Személyiségpszichológia corvina logo

Szerző: Carver, Charles S.
Szerkesztők: Nagy János; V. Komlósi Annamária
További szerző: Scheier, Michael F.
Cím: Személyiségpszichológia
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Fordítók: Albert Ágnes; Ambró Ágnes; Berky Tamás; Ehmann Bea ; Győri Miklós; Kanizsai-Nagy Ildikó; Kő Natasa; Lukács Ágnes; Thuma Orsolya; Turóczi Attila
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2006. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-709-2
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás

coverimage E könyv tárgya a világ egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb jelensége: az emberi személyiség. Amint az immár ötödik kiadását megérő kötet angol címe - Perspectives on Personality - is sugallja, a személyiséghez, az emberi működéshez számos különböző nézőpontból közelíthetünk, sokféleképpen gondolkodhatunk arról, hogy az emberek hogyan működnek az életük során. Ebben a kötetben a nézőpontok vagy perspektívák széles körét mutatjuk be azokból, amelyeket napjainkban a legkülönfélébb szemléletű személyiségpszichológusok a magukénak vallanak. Miben változatlan ez a kiadás? Amint a négy korábbi kiadás, ez a kötet is két szilárd meggyőződésünk jegyeit viseli magán. Elsőként, úgy véljük, hogy minden bevezető jellegű személyiségkurzus sikere döntően az elméleti elképzelések bemutatásán múlik. Ennek megfelelően ebben a könyvben mindenekelőtt az elméleti kérdésekre helyezzük a hangsúlyt. Azt tűztük célul magunk elé, hogy a különböző elméleti megközelítések központi jelentőségű fogalmait és elméleteit a lehető legvilágosabban mutassuk be. Másodszor, az a meggyőződés vezérelt bennünket, hogy napjaink személyiségpszichológiájában a kutatásnak döntő jelentősége van. Az elképzelések és intuíciók természetesen fontosak, de csak addig „lebeghetnek szabadon" körülöttünk, amíg valaki nem ellenőrzi, hogy valóban megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően az egyes elméletek inspirálta kutatásra is mindenütt kitérünk. A kutatás hangsúlyozásával arra mutatunk rá, hogy a személyiségpszichológia élő, dinamikusan fejlődő tapasztalati tudomány. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan az elméleteket továbbra is csoportokban, különféle megközelítésmódok, nézőpontok vagy perspektívák mentén mutatjuk be. A személyiség különböző nézőpontokból vizsgálható, s az azonos nézőpont köt különböző elméleteket egy-egy csokorba. Adott megközelítésmódon belül tehát jól megkülönböztethető elméletek szerepelnek, amelyek sokszor jelentősen el is térnek egymástól. A közös csoportba sorolható elméletek azonban az emberi természetről vallott alapvető feltevéseikben osztoznak egymással. Minden személyiségmegközelítést két-két fejezetben tárgyalunk. Minden ilyen fejezetpárt rövid előszó vezet be, amely a szóban forgó megközelítés alapvető feltevéseit, a teoretikusok gondolkodásmódját vetíti előre. Mindegyik fejezet végén kitérünk azokra a problémákra, amelyek ma is élénk viták tárgyát képezik, és arról is elmondjuk a véleményünket, hogy a szóban forgó elméleti megközelítésnek milyenek a jövőbeni kilátásai. A megközelítésmódokat olyan sorrendben tárgyaljuk, ami számunkra értelemszerűnek tűnt, de minden további nélkül olvasható más sorrendben is. A könyv elméleti fejezetei szándékaink szerint megállnak a maguk lábán, vagyis megértésükhöz nincs szükség a könyv más fejezeteinek ismeretére. Ennélfogva a tárgy oktatói a saját ízlésüknek megfelelően vehetik sorra az egyes megközelítésmódokat.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Személyesség, Személyiségkutatás, Személyiséglélektan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Rövid tartalom
7-8
Tartalom
9-20
Előszó
21-23
   Miben változatlan ez a kiadás?
21-22
   Miért változtattunk ebben a kiadásban?
22-23
Köszönetnyilvánítás
24
A szerzőkről
25
Első rész - Bevezetés
26-71
   1. fejezet: Mi a személyiségpszichológia?
28-40
      A fejezet tartalma
28
      A személyiség meghatározása
29-32
         Miért használjuk a személyiség fogalmát?
29-30
         A személyiség munkadefiníciója
30-31
         A személyiségpszichológia két alapkérdése
31-32
      Az elmélet szerepe a személyiségpszichológiában
32-34
         Mire valók az elméletek?
32-33
         Az elméletek értékelése: a kutatás szerepe
33-34
         Mitől lesz még jó az elmélet?
34
      Személyiségközelítések
34-38
         Az elméletek csoportosítása
35-37
         Mennyire különböznek egymástól a személyiségpszichológia megközelítésmódjai?
37
         Egy másfajta „nézőpont"
37-38
      A fejezetek felépítése
38-39
         Személyiségmérő eljárások
38-39
         A viselkedészavarok értelmezése és terápiás kezelése
39
      Összefoglalás
39-40
      Kulcsfogalmak
40
   2. fejezet: A személyiségkutatás módszerei
41-56
      A fejezet tartalma
41
      Információgyűjtési módszerek
41-45
         A források: önmagunk és mások megfigyelése
41
         A mélyebb szintű feltárás igénye: az esettanulmány
41-44
         Az általánosítás igénye: több személy vizsgálata
44-45
      A változók közötti összefüggések feltárása
45-55
         A változók közötti korreláció
45-48
         A statisztikai szignifikancia két fajtája
48-49
            2.1. A statisztika kétféle alkalmazása: Leírás és következtetés
49
         Az okság kérdése és a következtetés korlátai
49-50
         Ok-okozati tényezők kimutatása: a kísérletes megközelítés
50-52
         Hogyan ismerjük fel a vizsgálat típusát?
52-53
         Melyikfajta vizsgálat a legjobb?
53
         Többtényezős vizsgálatok
53-54
         A többtényezős kutatások eredményeinek értelmezése
54-55
      Összefoglalás
55
      Kulcsfogalmak
55-56
   3. fejezet: A személyiség mérése
57-71
      A fejezet tartalma
57
      Információforrások
58-
      A mérés megbízhatósága (Reliabilitás)
59-62
         Belső konzisztencia
60-61
         Az értékelő megbízhatósága
61
         Időbeli stabilitás
61-62
      A mérés érvényessége (Validitás)
62-68
         Konstruktumvaliditás
63-64
         Kritériumvaliditás
64
         Konvergens validitás
64
         Diszkriminációs validitás
65
         Látszatérvényesség
65
         Kultúra és validitás
66
         Válaszbeállítódás és az érvényesség csökkenése
66-68
      A mérőeszközök kifejlesztésének két útja
68-70
         A tesztszerkesztés racionális, avagy elméleti útja
68
         A tesztszerkesztés tapasztalati útja
68-70
      A mérés javítása soha véget nem érő folyamat
70
      Összefoglalás
70-71
      Kulcsfogalmak
71
Második rész: Diszpozicionális perspektíva
73-134
   Előszó a második részhez
74-75
      Fő témák és alapfelvetések
74-75
   4. fejezet: Típusok, vonások és az interakcionizmus
76-105
      A fejezet tartalma
76
      Típusok és vonások
76-85
         A vonások nomotetikus és idiografikus felfogása
78-79
         Mely vonások számottevőek?
79
         Kulcsfontosságú módszer: a faktoranalízis
79-81
            4.1. A faktoranalízis közelről
80-81
         Engedjük a valóságot feltárulkozni: Cattell megközelítése
82
         Induljunk ki az elméletből: Eysenck megközelítése
82-85
         Egy másik elméleti kiindulópont: az interperszonális kör
85
      Az ötfaktoros modell: A személyiség alapdimenziói?
85-92
         Mi az öt faktor tartalma?
86-89
         Az öt faktor megnyilvánulási formái
89-90
         Az ötfaktoros modell kapcsolata más személyiségleíró modellekkel
90-91
         Néhány intő szó és további finomítások
91-92
         Vajon a fölérendelt vonások szintje a leghasznosabb?
92
      Vonások, helyzetek és az interakcionista megközelítés
92-97
         Valóban vonásszerű-e a viselkedés?
92-93
         Szituacionizmus
93
         A viselkedésmérés gyenge megbízhatósága
93-94
            4.2. Hosszabb időszakon át mennyire állandó a személyiség?
94
         Interakcionizmus
95
         Egyedi eltérések a viselkedés következetességében
95-96
         Interakcionizmus a varianciaanalízisen túl
96-97
         A gondok valóban olyan súlyosak voltak, amilyennek tűntek?
97
      A vonások új, interakcionista szemlélete: A személyiség kontextusfüggő megnyilvánulása
97-99
         A részek összeillesztése: a vonások és a viselkedés megértése
99
      Személyiségmérő eljárások
100
         Egyének összehasonlítása: személyiségprofilok
100
      A viselkedészavarok értelmezése és terápiás kezelése
100-103
         Az ötfaktoros modell és a személyiségzavarok
101-102
         A viselkedészavarok interakcionista felfogása
102
         A viselkedésváltozás
102-103
      Vonáspszichológia: Problémák és kitekintés
103-104
      Összefoglalás
104-105
      Kulcsfogalmak
105
   5. fejezet: Szükségletek és motívumok
106-134
      A fejezet tartalma
106
      Az elmélet alapfogalmai
107-110
         Szükségletek
107-109
            5.1. Az elméletalkotó és az elmélet - Henry Murray és az emberi motívumok
108
         Motívumok
109-110
         Környezeti ráhatások
110
      Szükségletek, motívumok és a személyiség
110-114
         Motivációs állapotok és motivációs diszpozíciók
111-112
         A Murray-féle szükségletrendszer
112
         A motívumok mérése: a Tematikus appercepciós teszt (TAT)
112-114
      Egyéni különbségek néhány specifikus szükségletben
114-124
         Teljesítményszükséglet
114-117
            5.2. A TAT hátterében álló folyamatok
115
         A teljesítményviselkedés hátterében álló különböző motívumok
118
         Hatalomszükséglet
118-121
            5.3. Megközelítő és elkerülő motívumok
119
         Affiliációs szükséglet
121-122
         Intimitásszükséglet
122-123
         Szükségletmintázatok: gátolt hatalommotiváció
123-124
      A viselkedés további meghatározói
124-125
         Incentív érték
125
         Elvárás és készség
125
      A perszonológia módszerei
125-126
      Személyiségmérő eljárások
126-129
         Az önjellemzések és a TAT valóban ugyanazt méri?
127
         Motívumok és az ötfaktoros modell
127-128
         A vonások és a motívumok megkülönböztetése
128-129
      A viselkedészavarok értelmezése és terápiás kezelése
129-130
         Hatalomszükséglet és alkoholizmus
129
         A motivációra irányuló figyelem és a motiváció megváltoztatása
129-130
      Szükséglet- és motívumelméletek: Problémák és kitekintés
130-132
         5.4. Elméleti vita - A motívumok biológiai alapúak, vagy a kognícióban gyökereznek?
131
      Összefoglalás
132-133
      Kulcsfogalmak
133-134
Harmadik rész: Biológiai perspektíva
135-198
   Előszó a harmadik részhez
135-137
      Fő témák és alapfelvetések
135-137
   6. fejezet: Öröklődés, evolúció és személyiség
138-167
      A fejezet tartalma
138
      Hogyan tárható fel az öröklődés hatása a személyiségre?
139-142
         Az ikerkutatás módszere
139-142
            6.1. Korai biológiai nézetek - Testalkat és személyiség
140-141
         Adoptációkutatás
142
      Mely személyiségjellemzők öröklődnek?
142-150
         6.2. Születéskor elválasztott ikrek, akik felnőttként újra találkoznak - Néhány meglepő hasonlóság
143
         Temperamentumok: aktivitás, szociabilitás és emocionalitás
143-146
         Léteznek-e más temperamentumok is?
146
         A személyiségvonások öröklődése
146-147
         A temperamentumok és az ötfaktoros modell
147-148
         Más személyiségjellemzők genetikája: mennyiben egyediek?
148
         Öröklődés és szexuális irányultság
148-149
         Molekuláris genetika és a bizonyítékok új forrásai
149-150
      Környezeti hatások
150-151
         A környezeti hatások nagysága
150
         A környezeti hatások természete
151
      Az evolúció és az emberi viselkedés
151-160
         Szociobiológia és evolúciós pszichológia
151-154
         6.3. Elméleti kérdés - Az egész fajt jellemző adaptációk és az egyébni különbségek kérdése
152
         Genetikai hasonlóság és vonzalom
154-155
         Párválasztás és versengés a partnerért
155-158
         A partner megtartása és más kérdések
158-159
         Az agresszió és a „fiatalhím-szindróma"
159-160
      Személyiségmérő eljárások
160-161
      A viselkedészavarok értelmezése és terápiás kezelése
161-164
         Magatartás-genetika és pszichiátriai kórképek
161-163
            6.4. Élet egy "Posztgenomikus" világban
162
         Evolúció és viselkedészavarok
163-164
         Milyen mérvű viselkedésváltozásra van esély?
164
      Öröklődés és evolúció: problémák és kitekintés
164-166
      Összefoglalás
166-167
      Kulcsfogalmak
167
   7. fejezet: Biológiai folyamatok és a személyiség
168-198
      A fejezet tartalma
168
      Eysenck: Extraverzió, neuroticizmus és az agyműködés
169-173
         Extraverzió és a kérgi arousal
169-172
            7.1. Az elméletalkotó és az elmélet - Hans Eysenck sokarcú közreműködése
170
         A neuroticizmus biológiai alapjai
172-173
      Az agyműködés egy mai felfogása: Megközelítés és gátlás
173-179
         Viselkedéses megközelítés, aktiváció, bevonódás vagy serkentés
173-175
         A neurotranszmitterek és a megközelítőrendszer
175
         Viselkedéses gátlás, visszahúzódás vagy elkerülés
175-176
         A neurotranszmitterek és a visszahúzódási rendszer
176
         E rendszerek viszonya a temperamentumokhoz vagy vonásokhoz
176-177
            7.2. Kutatási kérdés - Hogyan mérhető a neurotranszmitter-működés?
177
         Két vitatott terület
178-179
      Szenzoros élménykeresés: Egy harmadik biológiai rendszer?
179-182
         A szenzoros élménykeresés szerepe
180-181
         Szenzoros élménykeresés, impulzivitás és más rendszerek
181
         Az impulzivitás egy másik látószögből
182
      Impulzivitás: Néhány további kérdéskör
182-185
         Mi a szerotonin funkciója?
182-184
            7.3. Elméleti vita - Alapvető tulajdonság-e az impulzivitás, vagy más tulajdonságok eredője?
183
         Mit mérnek a személyiségskálák?
184-185
      Hormonműködés és személyiség
185-192
         A hormonműködés, a test és az agy
185
         Korai hormonális hatások és a viselkedés
185-187
         A tesztoszteron és a felnőtt személyiség
187-189
            7.4. Szteroidok - Akaratlan út az agresszióhoz
189
         A tesztoszteronciklus és a viselkedés
190
         Tesztoszteron, dominancia és az evolúciós pszichológia
190-191
         A stresszre adott válasz: férfiak, nők és az oxitocin
191-192
      Személyiségmérő eljárások
192-193
         Elektroencefalográfia
192
         Idegrendszeri képalkotás
192-193
      A viselkedészavarok értelmezése és terápiás kezelése
193-196
         A szorongás, a depresszió és az antiszociális személyiség biológiai alapjai
193-194
         Gyógyszeres kezelés
194-196
      Biológiai folyamatok és a személyiség: Problémák és kitekintés
196-197
      Összefoglalás
197-198
      Kulcsfogalmak
198
Negyedik rész: Pszichoanalitikus perspektíva
199-255
   Előszó a negyedik részhez
200-201
      Fő témák és alapfelvetések
200-201
   8. fejezet: A személyiség szerkezete és működése pszichoanalitikus nézőpontból
202-228
      A fejezet tartalma
202
      8.1. A pszichoanalízis történeti háttere
204
      A lélek topografikus modellje
205-206
         8.2. A tudattalan mai felfogása
206
      A személyiség összetevői: A strukturális modell
207-211
         Ösztönén (id)
207
         Én (ego)
207-209
         8.3. Az egokontroll és a kielégülés késleltetése
208