A magyar köztársaság alkotmánya corvina logo

Szerző: Csekey István
Cím: A magyar köztársaság alkotmánya
Alcím: Kiegészítések Csekey István egyetemi tanár "Magyarország alkotmánya" című kötetéhez alapvizsgázók és szigorlók részére előadásai nyomán készült jegyzet
Megjelenési adatok: Pécsi Erzsébet-Tudományegyetem Ifjúsági Szervezete (PETSz), Pécs, 1947.

coverimage 1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak tisztázását. Ezek az állam, a jog és az alkotmány fogalma. Az alkotmány ugyanis az állam szervezete. Viszont az állam az emberi létnek" legmagasabb földi alakja, amelynek célja nem^egyéb, mint az emberre vonatkoztatható egyetemes céloknak szakadatlan megvalósítása. Az emberi társas lényként közösségekben éli le életét. A legkisebb közélet a család, amelyből a nemzetségen, hordán, törzsön és nemzeten át kialakul az állam. Az állam tehát a nemzeti l:t magaslatára emelkedett népnek a hatalmi szervezete. Más szóval, az állam az az emberi közélet, amely a földnek egy körülhatárolt részen valamely szervezett hatalom alatt magasabb személyi életet él. Alkotó elemei tehát a nép, a terület és a szervezett hatalom. A szervezett hatalom jellegéből következik, hogy az állam és a jog fogalma egymástól elválaszthatatlan, A jog nem egyéb, mint az államnak az életrendje. Segítségével folyik az állam élete. Az az alaprend most már, amelyből minden más jog levezethető, az állam alkotmánya. Ez látja el az államot akaró és cselekvő szervekkel. Ezek segítségével végzi az állam ügyeinek intézését és válik jogi személyiséggé. A jogi személy abban különbözik az embertől, mint természeti személytől, hogy több ember közélete,, jogoknak és kötelességeknek alanya.
Kategóriák: Egyetemtörténet, Jogtudomány
Tárgyszavak: Alkotmány, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
A cimhez (Bevezetés)
[1]
3. A magyar alkotmányjog rendszere (A Tankönyv 34. lapjához)
[1]-3
   III. ÁLLAM, JOG, ALKOTMÁNY
[1]-2
   IV. KÖZJOG ÉS MAGÁNJOG
2
   V. A KÖZJOGNAK ÁGAI
3
4. A magyar alkotmányjog irodalma
4-5
   I. AZ ALKOTMÁNYJOG KÉSŐI MŰVELÉSÉNEK OKAI
4
   II. WERBŐCZY HÁRMASKÖNYVE
4
   III. A RENDSZERES ALKOTMÁNYJOGI MŰVEK
5
   IV. A MONOGRÁFIAI IRODALOM MŰVELŐI
5
A magyar alkotmányfejlődés jogi és politikai alapjai (A Tankönyv 46. lap 1. bek. után)
6-7
   VI. ALKOTMÁNYUNK ALAKULÁSA A DEMOKRÁCIÁBAN
7-12
      A törvény kiállítása és kihirdetése (A Tankönyv 74. lap 1. bek. után)
9
      A rendeletek osztályozása (A Tankönyv 79. lap utolsó bekezdéséhez)
9-
         (A Tankönyv 83. lapja 1. bekkezdéseként)
10
      A nemzetközi szerződések (A Tankönyv 88. lapja 1. bekkezdéseként)
11
      A házszabályok (A Tankönyv 89. lapja harmadik bekkezdéseként)
11-12
1. cim. Az állam szervei
12-53
   1. Az államfő (A Tankönyv 95. lapjához)
12-53
      I. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA
12-19
         1. Magyarország államformája
12-16
         2. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelme
16-17
         3. A köztársasági elnök személyes jogállása
17-19
      II. A KÖZTÁRSASÁGI ELNŐK VÁLASZTÁSA
19-22
         1. Az elnöki tiszt idő-tartama
19
         2. Választási eljárás
19-20
         3. A köztársasági elnökké választhatóság
20-21
         4. A köztársasági elnök a nemzetgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz
21-22
      III. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG MEGÜRESEDÉSE
22-23
         1. A hivatali idő
22
         2. A köztarsasagi elnökség idő előtti megüresedésének okai
22-23
      IV. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGKÖRE
23-53
         1. A köztársasági elnök jogai a törvénhozásban
24-25
         2. A köztársasági elnök jogai a végrehajtásban
25-27
            Kormányzati
25-26
               1. Rendeletalkotási joga
25-
               2. A kormány kinevezése és felmentése
25-
               3.A hivatalszervezés joga
25-26
               4. A kinevezési jogánál
26
               5. Az általános ellenőrzés és felügyelet joga
26
            Közigazgatási cselekmény
26-27
               1. Külügyi téren
26
               2. Hadügyi téren
26
               3. A kitüntetési jog
26
               4. A honosítás
26
               5. A kegyelmezés jogán
27
               6. Felmentést (diszpenzációt)
27
         3. A nemzetgyűlés
27-53
            I. A RÉGI ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE - (L. Tankönyv 138-140, és 146-149. 1.)
27
            II. A NEMZETGYŰLÉS
27-40
               1. A választójog
27-32
               2. A képviselői összeférhetetlenség
32-35
                  1. A nemzetgyűlés tagját hivatásának ellátásában akadályozó összeférhetetlenségi fajok
33
                     a) A közszolgalati összeférhetetlenség
33
                     b) Egyéb alakalmazásból és megbízásból vagy foglalkozásból eredő összeférhetetlenség
33
                     c) Érdekeltségi vagy gazdasági összeférhetetlenség
33
                  2. A méltatlanság vagy alakalmatlanság összeférhetetlenségi esetei
33-35
               3. A mentelmi jog
35
               4. A nemzetgyűlés szervezete és müködése
35-43
                  A minisztertanács
41-42
                     1. Kormányzati téren
41
                     2. Közigazgatási téren
41-42
                        a) A köztisztviselői jog
41
                        b) Az állami költségvetési jog
41
                        c) Az állam anyagi kötelezettségei
41
                        d) A honosítás
42
                        e) A törvényhatósági jog
42
                        f) A statisztika
42
                  A Gazdasági Főtanács
42
                  A miniszterelnök
42-43
                     Közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt szervek
43
                        1. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa
43
                        2. A Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Statisztikai Tanács
43
                        3. A Jóvátételi Hivatal
43
                        4. Az elhagyott javak kormánybiztosa
43
                        5. A jogi reformbiztos
43
               5. A közigazgatás állami szervei (A Tankönyv 187. lapjának cimeűl ez veendő A királyi xxxxközigazgatási szervek helyett.) (A Tankönyv 189. lapján alulról a 8-9. sorban törlendő: szakigazgatási szerveknek vagy.)
43
               7. A törvényhatósági és községi szervek
43-53
                  1. A törvéhatósági bizottság (1. Tankönyv 200. 1.)
43-44
                  2. Az állampolgárság
44-45
                  3. Az állampolgárok jogállása
45-46
                  4. Az állampolgárok jogai
46-53
                     I. SZABADSÁGJOGOK ÉS POLITIKAI JOGOK
46-52
                     2. A magyar állam mai területe
52
                     3. A magyar állam jelvényei
52-53
Javítandók
53-54
Tartalom
54
3. A magyar állam jelvényei
55
Tartalom