A szociológiai felvétel módszerei
Szerkesztők: Cseh-Szombathy László; Ferge ZsuzsaCím: A szociológiai felvétel módszerei
Alcím: III. kiadás
Fordító: Józsa Péter
Megjelenési adatok: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975. | ISBN: 963-220-109-4
A szociológia empirikus tudomány. A szociológiai gondolkodás tehát „alkalmazott” gondolkodás, amikor a megismerés általános elveit egy speciális területre, sajátos célok érdekében alkalmazzuk. A szociológiai konstrukciók alapvetó'en a társadalmi valóság tényeinek rendezését, az elméleti eredmények a társadalmi jelenségek magyarázását jelentik. A társadalmi valóság lényege (okok, összefüggések, funkciók, stb.) természetesen a tisztán empirikus vizsgálat számára többnyire megközelíthetetlen marad. Ugyanígy, a feltárt jelenségek elméleti, az általános szociológia anyagát gazdagító módon való feldolgozása ugyancsak kivihetetlen az empirizmus talaján. Az empirikus vizsgálat kiindulásánál és általános eredményeinek felhasználásánál tűnik ki valóban legvilágosabban, hogy általános társadalomelmélet nélkül a szociológia nem oldhatja meg legfontosabb feladatait. Ezt a vitathatatlan — noha a polgári szociológusok egy részénél szem
elől tévesztett — állásfoglalást aligha kell különösen hangsúlyoznunk. Az elméleti felkészültség és elméleti tudatosság azonban csak a szociológussal szemben támasztott egyik követelmény. A másik követelmény az, hogy jól kapcsolja az általános elméletet saját tudományos gyakorlatához, azaz hogy jól ismerje saját mesterségét. A legegyszerűbb és legbonyolultabb szakmának egyaránt megvannak az eljárási szabályai, problémamegoldási technikái, az adott mesterség módszerei. Mint mindenütt, a szociológiában is triviálisan igaz, hogy a gyakorlati munka során kialakult, kikristályosodott
módszerek ismeretében a feladatokat jobban meg lehet oldani, mint ösztönös közelítésekkel. Ezt a triviális igazságot azonban éppen a szociológiával kapcsolatban nem árt újra meg újra hangsúlyoznunk. A szociológia sajátos tárgya
a társadalom, és a társadalomról mindenkinek, aki benne él, közvetlen tapasztalatai vannak. Ezért könnyen alakul ki az a vélemény, hogy a társadalomhoz, tehát a szociológiához is „mindenki ért”. Annyi bizonyos, hogy aki többé-kevésbé tudatosan nézi a körülötte történő dolgokat, igyekszik ezeket valamilyen módon elrendezni és magyarázni. Ám ez a spontánul kialakuló szociológia többnyire csak részleges tapasztalatok partikuláris szempontból történő' magyarázata lehet, ami — még ha nem is téves — csak roppant korlátozott érvényű, érvényességi korlátairól azonban szinte semmit nem tudunk. A spontán szociológia tudatos és tudományos értékű szociológiává alakítása sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint a szociológiai mesterség elsajátítását, a társadalmi megismerés elveinek és gyakorlatának megtanulását. Az elvek, elméleti vonatkozások alapjában kétféle típusúak. Egy részük a szociológiai elmélet, az általános szociológia anyagát alkotja. Az általános szociológia a már kialakult fogalmak és feltárt társadalmi összefüggések tára. A marxista általános szociológia e fogalmakat és megismert összefüggéseket, törvényszerűségeket a történelmi materializmus elmélete alapján összefüggő rendszerbe foglalja, strukturált egésszé formálja. E rendszer ismerete a szociológus számára nélkülözhetetlen.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Adatforrások, Adatgyűjtés, Szociológiai vizsgálatok, Adatfeldolgozás, Méréselmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Adatforrások, Adatgyűjtés, Szociológiai vizsgálatok, Adatfeldolgozás, Méréselmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Bevezetés
5-[14]
I. A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei
[15]-[47]
1.1. Témaválasztás. A probléma megfogalmazása
21-23
A) A kutatási téma megválasztása
21-22
B) A kutatási probléma megfogalmazása
22-23
1.2. A hipotézisek felállítása
23-27
1.3. A fogalmak meghatározása. Operacionalizálás
27-30
A) A fogalmak meghatározása
27-29
B) Operációs fogalmak
29-30
1.4. A fogalmaktól az empirikus mutatókig
31-39
1.5. A vizsgálatok főbb típusai
39-[47]
A) A probléma megfogalmazó vagy felderítő célú vizsgálatok
39-41
B) Leíró jellegű vizsgálatok
41-45
C) Magyarázó jellegű vizsgálatok
45-[47]
II. Az adatgyűjtés megtervezése. Mintavétel
[49]-104
II.1. Társadalomvizsgálatok megtervezése
55-60
II.2. Próbafelvételek
60-64
II.3. A jelenség lokalizálására vonatkozó döntések
64-78
II.4. Teljes, részleges és mintavételes felmérések
79-83
II.5. A mintavétel alapgondolatai
83-90
11.6. A mintavétel módszerei
90-99
II.7. A mintavétel nagysága
100-104
III. Adatforrások, adatgyűjtési módszerek
[105]-243
III.1. Dokumentumok
112-116
III.2. A dokumentumok elemzése
116-124
A) A kvantitatív szemantika
117-120
B) A tartalomelemzés
120-124
III.3. A megfigyelés
124-149
A) A strukturálatlan megfigyelés
130-138
B) A strukturált megfigyelés
138-149
IIT.4. A kérdezés
150-152
III.5. Kérdőívszerkesztés
152-177
III.6. Postai kérdőívek
177-187
III.7. A kérdezés szabályai. Az interjú művészete
187-193
III.8. A kérdezés elmélete
194-214
A) A „helyes” interjúviselkedés modelljei
194-198
B) A kérdező mint hibaforrás
198-203
C) A kérdezők alkalmazásának stratégiája
203-206
D) A kérdezett
206-214
III.9. A kísérleti módszer a szociológiában
214-229
A) A fő irányok a szociológiai kísérletek problémájának kidolgozásában
214-215
B) A kísérlet és a megfigyelés viszonya a szociológiában
215-219
C) A szociológiában lehetséges kísérleti kutatások válfajairól
219-229
III.10. Vélemények és attitűdök mérése
230-243
A) Különböző módszerek a vélemények mérésére
230-234
B) A különböző attitűdskálák
234-243
IV. Adatfeldolgozás, kódolás
[245]-[279]
IV.1. Az anyag ellenőrzése
249-252
IV.2. Kódolás
252-256
IV.3. A kódolás megbízhatóságának problémái
256-261
IV.4. A táblázás
262-265
IV.5. Az adatok csoportosításának néhány alapelve
265-[279]
V. Méréselmélet. Az adatok értékelése
[281]-374
V.l. Bevezetés a mérés elméletébe
286-296
V.2. A kvantitatív mérés problémái a szociológiában
296-299
V.3. A hipotézisvizsgálat logikája
299-305
V.4. A statisztikai próbák lépései
305-315
V.5. Az eredmények számszerű értékelése
316-340
V.6. A matematika alkalmazása a kutatásban és az elméletben
341-343
V.7. Modellek és elméletek
343-356
V.8. Modellszerkesztés a szociológiai kutatásban
356-374
VI. Az eredmények szociológiai értelmezése
[377]-[420]
VI.1. Elemzési lehetőségek a leíró vizsgálatoknál
382-400
VI.2. A leíró jellegű felmérés elemzésének technikai aspektusai
400-403
VI.3. Mi a különbség a magyarázat keresése és az összefüggés kimutatása között
403-[420]
Függelék
[421]-
1. A x2 próba táblázati értékei
423
2. Irodalomjegyzék
424-426
3. A könyvben előforduló folyóiratcím rövidítések
427
Tartalomjegyzék
429-430
Kolofon
[431]
Hátsó borító