Magyar
English
A közigazgatás és az emberek
Szerkesztő:
Csefkó Ferenc További szerzők: Torma András; Balázs István; Kiss László; Fábián Adrián; Kéki Zoltán; Ivancsics Imre ; Chronowski Nóra; Bencsik András [1984]; Rixer Ádám; Kákai László; Csefkó Ferenc ; Rózsás Eszter ; Baksa Csaba; Józsa Zoltán; Lovász István; Vörös Tamás; Lászlóné Kovács Ilona; Göndöc András; Fekete Géza
Cím: A közigazgatás és az emberek
Alcím: Tanulmánykötet
Sorozatcím: Pécsi közigazgatás-tudományi közlemények ; 5.
Megjelenési adatok: A Jövő Közigazgatásáért Alapítvány, Pécs, 2013. | ISBN: 978-963-88755-3-2
A közigazgatás szervezeti rendszerét, működését érintő, a 2010. évi választásokat követően hozott kormányzati döntések átalakították az államigazgatási/önkormányzati rendszert, a közfeladatok ellátásának rendjét. E folyamatok a közigazgatás valamennyi területét érintették, kihatottak (kihatnak) a közigazgatás és az emberek közötti kapcsolatok alakulására is,
amelynek fontosságához nem férhet kétség. Ennek ellenére megállapítható, hogy viszonylag kevés figyelmet kap e téma a szakmai, gyakorlati munkákban (itt most a politikai megnyilvánulásokat nem érintjük). Ezért is döntött úgy a PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és A Jövő Közigazgatásáért Alapítvány, hogy 2013 márciusában konferencián vitatja meg a jelzett témakör számos vetületét, majd az Alapítvány könyvben is megjelenteti a tanácskozás írásos anyagát azzal, hogy az azon részt venni nem tudó, több jeles elméleti, gyakorlati szakembert is felkér a kötetben való publikálásra. Ők e kérésnek nagy örömmel tettek eleget. Köszönet valamennyi szerzőnek magas színvonalú munkájáért. A közel 20 szerző munkáját tartalmazó kiadvány írásai közvetlenül, vagy közvetetten érintik e központi kérdést, de értelemszerű témaköri elkülönülést
is adnak. Erre figyelemmel a szerkesztő 5 tematikai egységbe csoportosította a tanulmányokat. Az első fejezetbe kerültek azok, amelyek európai kitekintésben értékelik az átalakított közigazgatásunkat és a jogállamiság aktuális kérdéseit. A második, harmadik fejezet a közigazgatás, a közigazgatási eljárás és az emberek, ügyfelek, valamint az önkormányzatok és a helyi közösségek helyzetét, kapcsolatait elemzik. A negyedik fejezetbe kerültek a közigazgatás (államigazgatás) egy-egy területét elemző tanulmányok. Az ötödik fejezet pedig a közigazgatás régi-új szereplőinek helyzetét vizsgálja a megváltoztatott szabályozási környezetben. Bízunk abban, hogy ez a magas szakmai színvonalú, olvasmányos, tárgyilagos
tanulmánykötet az elméleti és a gyakorlati szakemberek, a jogalkotók, illetve a jogalkalmazók munkáját, továbbá az egyetemi oktatást egyaránt segíti, és hozzájárul ahhoz, hogy a Jó Állam, a Jó Közigazgatás valóban az emberért legyen.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[1]
Címlap
[2]
Impresszum
[3]
Kötet szerzői
[4]
Tartalom
[6-7]
Előszó
[8]
A közigazgatás általakítása Európai kitekintésben; a jogállamiság hazánkban
9-51
Torma András: Néhány gondolat az európai közigazgatási térségről
11-22
Az Európai közigazgatási térség fogalma
11-12
Az Európai közigazgatási térség kialakulása
12-14
Az Európai közigazgatási térség fő jellemzői
14-22
Politikai stabilitás és a demokratikus jogállamiság követelményeinek érvényesülése
15
Fenntartható és a környezetet kímélő gazdasági fejlődés
15
A tagállami parlamentek súlyának csökkenése és a kormányok szerepének erősödése
15-16
Megbízható, átlátható és demokratikus közigazgatás működtetése
16-17
Az „Európai kormányzás”, illetve a „jó kormányzás” alapelveinek érvényesülése
17-19
Az eljárásrendek harmonizációja
19-22
Balázs István: Változások a helyi önkormányzati rendszer szabályozásában Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban
23-36
A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakításáról
23-27
Változások az Európai Unió tagolrszágai helyi önkormányzat rendszereiben
27-28
A helyi önkormányzatok területi keretei változásainak vizsgálata
28-29
A központi állami szervek és a helyi önkormányzatok közti kapcsolat; az önkormányzati autonómia és az összehangoltabb állami működésre való központi törekvés viszonya
29-32
A helyi intézményrendszer változásai, valamint a helyi demokrácia és a menedzsment összefüggése
32-33
Konklúziók
34-36
Kiss László: Leépülő jogállam – leépülő alkotmánybíráskodás?
37-51
Előzmények - az Alkotmánybíróság önmeghatározásának kényszere
37-42
Baljós előjelek után: tudatos jogállam-leépítés?
42-48
Öszegző megállapítások
48-51
A közigazgatás működése és az ember/ügyfél
53-117
Fábián Adrián: A közigazgatás és az ember(ek) kapcsolata egykor és ma
55-64
Bevezetés
55
Ember és közigazgatás viszonya a polgári forradalmak előtt
55-57
Szemelmények az ember és a közigazgatás kapcsolatáról XIX. századtól napjainkig
57-63
Jó kormányzás és transzparencia
63-64
Kéki Zoltán: Jó államigazgatást falvakban, városokban
65-74
Történeti visszatekintés
65-67
A jegyző jogállása (1990-et követően) az új önkormányzati rendszerben
67-68
A járási hivatalok létrejötte
68-71
A jegyző államszervezeti helyének változásai
71-74
Ivancsics Imre: A hatóság és az ügyfél kapcsolata
75-84
A hatóságok és az ügyféli kör definiálása
75-78
Az érintettek és az érdekeltek helyzete az eljárásban
78-84
Chronowski Nóra: A megfelelő ügyintézéshez, tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jog az Európai Unióban és Magyarországon
85-102
A megfelelő ügyintézéshez való jog az EU alapjogi chartájában
86-94
A tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jog a magyar alkotmányjogban
94-102
Bencsik András: Az ügyfél pártatlan ügyintézéshez való jogának garanciái, különös tekintettel a kizárás jogintézményére
103-117
Bevezető gondolatok
103-106
Nemzetközi kitekintés
106-108
Az ügyfél pártatlansághoz való jogának garanciáji a KET.-ben
108-115
A pártatlanság követelménye a KET. alapelvei között
109-111
A kizárás szabályozása a KET.-ben
111-115
Összegzés
116-117
Önkormányzatok- helyi közösségek
119-188
Rixer Ádám: A civil szervezetek kapcsolata a közigazgatással Magyarországon
119-151
Bevezetés
121-125
Program és jogalkotásban való civil részvétel
125-130
A program- és jogalkotásban való civil részvétel egyes általános kérdései
125-130
Program és jogalkotásban való közvetlen közreműködés testületi tagság nélkül
130-137
Közérdekű bejelentés
130
Társadalmi egyeztetés és véleményezés
130-133
Lobbitevékenység
134-137
Program és jogalkotásban veló közreműködés testületi tagság révén; konzultáció
138-151
Konzultáció hazai fogalma
138
A konzultáció általános kérdései
138-142
A kormányzati (államigazgatási) konzulatív szervek típusai, azok tagjai alapján
142-144
A kormányzati (központi államigazgatási) konzulatív szervek alapvető típusai - a civil közreműködés jellege szempontjából
145
A tagság létrejöttének főbb módozatai
146-147
A konzulatív szervek jogi szabályozottsága - civil nézőpontból
147
A civil tag, illetve a civil taggal is működő testület rendelkezésére álló jogok, illetve eszközök
147-148
Az egyes kormányzati szintekhez kapcsolódó konzulatív szervek típusai
149-150
Összefoglaló megállapítások és általános következtetések a konzultációval összefüggésben
151
Kákai László: Önkormányzat és lakosság viszonya, avagy bizalom vagy bizalmatlanság?
153-170
Az önkormányzatok lakossági megítélése
153-161
A lakosság véleménye az önkormányzati korrupcióról
161-164
Helyhatósági választási részvétel
165-167
Záró gondolatok
168-170
Csefkó Ferenc: Települési önkormányzás – lakossági kapcsolatok
171-188
Visszapiilantás az önkormányzati rendszer két évetizedére
171-174
A kapcsolatrendszer szereplői
174-179
A települések strukturáltsága
175-177
A település helyi társadalma
177-179
Önkormányzatok az átalakított közigazgatási szervezetrendszerben
179-185
A települési önkormányzás keretei
179-181
Közfeladatok a Mötv.-ben
182-183
Az állampolgári részvétel megjelenése a szabályozásban
183-185
Eshetőségek, lehetőségek a lakossági kapcsolatok fejlesztésére
186-188
A közigazgatás egyes speciális területei
189-250
Rózsás Eszter: Az átszervezett közoktatás alapjai
191-201
A gyermekek jóléte és a köznevelés összefüggései
191-192
A köznevelés és a közigazgatás kapcsolata
192-196
Az új köznevelési törvény fő célkitűzései
192-193
A (szak)felügyelet alakulásának történeti áttekintése
193-196
Állam vs. önkormányzat a köznevelésben
196-197
A köznevelés új szerve: a KLIK
198-200
Központi, területi szervek; ellenőrzés
198-199
A köznevelés átszervezése Baranya megyében
199-200
Konklúzió
200-201
Baksa Csaba: A védelmi igazgatás szabályozása, javaslatok a változtatások irányaira
203-217
Bevezető
203-204
A hatályos szabályozás általános jellemzői
204-207
Módosítási javaslatok
207-217
A kormányhivatal közreműködése a védelmi igazgatási feladatokban
207-209
A megyei védelmi bizottság elnökének helyettesítése
209
A helyi védelmi bizottság elnevezése, elnökhelyettese, a járási hivatal közreműködése a polgármesteri feladatok ellátásában
210-211
A helyi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjének elfogadása
212
A megyei védelmi bizottság utasítási joga
212-213
A megyei védelmi bizottság munkaszervezete a kormányhivatali működés szempontjából
213-215
A katasztrófavévdelmi feladatok összehangolása
215-216
A tájékoztatás rendje
216-217
Józsa Zoltán: A nagyfai menekülttábor és a NIMBY szindróma
219-231
Az előzmények
219-220
A nagyfai tábor
220-222
Az állampolgári részvétel
222-225
A NIMBY, mint koncepció
225-227
A nagyfai tábor és a NIMBY
227-230
Bizalmatlanság a kormányzati és más projekt javaslatokkal szemben
227-228
Korlátozott, hiányos információk a problémáról és a kockázatokról
228
A probléma, a kockázatok és a költségek elfogult, lokális értelmezése
229
A probléma emocionális értelmezése
229
Általános kockázatkerülés
229-230
Velünk vagy nélkülünk: részvétel alternatívája
230-231
Lovász István: A gazdasági társaságok szerepe a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásában (Kitekintéssel Pécs városára)
233-250
Történeti előzmények, visszatekintés
233-236
Az önkormányzatok (társasági) vagyonának kialakulása a rendszerváltás után Magyarországon, kiemelve Pécset
237-243
Az önkormányzatok társasági vagyonának kezelése, a vagyonstruktúra kialakítása körében jelentkező dilemmák
243-249
Összegzés
249-250
A közigazgatás régi/új szereplői
251-302
Vörös Tamás: Új kihívások előtt a megyei önkormányzati igazgatás (Régmúlt – közelmúlt – jelen – jövő)
253-264
Régmúlt
253-254
Közelmúlt
254-255
Jelen
255-263
Területfejlesztés és területrendezés
257-259
Vidékfejlesztés
259-260
Külön törvényekben meghatározott további kötelező feladatok
260-263
Jövő
263-264
Területfejlesztés, területrendezés
263-264
Vidékfejlesztés
264
Lászlóné Kovács Ilona: Stratégiai cél a megye polgárainak szolgálata
265-276
Kezdeti törekvések
265-269
Megyék - érdemi feladat nélkül
265-266
A középszint problematikája
267-268
A megyei önkormányzatok és a megye polgárai
268-269
A megyei önkormányzat hivatala
269-273
A szervezet
269-270
A minőségügyi rendszer kiépítése
270
Pályázat a Magyar Közigazgatási Minőségi Díjra
270-273
Hogyan tovább?
273-276
A területfejlesztés
273-274
A konszolidáció és a "visszaállamosítás"
274-276
Göndöc András: Merre tovább a helyi-területi fejlesztésekkel?
277-290
Helyi önkormányzati szerepvállalás
277-278
A rendszerváltozás évei - A kibontakozó területfejlesztési rendszer
278-281
A területfejlesztés működése az Europai Uniós csatlakozás időszakában
282-286
Az önkormányzati rendszer átfogó megújítása
286-290
Összegzés
290
Fekete Géza: A magyar közigazgatás és az emberek új találkozási pontja: a járási hivatal
291-302
Járások a tanácsrendszerben
291
Az önkormányzati közigazgatás működési problémái
292-293
A kistérségi közigazgatás bevezetésének kezdeményei
294-295
A járások kialakításának folyamata
295-298
A járási hivatalok működésének kezdetei
298-302
Az ügyfelek szolgálata, feladatok, hatáskörök alakulása
298-299
A Járási Hivatal szervezete
299-301
Az első tapasztalatok
301-302
Hátsó borító