Vezetői számvitel
Szerző:
Bosnyák János Szerkesztő: Bosnyák János
További szerzők: Gyenge Magdolna; Pavlik Lívia; Székács Péterné
Cím: Vezetői számvitel
Sorozatcím: Bologna-könyvsorozat BA
Megjelenési adatok: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-638-339-8

Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Költség, Költségvetés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Költség, Költségvetés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
3-6
Előszó
7
1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
9-21
1.1 A számviteli információk felhasználói
9-10
1.2 A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti főbb különbségek
11-15
1.3 A vezetői számvitel célja, tárgya, feladata
16-17
1.4 A vezetői számvitel és a döntéshozatal folyamata
17-19
1.5 A vezetői számvitel funkciói
19-20
1.6 Rövid történeti áttekintés a vezetői számvitelről
20-21
Ellenőrző kérdések
21
2. Költségfogalmak és költség csoportosítások
22-39
2.1 A költségszámvitel célja és feladatai
22-23
2.1.1 A költségszámvitel célja
22-23
2.1.2 A költségszámvitel feladatai
23
Költségszámítás és önköltségszámítás
23
Információk szolgáltatása a vezetői döntésekhez
23
Információk nyújtása a tervezéshez, az ellenőrzéshez, a teljesítmény-értékeléshez
23
2.2 Költség és költségszámítási alapfogalmak
24-26
2.2.1 A költség fogalma
24-25
2.2.2 A kiadás, a költség és a ráfordítás kapcsolata
25-26
2.3 A költségek csoportosítása
26-38
2.3.1 Elszámolhatóság módja szerint
27-28
2.3.2 Keletkezés szerint
28-30
2.3.3 Megjelenési forma szerint
30
2.3.4 Volumenhez való viszony szerint
31-35
2.3.5 Döntési relevancia szerint
36
2.3.6 „Elsüllyedt” költség (Sunk cost)
37
2.3.7 Alternatív költség (Opportunity cost)
37
2.3.8 Felelősségi szint és irányíthatóság szerint
38
2.3.9 A felmerülés ideje szerint
38
2.4 A határköltség és a differenciálköltség számítás
38-39
Ellenőrző kérdések
39
3. A hagyományos költségszámítási rendszer
40-61
3.1 Teljes- és részköltség számítás
40-41
3.2 A hagyományos költségszámítási rendszerek
41-52
3.2.1 A közvetlen és a közvetett költségek elszámolása
42
3.2.2 A gyártási általános költségek felosztása
42-43
3.2.3 A költségráták kialakításának szempontjai
43-52
3.2.3.1 Egyszintű költségallokáció
43-44
3.2.3.2 Többszintű költségallokáció
44-46
3.2.3.3 Tervezett, előre meghatározott költségráták
46-49
3.2.3.4 A költségráták megbontása a változó és a fix általános költségekre vonatkozó rátára
49-52
3.2.4 A gyártási általános költségen kívüli költségek felosztása
52
3.3 A hagyományos költségszámítás folyamata
52-53
3.4 A hagyományos költségszámítás lépései
53-61
3.4.1 Az általános költségek elszámolása költséghelyekre
53-54
3.4.2 Szolgáltató részlegek költségeinek felosztása
56-59
3.4.2.1 Egyirányú költségfelosztás
56
3.4.2.2 Visszacsatoló költségfelosztás
56-59
Kidolgozás
58-59
3.4.3 A termelő költséghelyek költségeinek felosztása a költségviselőkre
59-61
Kidolgozás
60-61
Ellenőrző kérdések
61
4. Tevékenység alapú költségszámítási rendszerek
62-80
4.1 A tevékenység alapú költségszámítás kialakulásának előzményei
62-63
4.2 A hagyományos költségszámítási rendszerek kritikája
63-65
4.3 A tevékenység alapú költségszámítás kialakulása
65
4.4 A tevékenység alapú költségszámítás elméleti alapjai
65-69
4.4.1 A költség okozója a tevékenység
66
4.4.2 Megfelelően hosszú távon a legtöbb költség változóvá tehető
66-67
4.4.3 Az ABC a felhasznált erőforrások költségét méri
67-69
4.5 A tevékenység alapú költségszámítás folyamata
70-71
4.6 A tevékenység alapú költségszámítás kialakítása
71-75
4.6.1 Tevékenységek elemzése és meghatározása, a tevékenységköltség-gyűjtők kialakítása
71
4.6.2 Az egyes tevékenységek költségeinek kiszámítása
72-73
4.6.3 Az egyes termékekre jutó tevékenységköltség kiszámítása
73-75
4.7 Az ABC rendszer pontossága
75
4.8 Összefoglaló példa a hagyományos költségszámítás és az ABC összehasonlítására
75-78
Kidolgozás
75-77
Kidolgozás
77-78
Kidolgozás
78
Összehasonlítás
78
4.9 Az ABC által szolgáltatott információk felhasználása
78-79
Ellenőrző kérdések
80
5. Az önköltségszámítás
81-138
5.1 Az önköltségszámítás tárgya, az önköltség tartalma
81-82
5.2 A kalkulációs tényezők
82-88
5.2.1 Közvetlen anyagköltség
83
5.2.2 Közvetlen bérköltség és járulékai
83-84
5.2.3 Utólag hozzárendelhető, továbbá megfelelő mutatók
84-85
5.2.4 Az időszakban felmerült és az időszakot terhelő költség, vagyis a költségkorrekciók szerepe az önköltségszámításban
86
5.2.5 Kalkulációs sémák
86-88
5.3 A kalkuláció módszerei
88
5.4 A kalkuláció időhorizontja
88-90
5.4.1 Az előkalkuláció
89
5.4.2 Közbenső kalkuláció
89
5.4.3 Utókalkuláció
89-90
5.5 Job costing rendszer
90-106
5.5.1 Job costing rendszer a termelési folyamatban
94-97
5.5.2 A gyártási költségen kívüli költségek a job costing rendszerben
97-98
5.5.3 A szolgáltató szektor sajátossága
98
5.5.4 Hosszú átfutási idejű munkák
99-103
5.5.5 A Job costing alkalmazása alacsony készletállománynál
103-106
5.6 Process costing
106-119
5.6.1 A termelési szakasz elején és végén nincs befejezetlen állomány
109-110
5.6.2 A termelési szakasz elején nincs, de a végén marad befejezetlen termelés
110-111
5.6.3 Az időszak elején és végén is van a termelési szakaszon belül befejezetlen állomány
112-115
5.6.3.1 A súlyozott átlagos önköltség alkalmazása
112-113
5.6.3.2 A FIFO módszer alkalmazása
113-115
5.6.4 A termék áramlása a termelési szakaszokon keresztül
115-119
5.6.4.1 Súlyozott átlagos önköltség alkalmazása
116-118
5.6.4.2 FIFO eljárás alkalmazása
118-119
5.7 Vegyes költség rendszerek
120-121
5.8 Költségmegosztás fő-, iker- és melléktermékek esetében
122-135
5.8.1 Az ikertermékek közös költségeinek szétosztása
124-130
5.8.1.1 A közös költségek szétosztása a létrehozott output természetes mértékegysége alapján
124-125
5.8.1.2 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek piaci értéke alapján
125-127
5.8.1.3 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek nettó realizálható értéke alapján
127-128
5.8.1.4 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékekre azonos haszonkulcs számítása mellett
128-129
5.8.1.5 A különböző szétosztási lehetőségek összehasonlítása
129-130
5.8.2 A melléktermékek költségeinek meghatározása a közös költségekből
130-135
5.9 Egyenértékszámos osztókalkuláció
135-138
Ellenőrző kérdések
138
6. Költségelszámolás
139-158
6.1 A költségszámviteli rendszer komponensei
139-149
6.1.1 Az erőforrás-felhasználások köre
140
6.1.2 Az erőforrás-felhasználások értékelése
140-141
6.1.3 Az erőforrás-felhasználások értékének normalizálása
141-142
6.1.4 A költség-gyűjtés módszere
142-143
6.1.5 A készletek (teljesítmények) értékelésének alapjául szolgáló költség tartalma
143-146
6.1.6 Folyamatos vagy szakaszos elszámolás
146-148
6.1.7 A költségek áramoltatása
148-149
6.2 A költségszámviteli rendszer felépítése és integrálása
149-151
6.2.1 A költségszámviteli rendszer felépítése
149-151
6.2.2 A költségszámviteli rendszer integrálása
151
6.3 A költségelszámolás rendszere
152-157
6.3.1 Az eredményszámítási eljárások miatti kötöttségek
152-153
6.3.2 A pénzügyi számviteli elszámolási szabályok kötöttsége
153-154
6.3.3 A költségelszámolás szemlélete
155-157
Ellenőrző kérdések
158
7. Költség-volumen-eredmény elemzés
159-177
7.1 A költség-volumen-eredmény elemzés elméleti alapjai
159-162
7.1.1 Mikroökonómiai alapok
159-162
7.1.2 Számviteli megközelítés induló feltételezései
162
7.2 A költség-volumen-eredmény elemzés számviteli módszertana
163-168
7.2.1 Fedezeti számvitel
163-165
7.2.2 A fedezeti pont meghatározása
165-167
7.2.3 Eredmény-volumen ábrázolás
167
7.2.4 Elvárt eredmény
167-168
7.3 A költség-volumen-eredmény elemzés speciális kérdései
169-177
7.3.1 Fedezeti pont meghatározás termékmix esetén
169-170
7.3.2 A bizonytalanság megjelenítése és a becslési hibák
170-175
7.3.3 A fedezeti számvitel speciális kérdései
175-177
Ellenőrző kérdések
177
8. Döntéshozatal és a releváns információk
178-203
8.1 Alapvető fogalmak és feltételek
178-183
8.1.1 A döntési folyamat
178
8.1.2 A relevancia értelmezése
179-180
8.1.2.1 A releváns költségek jövőbeni költségek
179
8.1.2.2 A releváns költségek a döntés hatására megváltoznak
179-180
8.1.2.3 A releváns költségek cash flow változást eredményeznek
180
8.1.3 Alternatív költség (opportunity cost)
180-181
Megoldás
181
8.1.4 A kvalitatív (nem-pénzügyi) tényezők jelentősége a döntéshozatalban
181-182
8.1.5 A döntések időhorizontja
182
8.1.6 Költségkalkulációs rendszerek és a relevancia
182
8.1.7 Döntéshozatal és bizonytalanság
182-183
8.2 Speciális döntési problémák
183-202
8.2.1 Speciális rendelés elfogadása vagy elutasítása
184-186
Feladat
184
Megoldás
184-186
8.2.2 Saját gyártás vagy vásárlás (outsourcing)
186-189
Megoldás - 1.eset
187-188
2. eset
188
Megoldás - 2.eset
188-189
Megoldás
189
8.2.3 Optimális termékösszetétel meghatározása szűk erőforrás esetén
190-197
8.2.3.1 Az optimális termékösszetétel tervezésének lépései egyetlen szűk erőforrás mellett
190-194
Feladat
192
Megoldás
192-193
Az alternatív költség hatása
193-194
8.2.3.2 Az optimális termékösszetétel tervezése több szűk keresztmetszet mellett
194-197
Megoldás
195-197
8.2.4 Tevékenység megszüntetése vagy továbbfolytatása
198-201
Feladat
198
Megoldás
198-199
Feladat
199
Megoldás
199-200
Megoldás
200-201
8.2.5 Egy tevékenységi szakasz befejezésére vagy tovább folytatására vonatkozó döntés
201
Megoldás
201
8.2.6 A releváns közvetlen anyagköltség meghatározása
201-202
Megoldás
202
8.2.7 A releváns közvetlen bérköltség meghatározása
202
8.2.8 Speciális döntési helyzetek és szabályok rendszerezése
202
Ellenőrző kérdések
203
9. Termékek és szolgáltatások árazása
204-216
9.1 Az árazással kapcsolatos fontosabb elméleti és gyakorlati megfontolások
204-207
9.1.1 A kereslet rugalmassága
204
9.1.2 A határbevétel és a határköltség elemzése
205-206
9.1.3 Az árazási döntések tipizálása
206
9.1.4 Az árazás néhány stratégiai eleme
207
9.1.5 Az árazás fontosabb jogi korlátái
207
9.2 Ármeghatározó vállalkozás és költségalapú árképzés
207-211
9.2.1 Költségalapú árképzési módszerek
207-210
9.2.2 Ármeghatározó vállalkozás költségalapú árdöntései
210-211
9.3 Árelfogadó vállalkozás és piacvezérelt árképzés
211-214
9.3.1 Célköltség-számítás
211-213
9.3.2 Árelfogadó vállalkozás termékösszetétellel kapcsolatos döntései
214
9.4 Transzferárazás
214-215
9.4.1 A transzferár fogalma, jelentősége
214-215
9.4.2 A transzferár-képzési módszerek áttekintése
215
Ellenőrző kérdések
216
10. A divíziók pénzügyi teljesítmények mérése, felelősségi elvű számvitel
217-240
10.1 A fejezet célja
217
10.2 A centralizált és a decentralizált szervezeti forma
217-220
10.2.1 A decentralizáció előnyei
217-218
10.2.2 A decentralizáció hátrányai
218-219
10.2.3 A funkcionális és a divizionális szervezeti struktúra összehasonlítása
219-220
10.3 A divizionális szervezeti struktúra
220-222
10.3.1 A költségközpontok
220-221
10.3.2 A bevételi központok
221
10.3.3 A nyereségközpontok
221
10.3.4 A befektetési központok
222
10.4 A felelősségi elvű számvitel a divizionális szervezeti struktúrában
222-224
10.4.1 A költségközpontok felelősségi elvű számvitele
222-223
10.4.2 A profitközpontok és befektetési központok felelősségi elvű számvitele
223-224
10.5 A profitközpontok és befektetési központok teljesítményértékelésének módszerei
224-236
10.5.1 Az eredmény, mint abszolút mutatószám alkalmazása a teljesítmény mérésében
224-226
10.5.2 Befektetések megtérülése (ROI)
226-229
10.5.3 Maradványjövedelem (RI)
229-232
10.5.4 Gazdasági hozzáadott érték (EVA(TM) - economic value added)
232-236
10.5.4.1 Készletértékelési eljárások
233-234
10.5.4.2 Halasztott adóráfordítás
234-235
10.5.4.3 Goodwill amortizációja
235
10.5.4.4 Kutatás-fejlesztés költsége, alapítás-átszervezés költsége
235-236
10.6 Az ROI, RI és EVA meghatározásánál figyelembe veendő tényezők
236-240
10.6.1 A befektetési bázis meghatározása
236-237
10.6.2 A teljesítményértékelés hatása a tőkebefektetési döntésekre
237-239
10.6.3 Az értékcsökkenés elszámolási mód hatása a teljesítményértékelésre
239-240
Ellenőrző kérdések
240
11. Költségvetés készítés
241-258
11.1 A költségvetéssel kapcsolatos alapismeretek
241-245
11.1.1 A költségvetés fogalma, helye a tervezés és az ellenőrzés rendszerében
241-242
11.1.2 A költségvetés előnyei és hátrányai
242-243
11.1.3 A költségvetések tipizálása
243
11.1.4 A költségvetés készítés adminisztrációs és szervezési kérdései
244
11.1.5 A költségvetés belső szerkezete
244-245
11.2 A mester költségvetés elkészítése
246-257
11.2.1 Értékesítési terv
246-247
11.2.2 Termelési terv
247
11.2.3 Közvetlen anyag terv
248-249
11.2.4 Közvetlen bér terv
249
11.2.5 Üzemi általános költség terv
249-251
11.2.6 Késztermék terv
252-253
11.2.7 Értékesítési és adminisztrációs költség terv
253-254
11.2.8 Készpénz terv
254
11.2.9 Eredménykimutatás terv
255
11.2.10 Mérleg terv
255-256
11.2.11 Cash flow kimutatás terv
256-257
Ellenőrző kérdések
258
12. A költségvetés ellenőrzése
259-295
12.1 A fejezet célja
259
12.2 Vezetői számviteli ellenőrzési rendszer
259
12.3 Befolyásolhatóság kérdése
260-261
12.4 Költségközpontok teljesítményértékelése
261-287
12.4.1 Standard költségszámítás logikája és hasznossága
261-264
12.4.2 A változó költségstandardok kialakítása
264-266
12.4.3 Egyéb fenntartási költség standardok kialakítása
266-267
12.4.4 A költségstandardok előnyei és hátrányai
268
12.4.5 Eltérésvizsgálat
268-287
Egyenlő arányú felosztás
271
Tényezőváltozás 1-től való eltérése alapján
271
Tényezőváltozás logaritmusa alapján
271-272
12.4.5.1 A változó költségek eltérésének vizsgálata - termékszintű elemzés
272-281
Változó bérköltség és bérjárulék
278-280
Változó gyártási általános költség eltérésének vizsgálata
280-281
12.4.5.2 Globális elemzés
281-283
12.4.5.3 Fix költségek eltérésvizsgálata
283-287
12.5 Az eredményterv ellenőrzése
287-194
12.5.1 Termékszintű elemzés
288-292
12.5.2 Globális elemzés
292-294
12.6 A standard költségszámítás előnyei és hátrányai
294-295
Ellenőrző kérdések
295
Forrásmunkák
296-297
Kolofon
Hátsó borító