Gének, gondolkodás, személyiség

Sokan tartják úgy, hogy a genetika a „jövő tudománya”. Ebben sok igazság van; kevés olyan szakterület mutat olyan gyors iramú fejlődést, mint az öröklődés tudománya, ezen belül is a humángenetika. Elég csupán a Humán Genom Project elmúlt évtizedben elért eredményeire és sikereire gondolni: a teljes emberi géntérkép elérhető közelségbe került. A bennünket irányító gének túlnyomó többségét sikerült azonosítani, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy részletes képet kapjunk ezeknek a géneknek a pontos és részletes működéséről. A humángenetika fejlődésének egyik kiemelt területe az emberi viselkedés és gondolkodás genetikai alapjainak és öröklődésének a vizsgálata. Itt különösen nehéz kérdésekre kell válaszolni: milyen genetikai tényezők állnak személyiségünk és intelligenciánk mögött, milyen genetikai folyamatok szabályozzák a környezeti hatásokra adott válaszainkat. A humángenetika mára legyőzte korábbi gátlásait, ugyanakkor megszabadult a megelőző idők túlkapásaitól. A kutatási eredmények alapján egyértelművé tette, hogy a gének alapvető módon befolyásolják egyéni képességeink és hajlamaink kibontakozását. Másrészt az is világossá vált, hogy nem lehet csodát várni a genetikától, mint ahogy egyetlen más tudománytól sem. Lehetőséget ad genetikai felépítésünk megváltoztatására, de a társadalom döntéshozói tartoznak felelősséggel azért, hogy ezt mire használják. Számos etikai kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, amivel a könyv nem foglalkozik részletesen, de alapot ad a továbbgondolásra, ami már egy másik - alapvetően filozófiai és etikai - könyv tárgya volna. A könyv megmarad a szigorú tényéknél és a belőlük logikusan levonható következtetéseknél. Az első fejezetek a genetika történetével foglalkoznak, és bepillantást engednek egy viszonylag fiatal tudomány szédítően gyors és látványos fejlődésébe. Ezt követően az öröklődés alapvető törvényszerűségeivel és mechanizmusaival foglalkozunk úgy, hogy a szerzők példák és esetek ismertetésével igyekeznek érthetővé, sőt élvezetessé tenni az egyébként „szigorúan” tudományos leírásokat. Külön fejezetek foglalkoznak a gének és a környezet kölcsönhatásainak típusaival és folyamataival. Ez nem csupán a mai genetika egyik leggyorsabban fejlődő területe, hanem az ember megértésének is a kulcsa: minden gondolatunk, cselekvésünk és betegségünk a genetikai és a környezeti hatások bonyolult összjátékából alakul ki. Ezután következnek a megismeréssel és annak hibáival kapcsolatos fejezetek, amelyek az intelligencia öröklékenységével, egyéni és csoportok közötti különbségeivel foglalkoznak, továbbá a kognitív folyamatok meghibásodásának lehetséges genetikai alapjaival, ami szorosan kapcsolódik az értelmi fogyatékossághoz és az autizmushoz. Megkülönböztetett érdeklődésre tarthat számot az emberi személyiség genetikai hátterének ismertetéséről szóló fejezet, amely izgalmas, olykor meghökkentő részleteket közöl az ember legbensőbb természetének hallatlanul bonyolult szerkezetéről. Végül a pszichoszomatikus betegségek és pszichopatológiás állapotok genetikai szempontú tárgyalása következik. Megtudhatjuk, milyen genetikai és környezeti okok állnak az anorexia nervosa mögött, milyen gének hajlamosítanak bennünket a depresszióra és a szorongásra, és milyen mértékben áll genetikai szabályozás alatt a szkizofrénia, az antiszociális viselkedés vagy az Alzheimer-kór.