Magyar
English
Vállalati kommunikáció a 21. század elején
Szerkesztők:
Borgulya Ágnes; Deák CsabaTovábbi szerzők: Noszkay Erzsébet; Borgulya Ágnes; Sümeginé Dobrai Katalin; Karoliny Mártonné; Németh Tamás; Angyal Ádám; Bencsik Andrea; Deák Csaba; Marcsa Attila; Szabó Gábor; Szántó Richárd; Szegedi Krisztina; András István; Rajcsányi-Molnár Mónika; Hidasi Judit; Háhn Judit; Kollár Csaba; Konczosné Szombathelyi Márta; Keller Veronika; Németh Erzsébet; Kiss Beatrix; Körmendi Gábor; Schmuck Roland; Sebők Viktória; Turcsán Tamás; Ablonczyné Mihályka Lívia; Tompos Anikó; Bajzát Tünde; Falkné Bánó Klára; Primecz Henriett
Cím: Vállalati kommunikáció a 21. század elején
Megjelenési adatok: Z-Press Kiadó Kft., Miskolc, 2011. | ISBN: 978-963-642-430-5
A hazai szakirodalom bővelkedik olyan értékes művekben, amelyeknek tárgya a vállalati kommunikáció egy-egy funkcionális területe, szegmense, vagy jól lehatárolt problémája. A marketingkommunikáció, a PR művelésének évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Az emberi erőforrás menedzsment kézikönyvek is szentelnek teret a kommunikációnak.
Újabbnál újabb írások jelennek meg a vállalati informatika, az információs technológia nézőpontjából is. Kevés azonban az olyan átfogó mű, amely a vállalati kommunikáció, mint rendszer teljességét, a kommunikációmenedzsment komplexitását több nézőpontból világítja meg. Márpedig átfogó látásmód nélkül nehezen képzelhető el vállalati kommunikációs stratégia, stratégiai kommunikáció - ennek szükségességét viszont tankönyvek és tanácsadó cégek sürgetően hirdetik.
Ezért örvendetes, hogy 2008-ban az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága felkarolta a kommunikációmenedzsment témáját, és támogatta ilyen tárgyú szakmai találkozók és konferenciák rendezését. E
talajból nőtt ki a Vállalati kommunikáció a 21. század elején tanulmánykötet. A kötet a vállalati kommunikáció, a kommunikációmenedzsment sokdimenziós voltára irányítja rá a figyelmet. Üzenete: szedjük ízekre, ismerjük meg a vállalati kommunikáció működésének, egyes funkcióinak, szféráinak, formáinak és eszközeinek specifikumait, majd legyünk
képesek az ismereteket egy jól működő egésszé összeszervezni, és a vállalat szolgálatába állítani! A kötet tematikus felépítésű.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Vállalati kommunikáció, Vállalatok nemzetközi kommunikációja, Tudásmenedzsment, Üzleti kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Vállalati kommunikáció, Vállalatok nemzetközi kommunikációja, Tudásmenedzsment, Üzleti kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Impresszum
Címlap
Tartalom
[5-6]
Noszkay Erzsébet: Előszó
[7-8]
Borgulya Ágnes:Vállalati kommunikáció századunk első évtizedében: bevezető gondolatok
[9-11]
1. A vállalat intern kommunikációja
[13]-53
Dobrai Katalin: Tudáskommunikáció avagy a kommunikáció szerepe a tudásmenedzsmentben
[15]-27
Bevezetés
[15]
Kommunikáció - tudáskomunikáció - tudásmegostás
[15]-17
Tudáskommunikáció
17-18
Támogató keretek: az eredményes tudáskommunikáció előfeltételei
18-21
A vezetők, a munkatársak, a tudásteremtő közösségek szerepe a tudásmegosztásban
21-25
A vezetés
21-22
A munkatársak
22
A tudásteremtő közösségek
22-25
Összegzés
25
Irodalom
25-27
Karoliny Mártonné: A belső kommunikáció szerepe a magyarországi cégek HR-gyakorlatában
[29]-45
Bevezetés
[29]
A kutatás elméleti és empirikus háttere
[29]-31
A két felmérés vizsgált mintáinak sajátosságai: hasonlóságai és eltérései
31-33
A kutatás fő kérdései, előfeltevései
33
Vizsgálati eredmények
33-43
A HR-részleg és -funkció helye.szerepe
33-37
A HR-kulcsfunkciók gyakorlata: alkalmazotti kapcsolatok, belső kommunikáció
37-42
A viszgálati eredmények összegzése, a kutatás konklúziói
42-43
Irodalom
44-45
Németh Tamás: Belső kommunikáció a kohéziónövelés szolgálatában
[47]-53
Bevezetés
[47]
A belső kommunikáció elmélete
[47]-48
A csoportkohézió
49
Vállalati belső kommunikáció
49-52
Gyakorlati megvalósítás
50-52
Összefoglalás
52
Irodalom
52-53
2. A vállalati kommunikáció és az etikuság
[55]-154
Angyal Ádám: Etikus kommunikáció
[57]-67
Bevezetés
[57]-58
A kommunikáció etikája
58-67
Összegzés
67
Bencsik Andrea: A tudásmegosztás etikai problémái
[69]-88
Bevezetés
[69]-70
Az etika szerepe a tudásmegosztás folyamatában
70
Az erkölcstől az üzleti etikáig
70-72
Az értékek súlya
72-76
A gazdaságetika
74-76
A legfontosabb játékelméleti tényezők
76-78
Versengő vagy támogató?
78-79
A gyakorlati élet tesztje
79-86
A vizsgálat eredményeinek összegzése
86-87
Jegyzet
87
Irodalom
87-88
Deák Csaba: Több mint kommunikáció: svéd minta társadalmi felelősség hazai gyakorlatában
[89]-99
Bevezetés és célok
[89]-90
A társadalmi felelősség eszménye
90-91
A kutatás keretei
91-92
A kutatási célterület meghatározása
92-94
A két vizsgált vállalat CSR gyakorlatának összehasonlítása
94-96
A svéd kutatás és a magyar kutatás eredményeinek integrálása
96-97
Összefoglalás
98
Irodalom
98-99
Köszönetnyilvánítás
99
Marcsa Attila: Üzleti tisztesség - érvek és ellenérvek
[101]-110
Bevezetés
[101]
A tisztességes üzelti viselkedés ellen felhozható érvek
102-104
1. Az őszinteség hiányának érve
102
2. Az amoralitás érve
102
3. A jövedelmezőség érve
102-103
4. A méltánytalanság érve
103
5. Az elszámoltathatóság érve
103
6. A szakértelem érve
103-104
A tisztességes üzelti viselkedés mellett felhozható érvek
104-105
1. A társadalmi szerződés érve
104
2. A stakeholder-modell érve
104
3. Az állami, kormányzati szabályozás elkerülésének és/vagy csökkentésének érve
104-105
4. A hosszú távú jövedelmezőség és a pénzügyi siker érve
105
Tanulságok
105-109
1. A verseny erősödése
106
2. Globalizáció
106-107
3. A média
107
4. A jogi előírások számának növekedése
107
5. Az üzleti szektor iránti növekvő bizalmatlanság
107-108
6. A társadalmi elvárások a kormányzatról az üzleti világra tevődnek át
108
7. A vállalatok növekvő befolyása
108
8. Az emberi jogok nemzetközi vállalatokra vonatkozó globális normáinak kialakulása
108
9. A közösségi szempontokat is figyelembevevő befektetések
108-109
10. A fogyasztói lelkiismeret
109
Irodalom
109-110
Szabó Gábor: Vállalati visszaélések, avagy az emberi jogok kiiktatása
[111]-123
Bevezetés
[111]-112
A multinacionális-vállalati visszaélések lehetséges értelmezési tartományai
112-113
1. A jog
112
2. A globális gazdasági verseny
112-113
3. A protekcionizmus állítólagos hátrányai a teljesen nyitott gazdasághoz képest
113
4. A kulturális-modernizációs dimenzió
113
A Shell kontra Ogoni-ügy háttere
113-120
Chiquita, a „banánkirálynő”
120-122
Néhány rövid záró következtetés
122
Jegyzetek
122-123
Irodalom
123
Szántó Richárd: Fények és árnyak - online CSR-kommunikáció Magyarországon
[125]-137
Bevezetés
[125]
A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja
[125]-126
A társadalmi felelősségvállalás online kommunikációja
126-128
Magyarországi tapasztalatok
128-135
Összefoglalás
135-136
Köszönetnyilvánítás
136
Irodalomjegyzék
136-137
Szegedi Krisztina: A vállalati etikai kódexek szerepe a gyakorlatban - a MOL-csoport példája
[139]-154
Bevezetés
[139]-140
Az etikai kódexek típusai
140-141
A vállalati etikai kódexek elterjedése
141-145
A vállalati etikai kódexek szerepe
142-145
A MOL-csoport etikai kódexe
145-147
A MOL-csoport Etikai Kódexének kommunikációja
147-151
Etikai oktatás a MOL-csoporton belül
147-151
Etikai tanács
149
Etikai megbízott
149
Etikai csatornák
149-150
Etikai monitoring
150-151
Irodalom
151-154
3. A vállalatok nemzetközi kommunikációja
[155]-198
András István és Rajcsányi-Molnár Mónika: A szociális párbeszéd etikai kérdései a dunaújvárosi nagyvállalatok vonatkozásában
[157]-170
Bevezetés
[157]-158
A szociális párbeszéd és a beágyazódási konfliktusok vizsgálatának módszertana és elméleti háttere: a komplex kultúrakutatás (4K) projekt
159
Kultúrakutatás kérdőív
159-160
Médiaelemzés
160-161
Szociális párbeszéd és beágyazódás-konfliktusok: problématérkép és illusztratív esetek
161-162
Szociális párbeszéd, érdekérvényesítés, munkaügyi kapcsolatok
162-164
Válsághelyzetek menedzselése és kommunikációja
164-165
Etikai kérdések és a DURE
165-168
Összegzés
168-169
Jegyzetek
169
Irodalom
169
Borgulya Ágnes: A vállalatok nemzetközi kommunikációja
[171]-188
Bevezetés
[171]
A nemzetközi tevékenységet folytató és a multikulturális vállalat
[171]-174
A nemzetközi vállalati kommunikációt meghatározó tényezők
174-175
A nemzetközi vállalati kommunikáció dilemmái
175-176
Nemzetközi vállalatok kommunikációmenedzsmentje
176
Standardizálási vagy globalizálási atratégia
176-177
Differenciálási vagy lokalizálási stratégia
177
A standardizált differenciálás stratégiája, a „glokális” stratégia
177
A stratégia kialakításának kérdései
177-179
Glokális vállalati kommunikációs stratégiák
179-180
Centralizáltan differenciáló stratégia
180
Szelektív differenciáló stratégia
180
Az együttműködő differenciáló stratégia
181
A nemzetközi vállalati kommunikációmenedzsment lépései
181-183
A nemzetközi vállalati kommunikáció kritikus területei
183-186
Összegzés
186-187
Jegyzet
187
Irodalom
187-188
Hidasi Judit: A globalizáció és a nemzetköziesedés vetületei
[189]-198
Bevezetés-Tendenciák és fogalmak
[189]-190
A globalizáció olvasatai
190-193
Az európai gyakorlat
193-195
A nemzetköziesedés mozgatórugói és következményei
195-197
Merre tovább?
197
Irodalom
197-198
4. Az IT vívmányai a vállalati kommunikációban
[199]-284
Háhn Judit: Az online vállalati kommunikáció hiányosságai: webergonómia vs. valóság magyar cégek honlapjain
[201]-215
Bevezetés
[201]
A webergonómia létjogosultsága
[201]-202
A honlap kommunikációs funkciói
202-203
Honlapok és a webergonómia
203-205
A honlap felépítése
205-213
A szövegszerkesztés
209-212
A linkek
212-213
Összegzés
213
Jegyzetek
214
Irodalom
214-215
Kollár Csaba: Digitális nemzedékek Magyarországon és külföldön
[217]-231
Bevezetés
[217]-220
Kutatásmódszertan
220-221
Eredmények
221-229
E1-identitás
221-222
E2-biztonság
222-223
E3-személyiségi jogok
223-224
E4-kreativitás
225-226
E5-lehetőségek
226-227
E6-információs túlkínálat
227
E7-használt információ minősége
227-228
E8-szerzői jogbitorlás
228-229
E9-oktatás
229
Megállapítások-összegzés
230
Záró gondolatok
230
Irodalom
230-231
Konczosné Szombathelyi Márta és Keller Veronika: A közösségi média szerepe a Public Relations eszköztárában
[233]-246
Bevezetés
[233]
Anyag és módszer
[233]
Elméleti háttér
[233]-236
Módszer
236
Minta
237
Eredmények és értékelések
237-238
A részterületek növekedése és a kommunikációs csatornák
238-239
Kommunikációs csatornák és eszközök
239-240
Online kommunikáció és közösségi média
240-243
Következtetések, javaslatok
244-245
Irodalom
245-246
Németh Erzsébet, Kiss Beatrix és Körmendi Gábor: 21. századi megoldások a külső és belső kommunikcióban - az ÁSZ új hírportálja
[247]-256
Bevezetés-Az ÁSZ hírportál létrehozásának cálja, aktualítása
247]-248
A munkatársak elköteleződésének erősítése
248-249
A hivatalos honlap és a hírportál összehasonlítása
249-250
A honlap folyamatosan frissülő hivatalos archívum
249-250
A hírportál: saját on-line média-felület
250
Az ÁSZ honlapjának publikálási folyamata
250-251
Az ÁSZ hírportáljának publikálási folyamata
251-256
A hírnortál a belső kommunikáció leghatékonvabb eszköze
252-253
A hírportál bemutatása
253-256
Összefoglalás, következtetések
256
Irodalom
256
Schmuck Roland: Hatékony vállalati kommunikáció az interneten
[257]-267
Bevezetés
[257]
Miért nem nyereséges számos vállalat weboldala?
[257]-263
A látogatók jelentik a siker zálogát
259-260
A látogatószerzés módszerei
260-263
Weboldalmenedzsment stratégiák
263-266
Javasolt módszerek a weboldal különböző életciklus szakaszaiban
263-264
Több weboldalas stratégia
264-266
Eredmények
266
Jegyzetek
266
Irodalom
266-267
Sebők Viktória és Turcsán Tamás: Új utakon a céges kommunikáció - Merre tovább alternatív közösségi kommunikáció?
[269]-284
Bevezetés
[269]
Közösségi média-boom
[269]
A közösségi média mint lehetőség
[269]-270
Minden a céges weboldalon kezdődik
270-271
Közösségi oldalak - közösségi kommunikáció
272-273
A Like-korszak vége
273-274
Meghalt a Király, Éljen a Király!
274
Átalakuló szakmai blogok
274-275
Új média születik
275-279
A globális közösség összetevői
276-278
A média válsága
278-279
Új média születőben
279-282
Közösségi kommunikáció - network generated content?
282-283
Összegzés
283
Jegyzetek
283
Irodalom
284
5. A kultúraközi kommunikáció oktatása és kutatása
[285]-319
Ablonczyné Mihályka Lívia és Tompos Anikó: Az OPTICOM projekt kutatási tevékenységeinek bemutatása
[287]-294
Bevezetés
[287]-288
Interkulturális és kommunikáció-technológiai specifikumok adatgyűjtése
288-289
Az OPTICOM projekt kereteiben végzett mennyiségi és minőségi vizsgálat
289-292
Kérdőíves felmérés
290-291
Interjúk
291-292
Tanulságok és kitekintés
293-294
Irodalom
294
Bajzát Tünde: Az interkulturális kompetencia elméletének és fejlesztésének legújabb eredményei
[295]-304
Bevezetés
[295]
Az interkulturális kompetencia elméletének és fejlesztésének legújabb eredményei
[295]-297
A vállalatok idegennyelv-tudás és interkulturális kompetencia elvárásai
297-302
A kutatás célja
297
A kutatás módszere
297
A kutatási minta
297-298
Az eredmények értékelése
298
Idegen nyelvi elvárások az álláshirdetések tükrében
298-302
Az eredmények összefoglalása
302-303
Összefoglalás
303
Irodalom
303-304
Falkné Bánó Klára: Virtuális osztálytermi tréning (VCT): a jövő interkulturális tréningformája
[305]-314
Az oktatás űj formái az új évezredben
[305]-309
Három interkulturális virtuális osztálytermi tréning
306-307
A kombinált módszerekkel működő három virtuális osztálytermi tréning sajátosságai, előnyök, hátrányok
307-309
A tréning folyamat
309-312
A tréningek értékelése, visszajelzések
312-314
Összefoglalás
314
Irodalom
314
Primecz Henriett: A napló szerepe az interkulturális menedzsment oktatásában
[315]-319
Bevezetés
[315]
Tanulási módok
[315]-317
Napló írása és ellenőrzése interkulturális menedzsment oktatása során
318-319
Összegzés
319
Irodalom
319
A kötet szerzői
[321]-327
Hátsó borító