Bevezetés az irodalomtudományba corvina logo

Szerző: Bókay Antal
Cím: Bevezetés az irodalomtudományba
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2006. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-883-8

coverimage Az irodalomtudomány nem az irodalmi művek mint tárgyak tudománya, hanem azokat az olvasási stratégiákat dolgozza ki rendszeres eljárássá, amelyek a lehető leghatékonyabban juttatnak el valamilyen típusú irodalmi jelentéshez, összefüggéshez, illetve - gyakran ellenállást keltve — megmutatják olvasási lehetőségeink határait. Az irodalomtudomány irányzatai egyre újabb létértelmet teremtő artikulációk, szubjektív viszonyok által kiváltott változó beszédmódok, olvasási módok. Hátterükben az áll, hogy az új műalkotások új értelmezési formát teremtenek, nyomukban, hatásukra a korábbi műveket is újra és új módon lehet olvasni. Szigorú értelemben vett egységes irodalomtudomány nem is létezik, nem is létezhet, csak az irányzatok, tendenciák sorát, a plurális olvasási módok laza terepét nevezzük „tudománynak”, pontosabban irodalomtudományoknak. (...) Az irodalommal és kultúrával hivatásszerűen foglalkozó szakember tudását megalapozó általános elvekről, értelmezési eljárásokról szól ez a könyv. A kultúráról is, hiszen annak jelentős része írott nyelven keresztül adott, de a nem nyelvi, hanem vizuális vagy hangi közegben közvetített, önmagunkról, a világban elfoglalt helyünkről, lehetőségeinkről szóló művek, produktumok is hátterükben, mélyükben nyelvi természetűek. Az irodalomról való gondolkodást, az irodalom rendszerezett, következetes eljárásmódokat alkalmazó vizsgálatát végző diszciplína, az irodalomtudomány ezért lehetett, persze mindig változó formában, több száz éven át meghatározó jelentőségű a kultúra megértésében, közvetítésében. Látni fogjuk: a jelenkori irodalomtudomány ráadásul olyan általános elveket, befogadási folyamatokat tett középponti problémájává, sőt működésének modelljévé, amelyek bizonyos jelenkori irányzataiban mintegy „kultúrásították”, egy átfogóbb, az irodalmin túlmenő gondolkodásmóddá változtatták diszciplínánkat. Egyáltalán nem magától értetődő azonban az, hogy egy irodalomtudományi bevezető hogyan nézzen ki, miről szóljon. Nem mintha szakmánk bonyolultabb lenne a többinél, hanem azért, mert más természetű. Az irodalomtudomány alapvonalait összefoglaló könyvek két nagyobb típusba sorolhatók. Az egyik megpróbálja meghatározni azokat a legfontosabb elemeket, típusokat és jellemző folyamatokat, amelyek az irodalom tanulmányozása során felmerülnek, amelyek az irodalmiságot hordozzák, jellemzik. Ez a logikája a természettudományi bevezető könyveknek is, melyek a tárgyterület meghatározott részeivel kapcsolatos legújabb tudást foglalják össze. Az irodalom kapcsán az ilyen munkákat poétikáknak nevezik, általában áttekintik az irodalmi nyelvi sajátosságait, a jellemző irodalmi típusokat, műnemeket, a legfontosabb verses formákat, az irodalmiság tényeit. A „Bevezetés a poétikába” típusú összefoglalók azonban elkerülhetetlenül szembesülnek azzal a problémával, hogy többféle, egyaránt érvényes poétika írható. Egymástól eltérő, de önmagában koherens, nem cáfolható poétikai rendszerrel (irodalmiság fogalommal és irodalomalkotó komponensekkel) dolgozik a filológus, a formalista avagy éppen a strukturalista. Mindegyik pontosan és hitelesen meghatározza ugyan, hogy például mi a metafora, de mindenki másként beszél erről a poétikai jelenségről.
Kategóriák: Irodalomtudomány
Tárgyszavak: Irodalomtudomány, Kultúra, Elmélet, Kritika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-8
I. Az irodalomtudomány fogalma és alakváltozásai
9-20
   Összefoglaló
9
   1. Az irodalomról való gondolkodás útjai
9-11
   2. Az irodalomtudomány hermeneutikai természete
11-16
   3. Az irodalomtudomány részterületei, fajtái
16-18
   4. Az irodalomtudomány diszkurzivitása
18-19
   További olvasmányok
20
II. Az írás varázslatától az irodalomtudományig. Alteritás és modernitás
21-51
   Összefoglaló
21-22
   1. Az alteritás vázlata
23-42
      a) A lét transzcendens felfogása
23-24
      b) Alteritás és irodalom
24-26
      c) Szó és jelentés az alteritásban - a görög, a zsidó és a keresztény hermeneutikai tradíció
26-42
   2. Vázlat a modernitásról
42-51
      a) A modernitás szakaszai: a kora modem, a modern és a posztmodem
42-46
      b) Az autonóm irodalom megszületése a modernitásban
46-48
      c) Modernitás és irodalmiság - az autonóm irodalom fogalmának belső szerkezete
48-51
   További olvasmányok
51
III. A kora modern irodalomtudományai
53-84
   Összefoglaló
53
   1. Vázlat a modernitás korai szakaszáról - a kora modern
54-58
   2. A kora modern (eredet/kontextus) irodalomtudományi diszkurzus
58-60
   3. A történeti-filológiai, pozitív irodalomtudomány
61-73
      a) A filológia - a történeti/genetikus szemlélet háttere
61-65
      b) A pozitív tények irodalomszemlélete - Hyppolite Taine
65-67
      c) A történeti nyelv pozitivitása - Wilhelm Scherer
68-69
      d) A pozitív, történeti genetikus irodalomtudomány módszertana
69-73
   4. A szellemtörténet
73-78
      a) A szellem fogalma
74-75
      b) Történetiség és szellem
75-76
      c) A szellemtörténeti megközelítés módszertana
76-78
   5. A történeti/genetikus diszkurzus későbbi változatai
78-84
   További olvasmányok
84
IV. A modern irodalomtudományai
85-97
   Összefoglaló
85
   1. Vázlat a modernről - társadalom, nyelv és irodalom
86-93
   2. A modern irodalom és irodalomtudomány
93-97
   További olvasmányok
97
V. A formalizmus tudományai
99-128
   Összefoglaló
99
   A) Az orosz formalizmus
100-113
      1. Háttér
100-101
      2. A formalista irodalmár - a morfológus és specifikátor
101-103
      3. A forma elmélete: a zaum mítosza és a domináns fogalma
103-105
      4. A forma tényleges elemei
105-110
      5. Az orosz formalizmus interpretációs stratégiája
110-113
      6. Problémák, perspektívák
113
   B) Az amerikai új kritika
114-128
      1. Háttér
114-116
      2. A műalkotás tárgy és az irodalomtudomány - elméleti alapok
116-120
      3. Az irodalom funkciója
121-122
      4. Az egyes mű rendszerszerű leírása
123-127
      5. Az Új Kritika kritikus pontjai
127-128
   További olvasmányok
128
VI. A strukturalizmus
129-163
   Összefoglaló
129
   1. Formalizmus és strukturalizmus - átmenet, általános kép
130-133
   2. Háttér, alapok
133-140
      a) Langue -parole
135-136
      b) Paradigma - szintagma
137-138
      c) Jelölő - jelölt
138-140
   3. A strukturalizmus kialakulása
140-142
   4. Az irodalmiság immanens, nyelvészeti fogalma - Jakobson és a poétikai funkció
142-147
   5. Az irodalmiság szemiotikai természete
147-151
   6. A strukturalista interpretáció
152-163
      a) Strukturalista poétika
153-158
      b) Narratológia
158-160
      c) A dráma
160-163
   További olvasmányok
163
VII. Vázlat a posztmodernről
165-195
   Összefoglaló
165
   1. A posztmodern jelensége
165-167
   2. A posztmodern termelés, a gép új eszméje
167-169
   3. Tudás, életérzés, kultúra a posztmodernben
169-172
   4. A posztmodern szubjektum és történetiség
173-175
   5. A szubjektumfelfogás háttere - pszichoanalízis és irodalom
175-186
      a) A pszichoanalízis mint a személyes diszkurzusa
175-179
      b) A pszichoanalízis alapfogalmai
179-183
      c) Pszichoanalízis és irodalomkutatás
183-186
   6. A tárgy a posztmodernben
186-188
   7. A nyelv fogalmának átalakulása
188-190
   8. Az irodalomtudomány posztmodern diszkurzusai
190-194
   További olvasmányok
195
VIII. A posztstrukturalizmus
197-208
   Összefoglaló
197
   1. A strukturalizmus felszámolása - Roland Barthes
198-205
   2. A pszichoanalitikus posztstrukturalizmus - Julia Kristeva
205-208
   További olvasmányok
208
IX. A hermeneutika posztmodernizálása
209-236
   Összefoglaló
209
   1. Háttér, alapok - Heidegger és a modern utáni hermeneutikai filozófia
210-219
   2. A hermeneutika mint művészetelmélet - Hans Georg Gadamer
219-224
   3. Egy hermeneutikai irodalomtudomány alapjai - Jauß
224-231
   4. A hermeneutikai interpretáció
231-236
   További olvasmányok
236
X. A dekonsturkció
237-271
   Összefoglaló
237
   1. A dekonstrukció filozófiája - Jacques Derrida
238-244
      a) Jelenlét, logocentrizmus
238-239
      b) A különbség és az elkülönböződés
239-240
      c) A szupplementaritás
240-242
      d) Struktúra és középpont
242-244
   2. A jelentés dekonstrukciója
244-246
   3. Az írás fogalma
246-249
   4. A dekonstrukciós aktivitás
249-251
   5. A dekonstrukció irodalomelmélete
251
   6. A dekonstrukció mint posztformalizmus
252-254
   7. Retoricitás - az irodalmiság dekonstruktív elve
254-259
   8. Olvasás, használat
259-261
   9. A poétikai jelentés dekonstruktív felfogása
261-265
   10. A dekonstrukció interpretációs felfogása
265-270
   További olvasmányok
271
XI. A posztkulturális kritika
273-293
   Összefoglaló
273
   1. A posztkulturális kritika fogalma
274
   2. A történeti posztmodern újraírása - új historicizmus és kulturális materializmus
274-279
   3. Posztkolonialitás
280-284
   4. Egy posztkoloniális olvasat
284-287
   5. A feminista irodalomtudomány
287-292
   További olvasmányok
292-293
Válogatott olvasmányok
295-300
   I. Szöveggyűjtemények
295
   II. Könyvek, tanulmányok
295-299
   III. Az irodalomtudomány folyóirataiból
299-300
      Magyar nyelvű
299
      Külföldi folyóiratok
300
Hátsó borító