Közpénzügyek és közösségi döntések
Szerző: Cullis, JohnTovábbi szerző: Jones, Philip
Cím: Közpénzügyek és közösségi döntések
Fordító: Homonnai János
Megjelenési adatok: Aula, Budapest, 2003. | ISBN: 963-9478-65-2
Vállalva annak veszélyét, hogy esetleg „beskatulyáznak” minket azok közé, akik nem képesek kutatást végezni vagy tanítani (lásd Blaug, 1970, xv. o.), tankönyv írására adtuk a fejünket. A könyv részben a véletlen, részben tudatos tervezés
eredménye. A véletlen az, hogy a már az ötödik kiadását megérő, R. A. Musgrave és P. B. Musgrave által jegyzett Public Finance in Theory and Practive (A közpénzügyek elmélete és gyakorlata) című könyv anglicizált változatának kiadására irányuló tervünk csendben dugába dőlt. Az elhatározás pedig abból eredt, hogy érzésünk szerint az elérhető könyvek alig-alig tesznek kísérletet arra, hogy az alternatív közpénzügyi nézeteket és megközelítési módokat részletesen ismertessék
(lásd Gravel, 1989). A közösségi döntések tanulmányozásáért Nobel-díjat kapott Buchanan (1989) is világosan látja ezt, amikor Musgrave gyűjteményes munkáinak megjelenésekor írt recenziójában a „bennfentes, akadémiailag elfogadott
Harvard-Musgrave látásmódról” és a „kívülálló Chicago-Virginia látásmódról” ír (291. o.). Erre is figyelemmel, azzal próbálkoztunk, hogy olyan könyvet írjunk, amely képet ad arról, hogy a „nagy nevek” mennyire különbözőképpen látják
ugyanazt a témát, sőt még az egyes témák jelentőségét is mennyire másképp értékelik. Röviden szólva arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint inkább a közpénzügyek tárgyalásakor felmerülő intellektuális súrlódásokat, összeütközéseket, s ne
a békés egyetértést helyezzük előtérbe. Ezért az egyes fejezetekben a hagyományos „társadalmi optimum” szemlélet mellett az alternatív nézeteket is ismertetjük. Ezek legtöbbje a közösségi döntések iskolájából nőtt ki. Egyes alternatívákat
azonban más társadalomtudományi diszciplínákra lehet visszavezetni. Saját nézeteinket máshol már részletesebben kifejtettük (lásd Cullis és Jones, 1987), amiből - ha velősen össze akarjuk foglalni - kiderül, hogy a közösségi döntések iskolájának alapvető állításait vonzónak tartjuk. Mindazonáltal a Leviathanvita, Leviathan-hipotézis néven elhíresült, szinte teljesen közszektorellenes álláspont kormányzatkritikáját - vélem ényünk szerint - pontosítani, finomítani kellene, és csak ezután állíthatjuk szembe a piaci kudarcok elméletével. Érzésünk szerint ezzel közelebb kerültünk Musgrave álláspontjához, mely szerint „igen valószínű, hogy a demokratikus társadalom olyan vegyes gazdaságban tud csak kibontakozni, melyben a közszektor mint a piac szükségszerű kiegészítője működik”.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Adózás, Adócsalás, Közpénzek, Közpénzügyi politika, Pénzpiac, Közszolgáltatás, Közjavak, Fekete gazdaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Adózás, Adócsalás, Közpénzek, Közpénzügyi politika, Pénzpiac, Közszolgáltatás, Közjavak, Fekete gazdaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
Előszó az első kiadáshoz és köszönetnyilvánítás
Előszó a második kiadáshoz és köszönetnyilvánítás
A Szerkesztő előszava a magyar kiadáshoz
1. Piaci lehetőségek és elméleti receptek
[1]-37
1.1. Bevezetés
[1]
1.2. A Pareto-optimum fogalma
[1]-3
1.3. A hatékonyság megvalósítása - parciális egyensúlyban
3-5
1.4. A hatékonyság megvalósítása - általános egyensúlyban
5-12
1.5. A méltányosság és a társadalmi jóléti függvény
12-14
1.6. Méltányosság és „fizetőképesség”
15-17
1.7. Megtámadható piacok vagy tökéletes verseny?
17-18
1.8. A „második legjobb” elmélete
19-21
1.9. Váltsunk témát: a közösségi döntések elmélete
21-25
1.10. Még egyszer a második legjobb elméletéről
25-29
1.10.1. Elkülöníthetőségi feltételek
25
1.10.2. Konkrét második legjobb politikák
26-29
1.11. Összefoglalás
29
Függelék: néhány szabály levezetése
29-35
Irodalom
36-37
2. A közpénzügyi politika értékelése
[38]-69
2.1. Bevezetés
[38]-39
2.2. Fogyasztói többlet: az árváltozásokkal járó jóléti hatások becslése
[39]-46
2.3. Jóléti kritériumok: paretói értelemben vett javulás és a potenciális Pareto-javulás - vezérfonal a politikák elfogadhatóságának megítéléséhez
46-48
2.3.1. A Pareto-kritérium
47
2.3.2. A potenciális Pareto-javulás kritériuma
47-48
2.3.3. A Scitovsky-kritérium
48
2.4. Externáliák: miért okoznak gondot?
48-57
2.5. Receptek az externáliák problémájának megoldására: a közszektor szerepe és a tranzakciós költségek jelentősége
57-59
2.6. Adózás vagy jogi szabályozás?
60-67
2.6.1. Adózás vagy szabályozás: a hatékonyság összehasonlítása
60-64
2.6.2. Adóztatás vagy jogi szabályozás: a közösségi döntési okfejtés
64-67
Szabályozás és termelői csoportok
64-66
Adóztatás vagy szabályozás a politikai folyamat torzítása
67
2.7. Összefoglalás
67-68
Irodalom
68-69
3. Közjavak
[70]-107
3.1. Bevezetés
[70]-71
3.2. Mi a közjószág?
71-75
3.2.1. Nem versengő fogyasztás
72-74
3.2.2. A kizárhatóság hiánya
74-75
3.3. A közjavak általános egyensúlyi modellje
75-78
3.4. Tiszta és nem tiszta közjavak
78-82
3.4.1. Kizárhatóság és nem versenyző fogyasztás
78-79
3.4.2. Vegyes javak/kvázi közjavak
79-81
3.4.3. Közös fogyasztás [Consumption Sharing]
81-82
3.5. Potyázás és a közjavak szolgáltatása
82-101
3.5.1. Közjavak önkéntes szolgáltatása
82-83
3.5.2. Alkudozás kis csoportban
83-85
3.5.3. A Lindahl-Johansen-féle módszer
85-88
3.5.4. A klubok elmélete
89-90
3.5.5. Tiszta közjavak magánúton történő előállítása
91-96
(i) A Nash-egyensúly
92-93
(ii) A jövedelem újraelosztása
93-94
(iii) A Stackelberg-egyensúly
94-95
(iv) A hozzájárulás támogatása
95-96
3.5.6. Tiszta közjavak közösségi szolgáltatása: a Clarke-adó
97-100
3.5.7. A preferencia feltárása nagy és kis csoportban
101
3.6. Meritórikus szükségletek és meritórikus javak
102-104
3.7. Összegzés
104-105
Irodalom
106-107
4. A kollektív döntéshozatal: A „közérdek” nyomában
[108]-138
4.1. Bevezetés
[108]-109
4.2. Miért szavaznak az adófizetők?
109-116
4.2.1. Az egyén számára maga a részvétel jelent hasznot
112-113
4.2.2. Szavazás és a minimax stratégia
113-114
4.2.3. Az erkölcsös szavazó
114-116
4.3. A szavazás szabályainak kialakítása
115-119
4.3.1. Arrow lehetetlenségi tétele
116-118
4.3.2. Fontos-e Arrow lehetetlenségi tétele?
119
4.4. A többségi szavazás néhány jellemzője
119-128
4.4.1. A többségi szavazás és a médián szavazó
119-123
4.4.2. A többségi szavazás és a jóléti kritériumok
124
4.4.3. A többségi szavazás költségei
124-126
4.4.4. A többségi szavazás és a preferenciák intenzitása
126-127
4.4.5. A többségi szavazás értékelése
128
4.5. A képviseleti demokrácia: a politikusok és a politikai pártok szerepe
128-131
4.5.1. A szavazatcsere és a politikai programok
129-130
4.5.2. Szavazatmaximalizálás és a médián szavazó szabálya
130-131
4.6. A szavazás és a Leviathan-hipotézis: a többségi szavazás „mértéktelen” közkiadásokhoz vezet?
131-136
4.6.1. Adóár és többségi szavazás
133-134
4.6.2. A fiskális illúzió
134-135
4.6.3. A többség zsarnoksága
135-136
4.7. Összegzés
136-137
Irodalom
137-138
5. Járadékvadászat, közszolgáltatás és a „visszatérés a piachoz”
[139]-200
5.1. Bevezetés
[139]-140
5.2. A járadékvadászat költségei és a politikai folyamat
140-150
5.2.1. A nem X-hatékony állapot költségei
143-144
5.2.2. Közvetlenül nem termelő profitvadászat
144-145
5.2.3. A társadalmi költség
146
5.2.4. A vállalkozói hozam
146-147
5.2.5. Járadékvadászat és a szabályozási eljárás
147-150
5.3. Javak és szolgáltatások nyújtása a közszektorban
150-153
5.4. Az állami termelést alátámasztó pozitív indokok
153-166
5.4.1. A tranzakciós költségek gazdaságtana
153-155
5.4.2. Az erkölcsi kockázat
155-156
5.4.3. A tranzakciós költségek
156-158
5.4.4. Koordináció és ellenható erő
158-159
5.4.5. A meg nem térülő tőkeköltségek és a piacok megtámadhatóvá tétele
159
5.4.6. Állami termelés és pszichológia
160-166
5.5. Az állami termelés mellett szóló negatív érvek
166-169
5.5.1. Az adminisztratív beavatkozás
166
5.5.2. A szabályozás
167-168
5.5.3. A támogatás
168-169
5.6. Az „államosított” iparágakról
169-176
5.6.1. Az „államosított” iparág esete
170-174
A második legjobb problémája
170-173
A csökkenő költségek problémája
173-174
5.6.2. A politikai gazdaságtan (tulajdonjogi) szemléletmódja
175-176
5.7. Visszatérés a piachoz
176-193
5.7.1. A pirvatizáció
176-187
5.7.1.a A „privatizáció” és a hatékonyság
177-181
5.7.1.b Alternatív lehetőségek
181-183
5.7.1.c A privatizált vállalatok szabályozása
183-184
5.7.1.d Privatizáció: a többdimenziós politika
185-187
5.7.2. A kvázi (belső) piacok
187-193
5.8. Összegzés
193-195
Függelék: anomáliák
195-196
Irodalom
197-200
6. A közkiadások vizsgálata: a költség-haszon elemzés
[201]-249
6.1. Bevezetés
[201]-202
6.2. Mi a költség-haszon elemzés?
202-205
6.3. A költség-haszon elemzés és az externáliák: reál-, illetve pénzbeli hatások
206-207
6.4. A költség-haszon elemzés és a fogyasztói többlet: a hasznok értékelése
207-212
6.5. Az árnyékár: a piaci ár fogyatékosságai
212-215
Monopólium
213
Munkanélküliség
213-214
Adók
214
A nemzetközi kereskedelem és a fejlődés
214-215
6.6. Az árnyékárazás: az árak megállapítása
215-227
6.6.1. Közjavak-kézzel nem fogható hasznok
216
6.6.2. Az emberi élet értéke
216-221
6.6.3. Az életminőség szerint korrigált életévek (Quality adjusted life years-QALY)
221-227
6.7. Diszkontálás és a tőkeköltség
228-236
6.7.1. A diszkontláb megállapítása
228-230
6.7.2. A társadalmi időpreferencián alapuló diszkontláb: a számítás helyes módja
230-232
6.7.3. A társadalmi lehetőségköltségen alapuló diszkontláb: a számítás helyes módja
232-234
Adózás és támogatás
233
Kockázat
233
Társadalmi költségek és hasznok
233-234
6.7.4. Mit értünk lehetőségköltség alatt?
234-235
6.7.5. Diszkontálás és a diszkontlábak: tényleg fontosak?
235-236
6.8. Kockázat és bizonytalanság
236-239
6.9. A költség-haszon elemzés és a potenciális Pareto-javulás feltételei
239-245
6.10. Összegzés
245-246
Irodalom
246-249
7. Az adózás: alapvető elméletek
[250]-298
7.1. Bevezetés
[250]
7.2. Az adózás többletterhe: parciális egyensúlyi elemzés
[250]-260
7.2.1. Kompenzált kereslet: meg kell-e változtatni az adónak a keresletet ahhoz, hogy többletteher keletkezzen?
255-257
7.2.2. A többletteher mérése
257-258
7.2.3. Jóléti költségek növekvő határköltségek esetén
258-260
7.3. Az adózás jóléti költségei: általános egyensúlyi elemzés
260-264
Szelektív fogyasztási adó vagy jövedelemadó
264
7.4. A jövedelemadózás jóléti költségei
265-268
7.5. Parciális egyensúlyi elemzés: további szempontok
268-273
1. A számításokat befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatok
268
2. A jóléti költségek mértéke egyéb torzító tényezők lététől függ
268-271
3. A számítások nem veszik figyelembe az adóbevételek felhasználását
271-272
4. A perciális egyensúlyi elemzés nem veszi figyelembe az általános egyensúlyi („tovagyűrüző") hatásokat
272-273
5. Az elemzések nem veszik figyelembe a bizonytalanságot
273
7.6. A közösségi források határköltsége és a közpolitikai döntések
273-275
7.7. Az adóteher viselése [tax incidence]
275-291
7.7.1. Parciális egyensúlyi elemzés
276-278
7.7.2. Az adók és a piaci szerkezet
278-282
7.7.3. Általános egyensúlyi elemzés
282-291
7.8. Az adó és a költségvetési támogatás tőkesülése
291-293
7.9. Összegzés
294-296
Irodalom
296-298
8. Adócsalás és fekete gazdaság
[299]-329
8.1. Bevezetés
[299]
8.2. Az adócsalás formái
[299]-301
8.3. Adóelkerülés: joghézagok vagy kormányzati eszközök
301-302
8.4. Az adózás és a nem hivatalos gazdaság
302-303
8.5. Az adócsalás mint bűncselekmény
304-306
8.6. Mennyi adót csaljunk el, és mennyit kerüljünk el legálisan?
306-312
(a) Az adókulcs változásának hatása
306-310
(b) A büntetés módosításának hatásai
310
(c) A felderítési valószínűség módosulásának hatása
311-312
8.7. Az adócsalás közgazdasági elemzésének bírálata
312-317
8.8. Az adócsalás kezelésére kialakított politikák
317-321
(a) Mekkora az „optimális" adócsalás?
317-320
(b) Hogyan épüljön fel az adócsalás elleni politika?
320-321
8.9. A fekete gazdaság mérése
321-323
8.9.1. A „piaci” adatok
321-322
8.9.2. Magatartási kutatások
322-323
8.9.3. A közvetlen vizsgálatok
323
8.9.4. A szakértők véleménye
323
8.10. A fekete gazdaság normatív problémái
324-325
8.11. Összegzés
326-327
Irodalom
327-329
9. A jövedelmek (re)disztribúciója
[330]-381
9.1. Bevezetés
[330]
9.2. A jövedelmek eloszlása-áttekintés
[330]-334
9.3. Az egyenlőtlenség és a szegénység mérésének bevett módjai
334-353
9.3.1. Az újraelosztás normatív elvei
340-350
Utilitariznus
340
Bizonytalanság
341
Társadalmi jóléti függvény
341-342
A „Rawis-féle" társadalmi jóléti függvény
342-347
Interdependens hasznossági függvények
347-348
Az igazságosság mint az irigység hiánya
348-350
9.3.2. Az újraelosztás pozitív szemléletű magyarázatai
350-353
Interdependens hasznossági függvények
350-352
Többségi szavazás
352
Jövedelembiztosítás
352-353
A védelem vásárlása
353
9.4. A költségvetés újraelosztó szerepe
354-360
A tényellentétes állítások („mi lenne ha" vizsgálatok) problémája
354
Az értékek egyenlősége
354-356
Az „egyensúlyi költségvetés" kérdése
356
A kiadások incidenciája és értékelése
356-357
Az adóteher viselése és értékelése
358-359
9.4.1. Egy eltérő vélemény
359-360
9.5. Fiskális eszközök és a „kevésbé tehetősek”
361-372
9.5.1. A Cl-terezetek
363-368
9.5.2. Készpénztranszferek vagy ártámogatások, természetbeni transzferek
368-372
9.6. Az újraelosztás korlátái és bírálata
372-377
9.6.1. Az egyenlőség filozófiája
372-373
9.6.2. Az egyenlőség politikája
373-374
9.6.3. Az egyenlőség gazdaságtana
374-377
A „lyukas vödör" számítások
377
9.7. Összegzés
378
Irodalom
379-381
10. A központi kormányzat
[382]-432
10.1. Bevezetés
[382]
10.2. Alapfogalmak
[382]-385
10.3. Az adózás elmélete és gyakorlata
385-418
10.3.1. A személyi jövedelemadó
388-394
10.3.2. A társadalombiztosítási járulékok
395-396
10.3.3. A fogyasztási adók
396-398
10.3.4. A hozzáadottérték-adó
398-399
10.3.5. A társasági adó
399-401
10.3.6. Tőkeadózás
402
10.3.7. Az adózás együttes hatásai
402-406
10.3.8. Az államadóság
406-418
10.3.8.a A Ricardo-ekvivalencia
407-413
10.3.8.b A közösségi döntések elmélete és az államadósság
413-418
(a) a jövő generációk terhe?
413-416
(b) Hitel és közszektor mérete
416-418
10.4. Az adórendszer reformja
419-428
10.4.1. Éves vagyonadó
419-421
10.4.2. A családi adózás
421-423
10.4.3. Adóreform-mozgalmak: a választói szemlélet
424-427
10.4.4. Az adóreform a közösségi döntések iskolája szerint
427-428
10.5. Összegzés
429
Irodalom
430-432
11. Makrogazdasági politika és a közösségi döntések
[433]-463
11.1. Bevezetés
[433]-434
11.2 Makrogazdasági elméletek, politikák és politikai ösztönzők
434-442
11.2.1. A keynesi hagyomány
435-437
11.2.2. A monetarista irányzat
437-439
11.2.3. Az új klasszikusok
439-440
11.2.4. A kínálati közgazdaságtan
440-442
11.3. A politikai üzleti ciklusok
442-448
11.4. Makrogazdasági politikák és politikai ösztönzők „Európában”
449-451
11.5. Az inflációs adó és „Európa”
451-453
11.6. A munkanélküliség
454-458
11.6.1. A reálbérek ragadóssága
456
11.6.2. A „hatékonysági” bérelméletek
456-457
11.6.3. Közösségi döntések elmélete és a „koalíciók”
457-458
11.7. A közszektor mérete és a gazdasági növekedés
458-461
11.8. Összegzés
461-462
Irodalom
462-463
12. A helyi kormányzatok
[464]-525
12.1. Bevezetés
[464]
12.2. A fiskális egységek megtöbbszörözésének jóléti hasznai: a decentralizáció tétele
[464]-466
12.3. A helyi kormányzatok optimális mérete: a klubok elméletének alkalmazása
466-469
12.4. A Tiebout-hipozézis: „lábbal szavazás”
469-490
12.4.1. A Tiebout-mechanizmus: a feltevések
471-474
Valamennyi közösség összes jellemzőjének teljes ismerete
471-472
költségmenters mobilitás
472
Externáliák
472-473
Méretgazdaságosság
473
A hasznok túlcsordulása
473
Nem statikus proferenciák
474
12.4.2. A Tiebout-hipotézis empirikus vizsgálatai
474-475
12.4.3. Az EK költségvetése: közpénzügyek vagy közösségi döntések szemlélete
476-490
12.4.3.a Leckék a fiskális föderalizmus elméletéből
479-486
(a) közkiadások
480
(b) Jövedelem-újraelosztás
480-481
(i) Redisztribúció és mobilítás
481-482
(ii) Társadalmi kohézió
482-483
(iii) Biztosítás
483-486
12.4.3.b Leckék a közösségi döntés elméletéből
486-490
(i) Allokáció
486-488
(ii) Redisztribúció
488-489
Összegzés
489-490
12.5. A helyi önkormányzatok bevételi forrásai: helyi ingatlanadó vagy „fejadó”
490-497
12.5.1. A helyi ingatlanadó-rendszer bírálata
492-493
Regresszivítás
492-493
Az üzleti befektetések torzítása
493
Önkényes értékelés/adóigazgatási költségek
493
Adótudatosság [tax awareness]
493
Az adó és a helyi szolgáltatások haszna
493
12.5.2. A fejadó bírálata
493-497
Regresszivítás
493
Adóigazgatási költségek
494
Adótudatosság
494
A fejadó és a helyi szolgáltatások haszna
494-497
12.6. Használói díjak
497-501
12.6.1. Használói díjak pro és kontra
498-501
12.7. Központi költségvetési támogatások
501-509
12.7.1. A helyi önkormányzat kiadásaira gyakorolt hatás
501-506
Feltétel nélküli, nem illesztett, zárt végű támogatások
503
Feltételhez kötött, nem illesztett, zárt végű támogatások
504
Nyílt végű illesztett támogatások
504
Zárt végű illesztett támogatás
504-506
12.7.2. A központi támogatások előnyei
506-509
Önkormányzatok közötti túlcsordulási hatások
506-507
A meritórikus javak támogatása
507
A bevételek megosztása
507
Kiegyenlítés
508-509
12.8. A közösségi döntések elmélete és a központi költségvetési támogatások: a „légypapírhatás”
509-516
12.8.1. A bürokrácia szerepe
510-513
A Romer-Rosenthal-modell
511-513
12.8.2. A fiskális illúzió: Oates-modell
513-514
12.8.3. A „hagyományos” modell adaptálása
514-516
12.9. A decentralizáció és a közszektor növekedése
517-519
12.9.1. A szakszervezetek és a helyi önkormányzat kiadásai
519
12.10. Összegzés
520-521
Irodalom
521-525
13. K0zpénzügyek nemzetközi vonatkozású Kérdései
[526]-554
13.1. Bevezetés
[526]-527
13.2. Külkereskedelmi vagy nem külkereskedelmi adók: a kérdés gazdasági elemzése
527-533
13.2.1. Az „optimális vámtarifa” elmélet
529-531
13.2.2. Az adóigazgatási költségek
531-532
13.2.3. A fejlődő országok vámtarifa-politikája
532-533
Nemzetközi korlátozások és bevételkorlátok
532
Importhelyettesítési politika
532-533
L3.3. A kormányzati bevételek maximalizálása és a csempészet
533-535
13.4. A kereskedelmi adók és a közösségi döntések elmélete: nyomásgyakorló csoportok és járadékvadászat
535-539
13.5. A közvetett adók harmonizálása
539-543
13.6. A közvetett adók harmonizálásának hatályos politikája az Európai Közösségben: az eddig megtett út
543-548
13.7. Külföldi jövedelmek adózása: multinacionális vállalatok
549-551
13.8. Összegzés
552
Irodalom
553-554
14. A közszektor kudarca és a közkiadások növekedése
[555]-588
14.1. Bevezető
[555]
14.2. Nem piaci keresleti viszonyok
[555]-556
14.3. Nem piaci kínálati viszonyok
556-557
14.4. A nem piaci kudarcok tipológiája a piaci kudarcok alapján
557-558
14.5. A bürokrácia gazdaságtana
558-560
14.6. A közszektor mérése: vita a vitában
560-582
14.7. A Wagner-törvény
562-563
14.8. A Wagner-törvény: „tiszta” közösségi döntés vagy közösségi döntés más magyarázatokkal?
563-582
(1) leviathan-szerű bürokratikus monopóliumok
567-568
(2) Fiskális illúzió
568
(3) Hivatali szavazóerő
568
(4) Pártok versenye, választási időzítés és újraelosztás
599
(5) Nyomásgyakorló és érdekcsoportok tevékenysége
569-570
(6) központosítás
570
(7) Adózási kérdések
570
(8) A keresleti függvényen alapuló érvek
570-571
(9) A kínálati függvényen alapuló érvek
571
(10) A gazdaságok nemzetközivé válása
571-572
(11) Információ
572
(12) Elmozdulási hatások
572-573
(13) A társadalombiztosítás növekedése
573-577
(14) A marxista megközelítés
577-578
(15) Alkotmányos sorvadás [deciline]
578-582
14.9. Összegzés
582-583
Függelék
583-586
(a) A mikoökonómiai megközelítés („zöld" kód)
583
(b) A „közösségi döntés" megközelítés („vörös" kód)
584-585
A politiakai folyamat és a kormányzati kiadások torzulása
584
A kormányzás folyamata és a kormányzati kiadások torzulása
584
Az alkotmányos korhadás é sa kormányzati kiadások torzulása
584-585
(c) A fejlődési/idősoron alapuló megközelítés (sárga)
585-586
Irodalom
586-588
15. Az optimális adózás „normatív” elmélete
[589]-620
15.1. Bevezetés
[589]-590
15.2. Optimális fogyasztási adók
590-601
15.2.1. Optimális fogyasztási adók: adóztatható szabadidő
591-592
15.2.2. Optimális fogyasztási adózás: nem adóztatható szabadidő
592-601
A Ramsey-szabály
592-596
A Coriett-Hague-szabály
596-599
A Ramsey-szabály újragondolása
599-601
15.3. Az optimális lineáris jövedelemadó
601-608
15.4. Optimális, nem lineáris jövedelemadó
608-612
15.5. A közvetlen és közvetett adók optimális kialakítása
613-614
15.6. Az optimális adózás elméletének kritikája
614-618
15.6.1. Morális kérdések
614-615
15.6.2. Jóléti kérdések
615
15.6.3. Általános egyensúlyi kérdések
615
15.6.4. Igazgatósági kérdések
616
15.6.5. Politikai kérdések
616
15.6.6. A járadékvadászat kérdései
616-618
15.7. Összefoglalás
618-619
Irodalom
619-620
16. Az optimális adózás pozitív elmélete
[621]-644
16.1. Bevezetés
[621]
16.2. Az elemzés keretei
[621]-622
16.3. A bevételmaximalizáló kormányzat tevékenységét korlátozó adóalkotmány
622-628
1. menet
622-623
2. menet
623-625
Arányos adózás
624
Degresszív adózás
624-625
3. menet
625-626
4. menet
626
16.4. Az adófizetők reakciói és az időhorizont
626-629
16.5. Járadékvadászat és a költségvetési változások
629-630
16.6. Adókedvezmények, mint „sajátos érdekek”
630-631
16.7. Politikai költségek és az adórendszer struktúrájának meghatározása
631-634
16.8. A fiskális illúzió és az adóstruktúra meghatározása
634-636
16.9. Empirikus tapasztalatok
636-639
16.9.1. A politikai költségeket minimalizáló adórendszer
637
16.9.2. Az átláthatóság hiánya, zavara: bevételrugalmas adórendszerek (az adóautomatizmusok)
637-638
16.9.3. Kivonulás: a közkiadások és a fiskális decentralizáció
638
16.9.4. Fiskális illúzió: a bonyolultság
639
16.9.5. A bérlőillúzió
639
16.9.6. Az adósság és az illúzió
639
16.10. Makró-pénzügyi programok és a politika
640
16.11. Reformelképzelések
640-641
16.12. Összegzés
642-643
Irodalom
643-644
Név- és tárgymutató
[645]-658
Hátsó borító