Csillagászati évkönyv az 1951. évre corvina logo

Szerkesztő: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa
További szerzők: Dezső Lóránt; Detre László; Róka Gedeon; Maszjevics, A. G.; Földes István
Cím: Csillagászati évkönyv az 1951. évre
Megjelenési adatok: Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1951. | ISSN: 0526-233X

coverimage A csillagászat vagy latinosan asztronómia (ógörögül: αστρονομία, latinul: astronomia) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén. Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének. Az asztronómia szó az ógörögből magyarosodott helyesírású fogalom, jelentése: a „csillagok törvénye”, vagy a „csillagok kultúrája”, esetleg egyszerűen „az égitestek csoportja” (illetve annak vizsgálata). Az ógörög αστρονομία (asztronomia) szóból származik, amely az άστρον (asztron) és νόμος (nomosz) szavak összetétele. Az asztron jelentése „csillag, csillagkép”, illetve elvont értelemben vett „égitest”. A nomosz viszont sok jelentésű szó. Általában valamilyen definiálható csoportot, társulást, elhatárolható földrajzi vagy politikai fogalmat takar. Így jelenthet kultúrát, közigazgatási körzetet, vagy akár törvényt is.
Kategóriák: Csillagászat, Adattár
Tárgyszavak: Csillagászat, Évkönyv
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Csillagászati adatok az 1951. évre
[4]-36
Dezső Lóránt: Csillagászati alapfogalmak és kiegészítések a I.—IV. táblázat és I.—II. ábrában közölt adatokkal kapcsolatban
38-44
Detre László: Az Állami Konkoly Csillagvizsgáló Intézet működése az 1943—1950 években
45-50
Róka Gedeon: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 1950. évi működése
51-56
Dezső Lóránt: A magyar csillagászat fejlődése és 5-éves terve
57-59
A. G. Maszjevics: A csillagok szerkezete és fejlődése
60-65
Detre László: A szovjet csillagászat legújabb eredményei
66-68
Földes István: Könyvismertetések
69-70
Rövid csillagászati hírek
70
Tartalomjegyzék
Hátsó borító