Bevezetés a szövegnyelvészetbe

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a lehető legszélesebb olvasóközönséget bevezesse a szöveg és a diskurzus tudományába. Alapvonalaiban Robert-Alain de Beaugrande Text, Discourse, and Process (Szövegek, diskurzusok és folyamatok) című könyvén alapul (Norwood, New Jersey: Ablex; London: Longman, 1980), amely a jelen kötetnél kimerítőbb és szakszerűbb tárgyalása a témának. Megpróbáltuk egybefűzni a hagyományos mondaton túli nyelvészetet a szövegeknek az emberi együttműködés során történő előállításáról, befogadásáról és használatáról folyó tudományközi kutatások széles körével. Személyes beszélgetéseink számos olyan kutatóval, akinek a munkájából sűrűn idézünk, a legértékesebb segítségnek bizonyultak munkánk során. Brad Schultz és Zofia Solczak-Roberts átnézte a kéziratot. Peggy Drinkwater türelmesen tárgyalt velünk a könyv előállításának körülményeiről. Ok és mindazok, akiknek a gondolatai nyomot hagytak az itt közreadott szövegen, fogadják szívből jövő köszönetünket. (...) A Societas Linguistica Europaea 1976 nyarán rendezett kongresszusán megállapodtunk, hogy elkészítjük Dressler professzor nagy sikert aratott Einführung in die Textlinguistik (Bevezetés a szövegnyelvészetbe) (1972a) című művének átdolgozott angol fordítását. Az 1972 óta napvilágot látott új kutatási eredmények áttekintése és a kéziratba történő beillesztésének megkísérlése során ráébredtünk, hogy tervünk nem kivihető. Az új elméletek és módszerek kialakítására való törekvésük részeként az újabb irányzatok annyira megváltoztatták a szövegtan általános körvonalait, hogy már nem beszélhetünk a régi módszereknek egy új kutatási tárgyra való kiterjesztéséről. Ezt a fejlődést a tudományközi együttműködés sokkal inkább jellemzi, mint amennyire a hagyományos nyelvészetet jellemezte. Ennek megfelelően teljesen új felépítést kellett kialakítanunk bevezető áttekintésünk számára.1 Hangsúlyoznunk kell mindjárt a kiindulásnál, hogy semmiképp sem törekedhettünk kimerítő vagy végleges tárgyalásra. Gyakran újonnan felmerülő kérdésekkel kellett foglalkoznunk, amelyeknek a megoldásához kutatók sok évi összefogására lesz majd szükség. Mégis úgy gondoltuk, hogy hasznos ezeket a kérdéseket is megemlítenünk, és hogy az sem árt, ha bizonyos ésszerű válaszokat próbálunk sugallni rájuk. Elégedettek leszünk, ha munkánk használható kalauznak bizonyul a gyors átmenet és változás mai időszakában. A tudományközi problémák bármely átmeneti tárgyalása szükségszerűen tartalmaz vitatható megállapításokat és bizonyos, hogy nem mindenki ért egyet velünk. Egyesek a szövegnyelvészet értékét egészében kétségbevonhatják és kitarthatnak amellett, hogy a mondatnyelvészet a vizsgálatok megfelelő kerete.2 Mások azt gondolhatják, hogy a szövegekkel foglalkozni kell, de anélkül, hogy változtatnánk a bevált módszereken.