Közpénzügyek és közösségi döntések
Szerző:
Cullis, John További szerző: Jones, Philip
Cím: Közpénzügyek és közösségi döntések
Fordító: Homonnai János
Megjelenési adatok: Aula, Budapest, 2003. | ISBN: 963-9478-65-2

Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Adózás, Adócsalás, Közpénzek, Közpénzügyi politika, Pénzpiac, Közszolgáltatás, Közjavak, Fekete gazdaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Adózás, Adócsalás, Közpénzek, Közpénzügyi politika, Pénzpiac, Közszolgáltatás, Közjavak, Fekete gazdaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
Előszó az első kiadáshoz és köszönetnyilvánítás
Előszó a második kiadáshoz és köszönetnyilvánítás
A Szerkesztő előszava a magyar kiadáshoz
1. Piaci lehetőségek és elméleti receptek
[1]-37
1.1. Bevezetés
[1]
1.2. A Pareto-optimum fogalma
[1]-3
1.3. A hatékonyság megvalósítása - parciális egyensúlyban
3-5
1.4. A hatékonyság megvalósítása - általános egyensúlyban
5-12
1.5. A méltányosság és a társadalmi jóléti függvény
12-14
1.6. Méltányosság és „fizetőképesség”
15-17
1.7. Megtámadható piacok vagy tökéletes verseny?
17-18
1.8. A „második legjobb” elmélete
19-21
1.9. Váltsunk témát: a közösségi döntések elmélete
21-25
1.10. Még egyszer a második legjobb elméletéről
25-29
1.10.1. Elkülöníthetőségi feltételek
25
1.10.2. Konkrét második legjobb politikák
26-29
1.11. Összefoglalás
29
Függelék: néhány szabály levezetése
29-35
Irodalom
36-37
2. A közpénzügyi politika értékelése
[38]-69
2.1. Bevezetés
[38]-39
2.2. Fogyasztói többlet: az árváltozásokkal járó jóléti hatások becslése
[39]-46
2.3. Jóléti kritériumok: paretói értelemben vett javulás és a potenciális Pareto-javulás - vezérfonal a politikák elfogadhatóságának megítéléséhez
46-48
2.3.1. A Pareto-kritérium
47
2.3.2. A potenciális Pareto-javulás kritériuma
47-48
2.3.3. A Scitovsky-kritérium
48
2.4. Externáliák: miért okoznak gondot?
48-57
2.5. Receptek az externáliák problémájának megoldására: a közszektor szerepe és a tranzakciós költségek jelentősége
57-59
2.6. Adózás vagy jogi szabályozás?
60-67
2.6.1. Adózás vagy szabályozás: a hatékonyság összehasonlítása
60-64
2.6.2. Adóztatás vagy jogi szabályozás: a közösségi döntési okfejtés
64-67
Szabályozás és termelői csoportok
64-66
Adóztatás vagy szabályozás a politikai folyamat torzítása
67
2.7. Összefoglalás
67-68
Irodalom
68-69
3. Közjavak
[70]-107
3.1. Bevezetés
[70]-71
3.2. Mi a közjószág?
71-75
3.2.1. Nem versengő fogyasztás
72-74
3.2.2. A kizárhatóság hiánya
74-75
3.3. A közjavak általános egyensúlyi modellje
75-78
3.4. Tiszta és nem tiszta közjavak
78-82
3.4.1. Kizárhatóság és nem versenyző fogyasztás
78-79
3.4.2. Vegyes javak/kvázi közjavak
79-81
3.4.3. Közös fogyasztás [Consumption Sharing]
81-82
3.5. Potyázás és a közjavak szolgáltatása
82-101
3.5.1. Közjavak önkéntes szolgáltatása
82-83
3.5.2. Alkudozás kis csoportban
83-85
3.5.3. A Lindahl-Johansen-féle módszer
85-88
3.5.4. A klubok elmélete
89-90
3.5.5. Tiszta közjavak magánúton történő előállítása
91-96
(i) A Nash-egyensúly
92-93
(ii) A jövedelem újraelosztása
93-94
(iii) A Stackelberg-egyensúly
94-95
(iv) A hozzájárulás támogatása
95-96
3.5.6. Tiszta közjavak közösségi szolgáltatása: a Clarke-adó
97-100
3.5.7. A preferencia feltárása nagy és kis csoportban
101
3.6. Meritórikus szükségletek és meritórikus javak
102-104
3.7. Összegzés
104-105
Irodalom
106-107
4. A kollektív döntéshozatal: A „közérdek” nyomában
[108]-138
4.1. Bevezetés
[108]-109
4.2. Miért szavaznak az adófizetők?
109-116
4.2.1. Az egyén számára maga a részvétel jelent hasznot
112-113
4.2.2. Szavazás és a minimax stratégia
113-114
4.2.3. Az erkölcsös szavazó
114-116
4.3. A szavazás szabályainak kialakítása
115-119
4.3.1. Arrow lehetetlenségi tétele
116-118
4.3.2. Fontos-e Arrow lehetetlenségi tétele?
119
4.4. A többségi szavazás néhány jellemzője
119-128
4.4.1. A többségi szavazás és a médián szavazó
119-123
4.4.2. A többségi szavazás és a jóléti kritériumok
124
4.4.3. A többségi szavazás költségei
124-126
4.4.4. A többségi szavazás és a preferenciák intenzitása
126-127
4.4.5. A többségi szavazás értékelése
128
4.5. A képviseleti demokrácia: a politikusok és a politikai pártok szerepe
128-131
4.5.1. A szavazatcsere és a politikai programok
129-130
4.5.2. Szavazatmaximalizálás és a médián szavazó szabálya
130-131
4.6. A szavazás és a Leviathan-hipotézis: a többségi szavazás „mértéktelen” közkiadásokhoz vezet?
131-136
4.6.1. Adóár és többségi szavazás
133-134
4.6.2. A fiskális illúzió
134-135
4.6.3. A többség zsarnoksága
135-136
4.7. Összegzés
136-137
Irodalom
137-138
5. Járadékvadászat, közszolgáltatás és a „visszatérés a piachoz”
[139]-200
5.1. Bevezetés
[139]-140
5.2. A járadékvadászat költségei és a politikai folyamat
140-150
5.2.1. A nem X-hatékony állapot költségei
143-144
5.2.2. Közvetlenül nem termelő profitvadászat
144-145
5.2.3. A társadalmi költség
146
5.2.4. A vállalkozói hozam
146-147
5.2.5. Járadékvadászat és a szabályozási eljárás
147-150
5.3. Javak és szolgáltatások nyújtása a közszektorban
150-153
5.4. Az állami termelést alátámasztó pozitív indokok
153-166
5.4.1. A tranzakciós költségek gazdaságtana
153-155
5.4.2. Az erkölcsi kockázat
155-156
5.4.3. A tranzakciós költségek
156-158
5.4.4. Koordináció és ellenható erő
158-159
5.4.5. A meg nem térülő tőkeköltségek és a piacok megtámadhatóvá tétele
159
5.4.6. Állami termelés és pszichológia
160-166
5.5. Az állami termelés mellett szóló negatív érvek
166-169
5.5.1. Az adminisztratív beavatkozás
166
5.5.2. A szabályozás
167-168
5.5.3. A támogatás
168-169
5.6. Az „államosított” iparágakról
169-176
5.6.1. Az „államosított” iparág esete
170-174
A második legjobb problémája
170-173
A csökkenő költségek problémája
173-174
5.6.2. A politikai gazdaságtan (tulajdonjogi) szemléletmódja
175-176
5.7. Visszatérés a piachoz
176-193
5.7.1. A pirvatizáció
176-187
5.7.1.a A „privatizáció” és a hatékonyság
177-181
5.7.1.b Alternatív lehetőségek
181-183
5.7.1.c A privatizált vállalatok szabályozása
183-184
5.7.1.d Privatizáció: a többdimenziós politika
185-187
5.7.2. A kvázi (belső) piacok
187-193
5.8. Összegzés
193-195
Függelék: anomáliák
195-196
Irodalom
197-200
6. A közkiadások vizsgálata: a költség-haszon elemzés
[201]-249
6.1. Bevezetés
[201]-202
6.2. Mi a költség-haszon elemzés?
202-205
6.3. A költség-haszon elemzés és az externáliák: reál-, illetve pénzbeli hatások
206-207
6.4. A költség-haszon elemzés és a fogyasztói többlet: a hasznok értékelése
207-212
6.5. Az árnyékár: a piaci ár fogyatékosságai
212-215
Monopólium
213
Munkanélküliség
213-214
Adók
214
A nemzetközi kereskedelem és a fejlődés
214-215
6.6. Az árnyékárazás: az árak megállapítása
215-227
6.6.1. Közjavak-kézzel nem fogható hasznok
216
6.6.2. Az emberi élet értéke
216-221
6.6.3. Az életminőség szerint korrigált életévek (Quality adjusted life years-QALY)
221-227
6.7. Diszkontálás és a tőkeköltség
228-236
6.7.1. A diszkontláb megállapítása
228-230
6.7.2. A társadalmi időpreferencián alapuló diszkontláb: a számítás helyes módja
230-232
6.7.3. A társadalmi lehetőségköltségen alapuló diszkontláb: a számítás helyes módja
232-234
Adózás és támogatás
233
Kockázat
233
Társadalmi költségek és hasznok
233-234
6.7.4. Mit értünk lehetőségköltség alatt?
234-235
6.7.5. Diszkontálás és a diszkontlábak: tényleg fontosak?
235-236
6.8. Kockázat és bizonytalanság
236-239
6.9. A költség-haszon elemzés és a potenciális Pareto-javulás feltételei
239-245
6.10. Összegzés
245-246
Irodalom
246-249
7. Az adózás: alapvető elméletek
[250]-298
7.1. Bevezetés
[250]
7.2. Az adózás többletterhe: parciális egyensúlyi elemzés
[250]-260
7.2.1. Kompenzált kereslet: meg kell-e változtatni az adónak a keresletet ahhoz, hogy többletteher keletkezzen?
255-257
7.2.2. A többletteher mérése
257-258
7.2.3. Jóléti költségek növekvő határköltségek esetén
258-260
7.3. Az adózás jóléti költségei: általános egyensúlyi elemzés
260-264
Szelektív fogyasztási adó vagy jövedelemadó
264
7.4. A jövedelemadózás jóléti költségei
265-268
7.5. Parciális egyensúlyi elemzés: további szempontok
268-273
1. A számításokat befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatok
268
2. A jóléti költségek mértéke egyéb torzító tényezők lététől függ
268-271
3. A számítások nem veszik figyelembe az adóbevételek felhasználását
271-272
4. A perciális egyensúlyi elemzés nem veszi figyelembe az általános egyensúlyi („tovagyűrüző") hatásokat
272-273
5. Az elemzések nem veszik figyelembe a bizonytalanságot
273
7.6. A közösségi források határköltsége és a közpolitikai döntések
273-275
7.7. Az adóteher viselése [tax incidence]
275-291
7.7.1. Parciális egyensúlyi elemzés
276-278
7.7.2. Az adók és a piaci szerkezet
278-282
7.7.3. Általános egyensúlyi elemzés
282-291
7.8. Az adó és a költségvetési támogatás tőkesülése
291-293
7.9. Összegzés
294-296
Irodalom
296-298
8. Adócsalás és fekete gazdaság
[299]-329
8.1. Bevezetés
[299]
8.2. Az adócsalás formái
[299]-301
8.3. Adóelkerülés: joghézagok vagy kormányzati eszközök
301-302
8.4. Az adózás és a nem hivatalos gazdaság
302-303
8.5. Az adócsalás mint bűncselekmény
304-306
8.6. Mennyi adót csaljunk el, és mennyit kerüljünk el legálisan?
306-312
(a) Az adókulcs változásának hatása
306-310
(b) A büntetés módosításának hatásai
310
(c) A felderítési valószínűség módosulásának hatása
311-312
8.7. Az adócsalás közgazdasági elemzésének bírálata
312-317
8.8. Az adócsalás kezelésére kialakított politikák
317-321
(a) Mekkora az „optimális" adócsalás?
317-320
(b) Hogyan épüljön fel az adócsalás elleni politika?
320-321
8.9. A fekete gazdaság mérése
321-323
8.9.1. A „piaci” adatok
321-322
8.9.2. Magatartási kutatások
322-323
8.9.3. A közvetlen vizsgálatok
323
8.9.4. A szakértők véleménye
323
8.10. A fekete gazdaság normatív problémái
324-325
8.11. Összegzés
326-327
Irodalom
327-329
9. A jövedelmek (re)disztribúciója
[330]-381
9.1. Bevezetés
[330]
9.2. A jövedelmek eloszlása-áttekintés
[330]-334
9.3. Az egyenlőtlenség és a szegénység mérésének bevett módjai
334-353
9.3.1. Az újraelosztás normatív elvei
340-350
Utilitariznus
340
Bizonytalanság
341
Társadalmi jóléti függvény
341-342
A „Rawis-féle" társadalmi jóléti függvény
342-347
Interdependens hasznossági függvények
347-348
Az igazságosság mint az irigység hiánya
348-350
9.3.2. Az újraelosztás pozitív szemléletű magyarázatai
350-353
Interdependens hasznossági függvények
350-352
Többségi szavazás
352
Jövedelembiztosítás
352-353
A védelem vásárlása
353
9.4. A költségvetés újraelosztó szerepe
354-360
A tényellentétes állítások („mi lenne ha" vizsgálatok) problémája
354
Az értékek egyenlősége
354-356
Az „egyensúlyi költségvetés" kérdése
356
A kiadások incidenciája és értékelése
356-357
Az adóteher viselése és értékelése
358-359
9.4.1. Egy eltérő vélemény
359-360
9.5. Fiskális eszközök és a „kevésbé tehetősek”
361-372
9.5.1. A Cl-terezetek
363-368
9.5.2. Készpénztranszferek vagy ártámogatások, természetbeni transzferek
368-372
9.6. Az újraelosztás korlátái és bírálata
372-377
9.6.1. Az egyenlőség filozófiája
372-373
9.6.2. Az egyenlőség politikája
373-374
9.6.3. Az egyenlőség gazdaságtana
374-377
A „lyukas vödör" számítások
377
9.7. Összegzés
378
Irodalom
379-381
10. A központi kormányzat
[382]-432
10.1. Bevezetés
[382]
10.2. Alapfogalmak
[382]-385
10.3. Az adózás elmélete és gyakorlata
385-418
10.3.1. A személyi jövedelemadó
388-394
10.3.2. A társadalombiztosítási járulékok
395-396
10.3.3. A fogyasztási adók
396-398
10.3.4. A hozzáadottérték-adó
398-399
10.3.5. A társasági adó
399-401
10.3.6. Tőkeadózás
402
10.3.7. Az adózás együttes hatásai
402-406
10.3.8. Az államadóság
406-418
10.3.8.a A Ricardo-ekvivalencia
407-413
10.3.8.b A közösségi döntések elmélete és az államadósság
413-418
(a) a jövő generációk terhe?
413-416
(b) Hitel és közszektor mérete
416-418
10.4. Az adórendszer reformja
419-428
10.4.1. Éves vagyonadó
419-421
10.4.2. A családi adózás
421-423
10.4.3. Adóreform-mozgalmak: a választói szemlélet
424-427
10.4.4. Az adóreform a közösségi döntések iskolája szerint
427-428
10.5. Összegzés
429
Irodalom
430-432
11. Makrogazdasági politika és a közösségi döntések
[433]-463
11.1. Bevezetés
[433]-434
11.2 Makrogazdasági elméletek, politikák és politikai ösztönzők
434-442
11.2.1. A keynesi hagyomány
435-437
11.2.2. A monetarista irányzat
437-439
11.2.3. Az új klasszikusok
439-440
11.2.4. A kínálati közgazdaságtan
440-442
11.3. A politikai üzleti ciklusok
442-448
11.4. Makrogazdasági politikák és politikai ösztönzők „Európában”
449-451
11.5. Az inflációs adó és „Európa”
451-453
11.6. A munkanélküliség
454-458
11.6.1. A reálbérek ragadóssága
456
11.6.2. A „hatékonysági” bérelméletek
456-457
11.6.3. Közösségi döntések elmélete és a „koalíciók”
457-458
11.7. A közszektor mérete és a gazdasági növekedés
458-461
11.8. Összegzés
461-462
Irodalom
462-463
12. A helyi kormányzatok
[464]-525
12.1. Bevezetés
[464]
12.2. A fiskális egységek megtöbbszörözésének jóléti hasznai: a decentralizáció tétele
[464]-466
12.3. A helyi kormányzatok optimális mérete: a klubok elméletének alkalmazása
466-469
12.4. A Tiebout-hipozézis: „lábbal szavazás”
469-490
12.4.1. A Tiebout-mechanizmus: a feltevések
471-474
Valamennyi közösség összes jellemzőjének teljes ismerete
471-472
költségmenters mobilitás
472
Externáliák
472-473
Méretgazdaságosság
473
A hasznok túlcsordulása
473
Nem statikus proferenciák
474
12.4.2. A Tiebout-hipotézis empirikus vizsgálatai
474-475
12.4.3. Az EK költségvetése: közpénzügyek vagy közösségi döntések szemlélete
476-490
12.4.3.a Leckék a fiskális föderalizmus elméletéből
479-486
(a) közkiadások
480
(b) Jövedelem-újraelosztás
480-481
(i) Redisztribúció és mobilítás
481-482
(ii) Társadalmi kohézió
482-483
(iii) Biztosítás
483-486
12.4.3.b Leckék a közösségi döntés elméletéből
486-490
(i) Allokáció
486-488
(ii) Redisztribúció
488-489
Összegzés
489-490
12.5. A helyi önkormányzatok bevételi forrásai: helyi ingatlanadó vagy „fejadó”
490-497
12.5.1. A helyi ingatlanadó-rendszer bírálata
492-493
Regresszivítás
492-493
Az üzleti befektetések torzítása
493
Önkényes értékelés/adóigazgatási költségek
493
Adótudatosság [tax awareness]
493
Az adó és a helyi szolgáltatások haszna
493
12.5.2. A fejadó bírálata
493-497
Regresszivítás
493
Adóigazgatási költségek
494
Adótudatosság
494
A fejadó és a helyi szolgáltatások haszna
494-497
12.6. Használói díjak
497-501
12.6.1. Használói díjak pro és kontra
498-501
12.7. Központi költségvetési támogatások
501-509
12.7.1. A helyi önkormányzat kiadásaira gyakorolt hatás
501-506
Feltétel nélküli, nem illesztett, zárt végű támogatások
503
Feltételhez kötött, nem illesztett, zárt végű támogatások
504
Nyílt végű illesztett támogatások
504
Zárt végű illesztett támogatás
504-506
12.7.2. A központi támogatások előnyei
506-509
Önkormányzatok közötti túlcsordulási hatások
506-507
A meritórikus javak támogatása
507
A bevételek megosztása
507
Kiegyenlítés
508-509
12.8. A közösségi döntések elmélete és a központi költségvetési támogatások: a „légypapírhatás”
509-516
12.8.1. A bürokrácia szerepe
510-513
A Romer-Rosenthal-modell
511-513
12.8.2. A fiskális illúzió: Oates-modell
513-514
12.8.3. A „hagyományos” modell adaptálása
514-516
12.9. A decentralizáció és a közszektor növekedése
517-519
12.9.1. A szakszervezetek és a helyi önkormányzat kiadásai
519
12.10. Összegzés
520-521
Irodalom
521-525
13. K0zpénzügyek nemzetközi vonatkozású Kérdései
[526]-554
13.1. Bevezetés
[526]-527
13.2. Külkereskedelmi vagy nem külkereskedelmi adók: a kérdés gazdasági elemzése
527-533
13.2.1. Az „optimális vámtarifa” elmélet
529-531
13.2.2. Az adóigazgatási költségek
531-532
13.2.3. A fejlődő országok vámtarifa-politikája
532-533
Nemzetközi korlátozások és bevételkorlátok
532
Importhelyettesítési politika
532-533
L3.3. A kormányzati bevételek maximalizálása és a csempészet
533-535
13.4. A kereskedelmi adók és a közösségi döntések elmélete: nyomásgyakorló csoportok és járadékvadászat
535-539
13.5. A közvetett adók harmonizálása
539-543
13.6. A közvetett adók harmonizálásának hatályos politikája az Európai Közösségben: az eddig megtett út
543-548
13.7. Külföldi jövedelmek adózása: multinacionális vállalatok
549-551
13.8. Összegzés
552
Irodalom
553-554
14. A közszektor kudarca és a közkiadások növekedése
[555]-588
14.1. Bevezető
[555]
14.2. Nem piaci keresleti viszonyok
[555]-556
14.3. Nem piaci kínálati viszonyok
556-557
14.4. A nem piaci kudarcok tipológiája a piaci kudarcok alapján
557-558
14.5. A bürokrácia gazdaságtana
558-560
14.6. A közszektor mérése: vita a vitában
560-582
14.7. A Wagner-törvény
562-563
14.8. A Wagner-törvény: „tiszta” közösségi döntés vagy közösségi döntés más magyarázatokkal?
563-582
(1) leviathan-szerű bürokratikus monopóliumok
567-568
(2) Fiskális illúzió
568
(3) Hivatali szavazóerő
568
(4) Pártok versenye, választási időzítés és újraelosztás
599
(5) Nyomásgyakorló és érdekcsoportok tevékenysége
569-570
(6) központosítás
570
(7) Adózási kérdések
570
(8) A keresleti függvényen alapuló érvek
570-571
(9) A kínálati függvényen alapuló érvek
571
(10) A gazdaságok nemzetközivé válása
571-572
(11) Információ
572
(12) Elmozdulási hatások
572-573
(13) A társadalombiztosítás növekedése
573-577
(14) A marxista megközelítés
577-578
(15) Alkotmányos sorvadás [deciline]
578-582
14.9. Összegzés
582-583
Függelék
583-586
(a) A mikoökonómiai megközelítés („zöld" kód)
583
(b) A „közösségi döntés" megközelítés („vörös" kód)
584-585
A politiakai folyamat és a kormányzati kiadások torzulása
584
A kormányzás folyamata és a kormányzati kiadások torzulása
584
Az alkotmányos korhadás é sa kormányzati kiadások torzulása
584-585
(c) A fejlődési/idősoron alapuló megközelítés (sárga)
585-586
Irodalom
586-588
15. Az optimális adózás „normatív” elmélete
[589]-620
15.1. Bevezetés
[589]-590
15.2. Optimális fogyasztási adók
590-601
15.2.1. Optimális fogyasztási adók: adóztatható szabadidő
591-592
15.2.2. Optimális fogyasztási adózás: nem adóztatható szabadidő
592-601
A Ramsey-szabály
592-596
A Coriett-Hague-szabály
596-599
A Ramsey-szabály újragondolása
599-601
15.3. Az optimális lineáris jövedelemadó
601-608
15.4. Optimális, nem lineáris jövedelemadó
608-612
15.5. A közvetlen és közvetett adók optimális kialakítása
613-614
15.6. Az optimális adózás elméletének kritikája
614-618
15.6.1. Morális kérdések
614-615
15.6.2. Jóléti kérdések
615
15.6.3. Általános egyensúlyi kérdések
615
15.6.4. Igazgatósági kérdések
616
15.6.5. Politikai kérdések
616
15.6.6. A járadékvadászat kérdései
616-618
15.7. Összefoglalás
618-619
Irodalom
619-620
16. Az optimális adózás pozitív elmélete
[621]-644
16.1. Bevezetés
[621]
16.2. Az elemzés keretei
[621]-622
16.3. A bevételmaximalizáló kormányzat tevékenységét korlátozó adóalkotmány
622-628
1. menet
622-623
2. menet
623-625
Arányos adózás
624
Degresszív adózás
624-625
3. menet
625-626
4. menet
626
16.4. Az adófizetők reakciói és az időhorizont
626-629
16.5. Járadékvadászat és a költségvetési változások
629-630
16.6. Adókedvezmények, mint „sajátos érdekek”
630-631
16.7. Politikai költségek és az adórendszer struktúrájának meghatározása
631-634
16.8. A fiskális illúzió és az adóstruktúra meghatározása
634-636
16.9. Empirikus tapasztalatok
636-639
16.9.1. A politikai költségeket minimalizáló adórendszer
637
16.9.2. Az átláthatóság hiánya, zavara: bevételrugalmas adórendszerek (az adóautomatizmusok)
637-638
16.9.3. Kivonulás: a közkiadások és a fiskális decentralizáció
638
16.9.4. Fiskális illúzió: a bonyolultság
639
16.9.5. A bérlőillúzió
639
16.9.6. Az adósság és az illúzió
639
16.10. Makró-pénzügyi programok és a politika
640
16.11. Reformelképzelések
640-641
16.12. Összegzés
642-643
Irodalom
643-644
Név- és tárgymutató
[645]-658
Hátsó borító