Bevezetés a társadalombiztosítási jogba

A bevezetés a társadalombiztosítási jogba tankönyv fő célja, hogy a jogág alapjait bemutatva megkönnyítse az ismeretek elsajátítását, az összefüggések megértését jogász és nem jogász hallgatók és a társadalombiztosítással foglalkozni kezdők számára egyaránt. A könyv rövid alapvetést ad a társadalombiztosítási jog tárgyáról, a jogág történetéről és forrásairól. Bemutatásra kerülnek a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek különböző csoportjai, majd részletesen elemezi az egyes társadalombiztosítási ellátásokat. Ezt követi a járulékfizetésre vonatkozó rész, valamint önálló részekben tárgyalva mutatja be a családtámogatások és a munkanélküli ellátások rendszerét. A magyar társadalombiztosítási tankönyvirodalomban újszerű módon a könyv sok szemléltető ábrát alkalmaz az összefüggések ismertetésére, ezzel a módszerrel is a magyarázatot, a megértést elősegítendő. Szintén a tanulásban kíván segítséget nyújtani a fejezetek végén a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. A tankönyv a szerzők több éves oktatási tapasztalataira épít, melyet elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzésekben szereztek. Ugyanakkor nemcsak hallgatóknak ajánljuk tankönyvünket; meggyőződésünk szerint haszonnal forgathatják azt más, a társadalombiztosítás iránt érdeklődő szakemberek is. Reményeink szerint a táblázatok, az összefüggések bemutatása a számukra is segítséget nyújtanak az ismeretek továbbadásában. Köszönettel tartozunk mindazoknak az oktató és hallgató kollégáknak, gyakorló szakembereknek, akik a tankönyv megjelenését segítették. A könyv összeállításában a legnagyobb segítséget Berke Gyula-Hatvani Zsolt: Társadalombiztosítási jog című munkája adta, a történeti, elméleti alapvetést tartalmazó részekben a Szerzők szíves közreműködésével arra nagyban támaszkodhattunk. Külön köszönjük a kézirat összeállításában nyújtott áldozatkész segítségét és türelmét Spengler Veronikának. (...) Az ember egyéni életpályáján, az emberi létfenntartás folyamatában adódhatnak olyan szakaszok, előfordulhatnak olyan események, amelyek nyomán az ember célszerű termelő tevékenységével, a mindennapi munkával nem képes előállítani az életfenntartáshoz szükséges javakat, azaz megtörik a reprodukció folyamata. E jelenségeket összefoglalóan reprodukciós zavaroknak nevezzük. A reprodukciós zavar időszakában az embernek forrásokat kell találnia, illetve biztosítania létfenntartása folyamatosságához. E források biztosításának az emberi társadalom története során rendkívül változatos formái alakultak ki. A kezdeti formák célja nem volt több, mint a puszta túlélés biztosítása, napjainkra azonban a szociális biztonság, az egyén kialakult társadalmi státusának tartós fenntartása képezi az ideális célt. Ezek az események az érintett egyén szemszögéből vizsgálva lehetnek exogén, azaz külsődleges (környezeti) hatások vagy endogén, az ember belső természetéből fakadó jelenségek, mint az emberi szervezet rendellenes működése, vagy akár normális fiziológiai folyamatok, mint pl. az öregedés. Egy reprodukciós zavar endogén vagy exogén volta az elméletben viszonylag egyszerűen elválasztható egymástól, a gyakorlatban azonban az adott körülmények teljes körű értékelése mellett is nehéz megállapítani adott személy munkanélküliségének endogén vagy exogén okait.