Dokumentumismeret

A dokumentum könyvtári szakkifejezésként olyan információhordozó, amely az ismeretet rögzítve tartalmazza. A dokumentumok formája az emberiség története során állandóan változott: a „közlés forradalmai" mindenkor egy-egy új dokumentumtípus megjelenésével, elterjedésével és uralkodóvá válásával kapcsolódtak össze. Egy-egy új dokumentumtípus megjelenése és uralomra jutása sohasem szorította ki teljesen a korábban bevált formákat: a nyomtatott könyv korában is megmaradt a kézírás, az AV eszközök korában a nyomtatott könyv. Korunkban, melyet bizonyos szempontból a számítógép korszakának is nevezhetünk, számos dokumentumtípus él egymás mellett. A könyvtárak több évezredes történetük alatt mindig a kor jellegzetes dokumentumtípusait gyűjtötték, az agyagtábláktól az optikai lemezekig. A könyv egyeduralma a könyvtárak hosszú történetének csak viszonylagos rövid szakaszát jellemezte. Azt is láttuk, hogy egy-egy korszakban az uralkodó dokumentumtípus mellett tovább éltek a korábban bevált információhordozók is. Ennek megfelelően a XXI. század könyvtáraiban igen sokféle dokumentummal találkozunk. A magyar könyvtárakban jelenleg a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklete szerint „könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat-, és hangrögzítés, beleértve a könyvtári állományba vett elektronikus dokumentumot is, kivéve a Levéltári törvény hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot." A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3.§-ának megfogalmazása szerint „levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat.” Ennek értelmezéséhez szükséges még ismernünk ugyanezen paragrafusnak az irat meghatározására vonatkozó részét is: „minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett." A törvény - láthatjuk - a könyvtári dokumentumok körét mindössze csak a levéltári, irattári anyagtól különítette el, s ezáltal azt az elvet képviseli, hogy minden olyan írásos-nyomtatásos, illetve kép- és hangrögzítéses dokumentumnak, másként szólva: dokumentumtípusnak helye van a könyvtári gyűjteményekben, amely társadalmilag értékes információkat hordoz. Miért van szükség dokumentumismeretre? Minden szakmai tájékozottság alapja az anyagismeret. A könyvtári anyag nem más, mint különféle fajtájú dokumentumok összessége. Az egyes fajták jellegzetességeinek ismerete nélkül kezelni nem lehet őket.