Magyar
English
Magyar jogtörténet
Szerző:
Béli Gábor Cím: Magyar jogtörténet
Alcím: A tradicionális jog
Sorozatcím: Dialóg Campus tankönyvek | Institutiones juris
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 1999. | ISSN: 1418-1274 | 1218-9375 | ISBN: 963-9123-12-9
„Qui jus nostrum suis certis, ac solidis principiis carere, ac illud penitus incultum, perplexum, confusumque esse criminantur, nae illi gravissime errant, ac in eo semet penitus hospites, ac peregrinos esse palam profitentur...” (Akik azzal vádolják jogunkat, hogy nélkülözi a biztos és szilárd elveket, és hogy egészen műveletlen, bonyolult és zavaros, azok bizony nagyon tévednek, és világosan elárulják magukról, hogy abban járatlanok és teljességgel tájékozatlanok ...) (Kelemen Imre)
A magyar jog története két nagy korszakot ölel fel. Az első Szent István megkoronázásától, ha jogforráshoz kívánjuk kötni, Szent István első dekrétumától 1848-ig, pontosabban az áprilisi törvények elfogadásáig, illetve az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotásáig tart, a másik - a modern jog történetének időszaka - ennek a neoabszolutizmus időszakában oktrojált idegen jog hatályát Magyarországon megszűntető szabályzatnak a recipiálásától, 1861-től veszi kezdetét. Az említett korszakhatár olyan mérföldköve a magyar jog fejlődéstörténetének, ami a jogfolytonosság tekintetében is határozottan megosztja a történeti jog egészét, hiszen a mai tételes jog az 1861, illetve a kiegyezés után átalakuló joggal áll szerves kapcsolatban, míg a megelőző, a rendiség felszámolásáig alapintézményeiben az évszázadok során alig módosult jog anyagával már nincs közvetlen összeköttetésben.
Az 1848-ig fennálló jogot elhatárolásképpen mind a mai napig feudális jogként szokás leírni és jellemezni. A hűbér latin megfelelőjéből, a feudumból képzett jelző használata, ami ebben az összefüggésben a nem polgári (nem a modern, burzsoá) elveken nyugvó, hanem a formális jogegyenlőségen alapuló, a tulajdoni kötöttségek révén a rendelkezési jogot korlátozó stb. jogra utal, több szempontból is aggályos, ugyanis az tágabb értelemben - éppen az elhatárolás már túl általános jellegéből adódóan -használhatatlan, hiszen akkor ebbe egyebek mellett beleérthető akár az antik jog is.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalomjegyzék
Rövidítések
16-17
Ajánlás
[18]
Béli Gábor: Előszó
[19]-20
I. rész: A tradicionális jog intézménytörténete
[23]-302
1. fejezet: Magánjog
[23]-146
l.§ A magánjog forrásai
[25]-31
1.1. Törvények (decreta)
[25]-26
1.1.1. A személyes királyság korabeli dekrétumok
25
1.1.2. A XIII-XIV. századi dekrétumok
25-26
1.1.3. Országgyűlési törvények
26
1.2. Privilégiumok (privilegia)
26-27
1.3. Királyi rendeletek vagy pátensek
27
1.4. Statútumok (statuta)
27
1.5. A szokásjog (consuetudo) és a Hármaskönyv
27-30
1.5.1. A Hármaskönyv keletkezése
28-29
1.5.2. A Hármaskönyv szerkezete és magánjoga
29
1.5.3. A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az „Új Hármaskönyv” és a Hármaskönyv kommentárjai
29-30
1.6. A felsőbíróságok döntvényei
30
Irodalom
30-31
2. § Személyi jog
[32]-57
2.1. Az ember mint jogalany
32
2.2. A jogképesség
32-52
2.2.1. Szabadok (liberi) és nemesek (nobiles)
32-38
2.2.2. Félnemesek (agiles)
38
2.2.3. Egyházi nemesek vagy prédiálisok (nobiles ecclesiae, nobiles praediales, praediales)
38-39
2.2.4. Honoráciorok (honoratiores)
39
2.2.5. Vendégek, (hospites), városi polgárok (cives)
39-40
2.2.6. Rabszolgák, (servi), felszabadítottak (liberti) vagy szabadosok (libertini) és jobbágyok (rustici, coloni, jobagiones)
40-43
2.2.7. Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai
43-48
2.2.8. Vallási alapon korlátozott jogképességűek
48-51
2.2.9. A nem. A nők jogképessége
51
2.2.10. A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége
51-52
2.3. A cselekvőképesség
52-53
2.3.1. Nem törvényes korúak
52
2.3.2. Törvényes korúak
53
2.3.3. Teljes korúak
53
2.3.4. A korvizsgálat (revisio aetatis)
53
2.4. Az önjogúság
53
2.5. A jogi személyek
54-56
2.5.1. Királyi kincstár (fiscus)
54
2.5.2. Egyetemek vagy közösségek (universitates), községek (communitates), testületek (corporationes), társulatok (collegia)
55
2.5.3. Alapítványok (fundationes)
55
2.5.4. A jogi személyek jogképességének terjedelme
55-56
Irodalom
56-57
3. § Családjog
[58]-64
3.1. A házasság (matrimonium)
[58]-61
3.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után
59
3.1.2. Bontó akadályok (impedimenta matrimonii dirimentia)
59-60
3.1.3. A házasság felbontása
60-61
3.2. A rokonság (consanguineitas, cognatio)
61
3.3. Az atyai hatalom (patria potestas)
61-62
3.3.1. Az atyai hatalom tartalma
61-62
3.3.2. Az atyai hatalom megszűnése
62
3.3.3. Az atyai hatalmat megszüntető osztozás
62
3.4. A gyámság (tutela)
62-63
3.5. A gondnokság (cura)
63
Irodalom
63-64
4. § Dologi jog
[65]-87
4.1. A dolgok és a dolgok felosztása
[65]-69
4.1.1. Forgalmon kívüli dolgok
[65]-66
4.1.2. Ingók és ingatlanok (res mobiles et res immobiles, jacentes)
66-67
4.1.3. A jószágok felosztása eredetük szerint
67-68
4.1.4. Nemes jószágok (bona nobilitaria, bona et jura possessionaria)
68
4.1.5. A becsűk (aestimationes)
69
4.2. A birtok (possessio)
69-71
4.2.1. A birtok hatásai
69-70
4.2.2. Az elévülés, elbirtoklás (praescriptio)
70-71
4.3. A tulajdonjog (jus proprium)
71-75
4.3.1. A tulajdon korlátai
71-73
4.3.2. A családi osztatlanság, vagyonközösség (communio, communio rerum)
73-74
4.3.3. Az osztály (divisio)
74-75
4.3.4. A nemesi közbirtokosság (compossessoratus)
75
4.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer
75-84
4.4.1. Az adomány általában
75-76
4.4.2. Az adományok fajai
76-77
4.4.3. A királyi adományozás és adománylevél (litterae donationales)
77-80
4.4.4. Az adományozás jogcímei (tituli donationis)
80-83
4.4.5. A magánadományozás és az arról felvett oklevél
83
4.4.6. A bevezetés (introductio) vagy beiktatás (statutio)
83-84
4.5. A zálogjog
85-86
4.5.1. A zálogjog tartalma
85
4.5.2. A zálogjog keletkezése, megszűnése
85-86
Irodalom
86-87
5. § Szerződési jog
[88]-119
5.1. A szerződés általában
[88]-95
5.1.1. A szerződés alakja, a (be)vallás (fassio, confassio) és az örökvallás (fassio perennalis)
[88]-91
5.1.2. A szerződés érvénytelensége
91-92
5.1.3. A szerződés tárgya
93
5.1.4. A szerződés megerősítése
93-95
5.1.5. A szerződés teljesítése
95
5.2. Adásvétel
95-102
5.2.1. Az adásvétel tárgyai
96-97
5.2.2. A vételár (pretium)
97-100
5.2.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei
100-101
5.2.4. Visszavásárlási vagy visszaváltási jog (jus reemendi, jus redimendi)
101-102
5.2.5. Elővásárlási jog (jus praeemptionis)
102
5.3. Csere
102-105
5.3.1. A csere tárgyai
102-103
5.3.2. A szerződés létrejötte
103
5.3.3. Vegyes csere (concambium mixtum, permutatio mixta)
103-104
5.3.4. Az ingatlancsere különös neme
104-105
5.4. Ajándékozás (donatio privata)
105-107
5.4.1. Az ajándékozás tárgya
106
5.4.2. A szerződés létrejötte
106
5.4.3. Ajándékozási kikötések
107
5.4.4. Halál esetére szóló ajándékozás (donatio mortis causa)
107
5.5. Kölcsön (mutuum)
107-109
5.5.1. A kölcsön tárgyai
108
5.5.2. A kamat (interesse, census, interusurium)
108
5.5.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei
108-109
5.6. Zálogkölcsön, zálogszerződés (impignoratio)
109-111
5.6.1. A zálogkölcsön tárgya
109
5.6.2. A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás
110
5.6.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei
110
5.6.4. A zálogos ingatlan elörökítése (perpetuatio)
110-111
5.7. Haszonkölcsön (commodum, commodatio)
111-112
5.8. Dologbérlet (locatio conductio rei) és haszonbérlet (locatio conductio rei, feudum, arendatio, arenda)
112-115
5.8.1. A bérlet és haszonbérlet tárgyai
113
5.8.2. A bér (pensio, census, terragium)
113
5.8.3. A bérlet és haszonbérlet tartama
113
5.8.4. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei
113-114
5.8.5. A szerződés felmondása
115
5.9. Nyájak haszonbérlete ( locatio conductio pecorum)
115-116
5.10. Vállalkozás (locatio conductio operis)
116-117
5.11. Munkaszerződés (locatio conductio operarum)
117-119
Irodalom
119
6. § Különös lekötelezési viszonyok
[120]-130
6.1. Szerződéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés
[120]-123
6.1.1. A jogviszony alanyai
121
6.1.2. A jogviszony létrejötte és megszűnése
121-122
6.1.3. A familiáris kötelezettségei
122-123
6.1.4. Az úr kötelezettségei
123
6.2. Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés
123-126
6.2.1. A jogviszony alanyai
123
6.2.2. A szolgálati viszony létrejötte
124-125
6.2.3. A szolgálattevő kötelezettségei
125-126
6.2.4. Az úr kötelezettségei
126
6.3. Úrbéri lekötelezés
126-130
6.3.1. Az úrbér és az urbárium (urbarium)
127-129
6.3.2. Az úr kötelezettsége
130
Irodalom
130
7. § Öröklési jog
[131]-141
7.1. Törvényes öröklés (successio legalis)
133-136
7.1.1. A nemesek törvényes öröklése
133-134
7.1.2. A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése
134
7.1.3. Városi polgárok törvényes öröklése
135
7.1.4. Az erdélyi szászok törvényes öröklése
135
7.1.5. Jobbágyok törvényes öröklése
136
7.1.6. Öröklés urafogyott vagyonban
136
7.2. Végrendeleti öröklés
136-139
7.2.1. Köz- és magán végrendelet (testamentum publicum et privatum)
137-138
7.2.2. Kiváltságos végrendelet (testamenta privilegiata)
138-139
7.3. Öröklési szerződés (pactum successorium), testvérré fogadás (adoptio fratenalis)
139
7.4. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány (fideicommissum)
139-140
Irodalom
140-141
8. § A nők külön jogai
[142]-146
8.1. Leánynegyed (quarta puellaris)
[142]
8.2. Hajadoni jog (jus capillare)
143
8.3. Hozomány (allatura)
143
8.4. Jegyajándék (parafena, res parafernales)
143-144
8.5. Hitbér (dos)
144-145
8.6. Özvegyi jog (jus viduale)
145
8.7. Az özvegy nő öröklése férje vagyonában (successio vidualis)
145
8.8. Közszerzemény (coacquisita conjugum)
145
Irodalom
146
II. fejezet: Büntetőjog
[147]-220
9. § A büntetőjog forrásai
[149]-153
9.1. Törvények és tervezetek
[149]-150
9.1.1. Az 1795. évi javaslat
150
9.1.2. Az 1830. évi javaslat
150
9.2. Privilégiumok
150-151
9.3. Királyi rendeletek, pátensek
151
9.4. Statútumok
151
9.5. Szokásjog
151-152
9.5.1. A Hármaskönyv
151-152
9.5.2. A Praxis Criminalis
152
Irodalom
153
10. § A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülő szabályok
[154]-165
10.1. A delictum publicum fogalma
155
10.2. A delictum privatum fogalma
155
10.3. A büntetőjogi felelősség
156
10.4. A büntethetőséget kizáró okok
156-158
10.4.1. A beszámítási képesség hiánya
156-157
10.4.2. A kényszer és a fenyegetés
157
10.4.3. A jogos védelem
157-158
10.4.4. A házasságtörő (parázna) feleség megölése
158
10.4.5. Egyéb okok
158
10.5. Menedékjog (jus asyli)
158-159
10.6. A bűnösség
159-161
10.7. A kísérlet és az előkészület (conatus)
161-162
10.8. Bűnszerzők (auctores criminis)
163-165
10.8.1. Tettesek (auctores delicti)
163
10.8.2. Részesek (auctores delicti immediati, intellectuales et mediati)
163-164
10.8.3. Bűnpártolás, bűnpártolók (fautores)
164-165
Irodalom
165
11. § A büntetés
[166]-178
11.1. A büntetés jogalapja és célja
166
11.2. A büntetések felosztása
166-167
11.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések
166-167
11.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés
167
11.2.3. Fő-és mellékbüntetések
167
11.3. Büntetési nemek
167-175
11.3.1. Halálbüntetések (poenae capitales)
167-169
11.3.2. Testcsonkító büntetések (poenae corporales mutilantes)
169
11.3.3. Testfenyítő büntetések (poenae corporis affictivae)
169-171
11.3.4. Szabadságbüntetések
171-172
11.3.5. Megszégyenítő büntetések
172-174
11.3.6. Vagyoni büntetések
174-175
11.4. A büntetés kiszabása
175-178
11.4.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények (circumstantiae alleviantes)
176-177
11.4.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények (circumstantiae aggravantes)
177-178
Irodalom
178
12. § Közbűncselekmények
[179]-213
12.1. A hűtlenség vagy hűtlenség bélyege (nota infidelitatis)
[179]-184
12.1.1. Felségsértés (crimen laesae majestatis), a felség- és hazaárulás (crimen perduellionis)
180-181
12.1.2. Az ország közbiztonsága elleni cselekmények
181
12.1.3. Oklevélhamisítás (falsatio litterarum)
181
12.1.4. Pénzhamisítás (falsatio monetae)
181-182
12.1.5. A nemesfém-monopólium megsértése
182
12.1.6. „Nyilvánvaló és kárhoztatott” eretnekség (haeresis publica et damnata)
183
12.1.7. Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények
183
12.1.8. Személy elleni bűncselekmények
183-184
12.1.9. Vagyon elleni bűncselekmények
184
12.2. A katonáskodási kötelezettség megszegése
184-187
12.3. A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése
187-189
12.3.1. Távollét (absentia)
187-188
12.3.2. Széksértés (violatio sedis)
188-189
12.4. Hivatali bűncselekmények
189
12.5. Földesúri visszaélések
189
12.6. Hitszegés, hamis eskü (fidefragium, perjurium)
189-190
12.7. Kereskedéssel kapcsolatos vétségek
190-193
12.7.1. Az árumegállító jog (jus stapulae) megsértése
190-191
12.7.2. Kiviteli tilalmak megszegése
191
12.7.3. A királyi pénz megvetése
191-192
12.7.4. Árszabások megsértése
192
12.7.5. Mértékekkel való visszaélés
192-193
12.8. Vallás elleni bűncselekmények
193-198
12.8.1. Istenkáromlás (blasphemia)
193-195
12.8.2. Boszorkányság (crimen magiae)
195-198
12.9. Élet elleni bűncselekmények
198-200
12.9.1. Szándékos emberölés, gyilkosság (homicidium deliberatum)
198-199
12.9.2. Magzatelhajtás (abactio foetus, procuratio abortus, suppressio infantum)
199-200
12.9.3. Gyermekkitétel (expositio infantum)
200
12.10. A „bujálkodás vétkei” (delicta carnis)
200-207
12.10.1. A egyszerű paráználkodás, (stuprum consentaneum), kurválkodás (fornicatio pro mercede, fornicatio eum femina prostituta) és a kerítés (lenocinium)
201-202
12.10.2. Ágyastartás (concubinatus)
202
12.10.3. Vérfertőzés (incestus)
202-203
12.10.4. Erőszakos közösülés (stuprum violatum, coactio ad libidem)
203
12.10.5. Természet elleni fajtalankodás (sodomia, peccatum luxoriae contra naturam)
203-204
12.10.6. Nőrablás (raptus, raptus muliris, raptus virginum et conjugatarum)
204
12.10.7. Két- és többnejűség (bigamia et poligamia), két- és többférjűség (biandria et poliandria)
204-205
12.10.8. Házasságtörés (adulterium)
205-207
12.11. Vagyon elleni bűncselekmények
207-212
12.11.1. Lopás (furtum)
207-209
12.11.2. Rablás (latrocinium, praedocinium)
209-210
12.11.3. Orgazdaság
210-211
12.11.4. Gyújtogatás (crimen incediarii és a dohányzás (fumigatio, fumigatio tabacae
211-212
Irodalom
212-213
13. § Magánbűncselekmények
[214]-220
13.1. Hatalmaskodás (potentia, actus potentiae)
[214]-218
13.1.1. Nagyobb hatalmaskodás (actus majoris potentiae)
216-217
13.1.2. Kisebb hatalmaskodás (actus minoris potentiae, violentia)
217-218
13.2. A becstelenség (infamia)
218
13.2.1. Álorca vagy álorcásság (larva)
218
13.2.2. A hűtlenül viselt gyámság
218
13.2.3. A vértagadás vagy vérárulás (proditio fraterni sanguinis)
218
13.3. Károkozás (datio damni)
218-219
13.4. Egyéb magándeliktumok
219-220
13.4.1. Más leveleinek letartóztatása (detentio litterarum alienarum)
219-220
13.4.2. Küldött levelek megsértése (violatio missilium litterarum)
220
13.4.3. Patvarkodás (calumnia)
220
13.4.4. Meggyalázás (dehonestatio)
220
Irodalom
220
III. fejezet: Perjog
[221]-302
14. § A perjog forrásai
[223]-227
14.1. Törvények
[223]-224
14.2. Privilégiumok
224-225
14.3. Pátensek - a Novus Ordo Judiciarius
225
14.4. Statútumok
225
14.5. A szokásjog
[225]-227
14.5.1. A Hármaskönyv
226
14.5.2. A Directio Methodica
226
14.5.3. A Praxis Criminalis
227
Irodalom
227
15. § A magyar bírósági szervezet
[228]-256
15.1. A királyi kúria és bíróságai
228-232
15.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása
228-229
15.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla (tabula judiciaria) 1526-ig
229-231
15.1.3. A hétszemélyes tábla (tabula septemviralis) kialakulása. A központi bíróságok viszonya 1723-ig
231
15.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után
231-232
15.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában
232-233
15.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában
233
15.4. A bírói közgyűlések
233-236
15.4.1. A király által tartott (országos) bírói közgyűlés (congregatio regis generalis)
233-234
15.4.2. A nádori közgyűlés (congregatio palatini generalis, congregatio palatinalis)
234-235
15.4.3. A főispán által tartott bírói közgyűlés (congregatio comitis generalis)
235
15.4.4. A kikiáltott közgyűlés (congregatio generalis proclamata, congregatio proclamata)
236
15.5. A nemesi bíróságok
236-239
15.5.1. A vármegyei törvényszék (sedes judiciaria, összevonva: sedria)
236-238
15.5.2. A vármegyei közgyűlés (congregatio comitatus generalis) bíróságkénti működése
238
15.5.3. A szolgabírói szék vagy „albíróság” (forum judicis nobilium, összevonva: forum judlium, forum pedaneum)
239
15.5.4. Alispáni ítélőszék (forum vicecomitis)
239
15.6. A kerületi táblák (tabulae judiciariae discrictuales)
239-240
15.7. A városi polgárok bíróságai
240-243
15.7.1. Városi törvényszék
240-242
15.7.2. A tárnoki szék (sedes tavernicalis)
242-243
15.7.3. Személynöki szék (sedes personalitia)
243
15.8. A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai
244
15.9. Az úriszék (sedes dominalis)
244-247
15.10. Szentszékek (sedes sanctae, sedes sacrae)
247-251
15.10.1. A szentszéki szervezet
247-249
15.10.2. A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek
249-251
15.11. Az erdélyi bíróságok
251-255
15.11.1. Központi bíróságok
251-252
15.11.2. Megyei és városi törvényszékek
252
15.11.3. A székelyek bíróságai
253-254
15.11.4. A szászok bíróságai
254-255
15.11.5. Úriszék
255
Irodalom
255-256
16. § A bíró és segédei
[257]-262
16.1. A bíró
[257]-259
16.1.1. A bíró joghatóságának alapja
[257]-258
16.1.2. A bíró kellékei
258-259
16.1.3. Bírótársak (cojudices)
259
16.2. A bíró segédei (coadjutores judicis)
260-261
16.2.1. Poroszló (pristaldus)
260
16.2.2. Hiteleshely (locus credibilis authenticus)
260
16.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere (homo capitularis et homo conventualis), illetve a bírói (nádori, királyi) ember (homo regius, homo palatinalis)
261
16.2.1. Jegyzők (notarii)
261
16.2.5. Egyéb segédek és közegek
261
Irodalom
262
17. § A perbeli személyek
[263]-266
17.1. A felek (partes litigantes, causidici, causantes)
263-264
17.1.1. A felperes (actor)
263
17.1.2. Alperes - perbehívott (in causam attractus, röviden: incattus)
264
17.2. Harmadik személyek a perben
264-266
17.2.1. Az avatkozó (ingerens) és a szavatos (evictor)
264
17.2.2. Perbeli képviselők
264-266
Irodalom
266
18. § A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt
[267]-268
18.1. A vádló-felperes (accusator)
[267]
18.2. A terhelt-alperes (reus)
268
18.2.1. A nem nemes terhelt perbeli helyzete
268
18.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete
268
Irodalom
268
19. § A peres eljárás 1526-ig
[269]-284
19.1. Idézés (citatio)
[269]-271
19.1.1. Az idézés módjai
269-270
19.1.2. A perbehívás ismétlése és az „értesítés”
270-271
19.2. A bíróság előtti eljárás megindulása
271-272
19.2.1. A kifogások (exceptiones)
271-272
19.2.2. A perbeavatkozás (litis contestatio)
272
19.2.3. A perhalasztás (prorogatio)
272
19.3. A bizonyítási eljárás
272-280
19.3.1. Az istenítéletek (judicia dei, ordalia)
273-275
19.3.2. Az eskü (juramentum) és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: a tanúbizonyság (humanum testimonium) és a tudományvétel (inquistito)
275-278
19.3.3. A szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás (attestatio)
278-279
19.3.4. Az oklevél (instrumentum, instrumwntum litterale) és az oklevélbizonyítás
279-280
19.4. A per befejezése
280-281
19.4.1. Az ítélet (sententia, judicium)
280-281
19.4.2. Az egyezség (concordia)
281
19.5. A perorvoslatok (remedia juridica)
281-283
19.5.1. A perletétel (condescensio causae)
281-282
19.5.2. Az ügyvédszó visszavonása (revocatio vocis procuratoris)
282
19.5.3. A tiltakozások (protestationes)
282
19.5.4. A visszaűzés vagy elűzés (repulsio)
282-283
19.5.5. Fellebbezés (appellatio)
283
19.5.6. A perújítás (novum judicium)
283
19.6. A végrehajtás (executio)
283-284
Irodalom
284
20. § A polgári peres eljárás
[285]-292
20.1. Az előkészületi perszak
[285]-287
20.1.1. A megintés (admonitio)
[285]
20.1.2. A perindítás
286
20.1.3. A perfelvétel (levata)
286-287
20.2. Az exceptios szakasz
287
20.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per „dereka”, érdeme (meritum causae)
287-290
20.3.1. Az okirat
288
20.3.2. A tanúbizonyítás
288-290
20.3.3. A szemle (revisio oculata)
290
20.3.4. Az eskü
290
20.4. A befejezési perszak
290-291
20.5. A végrehajtás
291
20.6. A perorvoslatok
291
Irodalom
292
21. § A büntetőeljárás a XVI. századtól
[293]-302
21.1. Az előkészületi eljárás
[293]-296
21.1.1. Az eljárás megindulása
[293]
21.1.2. A nyomozás és a vizsgálat (inquisitio criminalis seu investigatio)
294-296
21.1.3. Az alperes által kért tanúvallatás (inquisitio ad instantiam incatti peracta)
296
21.2. Közbülső (vád alá helyezési) eljárás
296
21.3. A bíróság előtti eljárás
297-300
21.3.1. Idézés
297
21.3.2. Perfelvétel
297-298
21.3.3. Az exceptios szakasz
298
21.3.4. Az allegatios szakasz
298-300
21.3.5. A per befejező szakasza
300
21.4. Perorvoslatok
300-301
21.4.1. Fellebbezés
300-301
21.4.2. Perújítás
301
21.5. Végrehajtás
301
Irodalom
301-302
II. rész: A tradicionális jog felszámolása
[305]-359
1. fejezet: Magánjog
[305]-325
22. § A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása
[307]-312
22.1. Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek
308-309
22.1.1. Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok
308
22.1.2. Az ősiségi nyílt parancsok
308-309
22.2. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése
309-310
22.3. A telekkönyvi rendtartás
310-312
22.4. Magánjogi melléktörvények
312
Irodalom
312
23. § A modern magyar magánjog kiépülése
[313]-317
23.1. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
[313]-315
23.1.1. Az ITSZ jogforrási jellege
314
23.1.2. Az ITSZ magánjoga
314-315
23.2. Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei
315-316
Irodalom
317
24.§ A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog
[318]-325
24.1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások
[318]
24.2. A modern családjogba átmentett régi intézmények
[[318]-320
24.2.1. Az ágytól és asztaltól való elválasztás
319
24.2.2. Közszerzemény
319
24.2.3. Hitbér
320
24.3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk
320-324
24.3.1. Birtokvédelem, elbirtoklás
320-321
24.3.2. A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok
321
24.3.3. A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk
322-324
24.4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások
324
24.5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei
324-325
Irodalom
325
2. fejezet: Büntetőjog
[327]-339
25. § Első lépések a büntetőjog megújítása felé
[329]-333
25.1. A „bűntettekről és büntetésekről” szóló 1843-as tervezet
[329]-332
25.1.1. Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca
[329]-330
25.1.2. A „legeredetibb” törvényhozási kísérlet
330-332
25.2. Az 1848-49-es törvények
332-333
Irodalom
333
26. § A büntetőjogi kodifikáció
[334]-339
26.1. A büntetőtörvény létrejötte
[334]-335
26.2. A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5. tc.
335-338
26.3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetőtörvény
339
Irodalom
339
3. fejezet: Polgári és büntetőeljárás
[341]-359
27. § A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése
[343]-349
27.1. A modern bírósági szervezet kiépülése
344-348
27.1.1. A Magyar Királyi Kúria
344-345
27.1.2. A királyi ítélőtáblák
345-346
27.1.3. Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok
346-348
27.1.4. Királyi járásbíróságok
348
27.2. A királyi ügyészségek
348
Irodalom
349
28. § A polgári eljárás modernizációja
[350]-353
28.1. Az „átmeneti kódex”
[350]-351
28.2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje
351
28.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc.
351-353
28.3.1. A kódex létrejötte
352
28.3.2. A polgári perrendtartás sajátosságai
352-353
Irodalom
353
29. § A büntetőeljárás modernizációja
[354]-359
29.1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet
[354]-355
29.2. Változások a büntetőeljárásban - a „sárga könyv”
355-356
29.3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc.
356-258
29.3.1. Javaslatokon át a kódexig
356-357
29.3.2. A bűnvádi perrendtartás sajátosságai
357-358
Irodalom
359
Tárgymutató
[361]-371
Kolofon
Hátsó borító