Vas megye építészete
Szerkesztők: Boda László; Gácsy JózsefTovábbi szerzők: Balogh Péter; Fazekas Péter; Gácsy József; Heckmann Ferenc; Ivicsics Péter; Nagy Endre; Rákóczy Péter; Szosztarics Ottó; Zsámbéki Mónika
Cím: Vas megye építészete
Megjelenési adatok: B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1998. | ISBN: 963 85705 1 2
Egyszerre hiánypótló és hiányos könyvet tart a kezében a Tisztel Olvasó! Hiánypótló kötetet, mert Vas megye építészetéről mindmáig nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a kezdetektől az 1990-as évekig megrajzolná megyénk építészet-történetének fő irányait. fliányos kiadványt, mert jelenlegi ismereteinkben területenként és korszakonként is rengeteg a fehér folt. Evekig tartó művészet- és helytörténeti alapkutatásokra, régészeti feltárások tömegére lenne szükség ahhoz, hogy egy teljességre törekvő gyűjtemény megszülethessen. Mivel belátható időn belül nem várható e tudományos háttértevékenység elvégzése, kiadónk úgy döntött, hogy igényes kivitelben, gazdag illusztrációs anyaggal megjelenteti a Vas Megye Építészete című, összefoglaló munkát. Kiadványunk nem tudományos igénnyel írt szakkönyv, hanem a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő mű. Szerzőink rendkívül nagy feladatot vállaltak, hisz néhány oldalban kellett összefoglalniuk évtizedek - néha évszázadok - több ezer épületben megvalósult építészeti törekvéseit. A kötet elkészült, s kiadóként csak reménykedhetünk, hogy a benne szereplő írások felhívják a figyelmet megyénk egyedülállóan értékes építészeti emlékeire, és bízunk abban is, hogy Olvasóink személyesen is megcsodálják majd ezeket a - sajnos néha nagyon rossz állapotban lévő - épületeket. | Egy régió népi építkezésének térben és idó'ben való alakulását földrajzi és társadalmi tényezők határozzák meg. A településformák kialakulásánál, az építőanyagok megválasztásánál nagyobb szerepe van a földrajzi tényezőknek, az építkezés további alakulásában, az egyes jelenségek egymásra rétegződésében pedig inkább a társadalmi, történelmi jelenségek meghatározók. Vas megye az ország legnyugatibb megyéje. Nincsenek végeláthatatlan rónái, égbenyúló hegyei, területe mégis rendkívül változatos. Tóth Jánosnak - a népi építészet kutatójának - szavaival élve olyan, mint hazánk kicsiben, hiszen „egészen kicsiny területen zsúfolt itt össze a természet hegyet, dombot, lankát, folyót, patakot.” Az ^Vpok legkeletibb nyúlványai itt már változatos dombvidékké szelídülnek, melyből szelíd hegyecskék - a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy - emelkednek ki valamennyire. Találunk itt bőven termő síkságot és szőlőművelésre alkalmas vulkáni kúpot is. A megye legnagyobb folyója a Rába. Az Alpok gyorsan lefutó vizeit hozza magával. Gyors folyása következtében az idők folyamán gyakran változtatta meg medrét. A Rába völgye a folyószabályozások előtt mocsaras, ingoványos terület volt, melyet hatalmas galériaerdők borítottak. A Rába átlósan szeli ketté a megyét. Délkeleti oldalán meredek lejtőkkel emelkedik ki a Kemeneshát. A Kemeneshát keleti oldala a vulkáni kúpokkal tagolt lankás Kemenesalja, melynek egységes, tagolatlan fennsíkja a hajdan hatalmas cserfa erdőkkel fedett Cser. A Rába középső folyásánál a Vasi Hegyhát, dél-keleten az Őrség és a Vendvidék kavicsos-agyagos dombjai húzódnak. A Rába bal oldalának a beletorkolló kisebb-nagyobb folyók, patakok által is alakított kiszélesedő síksága a Völgység. Területét északnyugatról egy patakokkal szabdalt dombosabb terület, a Vasi-dombság övezi, melynek nyugati határán felbukkannak az Alpok keleti nyúlványai. Itt van a Kőszegi-hegység: déli oldalán a híres vörösborokat adó szőlőtelepítésekkel és ősgesztenyésekkel.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Magyarország, Honismeret, Helyismeret, Építészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország, Honismeret, Helyismeret, Építészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Előszó
3
A megye népi építészete
4-24
Egyházi építészet
25-54
Bevezetés
25-26
Vas megye az egyházi közigazgatásban
26
Az államalapítás korától az Árpád-ház végéig a román stílus (11-13.század)
26-35
Az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók kora a gótikus stílus emlékei (14-16.század)
35-38
A török hódítás és a reformáció kora 16-17.sz reneszánsz, kora barokk
38-41
A Habsburg-abszolutizmus Magyarországon a barokk uralomra jutása és virágkora (1690-1780)
41-50
A polgárosodás százada klasszicizmus, romantika, historizmus, eklektika (19.század)
50-52
A 20. század építészete szecesszió, neoklasszicizmus, modern irányzatok
53-54
Világi építészet
55-104
A római és kora középkori építészet
55-57
Világi építészet az államalapítástól a barokk megjelenéséig
57-72
Román stílusú építészet. Az államalapítástól a tatárjárásig (1000-1241)
58-59
A gótikus építészet kora a tatárjárástól a mohácsi vészig (1241-1526)
59-61
A reneszánsz stílusú építészet (1458-1686)
61-63
A barokk és a klasszicizmus kora
63-72
A XIX. század második felének építészete a romantika - a csendes várakozás ideje
73-76
A historizmus elterjedése boldog békeidők - teremtő évek
76-81
Nyugtalan évek - a szecesszió nyomában
81-85
Nehéz évek - építészet a két világháború között (1918-1945)
85-88
A II. világháborútól napjainkig
88-92
Vidéki kastélyok hasznosítása, felújítása Vas megyében
93-95
Kastélyok és kúriák
96-104
Vas megyei kastélyok és kúriák 1998.
99-104
Elpusztult és lebontott kastélyok
104
Vas megye építőipari vállalkozásai 1998
105-112
Felhasznált irodalom
113
Tartalom
114
Hátsó borító