Iskolai nevelés - a lélek védelmében

A nevelés jelentőségét az emberiség a civilizáció kezdeteitől felismerte. A nevelés először - és majd hosszú ideig - a családi és a közösségi nevelést jelentette. A családi nevelés tudatosodott leginkább, a szülők felelőssége a gyermek viselkedéséért a közösség felé. A közösség hatásaira nem irányult olyan nagy figyelem, ez magától értetődő volt, de valamennyire felismerték, amikor különböző kultúrák viselkedésmódjait, szokásait hasonlították össze, és tudatosodott, amikor a középkor végén a néprajz kezdetei, később pedig a kulturális antropológia megjelent. Már a görög kultúrában fény derült az intézményes nevelésre, de ez csak leginkább uralkodók vagy harcosok vonatkozásában volt számottevő, az iskola a római korban és a középkor során alakult ki nevelési intézményként. Xenophón Küru paideia (Kürosz neveltetése) című könyve tárgyalja először a nevelés intézményes hátterét, az itt megfogalmazódó gondolatok máig is érdekesek, részben érvényesnek mondhatók. Az utóbbi évszázadokban az iskolai nevelés minden polgár életének része a nyugati, ill. az európai civilizációban, és azóta a nevelés egyik fő színtere. Xenophón szövegében már nemcsak az ember, a polgár „újrateremtésének” értelmében mutatkozik fontosnak a nevelés, hanem a lelki egészség és egyensúly vonatkozásában is. Az iskola általánossá válása és időbeli kiterjedése miatt a lelki egész- ség kérdése egyre nagyobb jelentőséget kap. Ugyancsak az ókortól kezdve tudjuk, hogy a tanító, az iskolai nevelés szereplője nagy hatást gyakorol az emberekre ilyen szempontból is. Az utóbbi évszázadban az iskola az egészségnevelés, az elsődleges egészségvédelem terepe, és néhány évtizede mind több figyelmem irányul rá, mint a mentálhigiéné, a lelki egészségmegőrzés - ill. ahogyan mostanában mondják: egészségfejlesztés - területére. A témakörben sok tudományos - elméleti és módszertani - ismeret gyűlt össze, ezek sokféle szaktudományból erednek (lélektanból, társadalomtudományokból, antropológiából stb.), ezért a pedagógusnak nem könnyű eligazodnia e téren. E tanulmánykötetben azokat az írásaimat gyűjtöttem össze, amelyek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok mentálhigiénés tájékozódását segíthetik elő. Az egyes fejezetek különböző szintűek, van köztük ismeretterjesztő, orientáló írás vagy előadásszöveg, néhány könyvemből is kivettem olyan részeket, amelyek a pedagógiai mentálhigiéné alapkérdéseit érinthetik, és van a kötetben számos szaktanulmány, amely az iskolai egészségvédelemre vonatkozik.