A tisztességes bírósági eljárás corvina logo

Szerző: Czine Ágnes
További szerző: Paczolay Péter
Cím: A tisztességes bírósági eljárás
Alcím: Audiatur et altera pars
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2020. | ISBN: 978-963-258-488-1

coverimage A tisztességes eljáráshoz való jog elsősorban nem az egyéneket megillető jog, hanem az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve és a jogállamiság elvének lényegi tartalmi eleme. Nem egyetlen jogosítványt tartalmaz, hanem számos eljárási garanciát foglal magában, amelyek együttes megvalósulása, együtthatása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. Ebben az értelemben tehát inkább az alapvető szabadságjogok érvényesülését szolgáló „védelmi jog”. A jog szabályozásának kötelezettsége nemzetközi egyezményeken nyugszik, de a nemzeti alkotmányok és a nemzeti jogrendszerek is tartalmazzák a biztosítékokat jelentő szabályokat. És természetesen a nemzetközi és nemzeti bíróságok értelmezik ezeket a szabályokat, miközben azok épp magukat a bírósági eljárásokat szabályozzák. Leegyszerűsítve a tisztességes eljáráshoz való jog lényege, hogy az ítéletet eljárásnak kell megelőznie. Nem pedig úgy, mint A tanú című film klasszikus jelenetében, ahol az ítélet már a tárgyalás kezdetekor a bírói pulpituson feküdt. Ennek a jognak a lényegi eleme nyilvánvalóan a tisztesség, angolul fairness. A tisztességes eljárás követelménye egyaránt alapelve az európai és az amerikai jogi kultúrának. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 5. és 14. kiegészítése, az ún. due process clause tartalmazza ezt az elvet, mégpedig eljárási és tartalmi értelemben is. Az eljárási garanciák a polgári és büntetőeljárásokban adnak biztosítékot a polgároknak, míg a széles körben alkalmazott tartalmi követelmény alapján az állam nem sértheti meg a polgároknak az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő alapvető jogait. A tisztességes eljárás elve azt kívánja akár eljárási, akár tartalmi értelemben megakadályozni, hogy az állam önkényesen (vagyis tisztességtelenül) korlátozza az állampolgárok jogait. E sommás bevezetésből is látszik, hogy a tisztességes eljárás témájának feldolgozása összetett kihívás, és Czine Ágnes erre vállalkozott monográfiájában. Noha elsődleges érdeklődési területe életpályájából is következően a tisztességes eljárásjogának a büntető igazságszolgáltatásban való érvényesülése lenne, jelen munkája az említett összetett körülmények teljességében helyezi el e szűkebb tárgy vizsgálatát. A jogállamiság fogalmából kiindulva közelíti meg az értekezés tárgyát, értve és érzékeltetve e fogalom történetiségét, jogi kultúránként eltérő tartalmát és meghatározásának nehézségét. Számomra rendkívül meggyőző ez a megközelítés, mert tartalommal tölti ki azt az általánosan elfogadott, de önmagában eléggé üresen hangzó tételt, hogy a tisztességes eljárás a jogállamiság lényeges eleme. A 47 európai országot tömörítő Európa Tanács három alappillére a jogállamiság (Rule of Law), a demokrácia és az emberi jogok, így kapcsolódik szervesen a tisztességes eljárás a jogállamisághoz. A kötet első fejezete jól érzékelteti a jogállamiság fogalmának nehézségét, amelyet az Európa Tanács egy másik szervében, az ún. Velencei Bizottságban (hivatalosan „Joggal a Demokráciáért” Bizottság) közel három évtizedes munkám alatt tapasztaltam.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Eljárásjog, Igazságszolgáltatás, Jog, Tisztesség, Jogállamiság, Független, Bíró
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-11
Előszó
13-16
Bevezetés
17-22
I. Jogállamiság
23-51
   1. A jogállam fogalmának történeti előzményei
23-26
      1.1. A Rechtsstaat fogalma
23-24
      1.2. A rule of law fogalma
24-25
      1.3. A jogállamiság fogalma Magyarországon
25-26
      1.4. A jogállamiság európai értelmezése
26
   2. A jogállam alapvető fogalmi elemei
27-29
      2.1. A jogállam formális felfogása
27
      2.2. A jogállam materiális felfogása
28-29
   3. A jogállamiság és az alkotmányosság fogalmának elhatárolási szempontjai
30-31
   4. A jogállamiság fogalmának értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában
31-47
      4.1. Az Alkotmánybíróságnak a jogállamiság fogalmát érintő első határozatai
32
      4.2. A jogállamiság fogalmának értelmezése az Alkotmánybíróság határozataiban
32-33
      4.3. A jogállamiság követelményei
33-45
         4.3.1. A jogbiztonság
35
         4.3.2. A normavilágosság
36
         4.3.3. A visszaható hatály tilalma mint alkotmányos alapelv és alapjog
36-38
         4.3.4. A kellő felkészülési idő követelménye
38-39
         4.3.5. A hatalmi ágak elválasztása
39-40
         4.3.6. A bírói függetlenség mint a jogállami működés fundamentuma
40-41
         4.3.7. A tisztességes eljárás mint a jogállamiság korlátozhatatlan minősége
41-44
         4.3.8. A jogerő mint a jogállamiság kritériuma
44
         4.3.9. Az anyagi igazságosság mint jogállami követelmény
44-45
      4.4. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának értékelése
45-47
   5. Jogállamiság az Európai Unió jogrendszerében
47-50
      5.1. Létezik-e európai jogállamiság?
47
      5.2. A jogállamiság kritériumai az Európai Unió Bíróságának olvasatában
48-50
   6. Összegzés
50-51
II. A tisztességes eljáráshoz való jog értelmezése és védelme az EJEB gyakorlatában!
53-115
   1. Az EJEB szervezeti felépítése
53-64
      1.1. Az EJEB és a Bizottság
53-56
      1.2. A szervezetileg egységessé vált EJEB
56-61
         1.2.1. Egyesbírák
57-58
         1.2.2. A tanácsok
58
         1.2.3. Kamarák
59
         1.2.4. A Nagykamara
60-61
      1.3. Igazgatási tevékenység
61-64
         1.3.1. Az EJEB plenáris ülése
62
         1.3.2. A Bíróság Hivatala (Registry)
62
         1.3.3. A szekciók
62-63
         1.3.4. Hivatalos nyelv
63
         1.3.5. Jogi képviselet
63-64
         1.3.6. Felsőbíróságok Hálózata (Superior Courts’ Network)
64
   2. Az EJEB eljárásai
64-76
      2.1. A kérelmek benyújtásának és elfogadhatóságának fontosabb kérdései
64-69
         A kiegészítő jegyzőkönyvek tartalma
66-69
      2.2. A kérelem benyújtásának feltételei
69-76
   3. Az EJEB esetjogának hazai hatásáról
76-112
      3.1. A legfontosabb strukturális probléma: a bírósági eljárások elhúzódására irányuló speciális hazai jogorvoslat hiánya
76-78
      3.2. Az észszerű időn belüli eljárás
79-86
         Esettanulmány
84-86
      3.3. Az EJEE 6. cikkében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jog sérelmével kapcsolatos néhány fontos magyar ügy
86-90
         Bodor kontra Magyarország (31181/07), 2011.június 14-ei ítélet
86-87
         Gazsó kontra Magyarország (48322/12), 2015. július 16-ai ítélet
87
         Baka kontra Magyarország [GC] (20261/12), 2016.június 23-ai ítélet
87-88
         Nagy Károly kontra Magyarország (56665/09), [GC], 2017. szemptember 14-ei ítélet
88-90
         Miracle Europe Kft. kontra Magyarország (57774/13), 2016.január 12-ei ítélet
90
      3.4. A börtönök túlzsúfoltsága
90-91
      3.5. Az előzetes letartóztatások hosszával kapcsolatos strasbourgi döntések
91-112
         3.5.1. Az előzetes letartóztatás törvényességének követelménye
92
         3.5.2. Az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának jogalapja
92-93
         3.5.3. Az előzetes letartóztatás tartama
93-94
         3.5.4. Enyhébb (alternatív) korlátozó eszközök alkalmazása
94-95
         3.5.5. Eljárási garanciák
95-98
         3.5.6. Kártérítéshez való jog a jogellenes fogva tartás miatt
98
         3.5.7. Magyar ügyekben a letartóztatás hossza
98-112
            1. A magyar ügyekben alkalmazott általános elvek az ésszerű időtartam tekintetében az EJEB megfogalmazásában
98-99
            2. Magyar ügyek
99-112
               Esettanulmány
105-112
   4. Összegzés
112-115
III. A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése az Európai Unió büntetőjogi integrációjában
117-123
   1. A büntetőjogi, büntetőeljárásjogi integráció
117-120
   2. A legfontosabb büntetőjogi, büntetőeljárásjogi vonatkozású európai uniós irányelvek, rendeletek
120-123
   3. Összegzés
123
IV. Az alkotmányos büntetőjog mint a tisztességes büntetőeljárás értelmezési kerete
125-129
   1. Az alkotmányos büntetőjog értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában
125-127
   2. Az alkotmányos büntetőjog fogalma a jogirodalomban
127-128
   3. Összegzés
128-129
V. A tisztességes büntetőeljárás szabályozásának történeti előzményei Magyarországon
131-152
   1. A magyar büntetőeljárási kódexekben a büntetőeljárás legfontosabb alapelvei, a tisztességes eljárás és részjogosítványai megjelenése
131-135
      1.1. Az 1790/91-es országgyűlés hatása
132
      1.2. Az 1795-ös büntetőtervezet (Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungariae )
133-134
      1.3. A reformkor hatása a büntető eljárásjog fejlődésére
134-135
   2. A magyar büntetőeljárás fejlődése
135-151
      2.1. Az 1896. évi Büntető perrendtartás megalkotását megelőző korszak
135-136
      2.2. Az 1896. évi Bűnvádi perrendtartás, az első magyar büntetőeljárási kódex
136-140
      2.3. Az 1951. évi III. törvény
141-143
      2.4. Az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet a büntetőeljárásról
143-144
      2.5. Az 1973. évi I. törvény
144-147
      2.6. Az 1998. évi XIX. törvény
147-151
   3. Összegzés
151-152
VI. A tisztességig büntetőeljárás alapvető követelményei
153-192
   1. A büntetőeljárással szemben az Alaptörvény alapján támasztható követelmények
153-155
   2. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése
156-160
      2.1. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogról általában
156-159
      2.2. Az Alkotmánybíróságnak a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontja
159-160
   3. A tisztességes eljáráshoz való jog egyes részjogosítványai
160-191
      3.1. A bírósághoz fordulás joga
162-165
      3.2. A törvény által felállított bírósághoz való jog (törvényes bíróhoz való jog)
165-166
      3.3. A független bírósághoz való jog
166-167
      3.4. A pártatlanság követelménye
167-170
      3.5. A bírósághoz fordulás joga és a res iudicata kérdése
170-174
      3.6. Az igazságos tárgyalás követelménye
174-176
      3.7. A valósághű tényállás fogalma
176-180
      3.8. A nyilvános tárgyalás követelménye
180-183
         3.8.1. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét
180-181
         3.8.2. A tárgyalás nyilvánossága a büntetőeljárási törvényben
181-183
      3.9. Az indokolt bírói döntéshez való jog
183-186
      3.10. Az észszerű határidőn belüli elbírálás kérdése
187-191
   4. Összegzés
191-192
VII. Az emberi jogok és az áj büntetőeljárási törvény alapelvei
193-233
   1. A 2017. évi XC. törvény alapelvei
194
   2. A büntetőeljárás alapelveiről általában
195-199
   3. Az alapelvek és a garanciák
200-202
   4. Az ártatlanság vélelme
202-207
      4.1. Az ártatlanság vélelme fogalmának megjelenése az EJEB gyakorlatában
206
      4.2. Az ártatlanság vélelme az USA alkotmányában
206-207
   5. Az alapvető jogok védelme
207-209
   6. A védelem joga
209-212
   7. A büntetőeljárás alapja és akadályai alapelv
212-214
   8. Az eljárási feladatok megoszlása
215-218
      8.1. Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége
215-216
      8.2. A vádhoz kötöttség
216-217
      8.3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata
217
      8.4. Az EJEB esetjoga
218
   9. A bizonyítás alapvetései
218-220
      9.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata
219
      9.2. A Kúria gyakorlata
219
      9.3. Az EJEB esetjoga
219-220
   10. Az anyanyelv használatához, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog
220-225
      10.1. Az EJEB álláspontja a tolmácsoláshoz, fordításhoz való jogról
224-225
      10.2. A tolmács eljárásjogi helyzete
225
   11. Leplezett eszközök alkalmazása
225-228
   12. A személyes szabadsághoz való jog korlátozása a büntetőeljárásban - a kényszerintézkedések
229-233
Összegzés
235-236
Rövidítésjegyzék
237-238
Irodalomjegyzék
239-253
Függelék
255-324
   1. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljáráshoz fűződő jog értelmezését érintő fontosabb döntései
255-283
   2. Az Alaptörvény B) cikkére és XXVIII. cikkére való hivatkozás az alkotmányjogi panaszok és a bírói kezdeményezések esetén az Alaptörvény hatálybalépését követően
284-285
   3. Az Alaptörvény hatálybalépését követően érdemben elbírált, az Alaptörvény XX VIII. cikkével kapcsolatos ügyek
286-324
Kolofon
Hátsó borító