Osztrák alkotmánytörténet napjainkig

Az alkotmányfejlődés a mai osztrák állam talaján a közép-európai alkotmányfejlődést tükrözi vissza. így van ez mind formális, mind anyagi értelemben. Formálisan nézve a dolgot az osztrák szövetségi tartományok, a magyar királysághoz tartozó Burgenland kivételével, a Német-Római Birodalom területei voltak, és 1815-től 1866-ig a Német Szövetség részei. Ennek a két, államok feletti szervezeti formának alkotmányfejlődése képezte az osztrák tartományok, és ezt követően az osztrák császárság alkotmányfejlődésének formális kereteit. Ugyanakkor az egyes osztrák tartományok fejlődése is megfelel Közép-Európában. a tartományok feletti hatalom kialakulásának, a tartományúr és a tartományi rendek közötti dualizmusnak, és ez azért van így, mert a politikai-gazdasági-társadalmi meghatározottságok megközelítőleg azonosak. Az, hogy a Habsburg dinasztia több tartományt fog össze, példaként szolgál másutt a monarchikus uralomnak a tartományi határokon túlmutató kiépítéséhez, különösen Brandenburg-Poroszországban. A 19. században az Osztrák Császárság alkotmányfejlődése megfelel annak az alkotmányos államért folytatott küzdelemnek, amelyre Közép-Európában került sor. Ez a folyamat az alkotmányért, a parlamentért mint népképviseletért, a hatalommegosztásért és az alapjogokért vívott küzdelmeket ismétli meg, vagy előzi meg azokat, ahogy ezek Európa többi részében folytak. Mindehhez — miként a Közép-Európa többi országaiban is megtalálható — specifikus feltételek is járulnak. Ennek során a Habsburgokat például a monarchia kiépítésében támogatta a német-római császári méltóság, az pedig, hogy Ausztria a Német-Szövetség elnöki tisztét töltötte be, különleges kölcsönhatásban volt más német államok alkotmányfejlődésével. Mindehhez az a sajátosság is járult, hogy a Habsburgok megszerezték Magyarországot. A Magyarországhoz fűződő kapcsolat megakadályozta azt, hogy az abszolutizmus az egész államra kiterjedjen, és ez a körülmény igen lényeges volt a nyugat-európai mintájú alkotmányosság bevezetésénél. Azonban ismét további jellegzetes vonás módosítja az összképet, nevezetesen a nemzetiségi pluralizmus. Az Osztrák Köztársaságban, mint új államban, szintén közép-európai alkotmányjogi tendenciák tükröződnek. Parlamenti demokrácia, prezidenciális demokrácia, kormánydiktatúra, az állam megsemmisülése és az újrakezdés, a háború utáni rend, a megszállás. Specifikumként járul ehhez a semleges állami jelleg.