Római magánjog

A Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila által írt „Római magánjog” című kézikönyv hatodik, átdolgozott kiadását tarthatja kezében az olvasó. A változások között elsőként azt szeretném kiemelni, hogy az alkotmánytörténeti rész lerövidült, mivel a korábban itt tárgyalt intézmények bemutatásai átkerültek a római közjogról írott műveimbe (A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest-Pécs 2014.; A principátus közjoga [Kr. e. 27 -Kr. u. 284], Budapest-Pécs 2016.). Második jelentős újításként a kötet kiegészült egy általános tankönyvi bibliográfiával és a tárgyalt jogintézményekhez kapcsolódóan a magyar romanisztika meghatározó jelentőségű műveit tartalmazó, az egyes címek, illetve fejezetek végén található ajánlott szakirodalommal, amely az alapismereteket meghaladó, elmélyültebb tanulmányozáshoz az első támpontot jelentheti az érdeklődők számára. A változtatások harmadik körét a hallgatóinktól kapott észrevételek átvezetése jelenti. Benedek Ferenc 1988-ban jelentette meg „Római Jog IV. Dologi jog", 1992-ben pedig a „Római magánjog. Kötelmi jog" című jegyzetét. E két részt egységes tankönyvként 1993-ban a pécsi jogi kar Institutiones Juris sorozatának keretei között első kiadásban, 1995-ben második változatlan kiadásban a „Római magánjog. Dologi és kötelmi jog" címmel tette közzé. Az említett jegyzet, illetve a tankönyv 25 esztendeje képezi a római jog egyetemi oktatásának alapját Pécsett. Benedek professzor lelkiismeretesen, évtizedeken keresztül dolgozott, hogy a már megjelentetett tárgykörökön túl a teljes római magánjogot átfogó tankönyvet készítsen hallgatói számára, azonban 2007-ben bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Benedek Ferenc többször kifejezésre juttatta, hogy szerencsésnek tartaná, ha művét a nyugat-európai példák nyomán vinném tovább, s az közös szerzőség alatt jelenne meg. Benedek professzor fia 2012-ben kért fel arra, hogy - édesapja szándékainak megfelelően - fejezzem be a mű hiányzó részeit, a meglévőket pedig a kapott útmutatások szerint dolgozzam át. így bő negyedszázados alkotói munka eredményét tarthatja kezében az olvasó. A kézikönyv elkészítése során a római jog forrásait - elsődlegesen Justinianus és Gaius Institutionesét - tekintettük mérvadónak. A hazai tankönyvirodalom alapművei közül Marton Géza, Brósz Róbert és Pólay Elemér, Földi András és Hamza Gábor, valamint Molnár Imre és Jakab Éva munkáira támaszkodtunk. A külföldi irodalom tekintetében mintaként szolgált M. Kaser - R. Knütel „Römisches Privatrecht”, valamint J. Gaudemet - E. Chevreau „Droit romain privé” című tankönyve. Ennek indoka, hogy a bonni római jogi intézet egykori ösztöndíjasaként Rolf Knütel tanítványának tekinthetem magam, illetve Emmanuelle Chevreauval több éven keresztül voltunk Michel Humbert doktoranduszai Párizsban. Rolf Knütel a híres „Kaser-Lehrbuch”, Emmanuelle Chevreau pedig Jean Gaudemet római magánjogi tankönyvének továbbvitelére kapott felkérést az örökösöktől.