Üzleti etika corvina logo

Szerkesztő: Csurgó Ottóné
További szerzők: Bánhiadi Ágnes; Hajdu Péter; Csurgó Ottóné; Dominik Gyula; Kardos Barbara; Kardos Lea; Lepp Katalin; Mérő Katalin; Réh Zsuzsa; Várszeghy György
Cím: Üzleti etika
Alcím: Hatodik, bővített, átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: Saldo, Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-638-362-6

coverimage Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint az APEH, a PSZAF és a Reklámszövetség - munkatársai által írt fejezetek, valamint az újságírók, hallgatók és gyakorlati szakemberek által gyűjtött számos példa. A hatodik kiadás újdonsága többek között a pénzügyi-, banki- és biztosítási etika integrált szemléletű megközelítése. A könyv a szerzők sokféle szakmai háttere miatt biztosítja az üzleti etika megközelítésének széles tárházát, a szerkesztő kutatási témában eltöltött több évtizedes tapasztalata viszont mindezek strukturált egyberendezését, a témák jól követhető logikájú egymás után fűzését garantálja.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Pénzügy, Fogyasztóvédelem, Adómorál, Üzleti erkölcs, Üzleti etika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[3]
Dr.habil Heidrich Balázs: Előszó
[5]
I. Erkölcs, etika, szaketikák
7-31
   1. Az erkölcs és az általános etika
7-15
   2. A szakmai és foglalkozási etikák
15-25
   3. A modern üzleti etika létrejötte és fejlődése
26-30
   Ellenörző kérdések
30
   Felhasznált irodalom
30-31
II. Az emberi erőforrás menedzselésének etikai vetületei
32-98
   Még nincs tele a padlás
33-35
   Torz kommunikáció és mérgezett légkör a magyar munkahelyeken
35-37
   Energiatermelő gumit fejlesztenek
37-38
   Elbocsátó szép üzenet válság idején
39-41
   Nebraska „nem látnak szívesen bennünket!”
41-42
   IQ-tesztet a német bevándorlóknak!
42-43
   Finnország példát ad
43
   Pénzt fial az esélyegyenlőség
44-45
   Vesztesre álló ötvenesek
45-47
   A nők karrierje újrakezdések sorozata
47-49
      1. Az emberi erőforrás-biztosítás erkölcsi összetevői
50-61
         Big Brother a munkahelyen
55-57
         Végzetes bizonytalanság
57-61
      2. A szervezeten belüli kommunikáció, mint erkölcsi érték közvetító
61-63
      3. A szervezeti kultúra erkölcsi mozzanatai
63-68
      4. Az érzelmi intelligencia szerepe a munkahelyi kapcsolatban
68-71
      5. Üzleti titkok, üzleti hírszerzés, ipari kémkedés és ezek kapcsolata a vállalati humán erőforrás politikával
71-75
         Lezárult a példátlan méretú ipari kémkedés nyomozása a VPOP-nál
74
      6. Esetek
75-96
   Ira Winkler bizonyítékai a vállalati biztonság elhanyagolásáról
75-77
   Az egyenlő bánásmód hatósága
77-78
   A magyarok még nem értik, mi az a többszörös megkülönböztetés
78-79
   Jobbak a női vállalkozók?
79-81
   A söröző és a feketék kultúrája
81-82
   Harlemi példa a magyar romák előtt
82-84
   A férfiak tudatosabban építik jó hírüket-ismertség, tekintély, kedveltség-mindezek együtt kellenek az előrejutáshoz
84-86
   Női vezetők
86-87
   Tanácsadó dilemma
87-88
   Erkölcsi dilemma a fűnyíró forgalomba hozásáról
88-89
   A „társadalmi jelzőőr” mint magányos hős
89-91
   Szőke bombázók miatt buktak az idősebb stewardessek
91-92
   „Minden szabad, ami nem tilos”
92
   A stressz a vezetők réme
92-93
   Új karrier a neten
93-94
   Egy munkanélküli dilemmája
94-95
   Beszélj, ha van merszed!
95-96
   Ellenőrző kérdések
96-97
   Felhasznált irodalom
97-98
   Egyéb irodalmak
98
III. A pénzügyi közvetítéssel kapcsolatos etikai kérdések
99-142
   1. A pénzügyi intézményekkel kapcsolatos etikai problémák gyökere: információs aszimmetriák, érdekkonfliktusok és erkölcsi kockázatok
105-107
   2. A pénzügyi közvetítő intézményekkel kapcsolatos legfontosabb etikai kérdések
108-125
      2.1 Átlátható, az intézmény jellegének megfelelő szintű kockázatvállalás
108-109
      2.2 Megtakarítási termékek értékesítése - megfelelő ügyfél tájékoztatás
109-111
      2.3 Pénzügyi termékek értékesítése - az ügynökök szerepe
111-115
      2.4 Felelős hitelezés
115-118
      2.5 A lakossági hitelezéshez kapcsolódó Magatartási Kódex
118-120
      2.6 A pénzügyi intézmények vezetőinek javadalmazása
121-123
      2.7 A pénzügyi intézmények tulajdonosainak és vezetőinek alkalmassága és megbízhatósága (fit&proper)
123-125
   3. A pénzügyi piacokkal kapcsolatos etikai kérdések - bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás
125-130
      3.1 A bennfentes kereskedelem tilalma
126-130
      3.2 A piacbefolyásolás tilalma
130
   4. Az etikai kérdések kezelésének eszközei
130-136
      4.1 Szabályozás és önszabályozás
130-134
         Jogi szabályozás
131-132
         Önszabályozás
132-133
         A felügyeleti hatóságok elvárásai
133-134
      4.2 A belső védelmi vonalak kialakítása és működése
134-136
   5. Esetek
136-141
      Egzotikus befektetések, túlzott kockázatvállalásra való ösztönzés
136-137
      Átláthatatlan kockázatú, bonyolult termékek
137-138
      A forint gyengítése
138-139
      Lakossági devizahitelezés
139-140
      Ügynöki termékértékesítés
140
      Új ügyfelek megkülönböztetése és árukapcsolás
140-141
   Ellenőrzött kérdések
141
   Felhasznált irodalom
142
IV. A fogyasztóvédelem erkölcsi kérdései
143-205
   Jönnek a msáodlagos ellenözrések
144-145
   Made in EU: vagy igaz, vagy nem
145-146
   Műtét az EU-ban: féjni fog
147-148
   A kártérítés megszerzésének művészi formája
148-149
   Leszerepeltek a magyar webáruházak
149-150
   Luxusholmi online
150-151
      1. Elméleti alapok
152-159
      2. A fogyasztóvédelem története
159-185
         Fogyasztóvédelem a fejlett országokban
159-176
            A fogyasztói politika alakulása az Egyesült Államokban
160-163
            Kétmilliárd dolláros libidóvita
163-167
            Szemétdomb csúcstechnológiából - illegálisan áramlik a veszélyes hulladék a fekete kontinensre
167-169
            A fogyasztóvédelem fejlődése az Európai Unióban
169-171
            Életveszélyes lehet a lelógó kapucnimadzag
172-175
            Piackutatás a koponyánkban
175-176
         2.1 Jövő kihívásai
177-178
         2.2 Fogyasztóvédelem Magyarországon
178-185
            Rövid utazás a magyar történelmi múltba: fogyasztóvédő királyok, minőségbiztosító céhek
178
            Fogyasztóvédő királyaink
178-179
            Minőségvédő céhek
179-180
            A hazai fogyasztóvédelem szerkezete
180-181
            A fogyasztóvédelmi jog alakulása
181-182
            Az érvényben lévő fogyasztóvédelmi törvény
182
            A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
183
            A társadalmi szervezetek szerepe a fogyasztóvédelemben
183-185
      3. Etikus fogyasztás, tudatos vásárlás
186-188
         Vásárolj, úgy tiltakozz!
187-188
      5. Esetek
189-204
         Az etikus divat
189-190
         Cégmércével mérhetnek a tudatos vevők
190-191
         FAIR TRADE a világban
192-194
            Előzmények
192
            Forgalom
192
            Hitelesség
192
            Alapelvek
192-194
         „Tudatos vásárló leszek!” - Már a magyar középiskolákban a fogyasztói kérdésekről szóló ingyenes kiadvány
194-195
         Fair trade bolt nyílt a Merlinben
195
         Tovább nőtt a vásárlói tudatosság!
196
         Gyermekmentés egy csésze kávéval
196-198
         Macska a mikróban
198
         Az EU méregteleníti a műanyag játékokat
198-200
         Áralku huszonegyezerért
200-201
         Kártérítési próbaperekre készül a GVH
201-202
         Öngyilkossági hullám a Foxconn-nál - Elfordulnak- e egy márkától a vásárlók a beszállító cégnél uralkodó embertelenségek miatt?
202-203
         Emeltdíjas letöltések
203-204
   Ellenörző kérdések
204
   Felhasznált irodalom
205
V. Az üzleti kommunikáció etikájának néhány kérdése
206-234
   1. Az üzleti etikai gondolkodás és kommunikáció néhány fontosabb kérdése
206-208
   2. Az üzleti kommunikáció etikájának és logikájának legfontosabb fogalmai
208-211
   3. A tárgyalás etikája
211-213
      Üzleti zsarolás vagy a gondok megosztása?
212
      A nyíltság előnye a tárgyaláson
212-213
   4. A szerződés jogi fogalomkörének néhány etikai problémája
213-217
      A szerződés fogalma:
213
      A szerződési ajánlat
214-217
         Az erkölcsi érzelmek szerepe a szerződéskötésnél
214-215
         A szerződés teljesítése
215
         Szélhámos stratagémák (fortélyok, hadicselek)
215-217
   5. Az adott szó becsülete írásbeli szerződés nélkül
217-218
   6. Pontosság
218-219
      Time is money
219
   7. A stílus
220-222
      A szó funkciói
220-221
      A mondat szerkesztése - a mondatrészek logikai-etikai jelentősége
222
   8. A kérdés
222-226
      A partner álláspontjának minősítése
224-226
   9. A vállalat belső kommunikációjának néhány fontos nézőpontja
227-229
      Egyenlőség - de mikortól?
227
      A mindennapos munkahelyi kommunikáció etikája
227
      Megszólítás a munkahelyi belső kommunikációjában
228-229
   10. A vita kommunikáció két eszközének erkölcsi aspektusa: meggyőzni vagy legyőzni?
230
   11. Kommunikáció a beosztott minősítése, munkájának értékelése témakörében
231
   12. A beosztott kommunikációja főnöke irányában
232
   13. A vállalat belső kommunikációjának néhány pozitív hozadéka
232-233
   14. Áttekintő vázlat, a belső kommunikáció elemzéséhez
233-234
Ellenörző kérdések
234
Ajánlott irodalom
234
VI. Reklámetika
235-282
   1. Gazdaságetikai indíttatás
236-238
   2. A reklámetika és a reklámjog előzményei - a reklámtörténet keresztmetszetében
238-241
   3. Mi a reklám?
241-243
   4. Reklámszabadság - reklámkorlátozás
243-244
   5. A gazdasági szabályozás szerepe és sajátosságai
244-245
   6. A jogi szabályozás alakulása, indokoltsága, sajátosságai és eszköztára
246-249
      A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVII1. és a 2008-as XLVIIL törvény
248-249
   7. A gyermekkorúakat célzó reklámok problematikája
249-252
   8. Az etikai szabályozás indokoltsága és sajátosságai
252-256
      Néhány további gondolat az erkölcsről - a reklámetika szempontjából
255-256
   9. A reklámélet erkölcsi szabályozásának eszköztára
256-268
      9.1 A szabályozás néhány külső eszköze
257-259
      9.2 A reklámélet belső szabályozása; az önszabályozás főbb eszközei
260-268
         A mai Magyar Reklámetikai Kódex forrásai, előzményei
260-261
         Magyar Reklámetikai Kódex -1981
261
         Magyar Reklámetikai Kódex -1991
262-263
         Magyar Reklámetikai Kódex - 1997
264-266
         Magyar Reklámetikai Kódex - 2001
266-267
         Magyar Reklámetikai Kódex - 2005
267-268
   10. Magyar Reklámetikai Kódex - 2009
268-273
   11. Etikai bizottságok
273-276
   12. Néhány jellemző reklámetikai vétség
276-281
Ellenörző kérdések
281-282
Felhasznált irodalom
282
VII. Az informatikai társadalom etikai kérdéseiei
283-316
   A második fogalom: az „IT”
285
   A harmadik fogalom: az „információs rendszer”
285-286
   A negyedik fogalom: a „rendszerszervezés”
286
   1. Elméleti megközelítések
286-308
      Az etikus sajtótermék - az információszerzés napjainkban is fontos eszköze
291-293
      Internet-forradalom a XXI. században?
293-294
      Mit ne tégy a neten - ha etikus akarsz maradni?
294-295
      Mit szabad és mit lehet a neten?
295-296
      És hogy állunk az árakkal?
296
      Az értelmiség helye és felelőssége az információs társadalomban
297
      Milyen üzeneteket hordoznak számunkra a fenti gondolatok?
297-304
      Az informatika helye az európai társadalmakban
304-308
   2. Függelék
308-314
      Lapos a világ - maradj online
308-309
      Az arctalan e-mail etikettje
310
      „Etika”-tolvajok
310
      Az informatika alkalmazása - az EU-ban
310-311
      - és Magyarországon:
311-312
      2010-ben
312
      Ismerkedünk meg a többször emlegetett Blaise Pascallal
312-314
Ellenörző kérdések
315
Felhasznált irodalom
315-316
VIII. Adómorál
317-339
   1. Fogalmi meghatározások
317-318
   2. Történeti áttekintés
318-322
   3. Adómorál és a modern adózási rendszerek
322-329
      Az állam tevékenysége
322-327
      Az adózó magatartása
327-329
   4. A modern magyar adórendszer kialakulása
329-331
   5. A mai magyar adózási etika
331-335
   6. Esetek a magyar adózás hétköznapjaiból
335-339
Ellenörző kérdések
339
Irodalomjegyzék
339
IX. A számviteli munka etikája - A vállalatok társadalmi átvilágítása, etikus befektetés
340-391
   1. A számviteli munka etikája
340-360
      Felvetődő kérdések
344-346
      1.1 Függetlenség
346-347
      1.2 Összeférhetetlenség
347-348
      1.3 Hirdetés, ajánlattétel
348-349
      1.4 Ügyféllel szembeni magatartás
349
      1.5 Titoktartás
350-351
      1.6 Együttműködés kollégákkal
351-355
      1.7 Esetek
355-360
         Ki minek a felelőse?
355-356
         Mit ér a könyvelő, ha rokon?
356-357
         A főkönyvelő dilemmája
357-358
         Klári dilemmája
358-360
      1.8 A Számviteli Munka „Tízparancsolata”
360
   2. Etikai mérlegbeszámoló, etikai audit, a vállalatok etikai, társadalmi átvilágítása, etikus befektetés
360-380
      A vállalati struktúrának és az erkölcsös magatartásnak a kapcsolata
362-363
      A kölcsönös felelősségvállalásnak, elszámoltathatóságnak ki kell alakítani a módszereit, a vertikális és horizontális csatornáit
363
      A vállalatok információszolgáltatása
363-366
      Etikus befektetés
366-371
      Nyit a szegénybank
371-374
      A társadalmi felelősség gondolatának fejlődése és szervezeti kereteinek létrejötte az EU-ban
374-376
      A vállalkozások társadalmi felelősségéről szóló gondolkodás magyarországi alakulása
376-380
   3. Esetek
380-389
      Zöld és etikus
380-381
      Kalapács alatt az esélyegyenlőség
381-383
      Morális dilemma elemzése a „hét lépcsős modell” segítségével93
383-389
Ellenörző kérdések
389-390
Felhasznált irodalom
390-391
X. A nemzetközi üzleti élet etikája
392-422
   1. Általános közelítések
392-396
   2. A hagyományos és az új kritériumok
397-399
   3. Globalizáció és lokalizáció
400-401
   4. A multikulturális cégek működésének erkölcsi vonatkozásai
401-408
      Diszkrimináció a nemzetközi üzleti életben
401-402
      Megvesztegetés és ajándékozási szokások
402-405
      A termékekre vonatkozó etikai kérdések
405-406
      A nemzetközi ármeghatározással összefüggő etikai kérdések
406
      A nemzeti kultúrák és az üzleti etika
407-408
   5. Esetek
408-420
      Informatikai társadalom, globalizáció, tőke
408-410
      Egy huszonegyedik századi folklór nyomán
410-411
      Gyógyszer gyermekeknek
411-412
      Egymásnak ellentmondó érdekek
412-413
      A nemzetközi készségek fejlesztése
413-414
      Van élet a benzin után
415-416
      Változás - kultúraváltás
416-417
      Az üzletkötő erkölcsi dilemmája
418
      Biodiverzitás pusztulása
419-420
      Aki figyelmeztet az etikai kérdésekre
420
Ellenörző kérdések
421
Felhasznált irodalom
421-422
Felhasznált és ajánlott irodalom
423-427
Kolofon
Hátsó borító