Szavak, képek, jelentés

Milyen indíttatással, milyen motívumok és fogalmi megfontolások alapján, és milyen módszerek alkalmazásával zajlik a társadalom és a társadalomban élő ember kutatása a XX. század utolsó és a XXI. század első évtizedeiben? Miféle az emberről, a társas világról és a társadalomról alkotott implicit feltételezéseken nyugszanak e kutatások, s közülük melyeket erősítenek meg, vagy esetleg cáfolnak és szorítanak háttérbe eredményeik? Milyen reflektív hatások tulajdoníthatók e kutatásoknak, azaz miként hat vissza a társadalomtudományi kutatás az emberi társadalomra és az egyénekre? Jelen kötetben közölt írások az ilyen és hasonló rendkívül alapvető, ugyanakkor ritkán végiggondolt kérdésekre nyilvánvalóan nem adnak egyszer s mindenkorra érvényes válaszokat. Mégis, a kötet tanulmányai a fenti és hasonló kérdésekre adható lehetséges válaszok horizontján belül nyerik el értelmüket. Nagyjából a XX. századközepétől a pszichológiában, szociálpszichológiában és szociológiában végzett empirikus kutatások jelentős része a kísérleti demonstrációk, illetve a tömeges adatfelvételek számokban megragadott változóinak leírását, a köztük lévő összefüggések megállapítását, és a feltételezhető mögöttes tényezők feltárását célozza. Ugyanakkor egyre markánsabban fogalmazódnak meg az ily módon felfogott társadalomtudományi megismerési stratégia kiegészítői és alternatívái, s az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe kerültek a kvalitatív kutatások. Ezt jól szemlélteti egy a témának szentelt, s máig négy kiadásban, 1994-ben, 2000-ben, 2005-ben és 2011-ben megjelent kézikönyv, a Norman Denzin és Yvonna Lincoln által szerkesztett Handbook of Qualitative Research sikere. E kötetek kiinduló tézise szerint „csendes metodológiai forradalom” zajlik a társadalomtudományokban (Denzin és Lincoln 1994: ix). Denzin és Lincoln megfogalmazását átveszi, s a pszichológiai kutatásokra is érvényesnek tartja az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar nyelvű pszichológiai monográfiája, Szokolszky Ágnes Kutatómunka a pszichológiában: metodológia, módszerek, gyakorlat (2004) című munkája is.