Fejlődéslélektan
További szerzők:
Cole, Michael; Cole, Sheila R.Cím: Fejlődéslélektan
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Fordítók: Kéri Rita; Csibra Gergely; Ragó Anett ; Bíró Szilvia; Király Ildikó; Medgyesi Patrícia; Bodor Péter; Kiss Szabolcs; Kalas Zsuzsa; Koós Orsolya; Kovács Mónika
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2006. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-473-5
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás
![coverimage](/www/thumbnails/1000/1554_cole-fejlodeslelektan-osiris-bp-2006_ocr/tn_300.jpg)
Kategóriák: Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Oktatás, Szaporodás, Gondolkodás, Lélek, Nyelv, Fejlődés, Gén
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Oktatás, Szaporodás, Gondolkodás, Lélek, Nyelv, Fejlődés, Gén
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Rövid tartalom
8
Tartalom
9-18
Előszó
19-25
Gyakorlati megközelítés
19
Elméleti irányultság
20
Kutatói irányultság
20
Középpontban a kultúra
20-21
Középpontban a biológia
21
Középpontban a területek dinamikus együttműködése
21
A negyedik kiadás új elemei
21-22
Megjegyzés a tanárok számára
22
Köszönetnyilvánítás
22-25
1. fejezet: Az emberi fejlődés tanulmányozása
26-65
A fejezet tartalma
26
A kezdetek
28-31
Egy új tudományág születése
29-31
A modern fejlődéslélektan
31-32
A fejlődéslélektan központi kérdései
32-39
Folyamatosság
33-37
Egyediek-e az emberi fejlődés alapelvei?
33-34
Folyamatos-e az egyéni fejlődés?
34-36
Vannak-e a fejlődésnek "kritikus" és "szenzitív" periódusai?
36-37
A fejlődés forrásai
37
Egyéni különbségek
37-39
1.1. A fejlődéspszichológia filozófiai előfutárai
38-39
John Locke
38
Jean-Jacques Rousseau
38-39
Locke, Rousseau és a modern világ
39
A fejlődéslélektan tudománya
40-59
A tudományosság kritériumai
40-41
Adatgyűjtési módszerek
41-51
Önbeszámolók
41
Természetes megfigyelések
42-45
Kísérleti módszerek
45-47
1.2. Korreláció és okság
46-47
Klinikai interjúk
48-51
1.3. A gyerekekkel végzett kutatások etikai normái
49
Kutatási tervek
51-53
Hosszmetszeti kutatás
51-52
Keresztmetszeti kutatás
52-53
Mikrogenetikus módszerek
53
A kutatási tervek és az adatgyűjtési módszerek előnyei és hátrányai
54
Az elmélet szerepe
55-59
A biológiai érési megközelítés
56-57
A környezeti tanulási megközelítés
57-58
A konstruktivista megközelítés
58
A kulturális megközelítés
59
Ez a könyv és a fejlődéslélektan
60-63
Összefoglalás
63-64
Kulcsfogalmak
65
Gondolkodtató kérdések
65
I. rész. A kezdetek
67-140
2. fejezet: Az emberi örökség: gének és környezet
70-99
A fejezet tartalma
71
Ivaros szaporodás és genetikai átörökítés
73-77
Mitózis: a sejtmásolás folyamata
73-74
Meiózis: a változatosság forrása
74-76
2.1. Ikrek
76-77
A nem meghatározása: példa a változatosságra
77
Genotípus és fenotípus
77-87
A genetikai öröklődés törvényei
78-80
Nemhez kötött genetikai hatások
79-80
A gének, az élőlény és a környezet
80-87
A gén-környezet kölcsönhatások kutatása
80-81
Válaszövezet
81-82
Kanalizáció
82
Az emberi viselkedés genetikai vonatkozásainak vizsgálata
82-83
A genetikai hatások erősségének becslése rokonkutatásokkal
83-87
2.2. Az örökletesség fogalma és a genetikai hatásokkal kapcsolatos tévhitek
84-85
2.3. Testvérek: oly sok mindenben hasonlítanak, mégis olyannyira mások
87
Mutációk és öröklődő rendellenességek
88-93
Sarlósejtes vérszegénység: példa a gén-környezet kölcsönhatásra
88-91
Down-kór: kromoszómahiba
91-92
Nemhez kötött kromoszomális rendellenességek
92
Fenilketonúria: egy kezelhető genetikai kór
92-93
Biológia és kultúra
93-97
2.4. Genetikai tanácsadás
94-95
Szerzett tulajdonságok
94-95
Koevolúció
95-97
Összefoglalás
97-98
Kulcsfogalmak
98
Gondolkodtató kérdések
99
3. fejezet: Méhen belüli fejlődés és születés
100-140
A fejezet tartalma
101
A méhen belüli fejlődés szakaszai
103-111
A csíraszakasz
103-105
Az élet első sejtjei
104
Új formák megjelenése
104-105
Beágyazódás
105
Az embrionális szakasz
105-106
A táplálék és a védelem forrásai
106
Az embrió növekedése
106-108
3.1. A nemi differenciálódás folyamata
108
Az embrió mozgásának kezdete
108
A magzati szakasz
109-111
Magzati szakasz
109-111
A magzati aktivitás funkciói
111
A méhen belül fejlődő szervezet
111-124
A magzat érzékelési képességei
111-113
A mozgás érzékelése
112
Látás
112
Hallás
112-113
Magzati tanulás
113-114
Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés
114-117
Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatásai
114
A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre
114-117
Teratogének: a születési károsodások környezeti forrásai
117-124
Gyógyszerek, drogok
117-120
Fertőzések és egyéb körülmények
120-123
A teratogén hatások alapjai
123-124
A méhen belüli fejlődés áttekintése
124-125
Születés: Az első bio-szocio-pszichológiai átmenet
125-129
A vajúdás szakaszai
125-126
A szülés kulturálisan eltérő változatai
126-127
Szülés az Egyesült Államokban
127-129
A szülési fájdalom kezelése
128
Orvosi beavatkozások a szülés során
128-129
3.2. Hogyan éli át a csecsemő a szülést?
129
Az újszülött állapota
129-133
Az újszülött életképességének felmérése
129-131
Fizikai állapot
130
Viselkedéses állapot
130-131
Problémák és komplikációk
131-133
Koraszülés
131-132
Kis születési súly
132
Fejlődési következmények
132-133
A szülő-gyerek kapcsolat kezdete
133-138
3.3. A korai kötelék mítosza
134-35
A csecsemő külseje
134-135
A társas környezet elvárásai
135-138
3.4. Szülői válaszok a gyermek világrajövetelére
136-137
Összefoglalás
138-139
Kulcsfogalmak
140
Gondolkodtató kérdések
140
II. rész. Csecsemőkor
141-295
4. fejezet: korai csecsemőkor: kezdeti képességek és a változás folyamata
144-193
A fejezet tartalma
145
Az agy fejlődése
146-149
Idegsejtek és hálózataik
146-147
A központi idegrendszer és az agy
147-149
A legkorábbi képességek
150-164
Érzékelési folyamatok
150-157
Hallás
150-151
Látás
151-156
Szaglás és ízlelés
156
Tapintás, hőmérséklet és testhelyzet
156-157
Válaszfolyamatok
157-164
Reflexek
157-159
Érzelmek
159-161
Temperamentum
161-164
Alkalmazkodás a társas világhoz
165-170
Az alvás
165-167
Az etetés
167-168
4.1. Alvási szokások
168
A sírás
168-170
4.2. A nyűgös csecsemő megnyugtatása
170
A fejlődés mechanizmusai
171-185
A táplálkozás fejlődése
171-172
A biológiai érési megközelítés
172-173
A reflexek és az agy
172-173
A környezeti tanulási megközelítés
173-178
Klasszikus kondicionálás
173-176
4.3. A tapasztalatok és az agy fejlődése
174-175
4.4. Utánoznak-e az újszülöttek?
176
Operáns kondicionálás
177-178
A konstruktivista megközelítés: Piaget
178-183
A fejlődés piaget-i elmélete
178-179
A szenzomotoros időszak és alszakaszai
179-182
Piaget elmélete a társas környezetről
182-183
A kulturális megközelítés
183-185
A fejlődés független szálainak intergrációja
185-186
A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet
186-189
A szociális mosoly megjelenése
187
A szociális mosoly biológiai alkotóelemei
187-188
A szociális mosoly és a szociális visszacsatolás
188-189
Az első két és fél hónap összegzése
189-190
Összefoglalás
190-192
Kulcsfogalmak
192
Gondolkodtató kérdések
193
5. fejezet: Az első év fejleményei
194-229
A fejezet tartalma
195
Biológiai változások
197-199
Méret és alak
197
Izomzat és csontozat
198
Nemi különbségek a növekedés ütemében
198
Az agy
198-199
Az észlelés és a mozgás fejlődése
199-203
Nyúlás és fogás
199-201
Helyváltoztatás
201-203
Kognitív változások
203-221
Piaget konstruktivista magyarázata
203-209
A szenzomotoros fejlődés
203-207
5.1. A gyakorlás szerepe a motoros fejlődésben
204-205
Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció
207-209
Okos csecsemők? Piaget elméletének kritikái
209-213
A nem látható tárgyak problémája
210-212
5.2. Modalitásközi észlelés
211
Babamatematika
212
Az okság korai ismerete
213
Okos csecsemők: a bizonyítékok áttekintése
213-214
Kategorizáció: a fajták ismerete
214-219
5.3. Cselekvés és megértés
216-217
Az emlékezet fejlődése
219
Felidézés és óvatosság: a fejlődési folytonosság hiánya?
220-221
Az emlékezés és az osztályozás változása
220
Emlékezet, kategorizáció és az óvatosság kialakulása
220-221
Új kapcsolat a társas világgal
222-226
A bizonytalanság szerepe az óvatosságban
222-223
Az érzelmi kapcsolatok új formája
223-224
A kommunikáció jellegének változása
224-226
Szociális referencia
224-225
A nyelvi megértés és a beszéd kezdete
225-226
Egy új bio-szocio-pszichológiai átmenet
226-227
Összefoglalás
227-229
Kulcsfogalmak
229
Gondolkodtató kérdések
229
6. fejezet: A csecsemőkor vége
230-265
A fejezet tartalma
231
Biológiai érés
233
Az észlelés és a mozgás összehangolása
234-237
Helyváltoztatás
234-236
Kézügyesség
236
Szobatisztaság
236-237
A gondolkodás új módja
237-248
Az utolsó szenzomotoros alszakaszok
238-239
5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap)
238-239
6. alszakasz: reprezentációk (18-24 hónap)
239
A tárgyállandóság elsajátítása
240-241
Problémamegoldás
241-242
Játék
242-243
Utánzás
243-244
A kategorizációs képesség fejlődése
244-245
A képek mint reprezentációk felfogása
245-247
A szavak, a gondolatok és a cselekedetek viszonyának megváltozása
247-248
A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése
248-259
A kötődés magyarázatai
248-252
Simund Freud drive-redukciós magyarázata
249
Erik Erikson pszichoszociális magyarázata
249
John Bowlby etológiai magyarázata
249-250
Állatkísérletekből származó bizonyítékok
250-252
A kötődés mintázatai
252-259
A kötődési minták változatainak okai
255-259
6.1. Kötődés az apához és másokhoz
256-257
A kötődés fejlődésének menete
259
Az új énkép
259-263
Önfelismerés
260-261
A cselekvő én
261
A normák megértése
261-262
A másodlagos érzelmek kialakulása
262-263
A csecsemőkor vége
263
Összefoglalás
263-265
Kulcsfogalma
265
Gondolkodtató kérdések
265
7. fejezet: A korai tapasztalatok és a későbbi élet
266-295
A fejezet tartalma
266
A csecsemők fejlődésének optimális feltételei
269-271
A szülő-gyerek szeparáció hatásai
272-279
Ideiglenes elválás a szülőktől
272-273
Huzamos elválás a szülőktől
273-278
Árvaházi gyerekek
273-276
7.1. Bölcsődei gondozás az első életévben
274-275
Jól felszerelet nevelőotthonokban gondozott gyerekek
276-278
Elszigetelt gyerekek
278-279
Sebezhetőség és ellenálló képesség
279-286
A család jellemzői
280-282
7.2. Az anya depressziója mint kockázati tényező
281
A közösség jellemzői
282
A gyerek jellemzői
282-286
A későbbi körülmények hatása
283-286
Felépülés nélkülözés után
286-290
Újra Harlow majmai
286-287
Felépülés elszigeteltség után
287-
7.3. Génié és az átértékelt etikai kérdések
288-289
Emberekre vonatkoztatható következtetések
288-290
A csecsemőkor elsőbbségének felülvizsgálata
290-294
Kötődés
291-292
Kognitív fejlődés
292-293
A korlátozott előrejelezhetőség kompromisszuma
293-294
Összefoglalás
294-295
Kulcsfogalmak
295
Gondolkodtató kérdések
295
III. rész. Kisgyermekkor
296-465
8. fejezet: Nyelvelsajátítás
300-339
A fejezet tartalma
300
A nyelv előtti kommunikáció
302-303
A nyelvi fejlődés rejtélye
303-305
A referencia problémája
303-304
A nyelvtan problémája
304-305
A nyelv négy alrendszere
305-319
Hangok
305-307
Szavak
307-313
A szavak mint közvetítők
308
A legkorábbi szókincs
308-310
A jelentés többértelműsége
310-312
A szókincs változó szerkezete
312-313
Mondatokat képviselnek-e a korai szavak?
313
Mondatok
314-316
Növekvő komplexitás
314-316
A nyelv használata
316-319
Társalgási aktusok
317
Társalgási szabályok
318
A hallgató figyelembevétele
318-319
8.1. A metafora
319
A nyelvelsajátítást magyarázó elméletek
320-325
Tanuláselméleti magyarázat
320-322
Klasszikus és operáns kondicionálás
321
Utazás
321-322
Nativista magyarázat
322-323
Interakcionalista magyarázat
323-325
A megismerés hangsúlyozása
323-324
A társas interakció hangsúlyozása
325
A nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei
325-333
A nyelv biológiai előfeltételei
325-327
Kizárólag az emberi fajra jellemző-e a nyelv?
326-327
Biológiai hátterű fogyatékosságban szenvedő gyerekek
327
A nyelvi fejlődés környezete
327-333
Hogyan járul hozzá az interakció a nyelvelsajátításhoz?
329-331
Milyen szerepe van a tanításnak?
331-333
Nyelv és gondolkodás
333-336
A környezeti tanulási megközelítés
333-334
A piaget-i interakcionalista megközelítés
334
A nativista megközelítés
335
A kulturális megközelítés
335-336
A nyelvelsajátítás alapvető rejtélyeinek ismételt áttekintése
336-337
Összefoglalás
337-338
Kulcsfogalmak
339
Gondolkodtató kérdések
339
9. fejezet: Gondolkodás kisgyerekkorban: a kompetencia szigetei
340-377
A fejezet története
341
Piaget elmélete a kisgyerekkori értelmi fejlődésről
343-349
Egocentrizmus
344-346
A téri nézőpontváltás hiánya
345
Egocentrikus beszéd
345
Nehézségek mások vélekedésének megértésében
345-346
A látszat és a valóság megkülönböztetésének nehézsége
347-348
Prekauzális következtetések
348-349
A kisgyerekek gondolkodásának vizsgálata Piaget-t követően
349-367
Az egyenetlen teljesítmény problémája
349-355
A téri nézőpontra vonatkozó nem egocentrikus érvelés
351
Mások vélekedéseinek megértése
351
Látszat és valóság megkülönböztetése
351-352
Hatékony oksági érvelés
352-355
9.1. A kisgyermek mint tanú
354-355
A kisgyerekkori fejlődés posztpiaget-iánus magyarázatai
355-356
A kognitív fejlődés neopiaget-iánus elméletei
356-357
Az információfeldolgozási megközelítés
357-358
A környezeti tanulási megközelítés: a tapasztalat mennyisége
358-356
A kisgyerekkori értelmi fejlődés biológiai magyarázatai
359-362
Az agy növekedése
359
Mentális modulok
359-360
Alapterületek és szerveződési elvek
360-362
A kultúra és a kisgyerekkori értelmi fejlődés
362-367
A kontextusok mentális reprezentációi
363-364
A forgatókönyvek funkciói
364-365
A kulturális kontextus és a fejlődés egyenetlensége
365-366
A kulturális megközelítés értékelése
366-367
A rajzolás fejlődése: elméleti megközelítések
367-374
A rajzolási képesség fejlődési szakaszai
367
A gyerekrajz információfeldolgozási magyarázata
367-369
9.2. Szociodramatikus játék
368-369
A gyerekrajz mint mentális modul
370-372
A gyerekrajz fejlődésének kulturális megközelítése
372-374
Az alternatív megközelítések összeegyeztetése
374-375
Összefoglalás
375-376
Kulcsfogalmak
376
Gondolkodtató kérdések
377
10. fejezet: Társas fejlődés kisgyermekkorban
378-425
A fejezet tartalma
379
A társas és a személyes azonosságtudat megszerzése
382-397
Nemi identitás
382-395
A pszichodinamikus elképzelés: azonosulás differenciáció és affiliáció által
383-387
10.1. Sigmund Freud
386-387
A szociális tanulás elmélete: azonosulás megfigyeléssel és utánzással
386-389
Kognitív megközelítés: az identitásképzés mint fogalmi fejlődés
389
Összetett megközelítés: a társadalmi nemi sémák elmélete
389-391
A nemi szerepek ismerete és az azoknak megfelelő viselkedés
391-394
10.2. Mi különbözteti meg a lányokat a fiúktól?
393
Milyen mértékben módosítható a nemi identitás kialakulásának folyamata?
394-395
Etnikai és faji identitás
395-396
Személyes identitás
396-397
Az önszabályozás képességének fejlődése
397-403
A jó és a rossz tanulása
398-399
Önkontroll
400-401
Internalizáció
401-403
10.3. Erik Erikson
402-403
Agresszió és proszociális viselkedés
404-418
Az agresszió fejlődése
404-406
10.4. Szülői vélekedések az agresszió okairól
406
Mi okozza az agressziót?
406-409
Az evolúciós érv
406-407
Az agresszió jutalmazása
407
Utánzás
407-409
Az agresszív viselkedés egyéni különbségei
409-410
Az emberi agresszió kordában tartása
410-414
Evolúciós elméletek
410-411
Frusztráció és a katarzis
411
Büntetés
411-413
A nem agresszív viselkedések jutalmazása
413
Kognitív térning
413-414
A proszociális viselkedés fejlődése
414-418
Evolúciós magyarázatok
414
Empátia
414-416
A proszociális viselkedés fejlődésének megnyilvánulásai
416-417
A proszociális viselkedés előmozdítása
418
Az érzelmek fejlődése és szabályozása
418-421
Mások érzelmeinek megértése
419
A saját érzelmek szabályozása
419
Az érzelmek helyes kinyilvánításának elsajátítása
420-421
Az érzelmek szabályozása és a társas képességek
421
A gyerek mint egyén helye a társas csoportban
421-422
Összefogalás
422-424
Kulcsfogalmak
424
Gondolkodtató kérdések
425
11. fejezet: A kisgyerekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások
426-465
A fejezet tartalma
427
A család mint a fejlődés közege
428-445
A családszerkezet és szocializáció kultúrközi vizsgálata
429-434
11.1. A testvérek és a szocializáció
430-431
Családszerkezetek és nevelési stílusok Eszak-Amerikában
434-445
Nevelési stílusok az észak-amerikai középosztálybeli nukleáris családban
435-439
Szocializációs minták egyszülős családban
439-441
A szegénység hatása a gyermeknevelésre
441-443
A nagycsalád és a szociális háló
443-445
11.2. Bántalmazás és elhanyagolás
444-445
A média közvetítő szerepe a család és a közösség között
446-453
A történelem leckéi
446
A könyvek
446-449
A korai olvasmányélmények formája
447-448
A korai olvasmányok megfelelő tartalma
448-449
A televízió: szelíd bébiszitter vagy veszélyes betolakodó?
449-453
Mi az, ami valódi?
449-450
A televíziós szerkesztési stílus problémája
450
A televíziós tartalom problémái
451-453
Családi hatások
453
Interaktív média
453
A kisgyerek a közösségben
454-462
A nappali gondoskodás különféle formái
454-456
Otthoni gyermekfelügyelet
454
Családi gyermekfelügyelet
454-455
Bölcsőde
455-456
A bölcsőde hatása a fejlődésre
456-457
Intellektuális hatások
456
A társas fejlődésre gyakorolt hatás
456-457
Óvoda
457-462
11.3. Kulturális változatok az óvodai nevelésben
458-459
Az óvodák és a szegénység elleni harc
459-460
Milyen változásokat hozott a "Fej fej mellett" program?
460-461
A jövő kompenzációs óvodai programjai
461-462
Az iskoláskor küszöbén
462-463
Összefoglalás
463-464
Kulcsfogalmak
464
Gondolkodtató kérdések
465
IV. rész. Iskoláskor
466-598
12. fejezet: Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban
469-505
A fejezet tartalma
471
A növekvő szabadság és felelősség kihívása
473-475
12.1. Útkeresés hazafelé
475
Biológiai fejlődés
476-479
A gének és a környezet szerepe a növekedésben
476-477
Motoros fejlődés
477
Az agy fejlődése
477-479
12.2. Kóros kövérség iskoláskorban
478-479
Minőségileg új gondolkodás?
481-486
Változás a cselekvések logikájában
481-486
Konzerváció
481-484
Univerzális-e a konzerváció elsajátítása?
484-486
Mi idézi elő a változást a gondolkodásban?
486-503
Az emlékezet szerepe az iskoláskori megismerésben
486-491
Az emlékezeti folyamatok kapacitásának és sebességének növekedése
487
Tudásalap
487-488
Emlékezeti stratégiák
488
Metamemória
491
Az emlékezet fejlődésének és a logikai szakaszoknak az összehangolása
491-493
A kognitív fejlődés mint a stratégiák fejlődése
493-496
Egyéb kognitív közvetítő folyamatok
496-503
Figyelem
496-497
Tervezés
498-499
Metakogníció
499-500
A nyelv és az osztályozás fejlődése
501-503
Az iskoláskori kognitív változások újraértékelése
503
Összefoglalás
503-504
Kulcsfogalmak
504
Gondolkodtató kérdések
505
13. fejezet: Az iskolai oktatás
506-553
A fejezet tartalma
507
Az iskolai környezet
509-510
Írásbeliség és iskola a modern időkben
510-518
Az iskolai készségek elsajátítása
511-512
Olvasástanulás
512-515
Matematikatanulás
515-518
A tanítás sajátos nyelve
518-524
Az általánosan elterjedt osztálytermi elrendezés
518-519
A tanítás alternatív formái
519-524
13.1. Számítógépek az iskolában
522-523
Az iskolai oktatás kognitív hatásai
525-528
Beiskolázás
525
Az oktatás hatásainak kultúrközi kutatása
525-528
Logikai gondolkodás
526
Emlékezet
526
Metakognitív készségek
526-527
Az iskolázottság másodgenerációs hatása?
527
Áttekintés
527-528
Iskolai alkalmasság
528-550
Az intelligencia mérésének eredete
529-530
Binet és Simon hagyatéka
530-538
A mentális kortól a IQ-ig
530-531
Az intelligencia természete: általános vagy specifikus?
531-534
A csoportok közötti különbségek és az öröklés-környezet kérdés
534-535
Az IQ és a tesztelés logikája
535-538
Az iskolai sikerek személyes és társas akadályai
538-550
Specifikus tanulási nehézségek
539-540
Motiváció a tanulásra
540-542
Eltérések az otthoni és az iskolai kultúra között
542-545
13.2. Iskola három kultúrában
544-545
Tanulás idegen nyelven
546-549
13.3. Tanári elvárások és az iskolai siker
548-549
Különböző diákpopulációk sikeres kezelése
549-550
Az iskolán kívül
550-551
Összefoglalás
551-552
Kulcsfogalmak
552
Gondolkodtató kérdések
553
14. fejezet: Társas kapcsolatok iskoláskorban
554-598
A fejezet tartalma
554
A játékok és a csoport szabályozása
557-560
Játékok és szabályok
558-559
A játékok és az élet
559-560
Szociális szabályok, gondolkodás és viselkedés
560-572
Játékszabályok és az autoritás forrásai: Piaget elmélete
560-561
Piaget szociális fejlődési elméletének alternatívái
561-570
14.1. Fiús játékok, lányos játékok
562-563
Több szakasz megkülönböztetése
562-569
A szociális szabályok fejlődése különféle területeken
569-570
A következtetéstől a viselkedésig
570-572
A gyermekek közötti kapcsolatok
572-588
Kortárskapcsolatok és társas rangsor
573-576
A szociometriai helyzetet befolyásoló függő tényezők
574-576
A fiúk és a lányok kapcsolata
576-577
Társak versengése és együttműködése
577-580
14.2. Határtevékenység: a nemek érintkezése
578-579
Barátság: a kapcsolat speciális formája
580-585
14.3. Bandák vetélkedése és konfliktusai
581
A barátságok kialakulását befolyásoló tényezők
582
Mit csinálnak együtt a barátok?
583
Barátság és társas kompetencia
583-585
A szülők hatása a gyerekek kortárskapcsolataira
585-586
A kortárskapcsolatok jelentősége a gyerek fejlődésében
586-588
A szülőkkel való kapcsolat változása
588-590
Az új énkép
590-595
Az én változó fogalma
590-592
Önértékelés
592-595
Az önértékelés alapjai
594
Iskoláskor: újraértelmezés
595-596
Összefoglalás
596-597
Kulcsfogalmak
598
Gondolkodtató kérdések
598
V. rész. Serdülőkor
599-690
15. fejezet: A serdülőkori fejlődés biológiai és szociális alapjai
602-639
A fejezet tartalma
603
A serdülőkor elméletei
605-608
Történeti előzmények
605-606
A serdülőkor modern bio-szociális megközelítése
606-608
Arnold Gesell
607
Sigmund Freud
607
Evolúciós és etológiai megközelítések
607-608
A pubertás
608-616
A növekedés felgyorsulása
608-609
Szexuális fejlődés
609-610
A pubertás kezdete
610-611
A nemi érés hatása a fejlődésre
611-616
A pubertás pszichológiai hatásai
611-613
A korai és a késői érés következményei
613-616
15.1. Táplálkozási zavarok
614-615
A társas élet újjászerveződése
616-637
Új kapcsolat a kortársakkal
617-627
Barátság
617-620
Klikkek és bandák
620-622
A konformitás társas követelménye
622-625
15.2. Serdülőkori kockázatvállalás és társas deviancia
624-625
A kortárscsoport szerveződése és a szexuális kapcsolatok kialakulása
626-627
Szexuális aktivitás
627-630
A forgatókönyvszerű szex
628-629
15.3. A serdülőkori szexuális viselkedés hagyományos kikuju forgatókönyve
629
A szexuális tevékenység motívumai
629-630
15.4. Tizenéves-terhesség
630
Változó szülő-gyerek kapcsolatok
631-635
A serdülő-szülő konfliktus tartalma és mélysége
631-634
A szülői befolyás fennmaradása
634-635
A munka
635-637
A Bio-szociális értelmezési keret és a serdülőkori fejlődés
637
Összefoglalás
637-639
Kulcsfogalmak
639
Gondolkodtató kérdések
639
16. fejezet: A serdülőkor pszichológiai fejleményei
640-690
A fejezet tartalma
641
A serdülők gondolkodásával foglalkozó kutatások
643-655
Formális műveletek
643-650
Érvelés változók manipulálásával
645-647
Érvelés logikai szükségszerűség alapján
647-648
Fejlődési különbségek a formális műveletek használatában
648-650
A serdülők gondolkodásának alternatív megközelítései
650-655
Neopiaget-iánus megközelítések
650-651
Információfeldolgozási elméletek
651-652
A kulturális megközelítés
652-655
16.1. Formális műveletek egy írásbeliséget nélkülöző kultúrában
654-655
A serdülők gondolkodása a társadalmi rendről
656-666
Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás
656-657
Kohlberg erkölcsi érvelésre vonatkozó elmélete
657-660
Kohlberg serdülőkori erkölcsi érvelésre vonatkozó elméletének értékelése
660
Vannak-e nemi különbségek az erkölcsi gondolkodásban?
660-663
Kulturális változatok az erkölcsi gondolkodásban
663-665
Az erkölcsi gondolkodás és az erkölcsös viselkedés viszonya
665-666
A politikáról való gondolkodás és a politikában való részvétel
666-669
Törvények
667
Társadalmi kontroll
667-668
Politikai idealizmus és közösségi részvétel
668-669
A self integrációja
669-684
Az önmeghatározás változása
669-670
A serdülők önértékelése
670-671
Az identitáskrízis megoldása
671-675
Az identitásképzéshez vezető út
673-674
A család és a barátok szerepe az identitásképzésben
674-675
Nemi különbségek az identitásképzésben
675-677
A nemi identitás kialakulása
677-681
Heteroszexuális identitásképzés
677-678
Nem heteroszexuális identitásképzés
678-680
A nem heteroszexuális identitásképzés állomásai
680-681
A kisebbségi csoportok és az identitásképzés
681-683
Nem vizsgált etnikai identitás
681-682
Az etnikai identitás keresése
682
Az etnikai identitás elérése
682-683
Kultúrközi változatok az identitásképzésre
683-684
Átmenet a felnőttkorba
684-687
16.2. Átmeneti rítusok
685
Serdülőkor a modern társadalmakban
686-687
Előre tekintve
687
Összefoglalás
687-689
Kulcsfogalmak
689
Gondolkodtató kérdések
690
Epilógus: A teljes kép
691-694
Elmélet és gyakorlat viszonya
691
A rendelkezésre álló eszközkészlet
691-693
Az eszközkészlet használata a mindennpokban
693-694
Függelék: Útmutató a fejlődés sajátos szempontjainak tárgyalásához
695-700
Szakkifejezések
701-711
Hivatkozott irodalom
713-774
Névmutató
775-785
Tárgymutató
787-805
Kolofon
Hátsó borító