Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben
Szerző: Borgulya IstvánnéSzerkesztők: Fehér Katalin; Bálint Zoltán; Magyar Judit; Ombónié Flumbort Renáta; Ádám László; Tihanyi Roland; Tóth Gabriella; Erdei István; O'Keefe, Barbara J.; Lambert, Bruce L.; Lambert, Carol A.
További szerző: Jakabucz Ildikó
Cím: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben
Sorozatcím: Menedzsment szakkönyvtár, 2061-6430 | Sorozat szerkesztő: Szerb László
Fordító: Bábel Zsófia
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. | ISSN: 2061-6430 | ISBN: 978-963-05-8836-2
Nemzetközi hátterű cég gyakorló vezetőjeként számos olyan szituációt tapasztalok meg, amely során elgondolkodom, hogy valóban jól alkalmazzuk-e a kommunikációs technikákat. Ha megnézem például, hogy naponta milyen nagy mennyiségű e-mail érkezik egy-egy vezetőhöz, és abból mennyi az, ami valóban szükséges információ számára, illetve mennyit lehet az utazások, megbeszélések, vezetői feladatok mellett feldolgozni, akkor felmerül bennem a kérdés: vajon jól élünk-e a modern technika lehetőségeivel? Némely vezető munkatársamtól komoly tiltakozásokat hallok az e-mail használatával kapcsolatban, amikor több-oldalnyi, több feladót és címzettet is megjárt „lánc e-mailből" kell kihámoznia a lényeget. Egy cég egyik vezetője (nem magyarországi eset) összehívta a munkatársait, akiknek az irodája néhány méterre volt az övétől, és a következőt mondta: „Ne írjanak nekem e-mailt, hanem legyenek szívesek, vegyék fel a telefont, vagy jöjjenek át az irodámba, ha szeretnének közölni velem valamit!" A fentiek arra mutatnak rá, hogy a modern megoldások nem mindig helyettesíthetik a hagyományos eszközöket. Bizonyos helyzetekben sokkal célravezetőbb a személyes kommunikáció. Hangsúlyozhatjuk a fontos információkat, kiegészíthetjük testbeszéddel, azonnal megtudjuk a beszélgetőpartner reakcióját, véleményét, és hamarabb érünk el eredményt. Más esetekben valóban az elektronikus levél lehet a leghatékonyabb út. De mi a megfelelő megoldás az egyes helyzetekben? Hogyan érjük el, hogy üzenetünk célt érjen, azaz hogyan váltsuk ki azt a hatást munkatársainknál, vevőinknél, szállítóinknál vagy más célcsoportoknál, amit szeretnénk? Ha megfigyeljük mindennapi tevékenységünket, kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. Hiszen ha bármely vezető egy kis önvizsgálatot tart, számos példát találhat, amelyről megállapíthatja, „ebben a helyzetben bizony nem a legmegfelelőbb megoldást választottam". Még gyakorolnunk kell, hogyan célszerű a modern kommunikációs eszközöket a hagyományos csatornákkal kombinálva alkalmazni. Cégünk viszonylag gyorsan és dinamikusan nőtt, így néhány év leforgása alatt, közepes méretű cégből egyre nagyobbá válásunk során volt alkalmam megtapasztalni, hogyan változtak a kommunikációval kapcsolatos igényeink, szokásaink, illetve hogyan kerestük és keressük még ma is a legmegfelelőbb utat. A kommunikációval kapcsolatos kihívásaink egyre színesebbé váltak. Meg kell állnunk a helyünket egy nemzetközi konszern belső kommunikációjában - olyan külföldi vezetőkkel és munkatársakkal, akik más kultúra képviselői. Meg kell találnunk a megfelelő csatornát a dolgozók és a külvilág felé, valamint fel kell ismernünk, hogy a cég mai méretéből kifolyólag már másképp kell alkalmaznunk a rendelkezésre álló lehetőségeket. A hatékony kommunikáció ma már fontos része egy vállalkozás sikerének és versenyképességének. Sokan tévesen azt hiszik, hogy elegendő „csinálni", nem szükséges tanulni. Tapasztalataink azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a kommunikációval tudatosan kell foglalkoznunk, tanulnunk kell.
Kategóriák: Kommunikáció
Tárgyszavak: Menedzsment, Kommunikáció, Vállalat, Vállalati kommunikáció, Üzleti etika, Vállalati menedzsment
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Menedzsment, Kommunikáció, Vállalat, Vállalati kommunikáció, Üzleti etika, Vállalati menedzsment
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Ábrák és táblázatok jegyzéke
9-10
Ajánlás
11-12
Előszó
13-16
Bevezetés
17-19
I. A kommunikáció vállalati színtere
21-120
1. A vállalati kommunikáció a humánkommunikáció rendszerében
23-40
1.1. A gazdasági, az üzleti, a szervezeti, a vállalati és a vezetői kommunikáció mint humánkommunikáció
24-27
A gazdasági, az üzleti, a szervezeti, a vállalati és a vezetői kommunikáció
25-27
1.2. Irányzatok a gazdasági és vállalati kommunikáció kutatásában
27-30
1.2.1. Lingvisztikái megközelítés
27-28
1.2.2. Kommunikációelméleti megközelítés
28
1.2.3. Szociálpszichológiai megközelítés
28
1.2.4. Vállalatgazdasági megközelítés
29
1.2.5. Az integráló, interdiszciplináris megközelítés
30
1.3. A vállalati kommunikáció sajátosságai
30-34
Törvényi szabályozások
30-32
Vállalaton belüli szabályozások
32
Formalizáltság, standardizálás
32
Archiválás
33
Egységes vállalati arculat, Corporate Design és Corporate Identity
33
Sajátos belső nyelv használata
33
Információs technológiai felszereltség
33
A vállalati pénzügyi keretek
34
1.4. A vállalat kommunikációs kompetenciája
34-40
1.4.1. A vállalati kommunikációt meghatározó külső és belső tényezők
35-37
1.4.2. A kommunikációs kompetencia mint versenytényező
37-40
Verseny a vevőért
38
Verseny a megbízásokért
38
Verseny a pénzügyi erőforrásokért
38
Verseny a munkaerőért
38
Verseny a társadalmi elfogadottságért
39
Verseny a tudásért és a versenyképes hálózatokért
39-40
2. A vállalati kommunikáció típusai és területei
41-77
2.1. A tipizálás szempontjai, típusok és szférák
41-47
A kommunikáció célcsoportjai
41-42
A színtér
42-44
Az irányultság
44
A küldő és a befogadó váltakozása
44-45
A szabályozottság
45-46
Az információ kezelése
46-47
Területi elkülönülés
47
2.2. Pénzügyi kommunikáció
47-53
2.2.1. A befektetői kapcsolatok (IR)
48-50
Az IR célcsoportjai
48-49
Az IR tartalma
49-50
A vállalat IR-szakértője
50
2.2.2. Publikációk, megjelenési lehetőségek
50-53
2.3. Piaci kommunikáció
53-55
2.4. A nem piaci érdekcsoportokkal folytatott kommunikáció
55-62
2.5. A munkatársakkal folytatott kommunikáció
62-67
2.6. A Public Relations és kapcsolata a vállalati kommunikáció területeivel
67-69
2.7. A vállalat társadalmi dialógusa, a vállalat mint jó polgár
69-72
2.8. A különböző színtereken zajló kommunikáció összehangolása
73-77
3. A kommunikáció mint a vállalati értékteremtés eszköze
78-99
3.1. Az érték kategóriája
78-84
3.1.1. A vállalati érték
79-83
A tulajdonosi érték maximálása mint cél
80-81
Az érintettek széles körének figyelembevétele mint cél
81-82
A kettős értékteremtés mint cél
83
3.1.2. A vállalati értékteremtés eszközei
83-84
3.2. Az értékvezérelt menedzsment
85-87
3.3. A kommunikáció funkciói és a vállalati működés támogatása
87-89
3.4. A kommunikáció mint értékteremtő
89-99
3.4.1. A kommunikáció mint a vállalat működését lehetővé tevő tényező
90-91
3.4.2. A kommunikáció mint immateriális értékek tereintője
91-94
A piaci teljesítményt segítő eszközök
91-93
Az emberi erőforrás körébe tartozó eszközök
93
A vállalati kultúra, szervezeti képességek, készségek
93-94
3.4.3. A kommunikáció mint a társadalmi tőkét erősítő tényező
94-95
Legitimáció, társadalmi integráció és társadalmi tőke teremtése
95
3.4.4. A vállalati kommunikáció szférái és az értékteremtés
95-99
A pénzügyi kommunikáció
95-96
A piaci kommunikáció
96
Az alkalmazottakkal folytatott kommunikáció
96-98
A nem piaci érintettekkel folytatott kommunikáció
98-99
4. A vállalati kommunikációmenedzsment
100-120
4.1. Kommunikációmenedzsment
102-103
4.2. Kommunikációkontrolling
103-106
4.3. A kommunikáció átvilágítása és sikerességének mérése
106-109
A kommunikáció auditálása
107-108
A kommunikáció sikerességének és hatékonyságának értékelése
108-109
4.4. A stratégiai irányítás és értékelés módszerei
110-120
Értékvezérelt kommunikációmenedzsment
110
CommunicationControlCockpit
110-111
Communication Scorecard
111-115
A Corporate Communications Scorecard
115-118
A kommunikációmérleg
118-120
II. Az értékteremtő kommunikáció személyfüggő és technikai feltételei
121-219
5. Kihívások a vállalati kommunikációban - a kommunikációs és szociálpszichológiai kompetenciák szerepe
124-170
5.1. A tudáskommunikáció
126-133
5.2. Az érdekérvényesítő kommunikáció
134-136
5.3. A vállalati konfliktuskommunikáció
136-147
5.3.1. A vállalati konfliktusok természete
137-145
A konfliktus és az ideális megoldás folyamata
143-145
5.3.2. A vállalati konfliktusok moderálása
145-147
5.4. A változások kommunikálása
148-159
5.4.1. A változások szereplői és részvételük a változásokban
148-152
5.4.2. A kommunikáció folyamata és szerepe
152-157
A változáskommunikáció folyamata
152-153
A célcsoportok kiválasztása
153
A kommunikáció tartalma
154-155
A kommunikáció módja
155-156
Interakció - a folyamatos visszacsatolás rendszerének kiépítése
155-156
Hibák a változáskommunikációban
156-157
5.4.3. A vállalati kommunikáció megváltoztatása
157-159
A vállalat növekedése és a kommunikáció
158-159
5.5. A válságkommunikáció
159-170
5.5.1. A válság előtti fázis
162-167
5.5.2. A válság fázisa
167-169
5.5.3. A válság utáni fázis
169-170
6. A vállalat nemzetközi kommunikációja és a kulturális intelligencia
171-190
6.1. Nemzetközi és globális kommunikáció
173-180
6.2. Kulturális konfliktusok: értékrendi különbségek
181-185
Értékrendi különbségek
181-183
Az élet néhány fontos komponense az európaiak értékrendjében
183-184
A munka fontossága
184-185
6.3. A kulturális intelligencia
185-190
7. A vállalat társadalmi felelőssége, az etikai kompetencia és a kommunikáció
191-202
7.1. A társadalmi felelősség és a hiteles kommunikáció
191-197
7.2. A vállalat kommunikációja és felelőssége a közbizalom alakulásában
197-202
8. Az információs technológia és a vállalati kommunikáció
203-219
8.1. A digitális korszak
203-204
8.2. A vállalatok hálózatos kommunikációja
204-213
A Boeing 787 Dreamliner
205
A digitális korszak hálózati eszközei
207-209
Web2, közösségi szolgáltatások
210-211
Integrált szolgáltatások
211-213
8.3. IT-irányítás, elektronikus irányítási és ügyviteli rendszerek
213-216
Az IT-irányítás "nagyágyúi"
214-216
8.4. Alkalmazási problémák
216
8.5. Az ICT értékelése
217-219
III. Vállalati kommunikáció a gyakorlatban
221-293
9. A Magyarországon működő vállalatok kommunikációjának sajátosságairól
223-242
9.1. Vállalati kommunikáció és kommunikációmenedzsment a hazai gyakorlatban
223-240
9.1.1. A hazai vállalatok kommunikációs ismérveiről
224-230
9.1.2. A kommunikációs problémák típusai
230-240
A kommunikációmenedzsment hiányosságai
231-235
Szociálpszichológiai természetű problémák
235-240
9.2. A társadalmi tőke működése a gyakorlatban
240-242
10. Vállalati epizódok és esetek
243-293
10.1. Arculatváltás
243-245
A Globus márka újrapozicionálása
243-244
Feladatok
244-245
10.2. A legnagyobbaknak is szükségük van segítségre
245-247
Az első negyedév jelentősebb feladatai, eredményei
246
Feladatok
246-247
10.3. Az éves leolvasás bevezetésének kommunikációja a KÖGÁZ Zrt.-nél
247-258
1. Bevezetés
247
2. A változás: Az éves leolvasás bevezetése
247-250
2.1. Az éves leolvasáshoz tartozó új elszámolási módok
248-249
2.2. Az előkészület
249
3. A kommunikáció
250-257
3.1. A kommunikációs terv
250-251
3.2. A kommunikációs kampány lebonyolítása
251-253
3.2.1. Előkészületi szakasz
251
3.2.2. Szerződéskiküldési kampányszakasz
252
3.2.3. Megerősítő kampányszakasz
252
3.2.4. Bevezetési kampányszakasz
252-253
Szervezetek, kamarák, önkormányzatok, országgyűlési képviselők, sajtó számára
253
A dolgozók számára
253
3.3. A megvalósulás
253-257
3.3.1. Külső kommunikáció
253-256
3.3.2. Belső kommunikáció
256-257
4. Összegzés
257
Feladatok
257-258
10.4. Nemzetközi kommunikáció: tapasztalatok a multikulturális Dubaiban
258-260
Előzmények
258
A közös munkát nehezítő tényezők
258-259
Felkészítés és tapasztalat
259
Feladatok
259-260
10.5. Nemzetközi kereskedelem
260-264
Feladatok
263-264
10.6. Nemzetközi kommunikáció: Utazási iroda
264-266
Feladatok
265-266
10.7. Nemzetközi kommunikáció: Telefonprojekt Kínában
266-269
A megoldás
268
Feladatok
268-269
10.8. LAN kialakítása vállalatoknál: híradás-technikai vállalat és kutatóintézet
269-272
LAN kialakítása híradástechnikai vállalatnál
269-270
LAN kialakítása kutatóintézetnél
271
Feladatok
271-272
10.9. Konfliktus és kommunikáció egy kutató-fejlesztő részlegen belül
272-293
A konfliktus kialakulása háttér és az egyes szereplők meglátásai
273-276
Elméleti vizsgálat: Az üzenettervező gondolkodásmódok közti különbségek következményei
276-291
Az üzenettervező gondolkodásmód: O'Keefe modelljének áttekintése
276-279
Az üzenettervező gondolkodásmódok közti különbségek és a homlokzatfenyegető veszélyek
279-281
Megértés és félreértés: elemzés az üzenettervező gondolkodásmód elmélete alapján
281-284
A Northwesernél kialakult konfliktus elemzése és enyhítése
284
Üzenettervező gondolkodásmódok a K+F részlegen
285
Elemzés és beavatkozás
285-290
Forgatókönyv mellérendelt viszonyról
290
Forgatókönyv alá-fölérendelt viszonyról
290
Következtetések
290-291
Kulcsfogalmak
291-292
Vitakérdések
292-293
Szakirodalom
293
Irodalomjegyzék
295-306
Felhasznált internetes irodalom
306
Függelék
307-320
A vállalati kommunikáció technikai előfeltételei
307-320
A digitális korszak megértésének legfontosabb technikai elemei
307-320
1. A digitális korszak technikai jellemzői
307
2. A digitális korszak eszközei
307-311
Memóriaelemek, jelfeldolgozás és -tárolás
307-308
Mobilkommunikációs rendszerek
309
Mobilkommunikációs eszközök
309-311
3. A digitális korszak rendszertechnikai háttere
311-320
A hálózatok struktúrája és eszköztára
311-320
A csomagkapcsolt hálózat
311-312
Az internet
312-313
Az internet és a felhasználók kapcsolata
313-315
Nyílt rendszerek összekapcsolása, referencia modell
315-316
A hálózatok osztályozása, kapcsolata
316
LAN
317
Intranet
317
Extranet
317
VLAN, Virtuális LAN
317-318
Tűzfal
318
VPN, Virtuális nem nyilvános hálózat (Virtual Privat Network)
318-319
Extranet VPN, külső VPN
319
VPN-rendszerek alapvető biztonsága, SSL-VPN
319
SSL (Secure Scoket Layer) "biztonságos tartó réteg"
320
Fogalomtár és rövidítések
321-329
A szerzőről
331
Hátsó borító