Közéleti kommunikáció

A Közéleti kommunikáció című tantárgy célja, hogy megismertesse Önöket a közélet színterein való sikeres szereplés elméleti és gyakorlati tudnivalóival, technikáival, és fejlessze a szakmai kompetencia fontos részét képező nyelvi kultúrájukat. A kommunikáció a személyiség integratív megnyilvánulása, ami komplex tudást, az ismeretek szintetizálását igényli. így számos tudományterület ismeretanyagát felhasználva állítottuk össze a tanegység tudásanyagát. Az egyes stúdiumok ismeretanyagáról csak vázlatos áttekintést adunk, de jelezzük azokat az ismeretköröket, amelyek felidézése, alkalmazása szükséges a hatékony nyilvános szerepléshez. A nyilvános szereplés sikere jelentős mértékben függ a megszólaló retorikai képességétől, szavainak meggyőző erejétől, kommunikációs kultúrájától. Minden kimondott vagy leírt szó megmutatja egyéniségünket, képet ad rólunk, illetve a szűkebb és a tágabb környezetünkhöz fűződő viszonyunkról. A kommunikációs kultúra összetett fogalom, magába foglalja az egyén viselkedés- és nyelvi kultúráját, metakommunikációs, valamint beszéd- és íráskészségét, gondolkodásmódját. Az egyén kulturáltsága szerves része a nagyobb közösség (intézmény) kultúrájának, így tükrözi az általa képviselt szervezet érték- és normarendjét, ugyanakkor személyes megnyilvánulásaival befolyásolja a szervezetről kialakuló véleményeket. A törzsanyag tizenegy fejezetből áll: a nyilvánosság fogalmának értelmezéséből kiindulva bemutatja a közélet színtereit, az ott folyó kommunikációs interakciók jellegzetességeit, a személyiség kommunikációs megnyilvánulásait befolyásoló tényezőket, megismerteti a retorikai készség fejlesztésének módszereit, a nyilvánosságban leggyakrabban előforduló közlésfajták és közlésmódok tartalmi és formai sajátosságait. A könyv külön fejezetekben foglalkozik a szervezetek nyilvánosságban való megjelenésével, a verbális és a vizuális kommunikáció kölcsönhatásával, a médiatizált kommunikáció közvélemény-formáló szerepével. A prezentációs technikák és eszközök megismertetése fogódzókat ad a médiaszereplésekhez is. Az utolsó rész a digitális kultúra kérdéskörét érinti, bemutatja a virtuális tereken folyó társadalmi kommunikáció különböző formáit, módszereit. A fejezetek után ellenőrző kérdések segítik az ismeretek elsajátításának mérését. A könyv elméleti anyagához munkafüzet kapcsolódik, amelyben tematikus feladatsorok találhatók, megoldásuk alkalmas a tanórai és az önálló gyakorlásra is. A szakirodalom azokat a szerzőket és műveket ajánlja, amelyek az egyéni készségfejlesztés és további kommunikációs tanulmányok elmélyítésére alkalmasak. A tankönyv több fejezete és a hozzájuk kapcsolódó feladatok (Nyelvi kultúra, nyelvi normák, nyelvhelyesség, Szervezeti kommunikáció, Vizuális kommunikáció, Médiatizált kommunikáció, Digitális kultúra-elektronikus írásbeliség) felhasználhatóak más stúdiumokon is (Alkalmazott esztétika, e-kommunikáció, Prezentációs technikák stb.). A könyv és a tematikáját követő feladatok az egyéni tanulást, képesség-fejlesztést is szolgálja.