Vas megye építészete

Egyszerre hiánypótló és hiányos könyvet tart a kezében a Tisztel Olvasó! Hiánypótló kötetet, mert Vas megye építészetéről mindmáig nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a kezdetektől az 1990-as évekig megrajzolná megyénk építészet-történetének fő irányait. fliányos kiadványt, mert jelenlegi ismereteinkben területenként és korszakonként is rengeteg a fehér folt. Evekig tartó művészet- és helytörténeti alapkutatásokra, régészeti feltárások tömegére lenne szükség ahhoz, hogy egy teljességre törekvő gyűjtemény megszülethessen. Mivel belátható időn belül nem várható e tudományos háttértevékenység elvégzése, kiadónk úgy döntött, hogy igényes kivitelben, gazdag illusztrációs anyaggal megjelenteti a Vas Megye Építészete című, összefoglaló munkát. Kiadványunk nem tudományos igénnyel írt szakkönyv, hanem a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő mű. Szerzőink rendkívül nagy feladatot vállaltak, hisz néhány oldalban kellett összefoglalniuk évtizedek - néha évszázadok - több ezer épületben megvalósult építészeti törekvéseit. A kötet elkészült, s kiadóként csak reménykedhetünk, hogy a benne szereplő írások felhívják a figyelmet megyénk egyedülállóan értékes építészeti emlékeire, és bízunk abban is, hogy Olvasóink személyesen is megcsodálják majd ezeket a - sajnos néha nagyon rossz állapotban lévő - épületeket. | Egy régió népi építkezésének térben és idó'ben való alakulását földrajzi és társadalmi tényezők határozzák meg. A településformák kialakulásánál, az építőanyagok megválasztásánál nagyobb szerepe van a földrajzi tényezőknek, az építkezés további alakulásában, az egyes jelenségek egymásra rétegződésében pedig inkább a társadalmi, történelmi jelenségek meghatározók. Vas megye az ország legnyugatibb megyéje. Nincsenek végeláthatatlan rónái, égbenyúló hegyei, területe mégis rendkívül változatos. Tóth Jánosnak - a népi építészet kutatójának - szavaival élve olyan, mint hazánk kicsiben, hiszen „egészen kicsiny területen zsúfolt itt össze a természet hegyet, dombot, lankát, folyót, patakot.” Az ^Vpok legkeletibb nyúlványai itt már változatos dombvidékké szelídülnek, melyből szelíd hegyecskék - a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy - emelkednek ki valamennyire. Találunk itt bőven termő síkságot és szőlőművelésre alkalmas vulkáni kúpot is. A megye legnagyobb folyója a Rába. Az Alpok gyorsan lefutó vizeit hozza magával. Gyors folyása következtében az idők folyamán gyakran változtatta meg medrét. A Rába völgye a folyószabályozások előtt mocsaras, ingoványos terület volt, melyet hatalmas galériaerdők borítottak. A Rába átlósan szeli ketté a megyét. Délkeleti oldalán meredek lejtőkkel emelkedik ki a Kemeneshát. A Kemeneshát keleti oldala a vulkáni kúpokkal tagolt lankás Kemenesalja, melynek egységes, tagolatlan fennsíkja a hajdan hatalmas cserfa erdőkkel fedett Cser. A Rába középső folyásánál a Vasi Hegyhát, dél-keleten az Őrség és a Vendvidék kavicsos-agyagos dombjai húzódnak. A Rába bal oldalának a beletorkolló kisebb-nagyobb folyók, patakok által is alakított kiszélesedő síksága a Völgység. Területét északnyugatról egy patakokkal szabdalt dombosabb terület, a Vasi-dombság övezi, melynek nyugati határán felbukkannak az Alpok keleti nyúlványai. Itt van a Kőszegi-hegység: déli oldalán a híres vörösborokat adó szőlőtelepítésekkel és ősgesztenyésekkel.