Fejlődéslélektan corvina logo

További szerzők: Cole, Michael; Cole, Sheila R.
Cím: Fejlődéslélektan
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Fordítók: Kéri Rita; Csibra Gergely; Ragó Anett ; Bíró Szilvia; Király Ildikó; Medgyesi Patrícia; Bodor Péter; Kiss Szabolcs; Kalas Zsuzsa; Koós Orsolya; Kovács Mónika
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2006. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-473-5
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás

coverimage Sajátos kihívást jelent egy olyan tankönyv megírása, mely az emberi fejlődés témáját mutatja be. Egyfelől mindenki, aki egy ilyen könyvet kézbe vesz, már közvetlen tapasztalatokat szerzett saját felnőtté válása során. Ezenkívül minden olvasó számtalan esetben tanúja volt a nála idősebbek, vele egykorúak és fiatalabbak fejlődésének, alkalma nyílt gondolkodni a folyamatról. így az olvasók bizonyos értelemben mindenképp szakértői az emberi fejlődés témájának. Másrészt viszont a hozzáértésük szubjektív, intuitív, és ennek megfelelően viszonylag szűk körű. A könyv írása során kihívást jelentett az a törekvésünk, hogy megmutassuk a diákoknak, hogyan járulhat hozzá a gyerekek fejlődésének megértésére szolgáló széles tudományos háttér saját életük és általában a fejlődés folyamatának megértéséhez. Mindenekelőtt szeretnénk elérni, hogy a fejlődés folyamatáról való tanulás izgalmas szellemi tevékenység legyen, és a kutatások és elméletek, melyekről beszámolunk, eligazítsák a leendő szülőket és gyakorló pszichológusokat a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása során. Úgy gondoljuk, hogy a fejlődés legkönnyebben az emberi kultúra sajátos közegében kölcsönhatásban működő biológiai, társas és pszichológiai folyamatok együtteseként ragadható meg. Az egyes tényezők szerepének önálló bemutatása mellett igyekeztünk rávilágítani, hogyan hoz létre ezek „összeműködése” egyedülálló, teljes emberi lényeket különböző kulturális környezetekben. A fejlődéshez hozzátartozik az időbeli átalakulás, melynek vizsgálatára és leírására véleményünk szerint a kronologikus megközelítés a legalkalmasabb. A fejlődés folyamán bekövetkező változások sorát a fogantatás pillanatától a csecsemőkorig, a gyermekkorig, majd a serdülőkorig követjük nyomon. Munkánk során mindvégig szem előtt tartottuk azt a meggyőződésünket, hogy a fejlődést vizsgálva hiba lenne éles különbséget tenni a gyakorlati, az elméleti és a kutatói beállítottság között. Az igazán alapos tudás mindhárom megközelítést használja és megvilágítja. A Fejlődéslélektan szerzői serdülőkoruk óta ismerik egymást. Tizenéves korunk óta osztozunk a gyermekek fejlődése iránti személyes érdeklődésben: először táborokban foglalkoztunk fiatal gyerekekkel, később saját gyermekeinket neveltük, most pedig nagyszülők vagyunk, és rendszeresen helyt is kell állnunk ebben a szerepben. Szakmailag is mindketten komolyan érdeklődünk a gyermeki fejlődés iránt. Michael Colé a gyermekkori tanulás és kognitív fejlődés szakértője. Sheila Cole újságíró, számos cikket írt gyermekekről, és gyermekkönyveket is publikált. Személyes és szakmai szinten is aktívan kutatjuk a gyermekek fejlődésének elősegítésére alkalmas gyakorlati megközelítéseket. Természetes hát, hogy könyvünknek mindvégig központi kérdése az életük korai szakaszában helytelenül táplált gyermekek számára tervezett speciális táplálkozási programok haszna; a kisgyermekek otthonukon kívüli nevelésének értékelésére szolgáló módszerek; a tágabb család szerepe a szegény gyermekek problémáinak enyhítésében; az olvasás és a számtan iskolai tanulásának kihívásai; az érzelmi önszabályozás elősegítésének és a gyermekek közötti agresszió visszaszorításának módjai; a serdülőkori terhesség speciális veszélyei; és a tizenévesek hatékony nevelésének lehetőségei.
Kategóriák: Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Oktatás, Szaporodás, Gondolkodás, Lélek, Nyelv, Fejlődés, Gén
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Rövid tartalom
8
Tartalom
9-18
Előszó
19-25
   Gyakorlati megközelítés
19
   Elméleti irányultság
20
   Kutatói irányultság
20
   Középpontban a kultúra
20-21
   Középpontban a biológia
21
   Középpontban a területek dinamikus együttműködése
21
   A negyedik kiadás új elemei
21-22
   Megjegyzés a tanárok számára
22
   Köszönetnyilvánítás
22-25
1. fejezet: Az emberi fejlődés tanulmányozása
26-65
   A fejezet tartalma
26
   A kezdetek
28-31
      Egy új tudományág születése
29-31
   A modern fejlődéslélektan
31-32
   A fejlődéslélektan központi kérdései
32-39
      Folyamatosság
33-37
         Egyediek-e az emberi fejlődés alapelvei?
33-34
         Folyamatos-e az egyéni fejlődés?
34-36
         Vannak-e a fejlődésnek "kritikus" és "szenzitív" periódusai?
36-37
      A fejlődés forrásai
37
      Egyéni különbségek
37-39
         1.1. A fejlődéspszichológia filozófiai előfutárai
38-39
            John Locke
38
            Jean-Jacques Rousseau
38-39
            Locke, Rousseau és a modern világ
39
   A fejlődéslélektan tudománya
40-59
      A tudományosság kritériumai
40-41
      Adatgyűjtési módszerek
41-51
         Önbeszámolók
41
         Természetes megfigyelések
42-45
         Kísérleti módszerek
45-47
            1.2. Korreláció és okság
46-47
         Klinikai interjúk
48-51
            1.3. A gyerekekkel végzett kutatások etikai normái
49
      Kutatási tervek
51-53
         Hosszmetszeti kutatás
51-52
         Keresztmetszeti kutatás
52-53
         Mikrogenetikus módszerek
53
      A kutatási tervek és az adatgyűjtési módszerek előnyei és hátrányai
54
      Az elmélet szerepe
55-59
         A biológiai érési megközelítés
56-57
         A környezeti tanulási megközelítés
57-58
         A konstruktivista megközelítés
58
         A kulturális megközelítés
59
   Ez a könyv és a fejlődéslélektan
60-63
   Összefoglalás
63-64
   Kulcsfogalmak
65
   Gondolkodtató kérdések
65
I. rész. A kezdetek
67-140
   2. fejezet: Az emberi örökség: gének és környezet
70-99
      A fejezet tartalma
71
      Ivaros szaporodás és genetikai átörökítés
73-77
         Mitózis: a sejtmásolás folyamata
73-74
         Meiózis: a változatosság forrása
74-76
            2.1. Ikrek
76-77
         A nem meghatározása: példa a változatosságra
77
      Genotípus és fenotípus
77-87
         A genetikai öröklődés törvényei
78-80
            Nemhez kötött genetikai hatások
79-80
         A gének, az élőlény és a környezet
80-87
            A gén-környezet kölcsönhatások kutatása
80-81
            Válaszövezet
81-82
            Kanalizáció
82
            Az emberi viselkedés genetikai vonatkozásainak vizsgálata
82-83
            A genetikai hatások erősségének becslése rokonkutatásokkal
83-87
               2.2. Az örökletesség fogalma és a genetikai hatásokkal kapcsolatos tévhitek
84-85
               2.3. Testvérek: oly sok mindenben hasonlítanak, mégis olyannyira mások
87
      Mutációk és öröklődő rendellenességek
88-93
         Sarlósejtes vérszegénység: példa a gén-környezet kölcsönhatásra
88-91
         Down-kór: kromoszómahiba
91-92
         Nemhez kötött kromoszomális rendellenességek
92
         Fenilketonúria: egy kezelhető genetikai kór
92-93
      Biológia és kultúra
93-97
         2.4. Genetikai tanácsadás
94-95
         Szerzett tulajdonságok
94-95
         Koevolúció
95-97
      Összefoglalás
97-98
      Kulcsfogalmak
98
      Gondolkodtató kérdések
99
   3. fejezet: Méhen belüli fejlődés és születés
100-140
      A fejezet tartalma
101
      A méhen belüli fejlődés szakaszai
103-111
         A csíraszakasz
103-105
            Az élet első sejtjei
104
            Új formák megjelenése
104-105
            Beágyazódás
105
         Az embrionális szakasz
105-106
            A táplálék és a védelem forrásai
106
            Az embrió növekedése
106-108
               3.1. A nemi differenciálódás folyamata
108
            Az embrió mozgásának kezdete
108
         A magzati szakasz
109-111
            Magzati szakasz
109-111
            A magzati aktivitás funkciói
111
      A méhen belül fejlődő szervezet
111-124
         A magzat érzékelési képességei
111-113
            A mozgás érzékelése
112
            Látás
112
            Hallás
112-113
         Magzati tanulás
113-114
         Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés
114-117
            Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatásai
114
            A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre
114-117
         Teratogének: a születési károsodások környezeti forrásai
117-124
            Gyógyszerek, drogok
117-120
            Fertőzések és egyéb körülmények
120-123
            A teratogén hatások alapjai
123-124
      A méhen belüli fejlődés áttekintése
124-125
      Születés: Az első bio-szocio-pszichológiai átmenet
125-129
         A vajúdás szakaszai
125-126
         A szülés kulturálisan eltérő változatai
126-127
         Szülés az Egyesült Államokban
127-129
            A szülési fájdalom kezelése
128
            Orvosi beavatkozások a szülés során
128-129
               3.2. Hogyan éli át a csecsemő a szülést?
129
      Az újszülött állapota
129-133
         Az újszülött életképességének felmérése
129-131
            Fizikai állapot
130
            Viselkedéses állapot
130-131
         Problémák és komplikációk
131-133
            Koraszülés
131-132
            Kis születési súly
132
            Fejlődési következmények
132-133
      A szülő-gyerek kapcsolat kezdete
133-138
         3.3. A korai kötelék mítosza
134-35
         A csecsemő külseje
134-135
         A társas környezet elvárásai
135-138
            3.4. Szülői válaszok a gyermek világrajövetelére
136-137
      Összefoglalás
138-139
      Kulcsfogalmak
140
      Gondolkodtató kérdések
140
II. rész. Csecsemőkor
141-295
   4. fejezet: korai csecsemőkor: kezdeti képességek és a változás folyamata
144-193
      A fejezet tartalma
145
      Az agy fejlődése
146-149
         Idegsejtek és hálózataik
146-147
         A központi idegrendszer és az agy
147-149
      A legkorábbi képességek
150-164
         Érzékelési folyamatok
150-157
            Hallás
150-151
            Látás
151-156
            Szaglás és ízlelés
156
            Tapintás, hőmérséklet és testhelyzet
156-157
         Válaszfolyamatok
157-164
            Reflexek
157-159
            Érzelmek
159-161
            Temperamentum
161-164
      Alkalmazkodás a társas világhoz
165-170
         Az alvás
165-167
         Az etetés
167-168
            4.1. Alvási szokások
168
         A sírás
168-170
            4.2. A nyűgös csecsemő megnyugtatása
170
      A fejlődés mechanizmusai
171-185
         A táplálkozás fejlődése
171-172
         A biológiai érési megközelítés
172-173
            A reflexek és az agy
172-173
         A környezeti tanulási megközelítés
173-178
            Klasszikus kondicionálás
173-176
               4.3. A tapasztalatok és az agy fejlődése
174-175
               4.4. Utánoznak-e az újszülöttek?
176
            Operáns kondicionálás
177-178
         A konstruktivista megközelítés: Piaget
178-183
            A fejlődés piaget-i elmélete
178-179
            A szenzomotoros időszak és alszakaszai
179-182
            Piaget elmélete a társas környezetről
182-183
         A kulturális megközelítés
183-185
      A fejlődés független szálainak intergrációja
185-186
      A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet
186-189
         A szociális mosoly megjelenése
187
         A szociális mosoly biológiai alkotóelemei
187-188
         A szociális mosoly és a szociális visszacsatolás
188-189
      Az első két és fél hónap összegzése
189-190
      Összefoglalás
190-192
      Kulcsfogalmak
192
      Gondolkodtató kérdések
193
   5. fejezet: Az első év fejleményei
194-229
      A fejezet tartalma
195
      Biológiai változások
197-199
         Méret és alak
197
         Izomzat és csontozat
198
            Nemi különbségek a növekedés ütemében
198
         Az agy
198-199
      Az észlelés és a mozgás fejlődése
199-203
         Nyúlás és fogás
199-201
         Helyváltoztatás
201-203
      Kognitív változások
203-221
         Piaget konstruktivista magyarázata
203-209
            A szenzomotoros fejlődés
203-207
               5.1. A gyakorlás szerepe a motoros fejlődésben
204-205
            Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció
207-209
         Okos csecsemők? Piaget elméletének kritikái
209-213
            A nem látható tárgyak problémája
210-212
               5.2. Modalitásközi észlelés
211
            Babamatematika
212
            Az okság korai ismerete
213
         Okos csecsemők: a bizonyítékok áttekintése
213-214
         Kategorizáció: a fajták ismerete
214-219
            5.3. Cselekvés és megértés
216-217
         Az emlékezet fejlődése
219
         Felidézés és óvatosság: a fejlődési folytonosság hiánya?
220-221
            Az emlékezés és az osztályozás változása
220
            Emlékezet, kategorizáció és az óvatosság kialakulása
220-221
      Új kapcsolat a társas világgal
222-226
         A bizonytalanság szerepe az óvatosságban
222-223
         Az érzelmi kapcsolatok új formája
223-224
         A kommunikáció jellegének változása
224-226
            Szociális referencia
224-225
            A nyelvi megértés és a beszéd kezdete
225-226
      Egy új bio-szocio-pszichológiai átmenet
226-227
      Összefoglalás
227-229
      Kulcsfogalmak
229
      Gondolkodtató kérdések
229
   6. fejezet: A csecsemőkor vége
230-265
      A fejezet tartalma
231
      Biológiai érés
233
      Az észlelés és a mozgás összehangolása
234-237
         Helyváltoztatás
234-236
         Kézügyesség
236
         Szobatisztaság
236-237
      A gondolkodás új módja
237-248
         Az utolsó szenzomotoros alszakaszok
238-239
            5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap)
238-239
            6. alszakasz: reprezentációk (18-24 hónap)
239
         A tárgyállandóság elsajátítása
240-241
         Problémamegoldás
241-242
         Játék
242-243
         Utánzás
243-244
         A kategorizációs képesség fejlődése
244-245
         A képek mint reprezentációk felfogása
245-247
         A szavak, a gondolatok és a cselekedetek viszonyának megváltozása
247-248
      A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése
248-259
         A kötődés magyarázatai
248-252
            Simund Freud drive-redukciós magyarázata
249
            Erik Erikson pszichoszociális magyarázata
249
            John Bowlby etológiai magyarázata
249-250
            Állatkísérletekből származó bizonyítékok
250-252
         A kötődés mintázatai
252-259
            A kötődési minták változatainak okai
255-259
               6.1. Kötődés az apához és másokhoz
256-257
            A kötődés fejlődésének menete
259
      Az új énkép
259-263
         Önfelismerés
260-261
         A cselekvő én
261
         A normák megértése
261-262
         A másodlagos érzelmek kialakulása
262-263
      A csecsemőkor vége
263
      Összefoglalás
263-265
      Kulcsfogalma
265
      Gondolkodtató kérdések
265
   7. fejezet: A korai tapasztalatok és a későbbi élet
266-295
      A fejezet tartalma
266
      A csecsemők fejlődésének optimális feltételei
269-271
      A szülő-gyerek szeparáció hatásai
272-279
         Ideiglenes elválás a szülőktől
272-273
         Huzamos elválás a szülőktől
273-278
            Árvaházi gyerekek
273-276
               7.1. Bölcsődei gondozás az első életévben
274-275
            Jól felszerelet nevelőotthonokban gondozott gyerekek
276-278
         Elszigetelt gyerekek
278-279
      Sebezhetőség és ellenálló képesség
279-286
         A család jellemzői
280-282
            7.2. Az anya depressziója mint kockázati tényező
281
         A közösség jellemzői
282
         A gyerek jellemzői
282-286
            A későbbi körülmények hatása
283-286
      Felépülés nélkülözés után
286-290
         Újra Harlow majmai
286-287
         Felépülés elszigeteltség után
287-
            7.3. Génié és az átértékelt etikai kérdések
288-289
         Emberekre vonatkoztatható következtetések
288-290
      A csecsemőkor elsőbbségének felülvizsgálata
290-294
         Kötődés
291-292
         Kognitív fejlődés
292-293
         A korlátozott előrejelezhetőség kompromisszuma
293-294
      Összefoglalás
294-295
      Kulcsfogalmak
295
      Gondolkodtató kérdések
295
III. rész. Kisgyermekkor
296-465
   8. fejezet: Nyelvelsajátítás
300-339
      A fejezet tartalma
300
      A nyelv előtti kommunikáció
302-303
      A nyelvi fejlődés rejtélye
303-305
         A referencia problémája
303-304
         A nyelvtan problémája
304-305
      A nyelv négy alrendszere
305-319
         Hangok
305-307
         Szavak
307-313
            A szavak mint közvetítők
308
            A legkorábbi szókincs
308-310
            A jelentés többértelműsége
310-312
            A szókincs változó szerkezete
312-313
            Mondatokat képviselnek-e a korai szavak?
313
         Mondatok
314-316
            Növekvő komplexitás
314-316
         A nyelv használata
316-319
            Társalgási aktusok
317
            Társalgási szabályok
318
            A hallgató figyelembevétele
318-319
               8.1. A metafora
319
      A nyelvelsajátítást magyarázó elméletek
320-325
         Tanuláselméleti magyarázat
320-322
            Klasszikus és operáns kondicionálás
321
            Utazás
321-322
         Nativista magyarázat
322-323
         Interakcionalista magyarázat
323-325
            A megismerés hangsúlyozása
323-324
            A társas interakció hangsúlyozása
325
      A nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei
325-333
         A nyelv biológiai előfeltételei
325-327
            Kizárólag az emberi fajra jellemző-e a nyelv?
326-327
            Biológiai hátterű fogyatékosságban szenvedő gyerekek
327
         A nyelvi fejlődés környezete
327-333
            Hogyan járul hozzá az interakció a nyelvelsajátításhoz?
329-331
            Milyen szerepe van a tanításnak?
331-333
      Nyelv és gondolkodás
333-336
         A környezeti tanulási megközelítés
333-334
         A piaget-i interakcionalista megközelítés
334
         A nativista megközelítés
335
         A kulturális megközelítés
335-336
      A nyelvelsajátítás alapvető rejtélyeinek ismételt áttekintése
336-337
      Összefoglalás
337-338
      Kulcsfogalmak
339
      Gondolkodtató kérdések
339
   9. fejezet: Gondolkodás kisgyerekkorban: a kompetencia szigetei
340-377
      A fejezet története
341
      Piaget elmélete a kisgyerekkori értelmi fejlődésről
343-349
         Egocentrizmus
344-346
            A téri nézőpontváltás hiánya
345
            Egocentrikus beszéd
345
            Nehézségek mások vélekedésének megértésében
345-346
         A látszat és a valóság megkülönböztetésének nehézsége
347-348
         Prekauzális következtetések
348-349
      A kisgyerekek gondolkodásának vizsgálata Piaget-t követően
349-367
         Az egyenetlen teljesítmény problémája
349-355
            A téri nézőpontra vonatkozó nem egocentrikus érvelés
351
            Mások vélekedéseinek megértése
351
            Látszat és valóság megkülönböztetése
351-352
            Hatékony oksági érvelés
352-355
               9.1. A kisgyermek mint tanú
354-355
         A kisgyerekkori fejlődés posztpiaget-iánus magyarázatai
355-356
         A kognitív fejlődés neopiaget-iánus elméletei
356-357
         Az információfeldolgozási megközelítés
357-358
         A környezeti tanulási megközelítés: a tapasztalat mennyisége
358-356
         A kisgyerekkori értelmi fejlődés biológiai magyarázatai
359-362
            Az agy növekedése
359
            Mentális modulok
359-360
            Alapterületek és szerveződési elvek
360-362
         A kultúra és a kisgyerekkori értelmi fejlődés
362-367
            A kontextusok mentális reprezentációi
363-364
            A forgatókönyvek funkciói
364-365
            A kulturális kontextus és a fejlődés egyenetlensége
365-366
            A kulturális megközelítés értékelése
366-367
      A rajzolás fejlődése: elméleti megközelítések
367-374
         A rajzolási képesség fejlődési szakaszai
367
         A gyerekrajz információfeldolgozási magyarázata
367-369
            9.2. Szociodramatikus játék
368-369
         A gyerekrajz mint mentális modul
370-372
         A gyerekrajz fejlődésének kulturális megközelítése
372-374
      Az alternatív megközelítések összeegyeztetése
374-375
      Összefoglalás
375-376
      Kulcsfogalmak
376
      Gondolkodtató kérdések
377
   10. fejezet: Társas fejlődés kisgyermekkorban
378-425
      A fejezet tartalma
379
      A társas és a személyes azonosságtudat megszerzése
382-397
         Nemi identitás
382-395
            A pszichodinamikus elképzelés: azonosulás differenciáció és affiliáció által
383-387
               10.1. Sigmund Freud
386-387
            A szociális tanulás elmélete: azonosulás megfigyeléssel és utánzással
386-389
            Kognitív megközelítés: az identitásképzés mint fogalmi fejlődés
389
            Összetett megközelítés: a társadalmi nemi sémák elmélete
389-391
            A nemi szerepek ismerete és az azoknak megfelelő viselkedés
391-394
               10.2. Mi különbözteti meg a lányokat a fiúktól?
393
            Milyen mértékben módosítható a nemi identitás kialakulásának folyamata?
394-395
         Etnikai és faji identitás
395-396
         Személyes identitás
396-397
      Az önszabályozás képességének fejlődése
397-403
         A jó és a rossz tanulása
398-399
         Önkontroll
400-401
         Internalizáció
401-403
            10.3. Erik Erikson
402-403
      Agresszió és proszociális viselkedés
404-418
         Az agresszió fejlődése
404-406
            10.4. Szülői vélekedések az agresszió okairól
406
         Mi okozza az agressziót?
406-409
            Az evolúciós érv
406-407
            Az agresszió jutalmazása
407
            Utánzás
407-409
         Az agresszív viselkedés egyéni különbségei
409-410
         Az emberi agresszió kordában tartása
410-414
            Evolúciós elméletek
410-411
            Frusztráció és a katarzis
411
            Büntetés
411-413
            A nem agresszív viselkedések jutalmazása
413
            Kognitív térning
413-414
         A proszociális viselkedés fejlődése
414-418
            Evolúciós magyarázatok
414
            Empátia
414-416
            A proszociális viselkedés fejlődésének megnyilvánulásai
416-417
            A proszociális viselkedés előmozdítása
418
      Az érzelmek fejlődése és szabályozása
418-421
         Mások érzelmeinek megértése
419
         A saját érzelmek szabályozása
419
         Az érzelmek helyes kinyilvánításának elsajátítása
420-421
         Az érzelmek szabályozása és a társas képességek
421
      A gyerek mint egyén helye a társas csoportban
421-422
      Összefogalás
422-424
      Kulcsfogalmak
424
      Gondolkodtató kérdések
425
   11. fejezet: A kisgyerekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások
426-465
      A fejezet tartalma
427
      A család mint a fejlődés közege
428-445
         A családszerkezet és szocializáció kultúrközi vizsgálata
429-434
            11.1. A testvérek és a szocializáció
430-431
         Családszerkezetek és nevelési stílusok Eszak-Amerikában
434-445
            Nevelési stílusok az észak-amerikai középosztálybeli nukleáris családban
435-439
            Szocializációs minták egyszülős családban
439-441
            A szegénység hatása a gyermeknevelésre
441-443
            A nagycsalád és a szociális háló
443-445
               11.2. Bántalmazás és elhanyagolás
444-445
      A média közvetítő szerepe a család és a közösség között
446-453
         A történelem leckéi
446
         A könyvek
446-449
            A korai olvasmányélmények formája
447-448
            A korai olvasmányok megfelelő tartalma
448-449
         A televízió: szelíd bébiszitter vagy veszélyes betolakodó?
449-453
            Mi az, ami valódi?
449-450
            A televíziós szerkesztési stílus problémája
450
            A televíziós tartalom problémái
451-453
            Családi hatások
453
         Interaktív média
453
      A kisgyerek a közösségben
454-462
         A nappali gondoskodás különféle formái
454-456
            Otthoni gyermekfelügyelet
454
            Családi gyermekfelügyelet
454-455
            Bölcsőde
455-456
         A bölcsőde hatása a fejlődésre
456-457
            Intellektuális hatások
456
            A társas fejlődésre gyakorolt hatás
456-457
         Óvoda
457-462
            11.3. Kulturális változatok az óvodai nevelésben
458-459
            Az óvodák és a szegénység elleni harc
459-460
            Milyen változásokat hozott a "Fej fej mellett" program?
460-461
            A jövő kompenzációs óvodai programjai
461-462
      Az iskoláskor küszöbén
462-463
      Összefoglalás
463-464
      Kulcsfogalmak
464
      Gondolkodtató kérdések
465
IV. rész. Iskoláskor
466-598
   12. fejezet: Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban
469-505
      A fejezet tartalma
471
      A növekvő szabadság és felelősség kihívása
473-475
         12.1. Útkeresés hazafelé
475
      Biológiai fejlődés
476-479
         A gének és a környezet szerepe a növekedésben
476-477
         Motoros fejlődés
477
         Az agy fejlődése
477-479
            12.2. Kóros kövérség iskoláskorban
478-479
      Minőségileg új gondolkodás?
481-486
         Változás a cselekvések logikájában
481-486
            Konzerváció
481-484
            Univerzális-e a konzerváció elsajátítása?
484-486
      Mi idézi elő a változást a gondolkodásban?
486-503
         Az emlékezet szerepe az iskoláskori megismerésben
486-491
            Az emlékezeti folyamatok kapacitásának és sebességének növekedése
487
            Tudásalap
487-488
            Emlékezeti stratégiák
488
            Metamemória
491
         Az emlékezet fejlődésének és a logikai szakaszoknak az összehangolása
491-493
         A kognitív fejlődés mint a stratégiák fejlődése
493-496
         Egyéb kognitív közvetítő folyamatok
496-503
            Figyelem
496-497
            Tervezés
498-499
            Metakogníció
499-500
            A nyelv és az osztályozás fejlődése
501-503
      Az iskoláskori kognitív változások újraértékelése
503
      Összefoglalás
503-504
      Kulcsfogalmak
504
      Gondolkodtató kérdések
505
   13. fejezet: Az iskolai oktatás
506-553
      A fejezet tartalma
507
      Az iskolai környezet
509-510
      Írásbeliség és iskola a modern időkben
510-518
         Az iskolai készségek elsajátítása
511-512
         Olvasástanulás
512-515
         Matematikatanulás
515-518
      A tanítás sajátos nyelve
518-524
         Az általánosan elterjedt osztálytermi elrendezés
518-519
         A tanítás alternatív formái
519-524
            13.1. Számítógépek az iskolában
522-523
      Az iskolai oktatás kognitív hatásai
525-528
         Beiskolázás
525
         Az oktatás hatásainak kultúrközi kutatása
525-528
            Logikai gondolkodás
526
            Emlékezet
526
            Metakognitív készségek
526-527
            Az iskolázottság másodgenerációs hatása?
527
            Áttekintés
527-528
      Iskolai alkalmasság
528-550
         Az intelligencia mérésének eredete
529-530
         Binet és Simon hagyatéka
530-538
            A mentális kortól a IQ-ig
530-531
            Az intelligencia természete: általános vagy specifikus?
531-534
            A csoportok közötti különbségek és az öröklés-környezet kérdés
534-535
            Az IQ és a tesztelés logikája
535-538
         Az iskolai sikerek személyes és társas akadályai
538-550
            Specifikus tanulási nehézségek
539-540
            Motiváció a tanulásra
540-542
            Eltérések az otthoni és az iskolai kultúra között
542-545
               13.2. Iskola három kultúrában
544-545
            Tanulás idegen nyelven
546-549
               13.3. Tanári elvárások és az iskolai siker
548-549
            Különböző diákpopulációk sikeres kezelése
549-550
      Az iskolán kívül
550-551
      Összefoglalás
551-552
      Kulcsfogalmak
552
      Gondolkodtató kérdések
553
   14. fejezet: Társas kapcsolatok iskoláskorban
554-598
      A fejezet tartalma
554
      A játékok és a csoport szabályozása
557-560
         Játékok és szabályok
558-559
         A játékok és az élet
559-560
      Szociális szabályok, gondolkodás és viselkedés
560-572
         Játékszabályok és az autoritás forrásai: Piaget elmélete
560-561
         Piaget szociális fejlődési elméletének alternatívái
561-570
            14.1. Fiús játékok, lányos játékok
562-563
            Több szakasz megkülönböztetése
562-569
            A szociális szabályok fejlődése különféle területeken
569-570
         A következtetéstől a viselkedésig
570-572
      A gyermekek közötti kapcsolatok
572-588
         Kortárskapcsolatok és társas rangsor
573-576
            A szociometriai helyzetet befolyásoló függő tényezők
574-576
         A fiúk és a lányok kapcsolata
576-577
         Társak versengése és együttműködése
577-580
            14.2. Határtevékenység: a nemek érintkezése
578-579
         Barátság: a kapcsolat speciális formája
580-585
            14.3. Bandák vetélkedése és konfliktusai
581
            A barátságok kialakulását befolyásoló tényezők
582
            Mit csinálnak együtt a barátok?
583
            Barátság és társas kompetencia
583-585
         A szülők hatása a gyerekek kortárskapcsolataira
585-586
         A kortárskapcsolatok jelentősége a gyerek fejlődésében
586-588
      A szülőkkel való kapcsolat változása
588-590
      Az új énkép
590-595
         Az én változó fogalma
590-592
         Önértékelés
592-595
            Az önértékelés alapjai
594
      Iskoláskor: újraértelmezés
595-596
      Összefoglalás
596-597
      Kulcsfogalmak
598
      Gondolkodtató kérdések
598
V. rész. Serdülőkor
599-690
   15. fejezet: A serdülőkori fejlődés biológiai és szociális alapjai
602-639
      A fejezet tartalma
603
      A serdülőkor elméletei
605-608
         Történeti előzmények
605-606
         A serdülőkor modern bio-szociális megközelítése
606-608
            Arnold Gesell
607
            Sigmund Freud
607
            Evolúciós és etológiai megközelítések
607-608
      A pubertás
608-616
         A növekedés felgyorsulása
608-609
         Szexuális fejlődés
609-610
         A pubertás kezdete
610-611
         A nemi érés hatása a fejlődésre
611-616
            A pubertás pszichológiai hatásai
611-613
            A korai és a késői érés következményei
613-616
               15.1. Táplálkozási zavarok
614-615
      A társas élet újjászerveződése
616-637
         Új kapcsolat a kortársakkal
617-627
            Barátság
617-620
            Klikkek és bandák
620-622
            A konformitás társas követelménye
622-625
               15.2. Serdülőkori kockázatvállalás és társas deviancia
624-625
            A kortárscsoport szerveződése és a szexuális kapcsolatok kialakulása
626-627
         Szexuális aktivitás
627-630
            A forgatókönyvszerű szex
628-629
               15.3. A serdülőkori szexuális viselkedés hagyományos kikuju forgatókönyve
629
            A szexuális tevékenység motívumai
629-630
               15.4. Tizenéves-terhesség
630
         Változó szülő-gyerek kapcsolatok
631-635
            A serdülő-szülő konfliktus tartalma és mélysége
631-634
            A szülői befolyás fennmaradása
634-635
         A munka
635-637
      A Bio-szociális értelmezési keret és a serdülőkori fejlődés
637
      Összefoglalás
637-639
      Kulcsfogalmak
639
      Gondolkodtató kérdések
639
   16. fejezet: A serdülőkor pszichológiai fejleményei
640-690
      A fejezet tartalma
641
      A serdülők gondolkodásával foglalkozó kutatások
643-655
         Formális műveletek
643-650
            Érvelés változók manipulálásával
645-647
            Érvelés logikai szükségszerűség alapján
647-648
            Fejlődési különbségek a formális műveletek használatában
648-650
         A serdülők gondolkodásának alternatív megközelítései
650-655
            Neopiaget-iánus megközelítések
650-651
            Információfeldolgozási elméletek
651-652
            A kulturális megközelítés
652-655
               16.1. Formális műveletek egy írásbeliséget nélkülöző kultúrában
654-655
      A serdülők gondolkodása a társadalmi rendről
656-666
         Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás
656-657
         Kohlberg erkölcsi érvelésre vonatkozó elmélete
657-660
         Kohlberg serdülőkori erkölcsi érvelésre vonatkozó elméletének értékelése
660
         Vannak-e nemi különbségek az erkölcsi gondolkodásban?
660-663
         Kulturális változatok az erkölcsi gondolkodásban
663-665
         Az erkölcsi gondolkodás és az erkölcsös viselkedés viszonya
665-666
      A politikáról való gondolkodás és a politikában való részvétel
666-669
         Törvények
667
         Társadalmi kontroll
667-668
         Politikai idealizmus és közösségi részvétel
668-669
      A self integrációja
669-684
         Az önmeghatározás változása
669-670
         A serdülők önértékelése
670-671
         Az identitáskrízis megoldása
671-675
            Az identitásképzéshez vezető út
673-674
            A család és a barátok szerepe az identitásképzésben
674-675
         Nemi különbségek az identitásképzésben
675-677
         A nemi identitás kialakulása
677-681
            Heteroszexuális identitásképzés
677-678
            Nem heteroszexuális identitásképzés
678-680
            A nem heteroszexuális identitásképzés állomásai
680-681
         A kisebbségi csoportok és az identitásképzés
681-683
            Nem vizsgált etnikai identitás
681-682
            Az etnikai identitás keresése
682
            Az etnikai identitás elérése
682-683
         Kultúrközi változatok az identitásképzésre
683-684
      Átmenet a felnőttkorba
684-687
         16.2. Átmeneti rítusok
685
         Serdülőkor a modern társadalmakban
686-687
         Előre tekintve
687
      Összefoglalás
687-689
      Kulcsfogalmak
689
      Gondolkodtató kérdések
690
Epilógus: A teljes kép
691-694
   Elmélet és gyakorlat viszonya
691
   A rendelkezésre álló eszközkészlet
691-693
   Az eszközkészlet használata a mindennpokban
693-694
Függelék: Útmutató a fejlődés sajátos szempontjainak tárgyalásához
695-700
Szakkifejezések
701-711
Hivatkozott irodalom
713-774
Névmutató
775-785
Tárgymutató
787-805
Kolofon
Hátsó borító