      A kompetencia és a szakértelem
275-279
      A képességek szerepe a tananyag megértésében és a tudás alkalmazásában
279-284
      A képességek fejlődése és fejlesztése
284-288
      Irodalom
288-293
   Orosz Sándor: Tudásmérés a XX. század utolsó évtizedében
[294]-313
      I. Értelmezési problémák
[294]-297
      II. Tudásmérés az iskolai gyakorlatban
297-308
      III. Pedagógiai kutatás mérés
308-312
      Irodalom
312-313
   Csányi Yvonne-Perlusz Andrea: Integrált nevelés-inkluziv iskola
[314]-332
      A szegregációtól az integrációig
[314]-315
      Az integráció fogalma és kialakulása
315-318
      Fogyatékosság-speciális nevelési szükséglet
318
      Az integrált nevelés változatai
318-319
      Lokális vagy fizikai integráció
319
      Szociális integráció
319
      Funkcionális integráció
319-320
      Fogadás (integráció)
320-321
      Befogadás (inklúzió)
321-322
      Az integráció megvalósulása Magyarországon
322-330
      Irodalom
331-332
   Mesterházi Zsuzsa - Gereben Ferencné: A tanulási nehézségek-a nehezen tanuló gyermek
[333]-351
      Bevezetés
[333]
      A tanulási képesség kialakulásának pszichológiai és pedagógiai értelmezése
[333]-335
      A tanulási nehézségek értelmezése
335-336
      A tanulási nehézségek típusai
336-337
      A tanulási nehézségek előfordulásának epidemiológiai kérdései
337
      A tanulási zavar
338-344
      Az intellektuális összteljesítmény és tanulási képességzavar viszonya
344-346
      A tanulási akadályozottság
346-348
      A nehezen tanuló gyermekek oktatása
348-349
      Irodalom
349-351
III. A műveltségi területek pedagógiája
[353]-465
   Csíkos Csaba-Dobi János: Matematikai nevelés
[355]-372
      A matematikai megismerés természete
[355]-363
      A matematika tanítása
363-366
      Magyarországi kutatások a maatematikai nevelés területén
366-367
      Irodalom
367-372
   Nahalka István: A természettudományos nevelés kutatásának és fejlesztésének kérdései
[373]-389
      I. Bevezetés
[373]-374
      II. A természettudományos nevelés célrendszere
374-379
      III. A természettudományok tanulásának folyamatai-átalakuló gondolkodásmód
380-386
      Irodalom
386-389
   Kárpáti Andrea: Informatika az iskolában
[390]-415
      1. A tudásalapú társadalmak oktatási informatikai stratégiáinak alapelvei
[390]-392
      2. Az informatikai kultúra oktatásának keretei
392-395
      3. Az oktatási szoftverek vizsgálata
395-396
      4. Iskolai hálózatok
397-398
      5. A rendszergazda-probléma
398-399
      6. A tudásalapú társadalom pedagógiája
399-407
      7. Fenntartható-e az oktatási informatikai fejlődés?
407-410
      Hivatkozások
410-415
   Gaul Emil: Vizuális nevelés
[416]-428
      A művészetoktatás helyzete és újabb törekvései Európában
[416]-417
      A vizuális nevelés megújulásának tudományos alapjai
417-419
      Hagyomány és újdonság az európai vizuális nevelés tartalmában
419
      A vizuális kommunikáció tanítása
420-421
      A tárgy- és környezetkultúra tanítása, az angol design education példáján
421-423
      A kulturális örökség ápolása
423-424
      Innováció az USA művészetoktatásában
424-425
      Hogyan lett a rajzból vizuális kultúra tantárgy Magyarországon?
425-428
   Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret
[429]-436
      Irányzatok a médiaoktatásban: hazai megközelítés, nemzetközi kitekintés
[429]-432
      Műhely, eltérő koncepciók
433
      Mozgókép- és médiaoktatás és a kortárs művészet
434-435
      A mozgókép- és médiaoktatás szerepe a korszerű iskolában
435-436
   Laczó Zoltán: Zenei nevelés a közoktatásban
[437]-451
   Gabnai Katalin: A drámapedagógia hazai legitimációja
[452]-465
      A régmúlt
[452]-453
      A közelmúlt-a drámapedagógia megjelenése
453-454
      1985-váltópont vagy mélypont?
454-455
      A felsőoktatás kapuja előtt
455-457
      A közoktatás kapujában
457
      A NAT-on belül
458
      Módszer és tantárgy
458-459
      Tartalmak és technikák
459
      Irányzatok és táborok?
459-461
      Jelenkori gondok és felismerések, hazai jellegzetességek
461-462
      Irodalom
462-465
Summaries
[467]-488
Hátsó borító