Vállalatgazdaságtan corvina logo

Szerző: Chikán Attila
Cím: Vállalatgazdaságtan
Megjelenési adatok: Aula Kiadó Kft., Budapest, 2008. | ISBN: 978-963-9698-60-4
Megjegyzés: 4. átdolgozott, bővített kiadás

coverimage A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben és 2003-ban, mindkétszer lényegesen átdolgozott változatban. Mindhárom kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal" kutatás lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar üzleti szférában lényegében befejeződött a rendszerváltás, s vállalataink működését, magatartását alapvetően a piacgazdaságra jellemző működési elvek irányítják. A harmadik kiadás ismét mérföldkőhöz kapcsolódott, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén jelent meg. Aligha kell hangsúlyozni a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk, hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hozott az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A jelenlegi, negyedik kiadásnak nincs ilyen történelmi esemény a hátterében. Napjainkban a magyar vállalati szféra küzd a világgazdaság kihívásaival és az igen nehéz hazai gazdaságpolitikai közeggel. A könyv anyagának átírását, felfrissítését azonban nemcsak a hazai makrokörnyezet változásai teszik újra szükségessé, hanem az a tény is, hogy az egész világon folytatódtak a vállalatok gazdálkodásában a rendkívül gyors változások. A néhány év előtti működési elvek, döntési kritériumok sok területen elavultak, ósdinak tűnnek. A globalizáció kiterjedése, az információ-technológia fejlődése vagy a tudás alapú gazdaság térhódítása - hogy csak néhány példát mondjunk - alapvetően átformál számos gazdálkodási folyamatot. Amennyiben tehát meg akartam tartani azt a célt, hogy a könyv hűen bemutassa a fejlett országok vállalatainak működési elveit és módszereit, s viszonyítsa ezeket a hazai feltételekhez, okvetlenül szükség van az időnkénti alapos átdolgozásra. Az átdolgozás során a szövegszerű változtatások mellett a magyarázatként, illusztrációként használt „színesek" legnagyobb részét is kicseréltük, újabb források felhasználásával. A könyvet továbbra is kettős irányultság jellemzi. Egyrészt tankönyvként szolgál több hazai felsőfokú tanintézményben, mindenekelőtt a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol évente több mint ezer hallgató vizsgázik belőle. Másrészt pedig gondolatébresztőnek szánjuk gyakorló vállalatvezetők számára: ha napi konkrét problémáikra nem is ad közvetlen választ a könyv, a tapasztalat szerint sokat segít az összefüggések átlátásában, a problémák rendszerbe foglalásában a lehetséges döntési irányok bemutatásával. Könyvünk tárgya tehát a vállalat. E fogalom mindenki számára ismerős, de hallatán más-más kép jelenik meg az egyes emberek előtt. Mi a vállalatot az üzleti vállalkozás szervezeti kereteként értelmezzük, s úgy fogjuk fel, mint olyan szervezetet, melyben az emberek tevékenysége a fogyasztók igényeinek nyereség elérése mellett történő kielégítésére irányul.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Vállalati stratégia, Vállalkozás, Üzleti vállalkozás, Gazdasági szervezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-10
Bevezetés
11-18
   Előszó
13-14
   A vállalatgazdaságtan elméleti alapjai
14-16
   A könyv struktúrája
16-17
   Köszönetnyilvánítás
18
I. A vállalat érintettjei, céljai, formái
19-81
   Vállalkozzon adatmentésre!
22-23
   Bevezetés
23
   1. Üzleti vállalkozás - vállalat
24-31
      1.1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja
27-30
         Kettős értékteremtés
29
      1.2. A vállalat küldetése
30-31
         Alapvető cél és küldetés
30
   2. A vállalati működés érintettjei
31-36
      Az érintettszemlélet sikere
32
      Az ökoszisztémák
35
   3. A vállalat céljai
36-55
      3.1. Az egyéni és a szervezeti célok
37-42
         3.1.1. Az egyéni célok
37-38
            Egyéni és szervezeti célok kapcsolata
38
         3.1.2. A szervezeti célok
39-40
            A szuperordinált cél
40
         3.1.3. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata
40-42
      3.2. A tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók - céljaik és kapcsolataik
42-49
         3.2.1. A tulajdonosok céljai
43-45
            A kehidakistyáni csoda
43
         3.2.2. A menedzserek céljai
46
         3.2.3. A munkavállalók céljai
46
         3.2.4. A vállalatkormányzás
47-49
            Döntéshozók és befolyási területük
47
      3.3. A vállalati célok
49-55
         3.3.1. A profitmotívum és a társadalmi felelősség
49-51
            A racionalitásról
50
         3.3.2. A vállalati célstruktúra jellemzői
51-55
            Változatos küldetések
53-54
               Pick Szeged
53
               Electrolux
53
               Antenna Hungária
53
               Budapest Bank
53
               Nestlé
54
   4. A vállalkozások szervezeti keretei
55-65
      4.1. A vállalkozási formák tulajdonlási szempontból
56-60
         4.1.1. Az egyéni vállalkozás
56-57
         4.1.2. A társaságok
57-58
            Nonprofit társaság
58
         4.1.3. A részvénytársaságok
58-60
            Zrt.-vé alakult a TriGránit vezérhajója
59
      4.2. Vállalatok alapítása és megszűnése
60-65
         4.2.1. Vállalatok alapítása
61-64
            4.2.1.1. Egyének vállalatalapítása
61-63
               Elektronikus cégalapítás
63
            4.2.1.2. Szervezetek vállalatalapítása
63-64
         4.2.2. Vállalatok megszűnése
64-65
   5. Vállalatelméletek
65-77
      5.1. A fogalmi keret
66-67
      5.2. A standard mikroökonómia vállalatfelfogása
67-68
      5.3. A vállalat magatartási elmélete
68-69
      5.4. A megbízó-ügynök elmélet
69-70
      5.5. A tranzakciós költség elmélet
70-71
      5.6. Az erőforrás alapú vállalatelmélet
71-73
         Erőforrások és képességek a központ és a leányvállalatok szintjén
72
      5.7. Az érintettelmélet
73
      5.8. További vállalatelméleti megközelítések
74-75
         Az evolúció általános elmélete és a közgazdasági evolúció
75
      5.9. Vállalatelméletek és vállalatgazdaságtan
76-77
   Összefoglalás
77-79
   Fogalmak
79
   Kérdések
79-80
   Feladatok
80-81
II. A vállalat helye a társadalmi rendszerben
83-171
   A kihívók - új multik a világgazdaságban
86
   Bevezetés
87
   1. A vállalat társadalmi szerepe
88-105
      1.1. Koordinációs mechanizmusok
89-91
      1.2. A tranzakciós költségek és a koordináció
91-95
         Tranzakciós költségek az OECD-ben
92
         Stratégiai szövetség a MasterCard International és az ABN Amro Bank között
95
      1.3. A társadalmi szükséglet és a fogyasztói igény
96-97
      1.4. Érintettek és koordinációs mechanizmusok
97-99
         A klasszikus fogyasztóvédelem és az új fogyasztói mozgalmak alapvető különbségei
98
      1.5. A globális gazdaság koordinációja
99-105
         a) A globalizáció hajtóereje és tényezői
99-100
            Globális remények
99-100
         b) A globalizáció jellemzői, megjelenési formái
100-101
         c) A globális gazdaság koordinációja
101-104
            WTO
102-103
         d) Multinacionális vállalatok
104-105
   2. A piac és a piaci viszonyok
105-131
      2.1. A piacok jellemzői - piactípusok
106-113
         2.1.1. A hatékony piac
106-108
            A tőzsde mint hatékony piac
107
         2.1.2. Keresleti-kínálati viszonyok: a nyomásos és a szívásos piac
108-109
         2.1.3. A piaci struktúra és hatása a versenyre
109-111
         2.1.4. A piacok földrajzi kiterjedése
111-113
            Regionális üzletági központok - a verseny új közgazdaságtana
112
            Egy regionális multi: a Richter
112-113
      2.2. Árupiacok és erőforráspiacok
113-114
      2.3. A piacra való belépés és kilépés a piacról
114-121
         2.3.1. A piacra lépés korlátai
115-120
            A stratégiai belépési korlátok kora?
116
            a) Állami szabályozás, jogi korlátok
116-117
            b) Méretgazdaságosság
117-118
            c) Termékdifferenciálás
118
            d) Tőkeszükséglet
118-119
            e) A partnerváltás költségei
119
            f) A kereskedelmi csatornákhoz való hozzáférés
119
            g) Egyéb belépési korlátok
120
         2.3.2. Kilépés a piacról
120-121
      2.4. Verseny és együttműködés a piacon
121-130
         2.4.1. A verseny
121-124
            A Versenytörvény preambuluma
124
         2.4.2. Az együttműködés
125-126
            Óriáskartellt leplezett le a GVH
126
         2.4.3. A vállalati hálók
127-130
            Kicsi, de globális
130
      2.5. A piac társadalmi szerepe
130-131
   3. Az állam gazdasági szerepe
131-143
      A vállalat helye a társadalmi rendszerben
132
      3.1. Az állam gazdasági szerepvállalásának tendenciái napjainkban
133-136
      3.2. Az állami gazdaságirányítás
136-143
         3.2.1. Gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika
137-139
         3.2.2. Az állami szerepvállalás és a vállalatok
139-142
            A lobbizás alapelvei
140
            a) Vállalatszabályozás
140
            b) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása
141
            c) A vállalaton belüli viszonyok szabályozása
141-142
         3.2.3. Az állami vállalatok
142-143
            Pénznyelő állami vállalatok
143
   4. További külső érintettek - a „felelős vállalat" koncepció
143-158
      4.1. Helyi közösségek és önkéntes állampolgári szerveződések
144-147
         a) A helyi közösségek és a vállalatok
144-146
         b) Az önkéntes állampolgári szerveződések és a vállalatok
146-147
      4.2. A természeti környezet
147-150
         4.2.1. Az üzleti szféra környezeti hatásai
147-150
            Környezettudatos olajkitermelés
148
      4.3. Az alternatív közgazdaságtan és a felelős vállalat
150-158
         4.3.1. Az alternatív közgazdaságtan
150-151
         4.3.2. Az etikus magatartás elvi alapjai
151-153
            Kifizetődő az etikus magatartás?
153
         4.3.3. Az etikus magatartás és az üzleti valóság
154-156
            CSR: társadalmi felelősségvállalás a cégeknél
155
         4.3.4. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
156-159
            Bill Gates a jótékony kapitalizmusért
157-158
   5. Vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban
159-165
      5.1. A vállalati gazdálkodás fejlődése
159-161
         Több mint hatszáz éves a nagymúltú olasz borászcsalád
159-160
         Hittek a biciklis futárszolgálatban
161
      5.2. Az üzleti világ jellemzői napjainkban
162-165
         1. Szolgáltatásgazdaság
162-157
            A szolgáltatási szektor átalakulása
162-163
         2. Az e-gazdaság
163
         3. A hálózati gazdaság
164
            Divatláncok globális versenye
164
         4. Tudás alapú gazdaság
164-165
         5. A felelős gazdaság
165
   Összefoglalás
166-168
   Fogalmak
168
   Kérdések
169-170
   Feladatok
170-171
III. A vállalat tevékenységi rendszere
173-499
   Bevezetés
176-177
   1. A tevékenységi rendszer és a stratégia: az alapok
179-191
      Bevezetés
180
      1.1. A külső és belső tevékenységek integrációja
180-185
         Folyamatszemléletű vállalatvezetés
182-185
      1.2. A vállalati működés stratégiai alapjai
185-189
         1.2.1. A stratégia szerepe és tartalma
185-187
         1.2.2. A formális stratégia
187-189
      Összefoglalás
189-190
      Fogalmak
190
      Kérdések
190
      Feladatok
190-191
   2. Marketing
193-240
      A vevő mindenek felett
194-195
      Bevezetés
195-196
      2.1. A marketing és a marketingstratégia
196-216
         2.1.1. A fogyasztói igény
197-203
            2.1.1.1. A fogyasztói igény jellemzői
197-199
               Sörfogyasztási szokások
199
            2.1.1.2. Egyéni és szervezeti fogyasztó
200-201
            2.1.1.3. Marketing és fogyasztói érték
201-203
         2.1.2. A marketingstratégia alapkérdései
203-216
            2.1.2.1. A kielégítendő fogyasztói szükséglet
205-207
               a) A piac szegmentálása
205-206
                  Színházlátogató az egész világ
206
               b) A célpiac kiválasztása
206-207
               c) A pozicionálás
207
                  Az Intel példája
207
            2.1.2.2. A versenystratégia megválasztása: a marketinghadviselés
208-209
               A jó ügy marketingje
208-209
                  Tudta-e?
209
            2.1.2.3. A fogyasztó megnyerése
209-216
               a) A tömegmarketingtől a tömeges személyre szabásig
209-211
                  Tömeges személyre szabás
210-211
               b) Kapcsolatmarketing
211-214
                  Kapcsolatmarketing a weben
213-214
               c) E-marketing
214-215
                  Virtuális össztűz
215
               d) Ügyfélkapcsolat-menedzsment
215-216
      2.2. A marketingmix
216-237
         2.2.1. Termékpolitika
217-223
            a) A termékszerkezet
217-218
            b) A termékéletciklus
218-221
               2010-re új Windows?
219
            c) A termék bemutatása: márka, csomagolás, címkézés
221-223
               Top 10 legértékesebb márka
222
               Másolt márka
223
         2.2.2. Árpolitika
223-228
            Drága fecske
224
            a) Az árpolitikai célok kiválasztása
224-225
            b) A kereslet meghatározása, felmérése és elemzése
225
            c) A költségek becslése
225-226
               Diszkont über alles
226
            d) A versenytársak ármagatartásának elemzése
226
            e) Árképzési módszerek
226-227
            f) A végső ár megállapítása
227-228
         2.2.3. Az értékesítési utak politikája
228-232
            a) Az értékesítési utak (marketingcsatornák) folyamatai
228-229
            b) Az értékesítési utak elemzése és kiválasztása
229-230
               Többen vettek pályamatricát
230
            c) Együttműködés az értékesítési utak szereplői között
230-232
               Kólacsata
231-232
         2.2.4. Kommunikációs politika
232-237
            a) A reklám
232-234
               Gerillamarketing
233-234
            b) Személyes eladás
234
            c) Eladásösztönzés
234-235
            d) Közönségkapcsolatok (PR)
235
            e) Közvetlen vevőkapcsolat (direkt marketing)
235-237
               Mátyás király marketingje
236-237
      Összefoglalás
237-239
      Fogalmak
239
      Kérdések
239-240
      Feladatok
240
   3. Az innováció
241-285
      Hobbi-térképészek
242
      Bevezetés
243
      3.1. Az innováció tartalma és természete
243-249
         3.1.1. Az innováció tartalma
244-246
            Az innováció fogalmának forrása
244-245
            A kreativitás dilemmája
245-246
         3.1.2. Az innováció megjelenési formái
246-249
      3.2. Az innovációs stratégia
250-263
         Kifizetendő-e az innováció?
250-251
         3.2.1. Az innováció környezete
251-253
            A BMW már rég nem autókat gyárt
253
         3.2.2. Az innovációs stratégia összetevői
253-257
            a) Az innovációs folyamat típusai
253-255
            b) Az innováció irányultsága
255-256
               Kreatív utakon
256
            c) Az innováció elfogadtatása
256-257
               Nem vicc - Új piac a bébiétel számára
257
         3.2.3. A sikeres innovációs stratégia
258-260
            Nyílt innovációs csatorna
259
         3.2.4. Innováció és szervezet
260-261
         3.2.5. Innováció a kifejlett és az új vállalatnál
261-263
            A nagy Google hadművelet
263
      3.3. Az innováció folyamata
263-280
         A K+F nyomon követése
266
         3.3.1. A szervezeti innováció
266-268
            Integrált borászat
267
            Helyi információ - országos szervezés
268
         3.3.2. A technológiai innováció
269-270
            Növekvő hozadék
269-270
         3.3.3. A termékinnováció
270-280
            Ötletgyűjtés
270-275
               Tudományos újdonságok
274-275
                  Hőenergiacella
274
                  Beszélő papír
274
                  Emlékező szemüveg
275
            Az innovációs ötletek kiértékelése
275-277
               Szépek és okosak
276-277
            A termék tervezése
277
            Az első piaci tesztelés
277-278
            Termékfejlesztés
278
            A második piaci tesztelés
278-279
            Termelés
279
            Piaci bevezetés
279-280
      3.4. Új trendek az innováció menedzsmentjében
280-282
         a) Fogyasztó irányú proaktivitás
280
         b) Nyitott innováció
280-281
         c) Innovációközvetítők
282
         d) Az innováció társadalmi hálója és érintettjei
282
      Összefoglalás
282-283
      Fogalmak
283
      Kérdések
284
      Feladatok
284-285
   4. Az emberi erőforrás menedzsmentje
287-324
      (Táv)munkaerős ott, szabályozás itt (is)
288
      Bevezetés
289
      4.1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma
289-291
      4.2. A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői
292-301
         4.2.1. A főbb környezeti tényezők
292-296
            A munkaerő mobilizálása kulcskérdés
293
         4.2.2. Az emberi erőforrás felértékelődése, differenciálódása
296-301
            A Pannon új munkamódszert vezet be
296-297
            Kettészakadt a mezőny?
297-298
            Világkarrier
299
            Mikor stratégiai a hr, és mikor nem?
300-301
      4.3. Az emberierőforrás-gazdálkodás stratégiája
301-319
         4.4.2. A munkaerő alkalmazása: felvétel és elbocsátás
305-308
            a) A munkaerő felvétele
306-307
               A szomszéd széke
306-307
            b) Az elbocsátás
307-308
         4.4.3. A munkavégzés és az emberi erőforrás fejlesztése
308-311
            a) A munkaszervezés
308-310
               Távmunkaházat adtak át Örkényben
310
            b) Karriertervezés és (tovább)képzés
310-311
               A szakképzetlenek nem kellenek a piacnak
311
         4.4.4. Motiváció, bérezés, ösztönzés
312-319
            a) A motiváció
312-315
               Teljesítményértékelés
315
                  A motiváció sajátos eszköze
315
            b) A keresetek (pénzjövedelmek)
316-317
               Két és féleszeres bérkülönbségek: kik keresnek a legtöbbet?
317
            c) Nem pénzbeni juttatások
317-319
               Adót spórol a cafeteria
318-319
            d) Pszichológiai tényezők
319
      4.5. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek
319-321
         Ha a hr megmozdul
320
      Összefoglalás
321-322
      Fogalmak
322-323
      Kérdések
323
      Feladatok
324
   5. Az információ és a tudás menedzsmentje
325-370
      Fejjáték
326
      Bevezetés
327-328
      5.1. A tudás fogalma
328-335
         5.1.1. A tudás jellemzői
329-330
            a) Átadhatóság
329-330
               Tökéletes helyettes
329
            b) A felhalmozódásra való képesség
330
            c) Kisajátíthatóság
330
         5.1.2. Egyéni és szervezeti tudás
331-335
            5.1.2.1. A szervezeti tudás elemei
331-332
            5.1.2.2. A szervezeti tudás koordinációja és a szervezeti tanulás
332-335
               A tudás tárolása és átadása
334
               Üzleti intelligencia a Picknél
335
      5.2. A tudásmenedzsment és stratégiája
335-338
         Tudásmenedzsment a hazai vállalatoknál
337
         Hatékony a közös céges tudásbázis
338
      5.3. A tudásmenedzsment megvalósítása
339-359
         Menedzselt tudás
340
         Kifosztották az MG Rovert
341
         5.3.1. Az információ fogalma és vállalati szerepe
342-344
            Mi lenne a HR-feladatokkal az it nélkül?
343-344
         5.3.2. Döntés, információ, szervezet
344-347
            5.3.2.1. Döntéshozó, problémamegoldás, információ
344-345
               Az információ költsége
345
            5.3.2.2. Döntéshozatal, érintettek, kockázat
345-347
               Az információ hatalma
347
         5.3.3. Az információrendszer
347-359
            Az it önmagában kevés a sikerhez
348
            5.3.3.1. Információ és szervezeti szerep
349-351
            5.3.3.2. Az információrendszer alrendszerei
351-359
               a) A számviteli információrendszer
353-355
                  A tranzakciók követése
353-354
                  Pénzügyi kimutatások, jelentések
354-355
                  Input a vezetői döntésekhez
355
               b) A vezetői információrendszer
356-359
                  A vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel összehasonlítása
357-359
      5.4. A kontrolling
360-362
         Kontrolling a szállítmányozásban
361
      5.5. Az elektronikus üzletvitel és kereskedelem
362-366
         ERP-megoldások
362-363
         Sokat költenek infokommunikációra a cégek
364-365
         Pluszban zár a Bookline
366
      Összefoglalás
367-368
      Fogalmak
369
      Kérdések
369
      Feladatok
370
   6. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (logisztika, termelés, szolgáltatás)
371-444
      Készházat építünk
372
      Bevezetés
372-375
      6.1. Anyagi folyamatok és készletek - a logisztikai rendszer
375-409
         Az autópályák vonzzák a tőkét
375
         Bevezetés
375-376
         6.1.1. A logisztikai rendszer és szerkezete
376-381
            Az e-beszerzés már stratégiai kérdés
380
         6.1.2. A logisztikai stratégia
381-392
            6.1.2.1. Logisztikai célok és teljesítménymércék
381-383
               Vevőkiszolgálás, mint stratégiai tényező
383
            6.1.2.2. A logisztikai stratégia összetevői
383-390
               a) Az értékesítés logisztikájának stratégiai tényezői
383-384
               b) A termelés ellátásának logisztikai tényezői
384
               c) A beszerzés logisztikájának stratégiai tényezői
384-385
               d) A készletezési stratégia tényezői
385-387
                  Információcsere raktározás helyett
386
                  Rendelésoptimalizálással a hatékonyságért
387
               e) A logisztikai információs stratégia tényezői
388
               f) Az anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégiai szempontok
389-390
                  Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése - egységes közlekedésfejlesztési stratégia
390
            6.1.2.3. A stratégiai tényezők integrálása és a logisztikai rendszer megtervezése
390-392
               a) Az integráció szempontjai
391
               b) A logisztikai rendszer működésének megtervezése
391-392
         6.1.3. A logisztikai rendszer működése
392-400
            Felfutás előtt a logisztika Magyarországon
393
            6.1.3.1. A készletgazdálkodás
393-397
               a) A készletek fajtái és kapcsolataik
393-394
               b) A készletgazdálkodás feladata és alapkérdései
395
               c) A készletezési rendszer működése
395-397
                  Az összkészlet
395-396
                  Készletfajták
397
                  Termékszint
397
            6.1.3.2. Az anyagi folyamatok lebonyolítása
397-400
               Egy-kettő-három-négy PL
398
               A szállítás
398
               A tárolás
399
               Az anyagmozgatás
399
               Kiszerelés
400
         6.1.4. Az ellátási láncok
400-407
            Vertikálisból virtuális
401
            6.1.4.1. A partnerkapcsolatok jellege és típusai
402-403
            6.1.4.2. Az ellátási lánc hatékonysága
403-407
               Változó erőviszonyok
405
               Logisztikai folyamatok a Coop csoportnál
407
         Összefoglalás
407-409
      6.2. Termelés és szolgáltatás
409-439
         Átszerelés
409
         Bevezetés
410
         6.2.1. A termelés és a szolgáltatás típusai
410-417
            6.2.1.1. A termelés
411-412
               a) A termelési ágak
411
               b) A termelés jellemzői
411-412
                  A tudás hatalma - hozzáadott érték a termékben
412
            6.2.1.2. A szolgáltatások
413-416
               Szolgáltatási ágak
413-416
                  Kézzelfoghatóság
414
                  Előállítási folyamat: eszköz- vagy emberalapúság
414
                  Pályázatírás-biznisz
414
                  Piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások
415
                  A termeléshez való viszony
415
                  A fogyasztáshoz való viszony
415
                  Szállíthatóság
416
            6.2.1.3. A termelés és a szolgáltatás kapcsolata
417
         6.2.2. A termelési stratégia
418-430
            6.2.2.1. Célkitűzések és kritériumok
419-420
               Járgányi erő
420
            6.2.2.2. Termékek és technológiák
421-422
            6.2.2.3. Hardver: termelőberendezések
422-426
               a) A tárgyi eszközök jellemzői
423-424
                  Az Agárdi - "az év pálinkája"
424
               b) A termelőberendezésekkel való gazdálkodás stratégiai kérdései
425-426
            6.2.2.4. A termelési folyamat irányítása és szervezése
426-427
               Miért van az, hogy az USA-ban készült autók közül a legnyereségesebbek japánok és németek?
426-427
            6.2.2.5. A minőség
427-430
               A minőség díjai
428-429
         6.2.3. Termeléstervezés és a végrehajtás
430-434
            a) Az integrált termeléstervezés
430-432
            b) A szükséglettervezési rendszer
432-433
            c) A végrehajtás
433-434
         6.2.4. Karcsú értékfolyam, karcsú termelés
434-438
            Shigeo Shingo: Tanulmány a Toyota termelési rendszeréről
434
            6.2.4.1. A karcsú értékfolyam megvalósításának alapelvei
435-436
               Haderőreform
435
            6.2.4.2. Az „éppen időben" elv
436-438
               Rugalmas termelési rendszer: üzemutópia
437-438
         6.2.5. A teljesítményértékelés szempontjai
439
      Összefoglalás
440
      Logisztika
441-442
         Fogalmak
441
         Kérdések
441
         Feladatok
442
      Termelés és szolgáltatás
442-444
         Fogalmak
442
         Kérdések
443
         Feladatok
444
   7. Vállalati pénzügyek
445-496
      Ismeretlen terepen
446
      Bevezetés
446-447
      7.1. A befektetők és a vállalat értéke
447-451
         Furcsa kisbefektetők
450
      7.2. A vállalat pénzügyi stratégiája
451-463
         7.2.1. A vállalat értékét meghatározó tényezők
452-455
            Vállalatértékelés
453
            A világ tíz legnagyobb tőzsdéje a kapitalizáció alapján (2007)
454
            Hogyan fogjunk befektetőt?
455
         7.2.2. A befektetési stratégia, a tőkeköltségvetés
456-461
            a) Külső befektetés
457-459
               A hitelminősítők
458
               Yahoo!: inkább felvásárolnak, mint fejlesztenek
459
            b) A választáson belüli tőkeallokáció
459-461
               Alkat és funkció
460
               Részvények magas marzzsal és alacsony adóssággal
461
         7.2.3. A finanszírozási stratégia, a forrásbiztosítás
462-463
      7.3. A vállalat pénzügyi rendszerének működése
464-477
         7.3.1. Pénzügyi elemzés
465-475
            7.3.1.1. A mérleg, az eredménykimutatás és a pénzáram- (cash flow) kimutatás
467-473
               A mérleg
467-468
                  A mérleg előírt tagolása
467
                     "A" változat
467
                  A tőkeáttétel (leverage)
468
               Eredménykimutatás
469-471
                  Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) "A" változat
470
                  Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) "A" változat
470-471
               A pénzáram (cash flow) -kimutatás
471-473
                  A cash flow kimutatás egyszerűsített sémája
472
                  Látszat és igazság
473
            7.3.1.2. Egyéb kimutatások, mutatószámok
474
            7.3.1.3. A pénzügyi kimutatások elemzése
474-475
         7.3.2. A pénzügyi terv készítése
475-477
            Közös alap
477
      7.4. Költséggazdálkodás
477-479
      7.5. Befektetés és finanszírozás
480-496
         7.5.1. A befektetések
480-483
            Jelentős tőkeemelés a Volksbanknál
480-481
         7.5.2. A finanszírozás
483-494
            7.5.2.1. Forrásösszetétel
483-487
               A kis- és középvállalkozások pénzhez jutása Magyarországon
485
               Magas adósság, sok aggodalom?
487
            7.5.2.2. Eszközök és források összhangja
487-491
               A likviditás
489-490
                  A GM 2009-ig 15 milliárd dollárral javítja likviditását
489-490
               A forgási sebesség
490-491
               Ideiglenesen szabad pénzeszközök
491
            7.5.2.3. Finanszírozási formák
491-494
               Rövid táv
491-492
               Középtáv
492-493
                  Gondban a lízingcégek
493
               Hosszú táv
493-494
                  A vállalati kötvény
494
         7.5.3. A kockázat és kezelése
494-496
            Kockázatkezelés a MOL-nál
495
   Összefoglalás
496-498
   Fogalmak
498
   Kérdések
498-499
   Feladatok
499
IV. A vállalat stratégiája
501-570
   Vajon a Nike képes rá?
504
   Bevezetés
505
   1. A vállalati stratégia tartalma
505-528
      My-Space, eBay, YouTube mobilon is
507
      A varázsszó: diverzifikáció
508
      1.1. A vállalati stratégia szintjei
508-520
         1.1.1. A vállalati szintű stratégia
509-516
            Apple - több mint csinos külső
509-510
            a) A központ stratégiai szerepe
510-511
            b) Az üzletági portfólió
512-513
            c) A tevékenységi kör kiterjesztése - a diverzifikáció
513-515
               A Wal-Mart stratégiája még minidig működik
515
            d) A központi irányítás módja, stílusa
515-516
         1.1.2. Az üzleti egységek stratégiája
516-520
            Miben más a Google?
520
      1.2. A stratégia megközelítései
521-527
         1.2.1. A vállalkozói megközelítés
521-523
            Hétezer kemence és mesterpék
522-523
         1.2.2. Az adaptív megközelítés
523-524
         1.2.3. A tervezői megközelítés
524-525
         1.2.4. A stratégiamegközelítések összevetése
525-527
      1.3. A stratégiai változatok értékelése
527-528
   2. A stratégiai menedzsment folyamata
528-560
      2.1. A helyzetelemzés
532-542
         2.1.1. A küldetés kapcsolata a stratégiával
532-536
            2.1.1.1. Működési kör
532-533
               Az Eurotunnel kiterjeszti működési körét
533
            2.1.1.2. A belső működésre vonatkozó alapelvek
534
            2.1.1.3. A külső érintettekkel való kapcsolattartás alapelvei
534-536
         2.1.2. A környezeti kihívások
536-541
            2.1.2.1. Az általános környezeti feltételek
536-537
            2.1.2.2. A vállalat versenyhelyzete
537-541
         2.1.3. A vállalati képességek értékelése - a SWOT-elemzés
541-542
            A SWOT-elemzés - Néhány ajánlat arra, hogy mit kell megvizsgálni
542
      2.2. Megvalósítás és visszacsatolás
542-556
         2.2.1. Erőforrás-biztosítás és erőforrás-elosztás
545-546
         2.2.2. Stratégia és szervezet
546-551
         2.2.3. Stratégia és vezetés
551-554
            Az elképesztő menedzser
552
            2.2.3.1. A stratégia melletti elkötelezettség erősítése
552-554
         2.2.4. Ellenőrzés, visszacsatolás, kontrolling
554-556
      2.3. Stratégiai menedzsment vállalkozói és adaptív megközelítésben
556-558
         a) A stratégiai menedzsment vállalkozói megközelítése
556-557
         b) A stratégiai menedzsment adaptív megközelítésben
557-558
      2.4. A stratégiai szövetségek
558-560
         Magyarország lehet az európai áruforgalom fordítókorongja
559
         Stratégiai együttműködések a magyar gazdaságban
560
   3. A vállalati stratégiák néhány osztályozási lehetősége
561-566
      3.1. Stratégiatípusok a működési kör változtatásának iránya és dinamikája szerint
562-563
      3.2. Stratégiatípusok a környezettel való kölcsönhatás jellemzői szerint
563-565
      3.3. Stratégiatípusok orientáció szerint
565-566
   Összefoglalás
566-568
   Fogalmak
568
   Kérdések
568-569
   Feladatok
569-570
Irodalomjegyzék
571-586
Magyar-angol szószedet
587-595
Angol-magyar szószedet
595-603
Név- és tárgymutató
604-616