Iskolai nevelés - a lélek védelmében corvina logo

Szerző: Buda Béla
Cím: Iskolai nevelés - a lélek védelmében
Alcím: Az iskolai mentálhigiéné alapelvei
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. | ISBN: 963-19-4452-2

coverimage A nevelés jelentőségét az emberiség a civilizáció kezdeteitől felismerte. A nevelés először - és majd hosszú ideig - a családi és a közösségi nevelést jelentette. A családi nevelés tudatosodott leginkább, a szülők felelőssége a gyermek viselkedéséért a közösség felé. A közösség hatásaira nem irányult olyan nagy figyelem, ez magától értetődő volt, de valamennyire felismerték, amikor különböző kultúrák viselkedésmódjait, szokásait hasonlították össze, és tudatosodott, amikor a középkor végén a néprajz kezdetei, később pedig a kulturális antropológia megjelent. Már a görög kultúrában fény derült az intézményes nevelésre, de ez csak leginkább uralkodók vagy harcosok vonatkozásában volt számottevő, az iskola a római korban és a középkor során alakult ki nevelési intézményként. Xenophón Küru paideia (Kürosz neveltetése) című könyve tárgyalja először a nevelés intézményes hátterét, az itt megfogalmazódó gondolatok máig is érdekesek, részben érvényesnek mondhatók. Az utóbbi évszázadokban az iskolai nevelés minden polgár életének része a nyugati, ill. az európai civilizációban, és azóta a nevelés egyik fő színtere. Xenophón szövegében már nemcsak az ember, a polgár „újrateremtésének” értelmében mutatkozik fontosnak a nevelés, hanem a lelki egészség és egyensúly vonatkozásában is. Az iskola általánossá válása és időbeli kiterjedése miatt a lelki egész- ség kérdése egyre nagyobb jelentőséget kap. Ugyancsak az ókortól kezdve tudjuk, hogy a tanító, az iskolai nevelés szereplője nagy hatást gyakorol az emberekre ilyen szempontból is. Az utóbbi évszázadban az iskola az egészségnevelés, az elsődleges egészségvédelem terepe, és néhány évtizede mind több figyelmem irányul rá, mint a mentálhigiéné, a lelki egészségmegőrzés - ill. ahogyan mostanában mondják: egészségfejlesztés - területére. A témakörben sok tudományos - elméleti és módszertani - ismeret gyűlt össze, ezek sokféle szaktudományból erednek (lélektanból, társadalomtudományokból, antropológiából stb.), ezért a pedagógusnak nem könnyű eligazodnia e téren. E tanulmánykötetben azokat az írásaimat gyűjtöttem össze, amelyek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok mentálhigiénés tájékozódását segíthetik elő. Az egyes fejezetek különböző szintűek, van köztük ismeretterjesztő, orientáló írás vagy előadásszöveg, néhány könyvemből is kivettem olyan részeket, amelyek a pedagógiai mentálhigiéné alapkérdéseit érinthetik, és van a kötetben számos szaktanulmány, amely az iskolai egészségvédelemre vonatkozik.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Nevelés, Tanulmánykötet, Mentálhigiéné, Diákok, Iskolai oktatás, Iskolai mentálhigiéné
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-6
1. Előszó
7-9
   Mentálhigiénés tárgyú könyveim az elmúlt évtizedben
10-11
2. Iskola és lelki egészség (Bevezető tanulmány)
12-25
   1. Az oktatás, tanítás
15-17
   2. Az iskola mint életszíntér
17-19
   3. Az iskola mint szervezet
19-20
   4. Az iskola mint személyiségfejlesztő szervezet
21
   5. Az iskola mint korrektív vagy gyógyító szervezet
21-22
   6. A segítő, ill. fejlesztő pszichokultúra az iskolában
22-23
   7. A pedagógus mint segítő és fejlesztő
23-24
   Irodalom
24-25
I. Nevelési alapkérdések
27-78
   3. Az ifjúság helyzete a mai világban és a kortárscsoportok szerepe (Előadásvázlatok)
28-33
      Az ifjúság életmódját meghatározó világtendenciák
28-29
      Közvetlen hatások az ifjúságra
29-[30]
      A kortárscsoport társadalomtudományi alapkérdései
[30]-31
      Hátrányos kortárscsoport-hatások
31
      A kortárscsoportok előnyös hatáslehetőségei
32
      Kortárscsoportok megelőzési (prevenciós, ill. mentálhigiénés) befolyásolási lehetőségei
32-33
   4. Iskola és szocializáció
34-36
      Az iskola mint szocializációs erőtér
34-35
      Az iskola szocializációs mikrofolyamatai
35
      Az iskolai erőforrások mozgósításának módjai
36
   5. Az autonóm ember problémája a pszichológiában
37-44
   6. A rendszerintervenciós terápiák emberképe
45-52
      Irodalom
52-53
   7. Az iskola a korai iskoláskor fejlődés- és társaslélektani összefüggéseiben
54-66
      I. A „latenciakor" biopszichológiai sajátosságai
56
      II. A főbb fejlődéslélektani életfeladatok
57-60
      III. A társaslélektani készségek tanulása és gyakorlása
60-62
      IV. Felkészülés az életre - az alapozás dilemmái
62-63
      V. A hagyományos iskola, mint a társadalmat leképező intézmény
63-64
      VI. „Iskolafilozófiák" és az ezekből következő iskolai szervezetformák
64-65
      VII. Az alsó tagozat jövője
65-66
   8. Az iskolás korosztály mentálhigiénés problémái
67-77
   Kérdések - vélemények
77-78
II. Iskola - pedagógus - kommunikáció
79-152
   9. Az empátia jelentősége a pedagógiai munkában és a gyermeknevelésben
80-100
      Irodalom
99-100
   10. Kommunikáció az osztályban - a tanári munka kommunikációs eszközei
101-114
      Irodalom
113-114
   11. Csoportjelenségek a gyermek- és ifjúkorban; nevelési felhasználásuk
115-127
      A kortárscsoportok
116-117
      A kortárscsoport hatása a személyiségre
117-118
      A személyiség „önbemérése" a csoportban
118-119
      Az óvodáskori csoportok dinamikája
119-121
      Csoportok a nagyobb gyermekkorban - A csoport mint iskolai „ellenkultúra"
121-122
      Rangsor és bűnbak a gyermekcsoportokban
122-123
      A vonatkoztatási csoportok
124-125
      A pedagógus és a gyermekcsoport
125-127
      Irodalom
127
   12. A pedagógus és a tanuló kapcsolata (Nevelési és terápiás lehetőségek)
128-140
      A pedagógus és a tanuló provokatív viselkedése
129-130
      A lázadás „áttétele" és a pedagógus viszonyulása
130-132
      A konfliktusok megoldása
132-134
      Az empátiás megértés szerepe
134-136
      Kapcsolat a tanulóval és a család befolyásolása
136-137
      Ismeretek, módszerek - a pedagógusok számára
138-140
      Irodalom
140
   13. Viselkedészavar, konfliktus, problémamegoldás az iskolában (A paradigmatikus nevelői viselkedés szerepe)
141-152
      A konfliktusok fontossága a nevelés szempontjából
142-143
      A viselkedészavarok „funkciója"
143-144
      Problémás viselkedés az osztályban
145-146
      A mögöttes problémák
146-147
      Konfliktus és kockázat
147-148
      A kommunikáció fontossága
148-150
      A problematikus helyzetek
150-152
      Irodalom
152
III. A pedagógus - fejlesztés és egészségvédelem
153-217
   14. A pedagógia dilemmája
154-159
   15. A pedagógus mint személyiségfejlesztő
160-179
   16. Pedagógus - iskola - egészség (Gondolatok a testi és lelki egészségmegőrzés szemszögéből)
180-188
      1. Tudnánk terjeszteni a kérdés „kultúráját"
183-184
      2. Bátorítani, támogatni, követni és értékelni kellene a már megindult vagy öntevékeny próbálkozásokat
184-185
      3. Az „egészséges iskola" és az egészségre nevelés néhány megkezdett, elindult kísérleti programjának támogatása
185
      4. A pedagógusok egészségmegőrzésének fejlesztése
185-186
      5. Bizonyos pedagógusrétegek aktiválása, kiemelt felhasználása
186-187
      6. Katalitikus szerepe lehetne pl. a mentálhigiénés nevelésben, ha a pedagógusok és továbbképzésében a korszerű alkalmazott lélektan kapna helyet
187
      7. Az iskolai szervezetfejlesztés számos ismert, aránylag egyszerű, hatékony módszere alkalmazható nálunk is
187-188
   17. Iskolai mentálhigiéné - Álmok, dilemmák, lehetőségek
189-206
      Társadalom - iskola - egyén
189-192
      Dilemmák és ellentmondások
192-194
      A hazai helyzet
194-199
      A lehetőségek
199-205
         1. Mentálhigiénés oktatás
200-201
         2. A mentálhigiénés prevenciós tevékenység
201
         3. Korrektív programok
202
         4. Az önértékelés fejlesztése
202
         5. Önsegítés, kortárssegítés
202
         6. Mentálhigiénés pedagógiai munka
202
         7. A tanári személyiség erősítése, védelme
203
         8. Szupervízió
203
         9. Iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés
203
         10. Szülőkapcsolatok befolyásolása
203
         11. Nyitás a közösség felé
204
         12. Az iskola mint a közösségi mentálhigiéné centruma
204-205
      Függelék
205-206
   18. Az egészségvédelem iskolai lehetőségei a drogmegelőzésben
207-217
      Irodalom
211
      Függelék
212-217
IV. Család és iskola
219-274
   19. Családi és iskolai nevelés - összefüggések, kölcsönhatások, ellentétek
220-228
      Irodalom
228
   20. Családi életre nevelés - Tankönyv és gyakorlati kézikönyv koncepciója
229-232
      I. A családi élet motivációs és készségvilága
229
      II. Ideálok, értékek, normák a családra vonatkozóan
229
      III. Családi életre nevelés-ma-, a hiány anatómiája
229-230
      IV. A családi életre nevelés megközelítési útjai - a tudományos adatok szempontjából
230
      V. A szexuális nevelés folyamata, fázisok, kölcsönhatások és együttműködések
230-231
      VI. A gyermek vállalása - családi fejlődési ciklus egyik fordulópontja
231
      VII. Intézményes nevelési lehetőségek
231
      VIII. Családi élet és társadalom
232
   21. Családi életre nevelés - a családi és intézményes nevelés feladatai: megelőző és terápiás lehetőségek
233-261
      A családi életre nevelés általános kérdései
233-236
      Születés előtti körülmények
236-237
      Kisgyermekkori körülmények
238-241
      Óvodáskor
241-244
      Iskoláskor és családi életre nevelés
244-253
         a) Öltözködés és külső
245-246
         b) A testkép és a fizikai ügyesség
246-247
         c) Kommunikációs készség és kapcsolati viselkedés
247
         d) Stresszelaboráció, önkontroll
247-248
         e) Mintaadás, mintakövetés
248-250
         f) Döntés és énélmény
250-252
         g) Kognitív fejlesztés
252-253
      A serdülőkor és a családi életre nevelés
254-257
      Fiatal felnőttkor
257-258
      Összegzés
258-260
      Tájékoztatás
260-261
   22. A pedagóguspálya nőiesedésének pszichoszociális problémái
262-274
      Irodalom
273-274
V. Média és ifjúság
275-338
   23. A média tömeglélektani hatásai
276-283
   24. Erőszakos és szexuális tartalmú televíziós műsorok hatása gyermek- és ifjúkorban
284-316
      1. Problémafelvetés
284-287
      2. A tömegkommunikáció hatása a személyiségre
287-300
         1. Tanít, oktat
288
         2. Feszültséget vezet le
288-293
         3. Stimuláció
293
         4. Megerősíti a személyiség kognitív rendszerét
294
         5. Hozzájárul attitűdök képződéséhez és attitűdök változásához
294-298
         6. Új motivációkat alakít ki
298-299
         7. Szerepviselkedés és viselkedési sémák változtatása
299-300
      3. A tömegkommunikáció káros szemlyiséghatásainak problémája
300-310
         Felhasznált irodalom
309-310
      4. A médiahatások problémája napjainkban
[311]-316
         Irodalom
316
   25. Gyermek- és ifjúsági televíziós műsorok monitorizálása a médiatörvény szellemében
317-338
      Függelék - A közszolgálatiság szabályozásának lehetőségei
326-335
      Függelék - Terestyéni Tamás - A közszolgálatiság követelményeinek értelmezése, különös tekintettel a médiatörvény előírásaira
336-338
VI. Szubjektív háttér
339-346
   26. Emlékezés a régi iskolára
340-342
   27. Az én „Noé könyveim”
343-346
Kolofon
Hátsó borító