Magyar
English
Állam- és jogtörténet
Szerző:
Bónis György Cím: Állam- és jogtörténet
Alcím: Egyetemi jegyzet : Kézirat gyanánt
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó Jegyzetsokszorosító Üzeme, Budapest, 1952.
(...) A bizánci irók már a VI. században beszélnek a keleteurópai sikságon, a Dnyeszter és a Dnyeper folyóknál a Fekete-tenger partvidékéig és még tovább keletre élő szlávokról,'akiket araboknak neveztek. Ezek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, azonban ismerték a fémek megmunkálásának módját is. Nemzetségi szervezetben éltek, de háború idején a tekintélyesebb nemzetségfők közül főnököt választottak maguknak. Ez a háborús vezérség a főnöknek lehetőséget adott a meggazdagodásra, tehát megindult a vagyoni rétegeződés és az osztályok kialakulása»
A vezetést lassanként a közösség tekintélyesebb tagjainak egy csoportja vette kezébe, akik nagyobb birtokot szereztek s ezeket nemcsak családjuk tagjaival, hanem a hadifoglyokból lett rabszolgákkai is műveltették. A háború idejére választott főnökük gazdagsága révén a méltóságát továbbra is megtarthatta, mert fegyveres kisérete segítette. Elvárták azonban tőle,, hogy minden, a közösséget érintő fontosabb kérdést megbeszéljen az öregekkel. Néha összehivták az egész törzs gyűlését, a vecsét is. Ilyen törzsfejedelemségek a IX, századra Kelet-Európa valamennyi szláv törzsénél kialakultak s a központjuk egy-egy megerősített város volt, ahol a fejedelem és kísérete lakott /pl. Kiev, Csernyigov, Szmolenszk, Novgorod. A keleti szlávok földjén vonult át az a fontos viziut, amely a Balti-tengert a Fekete-tengerrel-kötötte össze. Ezt az utat használták Skandinávia lakói, a normannok /akiket Kelet-Európában varjakoknak, varégoknak neveztek/, amikor' kisebb-nagyobb csapatokban zsákmány után kalandoztak-főnökük vezetésével. A IX. században mutatkoztak először az orosz folyókon nagyobb számban ilyen vállalkozó csoportjaik, amelyek fegyveresen Konstantinápolyig bejártak kereskedni. Egyes varjag fejedelmek és kíséretük birtokukba vették az említett út legelőnyösebb pontjait s meghódolásra kényszerítették az ottani szláv fejedelmeket. A monda szerint egy ilyen kalandor, Rurik, megvetette a lábát Novgorodban, amely észak felől a dnyeperi viziut kulcsa volt, két másik ilyen főnök pedig Kievet, az említett viziút déli fontos pontját vette birtokába. Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb itt portyázó varjag hazatért zsákmányával, s csak kevesen telepedtek meg véglegesen az orosz városokban.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Jogtörténet, Egyetemi jegyzet, Jogtudomány
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Jogtörténet, Egyetemi jegyzet, Jogtudomány
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
II.RÉSZ. A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS JOG TÖRTNETE
3-21
XVXVIII. FEJEZET. OROSZORSZÁG FEUDÁLIS ÁLLAMA ÉS JOGA
3-21
l.§. A kievi állam kialakulása és felbomlása - A feudális szétdaraboltság kora
3-7
1. Az orosz állam kialakulása
3
2. A keleti szlávok tömörülése Kiev körül
3-4
3. A feudalizmus kialakulása a kievi államban
4-5
4. A kievi állam felbomlása, az uj fejedelemségek
5-6
5. A mongol hóditás
6-7
2.§. Az orosz központosított állam kialakulása
7-10
1. Moszkva felemelkedése
7
2. A társadalom- és államszervezet a XV. század végén
7-10
3.§. Az orosz állam kiterjedése ás soknemzetíségü állammá alakulása
11-14
1. IV. Iván
11
2. Az opricsnyina
11-12
3. Az országgyűlés
12-13
4. A parasztság helyzete
13-14
4.§. Az orosz nemesi birodalom a XVIII.században
14-18
1. Az orosz birodalom megalakulása
14-15
2. Nagy Péter reformjai
15-17
3. A XVIII. század második felének nemesi birodalma
17-18
5.§. A feudális rendszer hanyatlása és a kapitalizmus keletkezése
18-20
l. A cári reakció és a nemesi forradalom
18-19
2. A jobbágyrendszer megszüntetése
19-20
3. Egyéb reformok
20
6.§. Az orosz jogforrásai
20-21
III. RÉSZ. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE A PÁRISI KOMMÜNIG
22-114
BEVEZETÉS
22-27
1.§. A burzsoá állam és jog jellemzése
22-23
2.§. A burzsoá állam kialakulása
23-25
3.§. az állami szuverénitás
25-26
4.§. Az alkotmányosság
26-27
5.§. Korszakok
27
I. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG ANGLIÁBAN
27-56
1.§. Az angol abszolut monarchia válsága
27-32
l. A társadalom átalakulása
27-29
2. A politikai válság
29-32
2.§. Az angol forradalom
30-36
1. A forradalom kirobbanása és győzelme
30-32
2. Társadalmi osztályok és társadalmi mozgalmak a forradalomban
32-34
3. A forradalom eredményéi és hanyatlása
34-36
3.§. A restauráció és "a dicsőséges forradalom"
36-40
1. A királyság visszaállítása /reatauráeló/
36-37
2. A Habeas Corpius Act
37-39
3. II. Jakab önkényuralma és a "dicsőséges forradalom"
39-40
4.§. A Brit Birodalom kiépitése: mezőgazdasági és ipari forradalom
40-44
1. A Brit Birodalom kiépítése
40-41
2. A mezőgazdasági forradalom
41-43
3. Az ipari forradalom
43-44
5.§. Az angol alkotmány főszervei a parlamenti reformig /1832/
44-50
1. A parlament alsóháza, a választójog
44-46
2. A kabinetrendszer: a pártok
46-47
3. A reformmozgalom: a szabadságjogok a valóságban
47-49
4. Az alsóház és a választójog reformja
49-50
6.§. Az angol munkásmozgalom és a gyári törvényhozás
51-56
1. A munkásszervezkedés felszabadítása és első lépései
51-52
2. Az állami szegénygondozás és az 1834-i szegény törvény
52
3. A gyári törvényhozás
52-54
4. A chartista mozgalom és eredményei
54-56
II. FEJEZET. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A POLGÁRHÁBORÚ VEGÉIG
56-59
1.§. Az amerikai gyarmatok függetlenségi harca
56-57
2.§. Az Egyesült Államok alkotmánya
57-59
3.§. Az amerikai polgárháború
59
III. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG FRANCIAORSZÁGBAN
60-94
1.§. Franciaország a forradalom előestéjén
60-63
1. A gazdasági élete
60
2. A társadalom
60-62
3./ A forradalom eszmei előkészítése
62
4. A régi rend válsága, a rendi gyűlés összehuzása
62-63
2.§. Az alkotmányozó gyűlés. Az emberi jogok deklarációja
64-66
1. Népmozgalmak, a hűbéri szolgáltatások eltörlése
64-65
2. Az emberi és polgári jogok deklarációja
65-66
3. §. Az 1791-i alkotmány megalkotása
66-69
1. A gyűlés összetétele
66
2. A pénzügyi és a vallási kérdés
67
3./ Az ellenforradalmi mozgalom
67-68
4. Az 1791-i alkotmány rendelkezései
68-69
4.§. A királyság és a burzsoázia bukása
69-73
1. A törvényhozó gyűlés összetétele és első dekrétumai
69-70
2. A monarchia megdöntése és a kivételes törvények
70-71
3. A konvent összetétele és a király pere
71-72
4. A konvent gazdaságpolitikája és következményei
72
5. Forradalmi rendszabályok a Gironde bukása
72-73
5.§. A jakobinus diktatúra és az 1793-i alkotmány
73-77
1. A jakobinus konvent paraszt-törvényei
73
2. Az 1793-i alkotmány
73-74
3. A Közjóléti Bizottság forradalmi rendszabályai
74-75
4. A jakobinus diktatúra hatalmi szervei
75-76
5. A jakobinus diktatúra gazdasági és társadalmi rendszabályai
76-77
6. A jakobinus diktatúra bukása
77
6.§. Az 1795-i alkotmány. A Direktórium
78-81
1. A thermidori reakció.
78
2. A III. év alkotmánya
78-79
3. Babeuf összeesküvése
79-80
4. A direktórium politikája
80-81
7.§. Konzulátus és császárság
81-86
1. A VIII. év alkotmánya
81-82
2. A konzulátus megszilárdítása, az örökös császárság
82-83
3. A császárság válsága és bukása
83
4. A magánjogi törvénykönyv
84-85
5. A kereskedelmi és a büntető törvénykönyv
85-86
8.§. A restauráció és a júliusi monarchia
86-90
1. A restauráció alkotmánya
86-87
2. A restauráció politikai pártiai
87
3. A juliusi forradalom
87-88
4. A polgárkirályság
88-89
5. A munkásmozgalom az 1830-40-es években
89-90
9.§. Az 1848.évi forradalom. A második császárság
90-94
1. A "polgárkirályság megdöntése
90
2. A forradalom első két szakasza
90-
3. A polgári köztársaság alkotmánya
91-92
4. A forradalom harmadik szakasza
92-93
5. A második császárság
93-94
IV. FEJEZET. A PÁRIZSI KOMMÜN
94-97
1.§. A kormány és a nemzetőrség összeütközése
94-95
2.§.A Kommün összetétele és hibái
95-96
3.§. A Kommün politikai intézkedései
96-97
4.§. A Kommün szociális intézkedései
97
5.§. A Kommün bukása és jelentősége
97
V. FEJEZET: A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG NÉMETORSZÁGBAN
[98]-110
l.§. A német tartományok az 1848-i forradalom előtt
[98]-103
1. A római szent birodalom felbomlása
[98]-99
2. Burzsoá reformok Poroszországban
99-100
3. A német kodifikáció; az Osztrák polgári törvénykönyv /1811/
100-101
4. A német szövetság megalakulása
101-102
5. A vámszövetség megalakulása
102-103
2.§. Az 1848-i forradalom. Törekvések a német egységre
103-109
l. A forradalom előzményei
103-104
2. A márciusi események
104-105
3. Alkotmányok Poroszországban és Ausztriában
105-106
4. A frankfurti parlament
106-107
5. Az ellenforradalom győzelme. A porosz reakció. Az ellenforradalom
107-109
3.§. Németország egyesítése porosz uralom alatt
109-110
1. Ausztria és Poroszország harca a hegemóniáért. Az Északnémet Szövetség
109-110
2. Az uj német császárság
110
VI. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG ITÁLIÁBAN: AZ OLASZ EGYSÉG KIALAKULÁSA
[111]-114
l.§. Itália a napóleoni háborúk és a Szentszövetség korában
[111]-112
2.§. Az 1848-i forradalom
112-113
3.§. Olaszország egyesülése
113-114
IV. RÉSZ. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG A PÁRIZSI KOMMÜNTŐL A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOMIG
114-151
Bevezetés
114-115
A burzsoá állam fejlődése a fasizmusig. Az imperializmus
114-115
I. FEJEZET. ANGLIA ÉS A BRITT BIRODALOM
116-122
1.§. Az ipari monopólium megszünése. Tőkekivitel
116
2.§. A Britt gyarmatbirodalom
116-119
3.§. Választójog. Kormányzat
119-121
4.§. A munkásmozgalom és a munkáspártok
121-122
1. Munkásmozgalom. Trade-unionok
121
2. A munkáspártok
121-122
II. FEJEZET. FRANCIAORSZÁG
[123]-127
l.§. A harmadik köztársaság alkotmánya
[123]
2.§. A munkásmozgalom
124-126
1. A munkásmozgalom a hetvenes években
124-125
2. A francia munkáspártok
125-126
3.§. Az állam és az egyház szétválasztása
126-127
III. FEJEZET. NÉMETORSZÁG
127-132
l.§. A német imperializmus kialakulása, kül-és belpolitikája
127-130
1. Elszasz-Lotharirgia annektálása
127
2. A német császárság alkotmánya
127-128
3. A német imperializmus jellemzése
128-129
4. A belpolitika, a kodifikáció
129-130
2.§. A német munkásmozgalom
130-132
1. A munkásmozgalom a kivételes törvényig
130-131
2. A munkásmozgalom az I. vliágháboruig
131-132
IV.FEJEZET. AZ ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A POLGÁRHÁBORÚTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORUIG
133-136
l.§. A néger és az indián lakosság sorsa
133-134
1. A rabszolgaság eltörlése. A négerkérdés
133-134
2. A Buligin-féle Duma
134
3. Az 1905. október 17-i manifesztum
134
2.§. Az amerikai gyarmatosítás
135
2.§. Az amerikai gyarmatosítás
135
l. Az első gyarmati terjeszkedést Alaska megszerzése jelentette
135
2. A Hawai-szigetek
135
3. A spanyol háború
135
4. A Panama-csatorna
135
3.§. A monopoltőke. A munkásmozgalmak
135-136
V. fejezet. POLGÁRI FORRADALMAK OROSZORSZÁGBAN ÉS A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM
137-151
l.§. A 60-as évek reformjait követő korszak
137-138
l. A kapitalista fejlődés. Munkásmozgalmak
137
2. Az állam politikai jellege és hatalmi szervei
138
3./ A polgári jog
138
2.§.
139-146
1.
139-140
2.
140
3.
140-141
4. Munkás-szovjetek alakulása
141
5. Az 1906 április 23-i alaptörvények
141-142
6. Az 1. Állami Duma /Vitte-Duma/: az államtanács
142-143
7. A forradalom alatti törvények. /Sajtó, egyeületi, gyülekezési jog/
143-144
8. A forradalom alatti törvények. /Büntetőjog/
144
9. A II. Duma. Az 1907 junius 3-i államcsiny
145
10. Az 1905-1907 évi forradalom jelentősége
145
11. Sztolipin agrár törvényei
145-146
3.§. Az 1917 februári polgári-demokratikus forradalom
146-149
1. Az "Ideiglenes kormány"
146-147
2. A kettős hatalom. Lenin a Szovjetről és Párisi Komműnről
147-148
3. Lenin a kettős hatalom osztály-jelentőségéről
148
4. Az 1917 április 4-i tézisek
148-149
4.§. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
149-151
1. A Forradalom győzelme és első rendelkezései
149-150
2. A "A deklaráció a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól
150-151
Hátsó borító